Falatka2003#60
Nem mentem végig ezen a szálon, mert túl messzire vezetett volna. Pedig elkezdtem begépelni, csak kitöröltem.
Ezen van a hangsúly: "tökmindegy melyik..."
De ha te úgy nősz fel, hogy a szüleid, nagyszüleid, és még 100 ember a faluban egyvalamiben hisz, azt gyakoroljátok, egy hónapig járva a környéket sem találnál senkit aki mást mondana, legyen az akár egy 2000 éve halott elmebeteg zsidó királyfi, vagy egy sivatagban, barlangban 20 nap alatt étlen szomjan összedobott fércmű, vagy embertestű, állatfejű magasabb szintű lények, vagy a Nap éltető ereje, netán a bika vére, vagy villámmal kőtáblába vésett ékírás, amit a nagyapáidtól hallottál, az most mindegy.
Ez tart össze egy emberi közösséget, megadja az alapokat. De mostmár keverednek a történetek, nincs csoport, nincs TÖBBSZEMÉLYES csoport, helyébe lép az egyszemélyes csoport, aki TE vagy, vagy ÉN, saját hiedelmekkel, félelmekkel, mesékkel, haláltmegvető bátorsággal, akármivel.
Úgy éled az életedet, ahogyan te akarod, nem vagy köteles betartani a sábeszt, a húsvétot, a termékenység ünnepét, ha nem akarod.
Régen ilyen nem volt, nem az volt, hogy összebalhéztam az ősökkel, megyek albérletbe, mert utálom a karácsonyt. Apád ütött volna agyon ott helyben, a falu megéljenzi, a lázadó fiatalok meg befogják a szájukat.
Hol vannak a korlátok? Túl nagy a szabadság, ha nem tudunk mit kezdeni vele. És elveszik a tisztelet, a megbecsülés az idősek, a szüleink, a gyermekeink és a többi ember és főleg a természet irányába. De ez is kétélű fegyver. Mondjuk jönne egy jó kis diktatúra, ahol mindenkinek megvan a dolga, megmondják mit kell csinálnod és helyben főbelőnek, ha nem azt teszed; az sem igazán jó. (Meg már elég is volt belőle, asszem egy időre.)
Nagyon elkanyarodtunk a műhústól, nem akartam.
Ezt a dumát is itt olvastam, hogy "ateista vagyok, de nem gyakorlom". Tetszik... :D