kvp#18
A decentralized finance (DeFi) rendszer az olyan mint amikor valaki a rokonoktol, ismerosoktol ker kolcson. A platform csak segit osszekotni a penzzel rendelkezo tokeseket, a penzt igenylo emberekkel. A hitelszerzodes mar a ket fel dolga, lehet bizalomra adni, lehet kockazatelemzes utan adni es lehet erte fedezetet kerni. Ez a fedezet lehet pl. az emlitett ingatlan tulajdonjoga (jelzalog joga). A platform maximum kezelesi koltseget ker, ami lehet fix osszegu vagy tokearanyos.
A legnagyobb kulonbseg a hagyomanyos bankokkal szemben ott van, hogy a platform (ami lehetne akar a craigslist vagy egy facebook csoport is, a kozepkorban a piacter volt az) csak kozvetito a befekteto es a hitel felvevoje kozott, de nem tartozik semmilyen jogi felelosseggel a tranzakciokert. Bank eseten a befekteto a banknak adja a penzet, amiert a bank vallal felelosseget, majd a bank adja oda a penzt annak aki hitelt vesz fel nalluk. Ez utobbinak ket elonye van, egyreszt a banknak van annyi sajat tokeje, hogy a kisebb vesztsegeket (bedolt hiteleket) kompenzalja a nyeresegeibol, masreszt a befektetesi es a hitel csomagokat szetkapcsolja, tehat a befeketetes a bank teljes nyeresegebol kerul kifizetesre, mig a hitel a bank teljes beteti allomanyabol. A kozvetlen hitelezes ezzel szemben 1-1-es hitelezo-hitel felvevo kapcsolatokat erdemenyez, pont mint amikor baratoktol es ismerosoktol (vagy uzsorastol) veszunk fel hitelt. Ez magasabb kockazattal jar a hitelezonek, viszont cserebe magasabb kamatot is kerhet (lasd uzsorasok). Viszont ove a kockazat, ha a fedezettel (pl. az ingatlannal) tortenik valami es nem fedezi a bedolt hitelt. Erre a bankok neha hitelbiztositast is szoktak kotni, amikor egy masik bank (biztosito) tobb hitele kozott oszlik meg a felelosseg es kozosen drukkolnak, hogy jelentosen tobb hitel legyen sikeres mint amennyi vegul bedol.
A banki rendszerben nagyobb a bankok lehetosege, hogy extra nyereseget termeljenek, amikor a hitelek tobbseget visszafizetik, de ha a hitelek nyereseggel fedezheto aranyanal tobb dol be, akkor vagy a bank sajat tokejebol vagy amennyiben az keves erre, akkor max. az adofizetok penzebol lehet kifizetni a hitelezoket. Harmadik opcio, hogy ilyenkor a hitelezok (az EU-ban adott osszeghatar felett) elvesztik a penzuket.
A kozvetlen szerzodeses platformokon meg mehet a polgari birosagra az aki hitelezett valakinek es ugy jart, hogy az illeto nem tudja visszafizetni es a fedezet nem er annyit mint amennyit kellene (pl. ingatlannal megsemmisult, megvaltozott a piaci ara, stb.). Ha eleve olyan szerzodest kotottek, amiben benne van az, hogy a hitelezo lehet bukik rajta, akkor meg birosagra sem mehet. A banki rendszer kezdeten, amikor egy bank meg egyetlen kereskedobol allt egy ceger alatt, egy foldszinti kis helyisegben ugyancsak pontosan ez volt a helyzet. Aztan a sikeres es/vagy szerencses bankarok csaladi cegeibol lettek a mai nagy bankok osei, egyre nagyobb sajat tokevel.
Szoval a magan hitelezest lehet digitalizalni es kozossegi platformokra terelni, de a bankok kihagyasa nagyobb kockazatot jelent a hitelezoknek es ezert nagyobb kamatot is kerhetnek el. Nem veletlen, hogy a penzitezeti tevekenyseget korlatozza a legtobb allam es engedelyhez koti, ugyanis a magas kockazat es magas haszon tul sok potencialis bunozot vonz, aki nem nyeli le a veszteseget hanem torvenyen kivuli modon hajtja be a penzet. (vagy legalabbis probalja meg behajtani) Plusz sokszor meg adot sem fizetnek, mert nehezen felderitheto a tevekenyseguk.