26
-
#1
Nem éri utol a vincseszter a memóriát -
#2
A ciccás kép annyira ari! Lopom! XD -
Lapajka #3 De miért kellett volna különösebben gyorsnak lennie, mikor a legtöbb példány életében alapvetően soha nem találkozott riválissal, max a populáción belül..? (az elől meg nem futott el és nem is kergette, hanem támadta, megküzdöttek a dominanciáért, ahogy azt jó csúcsragadozónak kell...); mire szüksége lett volna hogy gyorsabb legyen, már a kihalási folyamata zajlott, már késő volt (azaz nem volt idő) evolválódni... hisz az tudjuk, nem pár hét...
Van olyan elmélet is, hogy ráadásul intelligensek voltak bizonyos szinten. Jóval magasabb értelemmel bírtak mint bármely akkori és mai állat, még a delfineknél is. Aki erős és okos az nem futkos ugyebár... Ellenfelük kevés volt közép és dél Észak-Amerikában, ahol éltek is inkább vízben (mint a Megalodon hal és a Piloszaurus hüllő)... Node a T-rex-ek ők nem jártak be a vízbe ugyebár... a szárazföldek vitathatatlan királyai ők voltak élőhelyükön. Azonban a baj az volt pont, hogy nagyon elszaporodtak.
Elképesztő evolúciós előnyeik voltak, így hogy még értelmesek is voltak, a maguk szintjén (nyilván filozófiai értekezéseket nem véstek kőbe, de pl ha csoportosan vadásztak, volt taktika, logisztika, optimalizálás, pozícionálás stb... nagyon hasonlóan a Velociraptor-okhoz, akik intelligenciában kb egy szinten voltak a T-rex-el olyannyira, hogy csordában egy példányt simán le tudtak győzni, csak ritkán vállalták, hiszen valamennyi veszteséget mindig kockáztatni kellett vagy akár a bukást... tehát már kockázatokat is tudtak mérlegelni...). Ámokfutást nem csináltak, tudták uralni a vadállati őrjöngést... tudtak csendesek lenni, lopakodni, meghúzódni, ha kell akár lapítani... Ha látták, hogy az ellen erősebb, többen vannak stb... csendesen eloldalgott... éppen eme sok előny miatt dominált, majd szaporodott el és az egész kontraproduktív lett, mert elfogyott az élelem ugyebár, mint már írtam...
Nyomai vannak, hogy vállalták a hideget is már és húzódtak csordáik északra, ahol a ha kellett, harcba szálltak az északi nagytestű ragadozó hüllőkkel, és gyakran kellett visszavonulni, illetve lettek legyőzve, mert azok szívósabbak, gyorsabbak (bár némileg kisebbek és gyengébbek) voltak, mindig csordában támadtak, nyilván jobb volt a helyismeretük és bírták a zord időjárási körülményeket... sok T-rex egyszerűen kihűlt és ezért halt meg... a hideg miatt a fertőzéseket sem tolerálták, sokan járványokban haltak ki...
Hisz azért lássuk be: muslincából még oké 40 milliárd egy kontinensen, de egy ekkora böszme dögből, picit sok (talán ezért sivatagos még ma is fél USA?)... Ennek az 5-10 tonnás dögnek, napi legalább 100 kg húst kellett zabálnia... Amikor elfogytak a felzabálható állatok (dögöt is evett, nem volt finnyás), akkor elkezdték egymást támadni (de amúgy sem voltak általában túl együttműködők; a rivalizálás, egymás megtámadása és megölése alapvető volt, csak akkor volt működő csorda időlegesen, ha megküzdött a vezér posztért a két legerősebb, meg úgy kábé mindenki mindenkivel a környéken, de persze ez szinte minden ragadozó falkánál hasonlóan van végülis).
Tehát így jelentősen csökkent a populáció a kontinensen, a túlélőknek nem volt élelem, vízbe menni nem tudtak, nem is annyira, mert hogy féltek a néhány náluk nagyobb erősebb és gyorsabb predátoroktól (és ugyebár már akkor voltak sokkal nem kisebb cetfélék, méretre mint a Piloszaurusz és a Megalodon, csak éppen némelyik igen vad és gyors ragadozó, az orkák ma a lenyomataik talán, azok sem nagyon ijednek meg semmitől... fehér cápától óriás krokodiltól sem... nem beszélve az óriás polipokról és -tintahalakról), hanem azért, mert úszni egyáltalán nem tudtak, tehát addig mehetett be, amíg az orra kiért (ott meg garantáltan le is tarolta egy falka vízi ragadozó, hiszen mivel vízben még lassabb volt, elég volt egy komolyabb őstengeri piranja raj ehhez, hogy pikk-pakk, csonttisztára pucolják, mert azok sem voltak aprócskák és lájtosak, sem túl lassúak), ergo max "térdig" mehetett be, és félfogára sem elég halacskák után kapkodhatott, mérsékelt sikerrel szegény éhező T-Rex. Aztán már csak a növények maradtak... kínjukban lelegelték a kontinenst, ami sivatagosodott ettől is, (amitől még kevesebb élőlény lett) és persze tizedelődtek, mert nem növényevők (és egyre romlott le az egészségük, silányodtak, gyengültek) , ill a kanibálok voltak előnyben nyilván, de nem mindig élte túl a támadást a kannibál T-Rex, tehát falkában kellett támadjon... namost mivel nem csordaállat volt, ez is nehezen ment. sok esetben a közeledő falka, előbb esett egymásnak, mintsem odaért a prédához... Így hát a T-Rex faj megindult a kihalás útján, jóval előbb, mint a mexikói kozmikus becsapódás (évmilliókkal!).
A dinók kihalásának "nagy" pillanatában már, a T-Rex és rokonai igen ritka jószág volt... lényegében felzabálták egymást... Észak-Amerikában már lényegében kihalt volt... (így jár minden faj mely túlszaporodik, nincs más erő, ami tizedelje az állományt és feléli a környezetét, bár látni a fosszíliákon hogy a fertőzések, járványok megjelentek a populációikban, pontosan ilyen biológia mechanizmus (és mint írtam az északra vándorlás ) miatt nyilván...
Úszni nem tudott, tehát nem bírt átmenni, pl a Karib világba nagy létszámban, meg azért sem, mert a vízben, mint írtam, már nem volt apex (kivéve akik rátaláltak az akkor még időszakosan létező kubai földnyelvre egy kevesen...
Északra sem sokan mentek, mert nem bírták a hideget, meg az ott élő, nem lájtos, Allosaurus-okkal sem volt jó dolog megütközni, szóval hiába a brutális állkapocs és nagy test, a csúcsragadozóság, bizony vannak gyenge pontjai...
Gyors perszehogy nem volt, de azért normál tempójában gyorsítva gyalogolva is utol tudta érni a legtöbb apróvadat... a mérete miatt egy-egy lépése volt annyi, amennyit rohan előle teljes sebességgel a kisebb testű faj... de nem üldöző ragadozó volt; ha gyorsabb préda volt, akkor cserkészett, lopakodott, megbújt a fák közt és lesből csapott le...
A cunami és kihalás pillanatában, már nem volt domináns faj, kivéve Ausztráliában, ahol egy hasonló de valamivel nagyobb és erősebb apex volt, a Gigantosaurus. Ázsiában a Trabosaurus batar várta szeretettel és a Shantunsaurus (vagymi... már kezdek belezavarodni a sok szauruszba)
Dél-Amerikában a Carnotaurus, a Tyrannotitan és a Titanosaurus argentinicus uralta a tájat, de mivel Afrikával összeért még akkor, a Charcharodontosaurus és Spinosaurus is előfordult... a T-rex-eknek, akik valahogy átjutottak a déli kontinensre (pláne Afrikába) igencsak fel kellet kötni a gatyát. E helyek sem voltak az elszaporodásuk melegágyai. Minden ilyen jellegű csúcsragadozó dinó egyedül max párban vadászott, nagyon ritkán és alkalmilag álltak össze falkává... ilyen esetek többségében végül kitört a kvázi hatalmi balhé és már egymást marcangolták, tizedelték...
Azonban egy T-rex a soroltaknál nem volt sem gyengébb, sem kisebb. Talán némelyiknél némileg lassabban mozgott (pl a Spinosaurus-nál) vagy éppen valamivel kisebbet harapott, pl a gigantosaurus-oknál, de alapvetően mind ellen voltak jó esélyei szemtől-szembeni harcban, ha pedig segítőtársa (párja) is volt; két T-rex már ugyebár, csak a Kingkong-ot nem bírta legyőzni (legalábbis a sci-fi-ben), amúgy bármi mást igen a szárazföldön, pláne csordában...
T-rex ide vagy oda, mint már látható (aki nem járatos a témában, hogy ugyanolyan kategóriájú ragadozó ősgyíkokból volt sokféle a planétán, szemre a legtöbb nem is kölönbözött; laikus az életben meg nem mondaná, hogy ez most T-rex, ez meg Carnotaurus vagy egyéb... nagyon hasonlítottak... elvégre dinók voltak, szegről-végről mind rokon...
Egyedül ebben a kategóriában a Spinoszaurus térf el, mely azért némileg nagyobb testű és van (azaz volt) a hátán egy nagy lebenyféle vagy nem tudom minek nevezik, ami miatt még nagyobbnak tűnt, és az állkapcsa jelentősen hosszabb volt, már krokodilszerű, valamint a vízben is otthonosan mozgott, fel tudta venni a harcot a vízek királyával a Pilosaurussal (bár nem sok eséllyel persze, de azért volt némi, amire pl a T-rex-nek nulla), és gyorsabb is volt valamivel... de a lényeg, hogy külsőleg ez az egy apex predator volt, ami jelentősen eltért a T-rex-től (nyilván ebben a nagytestű húsevő-dögevő kategóriában)... Előnye volt, hiszen futni és úszni is tudott, viszont kisebb agya volt, mondjam azt, butább volt, nem igazán volt jó rejtőzködő, sem lopakodó... ha meglátott bármit, azonnal támadott... mégis túlélte a T-rex-et, hiszen azok szépen maguknak kihaltak, nem kellett segítség nekik... és nem azért mert nem voltak elég gyorsak... (sőt ha még gyorsak is lettek volna, még hamarabb letarolják az élőhelyüket, majd egymást és még hamarabb kihalnak nyilván)
A nagy kozmikus kataklizma és nagy kipusztulás utáni jégkorszak százezer évig tartott legalább... az életnek újra kellett fejlődni... csak a vízek mélyén éltek túl és főleg kistestű lények (egyébként ekkor alakult ki a plankton evő bálna és cápa is, hiszen ha nagy mennyiségű húsra apellált volna, azaz az irdatlan testtömeggel, gyorsan kihal mind szintén éhen, viszont plankton mindig volt bőven sőt még több is lett, a nagy kihalás miatt, szinte massza volt tőlük a víz sok helyen és oda húzódtak a plankton evő, már nem ragadozó nagytestűek... ez volt túlélésük záloga...)...
Mire az re-evolúció eljutott oda, hogy feldúsultak a vizek diverzibilis populációkkal, s a vízből kijöttek ismét a hüllők (nyilván nem mind, hanem egy része, aki már ezirányba evolválódott évmilliárdokkal korábban) és benépesítették az enyhülő területeket... megjelentek újra a fajok, pl rovarok, emlősök... a madaraknak pl nem kellett újra evolválódni, mert belőlük volt bőven túlélő (lehúzódtak a lehető legmelegebb területekre, és vízből táplálkoztak főleg, de persze nem sokan maradtak), ez még laza pár százmillió év alatt zajlott le... eközben a Hold már 'szabadszemmel láthatóan' távolodott (ahogy távolodik folyamatosan a kialakulása óta... ergo nőtt a Föld relatív gravitációja, mert a Holdgravitáció (ami még ma is beemeli könnyedén a világóceánt) ellenhatása csökkent ugyebár... így az újra kialakuló fajok, családok, törzsek, már nem nőttek akkorára, sem az állatvilágban sem a növényvilágban... néhány kivételtől eltekintve... ugyebár elefánt, zsiráf, rinocérosz és cetfélék; jelentős méret csökkenés zajlott le... a hüllők kb 10-szer kisebbként fejlődtek újra... és evolválódott tovább egyébként több águk is a madarak irányába... Már a T-rex-nél megjelent a proto tollazat és sok más kétlábú hüllő dinónál a madárszerű mozgás és viselkedés... a karok elcsökevényesedtek, és a háton levő lebenyek (amiben ugyebár a Spinoszaurusz volt úttörő) szárnyakká váltak évmilliók alatt...
Aztán a hüllő helyett a dominanciát átvette az emlős... jó irányba haladt az evolúció megjelent a gondolkodás, az igen szofisztikált értelem, kialakult az előember, ugyebár, a Hominidák... jó reményekkel... majd jött egy torz vadhajtás, egy elfuserált genetikai csőd... az agresszív, felelőtlen, amorális és ostoba, bár igen erős testalkatú, Homo sapiens sapiens... leigázta kiirtotta a paralel emberi alfajokat és egyedül élt túl... (holott ez nem volt egyáltalán szükségszerű), aztán ugyanabba a zsákutcába rohant bele, amibe a T-rex anno... elszaporodott, felélte ill feléli élőhelyét, egymást azaz saját faját pusztítja, mérgezi, járványok tizedelik... és kihalásra ítéltetett... mely folyamat már zajlik... embernek hívják ezt a torz beteges evolúciós fiaskót... reméljük mielőbb a természet lerázza magáról ezt a rémes parazita fajt... és idővel kialakul majd egy egészséges szellemű értelmes faj... -
#4
Neki a meteorit tehát megváltás volt. -
#5
Hat nem tudom. Azert altalaban a ragadozokbol kevesebb peldanyszamu egyed van altalaban, mint a novenyevokbol. Nem kicsit sokallom en ezeket a szamokat. -
Sequoyah #6 Miert, a 20.000 egyed / egesz kontinens az soknak szamit?
Novenyevokbol tipikusan milliok elnek ekkora teruleten. -
#7
Az osszesen 42 milliárdot. Nem azert de 140millio es 42 milliard kozott nem kis kulonbseg van. Ez a tippelgetes netovabbja, amilyen lehet a vegeredmeny is. Hasrautos tudomanyos allitas -
#8
Szép hosszú elmélkedés. 1-2 megjegyzést tennék.
A dinók, habár hosszú évtizedekig csupasznak és hüllőkhöz hasonlóan ábrázolták, és gondolták is öket, a mai álláspont szerint gyakorlatilag a madarakhoz álltak közelebb. Állandó testhőmérséklet, üreges, könnyített csontrendszer, fejlett légzőrendszer, fejlett érzékszervek és idegrendszer. Ha a madaraknál látható megoldásokat nézzük, hatékonyságban a fenti területeken a mai emlősökön is túltettek. Pl. a madarak központi idegrendszere egy viszonylag sokkal kisebb tömeg és térfogat mellet is fejlett társas és kommunikációs képességeket biztosít. Az emlősök kb a korai dinókkal egyidőben jelentek meg, fejlődtek ki az emlősszerű hüllőkből. A dinók alatt az emlősök nem kaptak szerepet, talán pont a kevésbé hatékony megoldások miatt. A dinók kihalásával azonban üres életterek maradtak, amit a pont kis átlagos testméretük miatt kataklizmát túlélő emlősök és a dinók egyetlen fennmaradt ága, a madarak népesítettek be a felpörgött evolúció hatására létrejövő fajokkal.
A fentiek értelmében a dinók kora még nem ért végett, tekintve, hogy jelenleg kb 2X annyi madárfaj él a Földön, mint emlős faj!
A 65 millió évvel ezelőtti nagy kataklizma hatását a fajgazdagság tekintetében kb 5 millió év alatt állította helyre az élővilág. Pl. kb. ekkortól több méteres, röpképtelen ragadozó madarak és az az új emlős megafauna népesítette be a Földet. Az emlős megafauna közel hasonló méreteket ért el, mint korábban a dinók.
Azonban kb 5 millió évvel ezelőtt a korábbi korokhoz képest kirívóan alacsony CO2 szint, és az emiatt szélsőségesen változó, egyre inkább hideg, jégkorszaki klíma miatt jelentősen csökkenni kezdett a vegetáció nagysága, ami már sokkal kevesebb nagy testű élőlényt volt képes eltartani. Ekkortól fokozatosan eltünt a megafauna nagy része, aminek részét képezték pl. az úgynevezett hatalmas röpképtelen gyilokmadarak is (terror birds, Phorusrhacidae). Ma a megafaunát a pár millió évvel ezelöttihez képest kb 1/10 annyi faj képviseli, amelyek jelentős része veszélyeztetett.
Ez az utóbbi, viszonylag lassú kihalási esemény aztán más, a szegényes, hidegebb környezethez alkalmazkodni tudó fajok felemelkedését tette lehetővé, pl az emberét. -
Lapajka #11 Nem is a gondolkodás de a képességek amikben nagy előnyük volt/van a madaraknak... a repülés készsége azért eléggé odaver, aztán a könnyített szaporodás, kitojja osztjóvan... valamint a fejlett telepatikus képességeik, a madárrajokon szépen megfigyelhető... kisebb aggyal is lehet kevesebb művelet-készlettel jobb; ha azok a műveletek jóval fejlettebbek... a madarak biztos hogy lenyűgöző, különleges lények..! Nem lepne meg ha egész más evolúciós gyökerűek lennének... mivel egy (azaz nem is egy, hisz több globális teljes kihalás volt az élet kb 3 milliárd éves története során, bár némelyiknek, amik a vulkáni-magmatikus planetáris kataklizmák, amikor a bolygó láva-magma tengerré vált TELJESEN... egyáltalán nem volt túlélője, sejtszinten kellett újrakezdeni elölről, más kérdés, hogy genetikai kód szintjén a már létezett az addigi evolúció eredmény, és a megmaradt minimális fosszíliából e kód idővel át tudott szivárogni) időben csak a madarak és mélyvízi lények éltek, így a madaraknak (legalábbis némelyiknek jóval több ideje volt biológiailag fejlődni)
De ez csak laikus vélemény... -
#12
Már megbocsáss, semmi személyeskedés, de had kérdezzem, meg, hogy te ugyanakkora aggyal rendelkezel mint egy madár? :O
Csak mert az enyémre reflektáló hozzászólásodból nekem ez tűnik ki.
Azt írtam, "Ha a madaraknál látható megoldásokat nézzük, hatékonyságban a fenti területeken a mai emlősökön is túltettek. Pl. a madarak központi idegrendszere egy viszonylag sokkal kisebb tömeg és térfogat mellet is fejlett társas és kommunikációs képességeket biztosít."
Jómagam is láttam, hogy a pittbullkutya hogy ropogtatja jóízűen a csirkecsontot, nade a dinók esetében nem kifejezetten ezért volt ez előnyös. A csontokban levő légzsákok jobb légzőrendszert, és ez a szerkezet könnyebb súlyt eredményezett, pont ezért tudtak olyan bazinagyra nőni. Ellentétben a pittbullkutyával ugye, amely ezekkel nem rendelkezik.
Mi az értelem? Egyes papagájokat a kis tyúkagyukkal kb olyan beszédértésre lehet tanítani, ami a kutyáét meghaladja.
Sci-fi, de ha a dinók idejében lett volna egy fejlett értelmes dinó faj arról ugyan úgy nem tudunk semmit, mint ahogy 50 millió év múlva az emberiségből se sok minden marad. Szerintem.
"A dinoszauruszok arra a sorsra jutottak amire minden nagyon specializalodott faj."
Őöööö dinók alatt rendszertanilag több rendet és alrendet rengeteg fajt képviselő csoportot látunk, amely fajok értelem szerűen mindegyike rendelkezett valami specializációval. Csak úgy ahogy bármelyik emlős faj.
"Megvaltozott a kornyezet es mentek a szemetdombra."
Mint jeleztem, de ezekszerint nem jött át. A túlélő egyedeikből kifejlődött utódaik, a madarak, köszönik szépen de jól vannak, nem akarnak még szemétdobra kerülni, illetve némelyik nyilván életmódjából fakadóan már eleve ott van, de ugye ott meg jól érzi magát.
"Es a varju a csotany a patkany es az ember lesz az utolso."
Én még a városi galambot, a csirkét, a disznót és a cicát is beraknám az utolsó túlélők csoportjába. Ezzel mondjuk a szerinted kihalt dinók már meglehetősen túlreprezentálnák magukat a fennmaradt utódaikkal.
"Es nem tudjuk akkor milyen volt a kornyezet.
Csak annyit, hogy nem volt egy ekkora foldterulet feleslegesen jegre teve mint most (antarktisz)"
Ennél azért lényegesen többet tudunk, de leszűkítve mondhatni akár ez is lehet a lényeg.
-
#13
A madarak rendszertanilag mindig is nagy kihívást jelentettek a tudománynak. Egyszerűen értelmezhetetlen volt a korábbi kép, hogy a hidegvérű buta hüllőként értelmezett dinókból egyszercsak kifejlődtek a melegvérű, a repülést lehetővé tevő tollakkal rendelkező, fejlett fiziológiájú és viszonylag fejlett intelligenciájú madarak. Kb egy évszázadig keresték az un. hiányzó láncszemet.
Aztán amikor ezt, majd ezeket megtalálták nyilvánvalóvá lett, hogy a korábbi kép helytelen. Manapság egyre több tollas dino fosszíliát találnak pl. Kínában.
A köztudatba sajnos ez még nem ment át kellően, amit mondjuk a Jurassic Park filmek sem igazán segítettek elő. Egy nagyranőtt dodómadárként megjelenő ragadozó, amilyen a velociraptor lehetett nem kellően ijesztő, amíg, egy "csupasz csirke" sokkal inkább az :)
És arról már ne is beszéljünk, hogy a JP filmek híres velociraptorjait pedig valójában nem is velociraptoroknak hívják, hanem Deinonychus-nak. Ami azért nem is olyan vonzó, söt elég kimondhatatlannak tűnő név. A velociraptor, egy kb gyalogkakukk kinézetű lény volt, igaz ragadozó. XD
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2021.05.01. 01:59:30 -
VolJin #14 A Jurasic Parkhoz tegyük azt is hozzá, hogy nem T-Rexek szerepeltek benne, hanem egy közeli rokonuk. Mert a T-Rexnek nem annyi ujja volt.
A T-Rex nem ragadozó volt, hanem dögevő. Más dinoszauruszok elejtették a zsákmányt, a T.Rex meg odacammogott, elkergette a ragadozót, és felzabálta előle a zsákmányt. -
VolJin #15 Nem csúcsragadozó volt, hanem dögevő. Más ragadozókat kergetett el a zsákmány mellől. Mert a mérete erre képessé tette, míg a vadászatra nem. -
Lapajka #16 Láthatóan magas neked a lesből támadás, plusz a testméret miatti nagy lépések miatti sebesség, amivel bőven utolért egy kisebb testű áldozatot... de legyen a hited szerint, persze természetesen dögevő... mellesleg minden ragadozó dögevő, sőt még a mindenevő húsevők is.. vagy te a sertéspörit úgy eszed hogy nem döglött az a koca, amiből készült? Tehát logikus hogy nem tud nem dögevő lenni. A dögevő az öko biológiában nem ezt jelenti hogy frissen elejtett prédát elrabolja és megeszi. Az nem döghús, hanem friss hús... akkor max azt lehet rá mondani hogy orzó ragadozó, semmiképp sem dögevő... a dögevő ehhez képest a rég ott hagyott, vagy elhullott oszló döglött állatokat zabálja.. mint pl a dögkeselyű ugyebár vagy a sakál... Ennek semmi köze az orzó ragadozókhoz. Egyik sem eszi meg a rothadó döghúst!
Az orzó ragadozóknak két fajtája van, az egyik a nagytestű, ma is létezik, pl ilyen a víziló, aki simán elkergeti a krokodilt vagy az anakondát és megeszi a zsákmányukat. De ő sem vadászik valóban önállóan... (főleg hogy elvan gyümölcsön, hiszen vegyes táplálkozású); kisebb testméretnél pedig pl ilyen a karvaly; öjvök, sólymok és héják esetében csinálja ugyanezt (nyilván egy sassal már nem packázik, de még egy méretes bagollyal sem, mert azok keményebbek mint sokan gondolnák)... Aztán van a másikféle potyázó; az pedig, aki kíséri a nagy ragadozót (pl a fehér cápa mellett komoly halrajok úsznak és a koncból lopkodnak, illetve maradékokat, lepotyogó darabkákat esznek... a cápa megtűri, mert mire ideges lenne, addigra jól lakik mindig és nem bántja már őket), az oroszlánnak is van ilyen potya társ ragadozója amúgy, amely a hiéna és a szavannai keselyű, bár ezek nem mernek közel menni a vadászhoz, meg kell várják míg jóllakott és elment onnan vagy elaludt, mert az oroszlán nem tűr meg másféle állatokat a közelében. A medvéket nem ritkán követik rókák, menyétek és hasonló kistestűek, akik miután jóllakott a mackó, még bőven találnak finom falatokat a továbbra is FRISS és nem dög húsból...
A T-rex soha senkit sem kísért, kezdjük itt... és nem evett rothadó döghúst, ez a másik... biztos nem azért nőtt akkorára és voltak olyan fogai, hogy nyomorult rothadék zabáló legyen... ezt meg tudja csinálni a patkány meg csótány is... még a légy is...
Tehát maradjunk abban, hogy természetesen ragadozó volt (biztos nem azért lett Rex-nek elnevezve, azaz királynak, mert egy szánalmas vesztes dögevő lett volna). A T-rex különlegessége volt, hogy nem lopott, hanem rabolt, tehát ha ragadozó ellenállt, akkor megküzdött vele és általában győzött!
Ha maga vadászott, akkor lesből támadott nyilván általában, ahogy sok ragadozó teszi, de nagyokat lépett, kisebb testűt akár üldözni is tudott, de nyilván nem ez volt a fő profilja. Igen persze, amúgy alapvetően valóban orzó ragadozó volt, azaz elvette a másik ragadozótól a zsákmányát. EZ NEM DÖGEVÉS! Ez elorzó vadászat. Észrevette hogy a közelben elejtettek egy vadat, máris ment oda elhappolni, akkor esett pofára, ha az is egy T-rex volt, ekkor elkeseredett vad élet-halál harcban küzdöttek meg a prédáért... vagy inkább nem közelítette meg, hiszen messziről érezte már a szagát. Ha mégis harc lett, azért persze nyilván ritkán ölték meg ilyenkor egymást, hanem a vesztes, már elég jól megmarcangolva elmenekült, a győztes T-rex meg végre nyugodtan megebédelhetett... Méghogy dögevő pff... -
#17
Hány Velociraptor kellhetett egy Tyrannosaurus elejtéséhez? Egy 2 méter hosszú (ebből 1 méter a farok), fél méter magas, pulyka méretű jószágról van szó, max 20kg. Még azoknak se lett volna túl sok esélye, amit a Jurassic Park-ban adtak el a pórnépnek Velociraptorként. Ami valójában Deinonychus, és még az se volt akkora, mint a filmekben. -
Feltételezem, amikor a Tyrannosaurus-t felfedezték, mindenféle ismeret nélkül, pusztán a fosszíliákra ránézve nevezték el. Ösztönös beidegződés, hogy minél nagyobb és harapósabb egy ragadozó, annál veszélyesebb. -
Lapajka #19 Nem egyféle volt. Nyilván a félméteres csirkéid nem próbálkoztak ilyennel. Akikre utaltam, nagyobbak és erősebbek és mint írtam CSORDÁBAN támadtak (azt lehet nem írtam oda, hogy öreg, beteg, gyenge példányokat főleg, de ez általában így szokott lenni). Bocs azt sem írtam, hogy a Jurassic Park fiktív történetében Velociraptor-ként bemutatott jószágok...
Fogalmam sincs, mennyi kellett az erre alkalmas kisebb méretű de nagyon gyors ragadozó dinókból (most már nem írok raptort a kedvedért), de nyilván ha csorda megy rá, az akkor több tucat, akár 40-50 is lehet... felugrálnak rá és gyenge pontokra támadnak... így pl tigrisek is elbírnak egy elefánttal is... (és belőlük nem is kell annyira sok, 3-4 megoldja... de ott is gyengébb lassabb, beteg és vagy öreg példányokra mennek rá)
Utoljára szerkesztette: Lapajka, 2021.05.03. 18:06:28 -
Most akkor Velociraptor vagy nem Velociraptor? -
Lapajka #21 Nem érdekel ennyire a téma... -
Jawarider #22 Akkor hogy ragadozott? -
VolJin #23 Talán 20 éve az egyik ismeretterjesztő csatornán volt téma a T-rex, és ott tértek ki rá, hogy a Jurasic parkban vázolt kép hamis. Lassú volt, és beteg és magatehetetlen állatokkal táplálkozott, illetve más ragadozók elejtett zsákmányát vette el, mert a prédák könnyen elszaladtak előle. Nem csúcsragadozó volt... Oké, a dögevő helyett az orzó a megfelelő, de ez nem tárgyi tévedés, mint a csúcsragadozó. Nem értem, hogy ettől az információtól miért kell kifakadnod....
A víziló mellesleg növényevő... -
SzinesGeza #24 A víziló simán elkergeti az anakondát?
Az nem gyenge lehet.
Úgy kb mekkora populáció él vízilóból Dél-Amerikában? -
Lapajka #25 Jól van baszakodjál csak troll bugris... -
#26
Lassú volt de cserébe több milliárd volt belőlük. Hát egy ragadózó faj ami lassú az kapásból kihalásra itélt, szóval a két dolog enyhén szólva is elent mond egymásnak.
Nekem a dinokról mindig az elefánt jut eszembe. Szép lassan gyalogol, de láttam videot futó elefántról 30-40rt biztos tudott.
Jurassic Parkot meg minek elővenni a témában, nem tudományos mű, sci-fi, majd a végén még a star wars realitását is elkezdi valami hülye elemezgetni, hogy nem is léteztek olyan lények mint abba vannak.