..minden ami benned van.
-
#917
Hogy én is mondjak valami okosat, szerintem ezen a ponton van a hiba:
"Fontos a jó döntés, nem szeretnék besülni"
Ez a fontos, nekem túlértékelt fontosként jön át, amivel - ha tényleg így van - az a gond, hogy akadályozó, gáncsoskodó, bénító hatást fejt ki.
Annyira fontos a szitu, hogy annyira tutira akarnál menni, hogy a tökéletes nyertes eljárást keresed, ami nem létezik, és amit el nem érhetsz.
Ezen felül amiben az embernek nincs gyakorlata abban bénázik, és a dolgok elején hibákat vét, s sokszor fel is sül.
Az izgalomtól és akarástól odafigyelni sem tud, de önfeledt szabad spontán sem tud lenni.
És most jön a neheze, vagy a lehetetlene: el kell fogadd, hogy amikor a kockát elveted, a legjobb tudásod szerint elveted, akkor az végül úgy fog esni, ahogy esik. Jól-rosszul-katasztrofálisan. S akárhogy essék is, a dobás eredményéből igyekezned kell a lehető legtöbbet s legjobbat kihozni. Az is lehet, hogy semmit sem lehet belőle kihozni.
Benne van, hogy fel fogsz sülni. De ezt vállalni kell. Az ügyetlenséget, esetlenséget, önbizalomhiányt aktív kísérletezéssel és próbálkozással fel kell számolni.
Ilyenkor tudni kell nem leragadni, és újra dobni. Akár feszesen, akár lazán, akár unottan, akár reményvesztetten. Dobni kell, dobni, dobni doni...
Végezetül álljon itt Nyári László verse:
Nyárti László: Kockadobás
(tisztelgés a véletlen előtt)
véletlenek pedig nincsenek
„minden gondolat kockadobás”
Mallarmé
Egyes
a biztos vesztes
amikor még nem is sejted
amikor még az álmaidban sincs
már akkor is már ott is
tudnod kell és tudod is
a létezőt az egyetlen igazságot
kezedben a kocka
ha eldobod nincs visszaút
ha megszülettél rögtön múlni kezdesz
a folyamat csupán lassítható
80 vagy 110 év
a véletlennek mindegy
és neked
bizony neked is az
a kocka gurul
hat lehetőség
a kocka gurul
a véletlen nem felelős
te dobtad el
de hibás te sem lehetsz
valaki játszik velünk
számokat álmodva gurulunk
Kettes
a mérsékelt remény
még mindig gurul
lehet sosem áll meg
lehet e bucskázásban
a végtelen remény
a talán
akár egy hosszú vándorút
egy múlni nem akaró pillanat
mire megérkezel
egy roncs vagy
és reményed nem marad
Hármas
kísértsd a lehetetlent
volt aki nyert már
csak erre figyelj
és hidd
a megváltoztathatatlan
bár meg nem változtatható
de megváltozhat
ha úgy dönt a végzet
vagy ha éppen úgy alakul
tedd amit kell
dobd el újra
dobd el újra a kockát
de tartsd meg a reményt
Négyes
az engesztelő pillanat
a kocka megállt
a kísérletnek vége
az eredmény biztató
de messze nem elég
vesztettél megint
kibízna rád bármit
kibízná rád
a végtelent
ha egy hatoldalú
bucskázó semmi
egy kocka is kifog rajtad
öt az egyhez
nem oly nagy dolog ez
megszületni sokkal
kisebb az esély
próbáld meg újra
a pillanat még a tied lehet
míg gurul a kocka
virgonc a remény
Ötös
az örök remény
most már ne add fel
tied lehet minden
a győztes s a vesztes
közt egy hajszál
melyre könnyedén
csomót köt a remény
most már ne add fel
a másik is hibázhat
a kocka lapjain
szaltózik a fény
Hatos
a győzelem íze
megtörtént hát
ne kérdezd mi végre
miért e hosszú várakozás
megtörtént végre
holnaptól a fák is
kedvedre zöldellnek
s föld termékeny álmaiban
te leszel a jövő harcosa
talán jó lett volna elsőre nyerni
ám akkor nem nő benned
ily nagyra a vágy
ha rögtön nyersz
tán meg sem érdemled
ám most nyertél
hát kezd az aratást