#22
A természet rendje a természetes kiválasztódás. Például az őskorban aki lassú vagy gyenge volt nem talált elég élelmet és kipurcant. A középkorban ott volt pl. a pestis, ami az akkori lakosság 2/3-át kiírtotta. Azok élték túl akik immunisak voltak rá -> pár évszázad múlva a pestis is "kipusztult" mert egyszerűen nem élt már olyan aki elkaphatta volna. Korunkban itt van az AIDS, vagy pl. a depresszió. Aki életképtelen az dögöljön meg. Aki hülyeségeken sír, ahelyett hogy értékelné hogy egészséges, olyan korban él ahol (a múlthoz viszonyítva persze) alig kell dolgozni a megélhetésért, rengereg szórakozási forma elérhető a szélesebb rétegek számára is, a betegségek nagy része gyógyíható, stb ... na aki ezek mellett depressziós lesz azt elküldeném egy jó kis háborúba, ott rögtön kigyógyulna a depressziójából, vagy ott pusztulna és akkor nem lenne szükség öngyilkosságra. A depresszió a túlzott jólét (nem személyes hanem társadalmi) eredménye, s mint ilyen nem tarthat számot együttérzésre. Szerintem. Na persze a pszihomókusok biztos máshogy gondolják, elvégre nekik meg kell élni vmiből.
#22