• kukacos
    #96
    Ironka teljesen korrekt és tisztességes hozzászólást írt, ami szakmai hozzáértésről tanúskodik, nem áltudományos halandzsát. Ellentétben a tieddel, ami viszont tényleg bővelkedik személyeskedésben. Ráadásul több pontban is tévedsz.

    Először is a biológia igenis használja a statisztikát következtetések levonásához már elég régóta, nem kevés sikerrel. Sok nehéz esetben nem is menne máshogy. Az élővilágban majdnem minden élőlény testmérete normáleloszlást követ. A kalmárok méretére rendelkezésre álló adatok már elegendőek ahhoz, hogy megállapítsuk, igaz-e ez a feltételezés az óriáskalmárokra is. Úgy tűnik, igen. Ennek megfelelően - én is hansúlyozom, nagyon nagy valószínűségről van szó - jó becslést lehet adni a maximális méreteikre is. Szerinted a nagy valószínűség süket duma. Akkor a matematika kivételével kidobhatsz minden leíró tudományt, mert ez az egyetlen módja, hogy megalapozott állításokat tegyél a világról. Van esélye, hogy a következő alma felfelé esik, minden eddigi állítással és törvénnyel ellentétben.

    Nem igaz, hogy semmit sem tudunk arról, mi van odalent. Azért jártak ott lent elegendően ahhoz, hogy kiderüljön, az óceánok mélye nem valamiféle titokzatos paradicsom, ahol rendszeresen gigantikus ősállatok úszkálnak. A biológiának is vannak törvényei. Nincs ugráló elefánt. Egy állat nem nőhet sokkal nagyobbra annál, mint amit megeszik. Ha nincs kaja, nincs energia és nincs miből felépítenie magát. Ilyen egyszerű.

    Teljesen el vagy tévedve a bizonyítékok szükségességét illetően. Bizonyítania nem Ironkának kell. Bizonyítsd te, hogy vannak száztonnás kalmárok. Bizonyítsd, hogy több kilométer mélyre merül. Fair vagyok, mert neked van rá esélyed, csak találnod kell egy száztonnás kalmárt vagy le kell fotóznod egyet három kilométer mélyen. Viszont hogy lehetne igazolni, hogy valami nem igaz? Elvégre lehetnek repülő elefántok a sztratoszférában is, csak jól elbújnak. Arra, hogy a kalmárok ekkorák, vannak bizonyítékok, az ellenkezőjére nincs. A természettudományos alapelv az, hogy ilyenkor tételezzük fel azt, hogy igaz, amire vannak bizonyítékok, amíg az ellenkezője ki nem derül. Itt nem arról van szó, hogy nem tudjuk, mi a helyzet; arról van szó, hogy vannak közvetlen és közvetett bizonyítékaink A-ra, de te mégis amellett kardoskodsz, hogy lehet, hogy B az igaz. Nos, amíg B-re a leghalványabb bizonyítékunk sincs, addig nincs az az épelméjű természettudós, aki neked hinne.