kukacos#157
"És ez alól a tudósok, kutatók sem tudják tökéletesen kivonni magukat."
Ez így van, de ez nem a módszer. Mi a módszer értékéről beszélgetünk. Ha követném a gondolatmeneted, akkor például egyenlőségjelet kellene tennem vallás és egyház között, az utóbbiról meg tudjuk, hogy sokszor bizony roppant kártékony intézménynek bizonyult és bizonyul. Az emberi "intézmények" sorában a tudományhoz kapcsolódók még leginkább a haladó, nyitott, újra kész esetekbe sorolhatók. Legalább már nem éget eretnekeket. Nyilván van tehetetlensége és tekintélyelve, mint minden létező emberi csoportosulásnak, és nyilván legalább részben a működetői a tudományt művelők köréből kerülnek ki. De ismétlem, ez nem a tudomány, mint ahogy a robbantgató terrorista sem egyenlő muzulmán hit. Fogalomkeverés.
A szubjektív tapasztalat lehet tudományos módszer alapja, ha jól alkalmazzák. Szó nincs róla, hogy az nem lehetne tudományos módszer eszköze. Egyszer olvastam egy kétkötetes pszichológiakönyvet, ami a tudatról szól, és igen komoly része az elméleteknek elfogadta az önmegfigyelést mint tapasztalatszerzési módot, bár sokan vitatják a következtetések objektivitását. Megint fogalmakat mosol össze: szerintem "nem-tudományos módszer" például az isteni sugallat, nem az, ami szubjektív. Olyan példát mutass, ahol sugallatok alapján jobb eredményeket értek el a környezet manipulációjában.
Az egyiptomiak titkos tana szerinted mennyire volt nem-tudományos? Vajon a kémia nem a kuruzslásból nőtt ki?
"Látod, érdekes, amikor valami személyes meggyőződés szerint vagy tudomány, vagy nem."
Mi a fura abban, hogy mint mindenhol, itt is vannak határterületek?
"Én csak tényeket írtam le. Nem egyik napról a másikra fogadták el."
Nahát :) Ez azért kicsit más, mint amikor #152-ben úgy állítod be, hogy exkommunikáció fenyegette. Az elején Einstein se látta teljesen elméletei következményeit, de szerencséje volt. A módszer nyíltáságból következően pedig gyakorlatilag az első perctől fogva melléállt a közösség nagy része, és a vállaikon vitték. Az intézmények tehetetlenségéből talán következik bármi a módszerre nézve?
"De hát te magad is írtad: "Annak, hogy a majomagyunk nem tudja megrágcsálni és megszagolni a komplex értékű valószínűségi függvénytereket, semmi köze az elmélet működőképességéhez.""
Ebben hogyan következik az, hogy létezik "felfoghatatlan" képlet?
Leírnád akkor, mi a "racionális" szerinted hagyományos értelmezése?
"Tehát, nem számít, hogy már csak egy teljesen elvont matematikai képlet. Jó trükk."
Így van, nem számít. Miért számítana? Miben becsapás ez? Szerinted létezik elvont és még elvontabb matematikai képlet? Csacsiság.
"Nem. Inkább az, ami az ismert fogalmainkból felépíthető..."
Ez lenne a racionális? Megint egy szédületes bakugrás. Valaki talán definiálta valahol, melyek az a priori "ismert fogalmaink", csak én elmulasztottam volna? Leírnád őket? Példa is elég lesz. Mennyiben "ismert fogalmakra" támaszkodnak a Maxwell-egyenletek, és mennyiben nem a kvantummechanika?
"Viszont, akkor ha egy mítoszra találunk matematikai modellt, akkor kötelesek vagyunk azt is elfogadni..."
Ezt nem értem, mire írtad. A modell önmagában nem elég, annak predikciós ereje kell legyen a valóságban. Matekot baromi könnyű gyártani.