38
  • kvp
    #38
    "Nem lesz hűtő víz hamarosan..."

    Kelleni fog par huto to vagy huto torony az uj reaktorok melle. A to az olcsobb, a tornyok hatekonyabbak.
  • Agyturbinikusz
    #37
    Ugye tudod mi ezzel a baj, mármint amit írtál a Paks2 és 3 létre hozasaval?

    Nem lesz hűtő víz hamarosan...
  • kvp
    #36
    "Mindegy, hogy lassan töltik vagy gyorsan, attól valahonnan elő kell szedni a betöltendő energia mennyiségét."

    Erre lenne jo Paks 2 es az opcios Paks 3. Tehat az, hogy a mostani 4 darab 500 MW-os blokk helyett epul ket 1200 MW-os, majd ha kell meg ket 1200 MW-os. Ez osszesen a mostani 2000 MW helyett 4800 MW kapacitas lenne, a regi blokkok leallitasa utan. Persze ez onmagaban meg keves, de Paks 2 es 3 a tervezett megujulokkal egyutt talan eppen hogy eleg lenne a gazfutes kivaltasara es a benzin/dizel kozlekedes eletromosra cserelesere.

    A toltesre a halozat kapacitasbovitese jelenti a jo megoldast. A mostani lakasonkenti kapacitast kb. a negyszeresere kell novelni, plusz a toltesi pontokon tarolo aksikat (lasd: power wall) erdemes felszerelni, mivel igy a tolto 24 ora alatt felszivja magat a halozatbol szepen lassan, majd kb. 6-8 ora alatt ezt attolti a kocsiba. Igy kisebb halozati kapacitas kell es amikor nem autot tolt, akkor a haz tartalek rendszerekent is funkcionalhat, plusz ha van helyi megujulo, akkor onnan is toltheti magat amikor van mivel.
  • t_robert
    #35
    A németek a legtöbb áramot amúgy a franciáktól veszik. Akik döntő részben vagy két tucatnyi atomreaktorral termelik. A németek jórészt leállították a saját reoktaraikat, mert ők környezetvédők... elvben. :) Helyette francia atomenergiából van az áram illetve lengyel szénerőműből. Amit szintén nem neveznék környezetbarátnak. :)
  • t_robert
    #34
    A töltési eljárás legfeljebb a töltés idejét varriálja, attól még nem fog megváltozni az aksiba bevinni szándékozott energia mennyisége.
    Vegyünk egy alap TESLA-t aminek úgy 80 KW/h kapacítású az aksija. Mondjuk bele kell tölteni 50 KW/h energiát. Ha én ezt 10 perc alatt akarom beletölteni, akkor minimum 300 KW teljesítményt kell belenyomni 10 percig. persze ez így nem pontos mert a folyamat hatásfoka nem 100%. Ha 5 perc alatt akarom feltölteni, akkor minimum 600 KW teljesítményt kell belenyomni. Ennyi teljesítménnyel el volna egyszerre átlagosan vagy 200-500 háztartás. Mindegy, hogy lassan töltik vagy gyorsan, attól valahonnan elő kell szedni a betöltendő energia mennyiségét.
  • t_robert
    #33
    az se mindegy azért, ha fel kell emelni a háztartások elektromos teljesítményét 3-4 KW-ról mondjuk 15-20 KW-ra, hogy lehessen pár óra alatt autókat tölteni otthon az komplex háztömbök vagy városrészek esetén is újra kábelezést jelent. Dolgoztam a 2000-es évek elején Budaörsön. a település alapvető elektromos rendszere valamikor a 60-as években épült ki. Amikor pár ezer lakosú község volt Budapest mellett. majd folyamatosan kiépült 30-35 ezres településé nagy bevásárló központtal és több ezer kisebb nagyobb céggel és vállalkozással. Ami sokszorosára növekedő energia igényt jelent. Olyan rossz lett a helyzet, hogy nem hogy stabil 230 voltot nem tudott biztosítani az elektromos hálózat. hanem már a 213-216 volt is kérdéses volt, az is ingadozott le-fel. Így lépni kellett aztán egy pár éves fejlesztési projektben szinte az össze utcában le kellett fektetni új földben menő karvastagságú energia kábeleket a kapacitás bővítéshez. amihez persze végig kellett ásni az utcákat. Persze Budaörs az gazdag település volt rá pénz csak némi idő és türelem kellett a kapacitás bővítéshez.
    De el lehet képzeni, mi lesz egy településen ha ott a háztartásokban autók 100-ait ezreit akarják tölteni. nem csak a háztartások kapacitást kell bővíteni hanem az egész település elektromos infrastruktúráját. Azért lehet tölteni egy 80-100 KW/h kapacitású aksit 3-4 KW teljesítménnyel csak apróbb gond lesz, hogy egy napig kell otthon tölteni az autot. A cél meg az volna, hogy egy éjszaka teljesen fel lehessen tölteni az autót otthon, hogy reggel lehessen használni. Lehet, hogy fel lehet tölteni 5-10 perc alatt egy aksit, de akkor ahhoz 500-1000 A-rel kell tölteni több száz KW teljesítménnyel.
  • inkvisitor
    #32
    A probléma, hogy nem 3-4, hanem 8-12 óra 220 volton. minimum.
    Valamint én javítottam már az otthoni kábelezést. Legtöbb helyen új kábeleket, biztosítékszekrényeket kellene kirakni, hogy a gyorstöltőket elbírja. Vagy nagyon sok munkája lenne a tűzoltóknak.
    Utoljára szerkesztette: inkvisitor, 2021.06.25. 08:42:42
  • Myers
    #31
    Nem valószínű. Paks2 - ha egyáltalán megépül - Paks1-et fogja váltani. Egy ideig párhuzamosan is mehetnének (kb max 10 évig), de aztán P1 kiesik.
  • Agyturbinikusz
    #30
    Köszönöm, valami új nekem is.
    Így már érthető.
  • pakeszke
    #29
    igy van ahogy mondod, lassacsklan kiepitik, pl. a panelba is ki lehetne epiteni a toltoket, kihuznak egy kozepfeszes foldkabelt raraknak valami trafot es meg is van...

    a termeles meg jo kerdes, en ugy latom, hogy valojaban paks fogja ezt tolteni
  • Tetsuo
    #28
    Inkvisitor arra gondol, hogy az országos villamos hálózat egyzserűen nem bírná el, ha hirtelen megsokszorozódna az elektromos autók száma, több okból. Az egyik, a hálózati elemek nincsneke úgy méretezve, hogy a teljesítménytöbbletet elbírják. A másik, az áramforrások sem állnak rendelkezésre ehhez. Aztán van a hálózat stabilitása is stb.
    Szóval igen, a rendszer nem bírna egy hirtelen átállást, de az átállás már tart egy ideje és még fog egy ideig: több évtizedig.
    Addig pedig van idő a hálózat fejlesztésére pont olyan ütemben, ahogy az átállás tart. Nem nagy dolog, háborúk után lezajlottak sokkal nagyobb infrastrukturális beruházások. Ezzel párhuzamosan meg a benzin- és gázolajellátás leépülne, pont ahogy a piac kívánja - nem kell ezeket a folyamatokat különösebben szabályozni.
  • pakeszke
    #27
    a villamosok is lorugasokkal operalnak es elbirja a halozat
  • duke
    #26
    A lenyege egy ujfajta toltesi eljaras. Es az az elkepeszto, hogy nem kellett hozza uj akkumlatort fejleszteni. Nem folyamatos arammal toltik az akkut, hanem rovid, nagy aramu impulzusokkal. Par masodpercig toltik majd lekapcsoljak a tolto aramot, es hagyjak pihenni, es ezt ismetlik. A tolto pedig folyamatosan figyeli a impulzusokra adott reakciot, hogy mennyire melegszik, mekkora feszultseg alakul ki, es ez alapjan modositja az aramot, az impulzus hosszt, es a pihenesi idot. Es ezzel a szaggatott toltessel tudjak a hagyomanyos liion akkukat 10-20 perc alatt feltolteni. Es meg az elettartam is novekszik, annak ellenere, hogy a rovid nagy aramu impulzusok alatt, boven meghaladjak a megszokott 4.2 voltos maximalis feszultseget, 4.5-4.8 voltig hagyjak emelkedni. Az a nem semmi, hogy nem csak hogy szep lassan fejlodnek az akuk, hanem meg akkor is fejlodnek, amikor nem is fejlesztik oket.
  • ManfredMacx
    #25
    Egész biztos, hogy az ultimátum csak az idióták agyszüleménye.
  • Agyturbinikusz
    #24
    50 eves tolto, van neki homerseklet figyelese, es annak alapjan vissza tudja vagni a tolto teljesitmenyt, ha tul sok lenne.
    Vagyis ebben az az ujdonsag, hogy eleve nagyobb arammal toltjuk,es a homerseklet fuggvenyeben folyamatosan valtozik a teljesitmeny?

    Igaz akkor ez ujitas, csak nem technologia uj, hanem a szabalyozas logikaja lett mas. SZVSZ
  • duke
    #23
    Azert nem lesz problema a gyorstoltes, mert az csak egy ritkan a hasznalt feature lesz amit veszhelyzetben fognak hasznalni. Nincs ertelme a hetkoznapokban oriasi veszteseggel 10 perc alatt tolteni, mert a napi hasznalatot sima halozattal 3-4 ora alatt kis veszteseggel akkukimelo modon visszalehet tolteni.
  • Tetsuo
    #22
    Azt nem tudom, ultimátumot adtak-e, de itt van két link a problémáról:
    link1,
    link2.
  • ManfredMacx
    #21
    "Amúgy a lengyelek már közölték velük..."

    Forrás?
  • rebekakocsis
    #20
    Hol lehet érte jelentkezni? Mert én bizony kurvadrágán veszem a záramot.
  • MerlinW
    #19
    1GW-os laptop töltő.
    Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2021.06.23. 17:20:23
  • Macropus Rufus
    #18
    a Renaultnak volt ilyen konstrukciója. Senkinek nem kellett.
  • Fefy
    #17
    Matekozhatok egy kicsit?

    1 óra és 150kW töltési teljesítmény, 100kWh-s egy átlagos tesla akksi, tehát kb 66,6%-os hatékonyságú a töltés, vagyis 50kW-nyi hőt termelünk az 1 órányi töltéssel (ezt azért nem árt ám hűteni). Hagyjuk meg ezeket a paramétereket, csak csökkentsük le az 1 órát 10 percre, ami így 6x-os töltési teljesítményt jelent, tehát 900kW-ot, avagy 0,9MW-ot. Konkrétan egy kisebb erőműnyi teljesítményről beszélünk egy(!) autó töltése esetén.
  • inkvisitor
    #16
    A németek azért fizetnek, mert nem ütemezetten annyi áramuk van IDŐNKÉNT, amit nem tudnak ELSZÁLLÍTANI oda ahol fel tudnák használni. Amúgy Európában náluk a legdrágább az áram.
    Ha ott nincs megfelelő hálózat, szerinted itt van?
    Amúgy a lengyelek már közölték velük, ha még egyszer túlterhelik a hálózatukat a feles áramtermelésükkel, lerúgják a kapcsolatot a fenébe és a németek megsüthetik a vezetékeiket a túltermeléssel.
    Utoljára szerkesztette: inkvisitor, 2021.06.23. 14:31:40
  • MerlinW
    #15
    Az aksik komoly fejlődésen estek át, csak ezt nem érzékeled, mert a hardverek arányosan megeszik a pluszt. Egy mai aksival egy Nokia 3210 valszeg fél évig elmenne, de ugye nekünk kell 120Hz-es OLED, meg GPS, WIFI, 4/5G, multitasking, stb.
  • MerlinW
    #14
    "hogyan fogja az országos hálózat lekezelni ezeket a lórúgásokat"

    Ha a magyar hálózatra gondolsz, a Tesla elsősorban amerikai piacra készül, ott meg megoldják. Itthon meg vagy megoldják, vagy nem.
  • MerlinW
    #13
    "honnan lesz annyi áram?"

    Ha el tudunk látni 2 milliárd járművet benzinnel, gondolod hogy árammal nem tudjuk? A Tesla supercharger most is 150kW-al tölti egy óra alatt maxra az aksit. Egyébként jelenleg több ezer százalékos energiatúltermelése van a világnak. A németek sokszor konkrétan fizetnek az ügyfeleknek hogy használják el az energiát, mert nincs kapacitás tárolni. És ahogy rohamosan nő a megújuló energia termelés (több országban kötelezővé teszik a napelemek használatát új építésű házaknál, irodaházaknál, X generációs szél és vízerőművek mindenhol, stb) a felesleg csak nő.

    Tehát van energia mindenre hidd el.

    Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2021.06.23. 11:42:01
  • barret
    #12
    "10 perc alatt feltölthető lesz az e-autónk" Na persze:) Most még működhet is akár,de ha megemelkedik a számuk,akkor honnan lesz annyi áram? És akkor még a szükséges ÚJ hálózat kiépítéséről nem is beszéltem...Egy ekkora akku 10 perc alatti feltöltéséhez,felfoghatatlan méretű áramerősség kell.Paks2 nélkül gondolkodni sem kell rajta...Paks2 megléte után,meg gigantikus hálózat fejlesztés kell! Ennek az árát természetesen bele fogják építeni az elektromos áram díjába! Nesze neked olcsó elektromos autó...Akkor meg nem kell majd senkinek,ha duplájára emelik a töltési díjat...Már most sem olcsó,egy nagyobb méretű autó fenntartása.
  • kvp
    #11
    A Tesla megoldasa a powerwall, amit lehet uj, de hasznalt Tesla aksikbol is kesziteni. Ez mukodik otthoni energiatarolasra es mukodik a toltohalozat szamara. Igy a toltopontok szepen lassan feltolthetik a sajat aksijaikat, amik tartalmat szukseg eseten at tudjak tolteni az eppen arra jaro autokba. Amikor tul nagy a forgalom egy adott toltonel, akkor pedig ki kell epiteni a rendes tapellatast.

    A powerwall-os megoldas egyebkent lehetoseget jelent napelemes aramforras eseten is az otthoni supercharger felszerelesere.

    Viszont ha mindenki elektromos autot hasznal majd, akkor tenyleg meg kell duplazni az aramtermelo kapacitast. Vagy megujulokkal vagy atomeromuvekkel vagy mindkettovel egyszerre. Ez utobbit probalna a mostani magyar kormany ha hagynak. (tehat a mostani teljes elektromos termelokapacitas 120%-at akarjak atommal elerni es e melle jonne meg +40% megujulo es a maradek 40% a meglevo foldgaz alapu cogen rendszerek, osszesen a jelenlegi kapacitas 200%-a lenne a cel)
  • inkvisitor
    #10
    Ezeknél a nagy áramú töltőknél még rendben van hogy gyorsan telerakja az aksit. Ami egyre jobban érdekel, hogyan fogja az országos hálózat lekezelni ezeket a lórúgásokat, amikor az elekromos autók nagyobb számban jelennek meg. Mert a töltőre is el kelll jutni valahogy az áramnak. Egy finomító vagy nagobb üzem még kiépíti magának a 100-400 KV-os hálózatot, de egy sima benzinkút-analóg?
    Tekintetbe véve a közlekedés szektor energiafelhasználását, kb még egyszer ki kéne építeni az országos áramhálózatot a szükséges energiamennyiség szállítására, valamint még egyszer ekkora mennyiségű és kapacitású erőművek kellenek. És most ne gyertek naperőművel és szélerőművel, mert itt vezérelhető áramtermelés kell, nem amikor éppen van szél és nap.
    Amennyiben pedig akkumulátoros energiatárolást adunk mellé, akkor érdekes lenne kiszámolni a szükséges akkugyártó kapacitást valamint annak a környezetterhelését.
  • kvp
    #9
    Aksik toltesenel jelenleg ket megoldas terjedt el. A konstans feszultsegu es a konstans aramu. Intelligens toltok eseten letezik ennek kombinacioja, amikor mind a feszultseget, mind a tolto aramot egyszerre allitja a toltoaramkor.

    A hivatkozott fejlesztes is hasonlo, csak a toltottsegi szintet nem csak a visszaolvasott feszultsegbol, hanem egy feszultseg-aram karakterisztikabol olvassa ki. Igy mindig a termikus megszaladas hataran lehet tolteni, tehat az aksik hutesenek fuggvenyeben mindig a hidrogentermelesi szint alatt egy picivel. Ennek a gorbenek a meghatarozasra szolgal egyebkent a termikus monitorozas, amikor vagy tobb ponton elhelyezett homerokkel vagy a hutofolyadek homersekletebol hatarozzak meg, hogy meddig lehet biztonsagosan emelni a toltesi aramot es feszultseget. Mindegyik esetben a toltesi ido csokkentese a cel, az aksi jelentos karositasa nelkul. Kisebb elektronikak eseten azert nem hasznaljak, mert ha a szoftver hibazik akkor tobbnyire felrobban az aksicsomag, ezert olcso es egyszeru aramkorok eseten a sokkal biztonsagosabb feszultseg monitorozott konstans aramu toltes az elterjedt, annak ellenere, hogy sokkal lassabb mint a termikusan adaptiv megoldas.

    "Szerintem mostmar hamarabb fogjak az akkuk elerni a szukseges technologia szintet mint hogy ilyen bonyolult bizonytalan rendszer, hogy az akukat osszevissza cserelgetik, kiepuljon."

    Probaltak mar a cseres megoldast (a Tesla is), de problema volt abbol, hogy ha az emberek egymas hasznalt aksijait kapjak meg, akkor soha nem tudhatja az utazo, hogy eppen mekkora maximalis kapacitasu csomagot kap meg, tehat a teljes toltottseg es igy a teljes hatotav az vasarlaskori 100%-a vagy csak 50%-a lesz. Kb. annak felel meg, hogy veszek a benzinkuton benzint, kifizetem, de csak a kihajtas utan derul ki, hogy a kut teletoltotte-e a kocsit vagy csak felig. A pilot programban ezt ugy oldottak meg, hogy egy csere aksit lehetett kerni maximum es vissza kellett menni a feltoltott sajatert adott idon belul. Ez varoson belul jarhato, de hosszutavu utaknak nem. Na most az igeny aksicserere csak az utobbi esetben allna fent. E helyett lett a supercharger megoldas, ahol a tolto a kocsi beepitett toltesvezerloje helyett kozvetlenul tolti a megfelelo feszultsegu es aramu egyenarammal az auto aksijait. Es ezzel gond nelkul elmennek odaig amig meg kemiailag stabil az aksicsomag.
  • Agyturbinikusz
    #8
    Senkinek nem tűnt fel, a feszültségről beszél a mukso, miközben annak valójában vajmi kevés köze van a töltés folyamathoz. Mert áramot szabályozunk a feszültség segítségével eddig tiszta ügy, de a karakterisztika lényege, hogy az adott töltési fázisban mekkora a töltő áram.

    Vagyis ez egy nagy 0 minden szempontból, az 50 éves full analóg töltők tudják ezt.
    A töltő nem változtatja meg az akkumulátor belső tulajdonságait amelyek a veszteségeket befolyásolják, vagyis a maximális töltő áram sem változik meg adott körülmények között
  • duke
    #7
    Szerintem mostmar hamarabb fogjak az akkuk elerni a szukseges technologia szintet mint hogy ilyen bonyolult bizonytalan rendszer, hogy az akukat osszevissza cserelgetik, kiepuljon.
  • kvp
    #6
    "Szél, nap energia + pörögnek a kerekek abból fakadó energia stb."

    Ebbol a fekezesi visszataplalas az megoldott mar ma is minden modernebb elektromos autonal.

    A napenergia tul kis surusegu. Ha lecsempezunk egy atlagos autotnapelemekkel, akkor kb. 4-5 napnyi szaharai tuzo napon acsorgas utan lesz benne annyi toltes hogy az atlagos europai munkabajarasi tavolsagot csak oda megtegye. Es Europaban vannak borus es teli napok is. Szoval jo lenne csak ne nagyon hasznaljuk mert akkor par meter utan lemerul.

    A szelenergiarol pedig annyit, hogy megoldhato, csak elindulas elott le kell szerelni rola a tornyot, mert egyreszt beakad mindenbe, masreszt akkora legellenallasa lenne, hogy ha nem pont szeliranyba akar valaki haladni, akkor meg se mozdulna.

    Nem veletlen, hogy egy nagyobb Tesla feltoltesehez egy nagyobb amerikai haz teljes egy napos napenergia kapacitasa is keves tud lenni. Ennyi napelemet es szelturbinat nem lehet egy autora ratenni.

    ps: Egy auto meretu napelemtabla az ausztral sivatagban nyaron is csak max egy biciklit tud ellatni eleg energiaval, felteve hogy eleg konnyu a sofor.
  • Tetsuo
    #5
    Csak a sűrűn elhangzó, világmegváltónak ható hazugságok miatt elvesztik hitelüket a Yazami-féle kutatók és a forráskritika nélkül publikáló "tudományos" lapok.
  • duke
    #4
    Persze persze de kb 20 evnyi karogas, gunyolodas ellenere az akkumlatortechnika megis komolyan fejlodott, kapacitasban, toltesi idoben, elettartamban. Az ellenkezok 10 evvel ezelott a mostani gyakorlati eredmenyeknek a felet sem hittek.
  • hunbalee
    #3
    Olyan autót kéne kifejleszteni ami minden külső erőt felhasználva tölti magát és ezáltal soha nem kéne külön tölteni. Szél, nap energia + pörögnek a kerekek abból fakadó energia stb.

    Már mobil is van ilyen írják is hogy jó jó de ne igen használd meg szétkurja az akkut hamar
    Utoljára szerkesztette: hunbalee, 2021.06.22. 20:29:21
  • Csaba161
    #2

    Sokkal egyszerűbb lenne, ha behajt az e-autó az e-kútba, a targonca kikapja a lemerült aksikat, majd egy másik targonca bepattintja az új, feltöltött aksikat, a kút pedig tölti, ameddig tölti a lemerülteket...
  • NEOreg3
    #1
    Végre ebben a hónapban is feltalálták a mindent verő akkumulátort.