Soha nem élünk majd exobolygókon

Egy dologra bizonyíték, ez még mindig csak, arra hogy esélye nincs véletlenül létrejönni az életnek , ilyen túl egyszerű építőkockákból, belátható időn belül, és/vagy tudatos rásegítés nélkül.

"Már a prionok is mocskos bonyolultak,"
De azért mocskosul egyszerűbbek mint a DNS köré szerveződő sejtek. Arra bizonyíték hogy mekkora butaság ez utóbbiból kiindulni.

"Tehát a prion él vagy nem él?"

Már a prionok is mocskos bonyolultak, de ha csak ilyenek lettek volna az ősleves máig főhetne, mára se lenne itt semmiféle élet.. Sok-sok de mocskosul sok "prion" és a prionhoz hasonló dolog ÓRAMÁPONTOSSÁGÚ működése kell ahhoz, hogy aztán az a valami elkezdje magát pontosan reprodukálgatni, ami máig tartó folyamat...

"nincs átmenet élő és élettelen közt. valami vagy él vagy nem"
Tehát a prion él vagy nem él?

"4^500.000-en az olyan bitang nagy szám"
A te hasraütés szerű számod. Ami szokásod szerinte teljesen megalapozatlan, de tényként kezeled.

Rengeteg ötlet és elmélet van és folyamatosan találják ki az újabbakat. Én személy szerint úgy képzelem hogy több különböző terület: napsütötte óceáni partvidék, légköri csapadék által vulkanikus szárföld felől érkező anyagok találkozása indíthatott be egy több fázisú kémiai szintézist, a kockadobálás csak ezután kezdődik. A villámok/elektromos energia viszont nekem soha nem tetszett a folyamatban.
Valami ilyesmi:

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

Az egy Gravitoni féle ostobaság hogy egy lépésben kellet létrejönnie az RNA köré szerveződő sejnek.

"A kezdeti élet még jóval egyszerűbb volt, mint minden ma ismert baktérium."

Ezzel nem értek egyet és több dolgot is hozzáfűznék:

egyrészt a kísérletek nem igazolták ezt , semmilyen "egyszerű" élőlényt nem sikerült létrehozni, laboratóriumi körülmények közt, ha volt is valami siker az rendre kiderült, hogy már eleve ott volt az elejétől, nem lett rendesen hermetikusan lezárva a rendszer, vagy már az elején bejutott oda élőlény is a rendszerbe. Hol vannak tehát ma, azok az "egyszerű" élőlények amikről beszélsz, mert a ma ismert legegyszerűbbet ábrázoltam neked alul, hogy ahhoz kéne az a bizonyos oktrigintillárd év hogy a "véletlenszerűség" keretein belül lehessen _valószínűsíteni_ . Így van a sejtek csupán programhibák és a jelek szerint előbb voltak a kész sejtek, magostul mindenestül és csak később szakadtak ki belőlük ezek a mutáns programhibák.. Na de a sejtmagos rendszerek még a lenti "legegyszerűbb" példánál is jóval-jóval , nagyságrendekkel bonyolultabbak és még nagyobb számok jönnek be a hatványkitevőre, szóval a mese habbal az finom kifejezés, amikor "tudósok" azzal jönnek , hogy véletlenül alakult ki az élet a Földi POKOLBAN.
Utoljára szerkesztette: Gravitoni, 2019.10.26. 11:03:46

A vírusok nem élőlények, hanem a már meglévő élet hibái. A vírusokat már a baktériumok hozták létre. A vírusnak se anyagcseréje, se mobilitása, se szaporodási képessége nincs. A vírus egy olyan már létező sejt működési hibája volt, ami a vírust sorozatban leszintetizálta a saját dns-vel, és membránt gyártott köré. Ezután a sejt elhal, a nem élő csak sodródó vírusok, ha sejtbe jutnak, a gazdasejt dns-hez kapcsolódnak és kiváltják a saját sorozatgyártásuk. A vírus nem több, mint egy védett genetikai kód.

A kezdeti élet még jóval egyszerűbb volt, mint minden ma ismert baktérium.

Az okfejtésed ugyanolyan hamis, mintha az állítanád, hogy véletlenszerű atomkombinációkból nem jöhet létre az ember. Hát persze, ezért szül minket anya, és nem hirtelen megjelenünk a semmiből.

Nem felejtettem el semmit, inkább te nem értesz meg valamit, egy nagyon egyszerű dolgot , a valószínűségszáímtás alapjaiból,

4^500.000-en az olyan bitang nagy szám, hogy az Az Univerzum összes atomját tologathatnád oktrigintilliárd évekig ahhoz, hogy kiadjon egy működőképes vírust, még csak nem is eukariótát , vagy egy emberi sejtet amiben a hatványkitevő a 3 milliomodikon van.. azt is elfelejted, hogy az élet az nem fokozatosan jelent meg hanem egyzsercsak abrakadabra már itt volt... nincs átmenet élő és élettelen közt. valami vagy él vagy nem. vagy működik vagy nem, és a jelek szerint már rögtön élt, 4040 millió éve az ausztrál őspala lenyomat szerint, ráadásul a jelen inkább eukariótára utalnak, mintsem prokariótára, tehát a lehető legfinomabb számokat mondtam alul...

"...értem én hogy bármikor bejöhet mint a lottó 5-ös de értsd meg te is hogy az ilyen eseményhez oktrigintilliárd (10^220) éveket kell reálisan várni, és nem 13 milliárd évet."

Csak azt felejted ki, hogy a földön nem egy ilyen "természeti kísérlet" folyt, folyik. Több csilliárdnyi párhuzamosan... Még megbecsülni sem lehet.

Szefmester:
Szerintem nem nekem akartál válaszolni, ugyan nem ilyen pontosan de pont ezt próbáltam kifejezni.
Egyetértek veled!

Ott tévedtek intelligens tervező hívők, hogy roppant bonyolult baktériumokat tekintetek egyszerűnek, és annak a spontán létrejöttének a lehetetlenségén élcelődtök, pedig azok már a százmilliomodik lépcsőfokok. Amiből minden kiindult, az már rég kipusztulhatott, mert annyira életképtelen a jelenlegi biológiával szemben, és annyira mások a jelenlegi feltételek, hogy sem újra kialakulni, sem életben maradni nem tudna. az is eléggé beszédes, hogy a milliónyi lehetséges aminosav közül minden élőlény két tucatnál kevesebből építkezik. egy intelligens tervezőhöz képest ez eléggé korlátozott, inkább egy szűkös választékra és egy mechanizmus által okozott korlátba, és annak evolúciójára utal. a jelenből visszafejteni a kezdeti állomásokat lehetetlen, de ameddig képesek vagyunk, onnan fejlődést jelez az egész. Az evolúciós fát elég szépen visszafejtettük, nem véletlen, hogy egy sárgarépával is van közös genomunk...

Jelenleg az alább általam szerényen összegyűjtött tényadatok alapján, finoman szólva is a rejtély homálya fedi ezt a kérdést, de abban az esetben ha feltételezzük, hogy az Univerzum végtelen, akkor még egy ekkora groteszkül valószínűtlen esemény is nemhogy létrejön, hanem törvényszerűen ez is létre kell, hogy jöjjön benne.

Amint megérti valaki ezeket a számokat, akkor találkozik az univerzum legnagyobb kérdésével. Honnan van az, ami élő?

Számolj vissza van 4 darab vegyületed adenin , citozin, guanin és thimin, meddig tart úgy rendezni őket hogy 4 az 500 ezrediken féle permutációból egyetlen működőképes verziót alkossok, ha másodpercenként van lehetőséged összerakni és kipróbálni egy új és mindig más még nem szereplő permutációt (500 ezer mint az legegyszerűbb vírust alkotó)

értem én hogy bármikor bejöhet mint a lottó 5-ös de értsd meg te is hogy az ilyen eseményhez oktrigintilliárd (10^220) éveket kell reálisan várni, és nem 13 milliárd évet.

Vannak dolgok amik jók amiket ír, de a léptékekkel nem tud mit kezdeni. Értelmes életet keresne a földön? Kirakjuk a kiskunságra hogy kapsz 4km^2t, találj értelmes éltetet, majd kijelenti hogy az egész bolygón nincs mert ő nem talált.

Az ősleves kísérletben pár évig próbálkoztak 50liter matériával. Hol van ez egy évmilliárdhoz képest, pláne ha a mennyiséget is megnöveljük milliárdszorosára... és hol van a valódi léptékekhez képest?

Az egy a millióhoz esély rendkívül nagy... de nem egy személynek. Tegyük fel egy millió kockadobásból lesz olyan hogy a kocka a sarkán áll meg... nekem ez évek dobálása... de egymillió ember dob egyszer valakinek bejön. Lottó ötös dettó. Igen, sokan játszák meg ugyanazokat a számokat és vannak egyéb változók is a valószínűségszámításban, de ha valaki azt akarja mondani nekem hogy a kémia random módon működik, azt körberöhögöm.

Csak azt nézd meg hogy egy mol mennyi atom. Hogy egy aminosav miből áll, és annak az atomjait hány féle képpen lehet kombinálni, akkor az nagyjából mennyi atomból jöhet létre... Hidd el. Amint felfogod az atomok mennyiségét meg fogod érteni hogy létrejöhetett véletlen.

De ha nem! Akkor gondold végig kérlek és fejtsd ki, hogy azt aki intelligensen összerakta az élet MINDEN molekuláját, AZT a valakit mi alkotta. Mert amíg azt gondolod hogy valami mesterséges alkotott meg valamit, addig ott az előző lépés... az alkotó alkotója.

Tele van a rejtéllyel a múlt , az Agatha Christi regények kevésbé rejtélyesek a valósághoz képest.. és persze újabb kérdések felmerülnek a legújabb exobolygó eredményekkel összevetve mindezt, mert pl. ezek alapján hemzseg az olyan bolygó ahol vagy lehetne , vagy nemhogy lehetne , de egyenesen jobbak az életkörülmények mint itt.. akkor

ad1: miért ne lehetne ott akár most is valamilyen élőlény, hamár így hemzseg az élet az Univerzumban mert mégiscsak van valami egyszerű trükk amiről én nem tudok..

ad2: vagy ha ott nincs , akkor itt meg miért van?

"Ez nem igaz, semmilyen élő anyagot soha nem sikerült ősleveles kisértetekkel előámítani. Ez nagy duma. ..."

Ugyan rengeteg elgondolkoztató dolgot írsz le, de ezt gondold végig.
Pár év esetleg évtizedes kísérletezésre alapozod, hogy milliárd évek alatt ez nem jöhet létre. SENKI sem képes cáfolni! A felvetéseidben csak az a gond, hogy egy kísérletre 1 vagy néhány helyszínre, kísérletre gondolsz. Nos akár csak a földre gondolva csilliárnyi "természeti kísérlet" folyt. És ez csak a föld.

Summa-summárum, egy olyan ultraprecíznek tűnő gépezet, mint a DNS meg RNS spirálos hosszú-hosszú végül működőképes kígyóvá tudjon fejlődni messze nem elég 13 milliárd év főleg nem egy olyan bolygón, mint a protoFöld, ebből egyetlen valódi konzekvenciát lehet levonni, mégpedig azt hogy Univerzum az szükségszerűen végtelen, mert messze az elképzeltetlenül valószínűTLEN esemény kategóriájába tartozik a létünk lehetősége is , a "véges" kereteken belül, ráadásul ilyen szűkös 10^82 részecske szám mellett... ami röhejesen kevés , mint kempingsajtban a sátorvas , ahhoz, hogy valószínű eseménynek lehessen nevezni egy olyan szerkezet létrejöttét, ami 13 milliárd éven belül létrejött , ~10^10^4 .... évTRILLIÁRDok múlva sem túl nagy valószínűséggel rendeződik bárhol is ebbe a formációba széles-e Univerzumban. Hacsak nincs valami trükk. De a másik konzekvencia meg ami , mindebből egyenes ágon következik, az az, hogy minket ide mesterségesen betelepítettek még anno 4040 millió éve. Úgyhogy most rajtunk a sor.

Sőt az hagyján, hogy betelepítettek, meg hogy itt dekkoltak minimum 100 ezer évig , de pofátlanul még ki is haltak.... (!!!!) na ez az a tény ami még az előzőnél is rejtélyesebb, mert ha már volt hozzá technológiájuk, hogy másik csillagrendszerből 100 ezer éven keresztül folyamatosan emigráljanak ide, akkor vajon milyen esemény irtotta ki őket, hogy végül a tetemeikből végbemenjen egy szabályos evolúció, aminek a végeredménye vagyok.
Utoljára szerkesztette: Gravitoni, 2019.10.25. 03:52:57

Pontosan így van.. aki csak kicsit ért a biokémiához, az tudja, hogy BIKA-bonyolult dolgok vannak ott valójában, még nemhogy egy egysejtűben, de még csak annak a golgi-apparátusában és sőt még a sejtmembárnokon is durva dolgok történnek... Végülis az egész nem több mint egyszerű geometria és permutációk, mint ahogy a Rubik-kígyó sem tud bizonyos helyzetekben azonos térállást felvenni, mert egyazon térrészt egyszerre csak egy elem tölthet be , kivéve ha megfelelő állás-szögben találkoznak , a Rubik-kígyónál a biokémiában és még annyival bonyolódik a helyzet, hogy nemcsak 4 irányba fordíthatók az egyes izomerek csoportjai , hanem szabályos 5-szög (amennyiben nitrogén is van a láncban) és szabályos 6-szög (amikor csak szén van a láncban) mentén lehet elforgatni őket.

Valójában még a sejt szintnél is lejjebb megy a történet, ez egy sima rubik kígyó ami "össze-vissza" tekereg, na persze tudja mit csinál, mit mikor csinál, és mit mikor hogyan csinál és ráadásul csinálnia is kell, mert különben hamarosan működésképtelenné válik 😊 Ilyenekből állunk 4040 millió éve te is én is ilyen kis csavarodásokból, ráadásul a főprogramszálunk 60%-ban még a banánnal is megegyezik, hátmég nekünk pl. és csak néhány alprogramszál modósult ..

Végülis lehet hogy van rá valami egyszerű trükk, valami hullámnyelő szerkezet, az esernyő rúdjában..

még az előző hsz-emhez, csak annyit, hogy ezek az egyszerű vegyületek , mint pl. az glükóz, alkohol és társai elképzelhetetlenül egyszerű építőelemei, elképzelhetetlen bonyolult mikro-gépezeteknek, amik tulajdonképpen robotok és programok is egyben és egy néhány trillió ilyen kis gép kooperatív munkája hogy írok most nektek, olyan gépek, amik rokonai 30 másodperc alatt már el is osztódtak..

10 a tízezredikenek is előkerülnek amikor megnézzük hányféle izomerstruktúrába tud rendeződni egy ilyen kis mikrorobot-gén szekvencia és ezek a kis Rubik-kígyócskák még mocorognak is, méghozzá nem is akárhogy . mert mint tudjuk a rest kétszer fárad, úgyhogy ezek OKOS robotok, okosabbak, mint mi magunk.

10 a tízezezrediken az olyan sok, hogy azt mondom a szaharába kiraksz egy tálba aranyport, sziliciumport stb.. minden ami egy PC-hez kell, majd hipp-hopp - abrakadabra összeáll a szél kifúj egy működő számítógépet, az még viszonylag az elképzelhetőség és a valószínűség keretein belül mozog ahhoz képest, hogy az élet jelen lehessen a protoFöldön.

A lottó ötösre minden nap éveken keresztül minden nap azt húzzák mind az 5-öt eltalálod bármit raksz, az egy valószínű esemény ehhez képest, főleg a 13 milliárd éves és 100 kvadrillió köbfényév térfogatú Univerzum-ban nagyon , de nagyon valószínűtlen esemény.

Tekintve az Univerzum átlagsűrűségét én a fénysebesség nemhogy 10 , de még az 1 % -át sem (3000 km per másodperc) kockáztatnám meg, még a galaxisok közti mélyűrben sem.... a naprendszerek közti legnagyobb sebesség felső határát 200 km per másodpercre teszem, de még így is 5 ből csak 4 űrhajó érekzik majd meg a célhoz 100 fényéven belül.

Most nem számoltam konkrétan utána, de így hasra az általad említett példánák kb. lelki szemeim előtt az történne ilyen esetben, hogy jó nagy páncélzattal megy az űrhajó de a pánzélzat és az űrhajó egy merev test, 30 ezer kilóméret per másodpercnél, egy kavics nagyságú tárgy is nyom néhányszor százezer tonnát, így , hacsak az űrhajó maga nem nehezebb jócskán ennél úgy szakítja le az összetartó sinről, az űrhajót a pánzélzatról , olyan forgásba kezd az űrhajó, mint a rotor, amitől szintén szana-de-széjjel, leginkább szintúgy ATOMJAIRA szakad.. konklúzió nem egészséges a fénysebesség 10%-val utazni, mert hamar pukkanás lesz a vége... előbb mint gondolnád.

Ez nem igaz, semmilyen élő anyagot soha nem sikerült ősleveles kisértetekkel előámítani. Ez nagy duma.. Max annyit értek el , hogy néhány atomszámú homológ csoportú molekulából csináltak néhányszor tíz atomszámú molekulát, mittomén monoszacharidokból kotyvasztottak poliszacharidokat oszt jónapot kívánok és nem több SZÁZEZER atom ÓRAMŰPONTOSSÁGÚ mechnizmusát hozták létre, mint amilyen pl. a legegyszerűbb vírus. Nagy humbugg amiről beszélsz.. Az egy dolog hogy minden élő anyag szerves anyagból áll, de ezzel itt a hasonlóság és a kompatibilitás ki is merült, viszont lágytojás, ezeket olyan hülyék írják, akik olyan hülyék a kémiához, mint a döngölt agyag... főleg nem az izomerstruktúrális elrendezéséhez fingjuk nincs komplex homológ vegyületeknek amik aromatikus kötésben állnak és néhány szeptillió permutációba tud rendeződni pl. egy vírus.

Az azért még mindig nagy kérdés, hogy miként jöhetett létre egy ponton egyszerre az élet és az öröklődés. Mert az olyan életnek nincs értelme, ami nem tud szaporodni. Eltűnik a semmiben.
Az öröklődés meg elég bonyolult folyamat, nincs olyan, hogy előbb egy kis egyszerű pár atomos cucc megoldja magának.

Nyilván a nem életképes struktúrák nem élnek...
Egy baktériumnál az életképtelen mutáció egy zsákutca. az életképesnek pedig nincs szüksége másra a szaporodáshoz, mint osztódni. a baktériumoknál ezért gyorsabb az evolúció, és ezt az új baktériumtörzsek bizonyítják.
Vagy szerinted valami rejtélyes istenség módosítja a baktériumokat a rezisztenciához?

Rendben. Nem véletlen jött létre az élet hanem a Szíriuszi ősmagyarok alkották. Oké, elfogadom az állításod. És a Szíriuszi ősmagyarokat ki alkotta? S az azt alkotókat? És így tovább a végtelenségig. Miért? Mert ha egyszer nem jöhetett létre, akkor máshol miért jöhetett volna létre.

Nem mellesleg a kémiai reakciók gyakoribbak amikor melegebb a közeg...

"Ja és ki tudja a naprendszer közti térben nem e vannak akár kisbolygó méretű nagyobb testek annak nekirohan az űrhajó még könnyű is lehet azt annyi..."

Egy ekkora égitestet, de még kisebbet is, éppenséggel lehet észlelni, feltéve. Még az aszteroida övön is át lehet haladni anélkül, hogy találkoznál bármivel is, akkor egy még ritkább közegen?

ami 100 fok körül volt globálisan kivéve a sarokpontok környékén, az eső alábbhullott 90 fok környékén és a gözőlgő pocsolyákban jött létre - állítólag, egy Andresen mese szerint

A kísérletben is kimutatták, hogy a mai élethez szükséges egyik alapvető kémiai reakció, már négy milliárd évvel ezelőtt létező alapanyagokkal is végbemehet. A kémia ugyanaz maradhatott az idő előrehaladtával, csak a molekulák természete változott meg. Ezek a molekulák idővel összetettebbé váltak, attól függően hogy a biológiának mire volt szüksége. Az ősleves teória már nem játszik, viszont négy fő elmélet létezik az élet kialakulásáról, ezek magas hőmérsékleten keletkező anyagokról szólnak, tehát stimmel...

Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.10.24. 06:11:50

bocs elirtam , nem 1900 hanem 3900 millió éves volt a korábbi ausztrál őspala lelet, amin még egyáltalán nem egyértelmű hogy pro- vagy eukarióta lenyomat, és nem mintha 3900 millió évvel ezelőttre sokat javult volna, a nem túl rózsás helyzet, a mai gyermeteg "technológiánkkal" megmenteni sem tudnánk az életet ilyen körülmények között, nemhogy létrehozni, úgyhogy van még mit tanulnunk ....

a földönkívüliek vagy robotjaik akik ide telepítettek minket, keresve sem találhattak volna ennél rosszabb körülményeket széles-e Univerzumban , mint amilyen a protoFöld volt anno 3900 millió éve és főleg korábban...
Utoljára szerkesztette: Gravitoni, 2019.10.24. 00:26:46

Másik topikban már leírtam egy történetet az én sajátos exogenesis elméletemről most itt is engedjétek meg hogy újra elmeséljem egyik kedvenc történetem:

az ausztrál őspala lelet tanulsága szerint, a legelső eukarióta lenyomat, 4040 millió éves , ráadásul, szemben a korábbi 1900 millió éves, szintén ausztrál másik őspala lelettel, eléggé valószinűleg már rögtön az eukarióták voltak jelen, de sajnos, a prokarióták is önmagukban viszonylag egyszerű vegyületek több százezer (!) ÓRAMŰPONTOSSÁGÚ "ismétlődéséből" állnak, amiből elég pár elemet felcserélni, hogy teljesen "működésképtelen" , alias : halott legyen a "tárgy". Namármost egy ilyen precíz "műszer" az nem igazán jön létre úgynevezett "véletlenül" ... úgyhogy egy olyan helyen , amihez képest a pokol, az egy barátságos hely volt, 4040 millió éve, amikor az egyenlítőtől a baktérítőig, több-tíz kilóméter széles lávafolyamok tarkították a bolygót, úgy hogy az űrből világitott , a Hold akkora volt hogy a fél égboltot betakarta, és 2 naponta kerülte meg a Földet, percenként durrantak be az alábbi felvételen látható méretű focilabda nagyságú meteorok, és pár ezer évente egy olyan ami egy kicsit felül is van..a széndioxid-nitrogén légkörben , ami 100 fok körül volt globálisan kivéve a sarokpontok környékén, az eső alábbhullott 90 fok környékén és a gözőlgő pocsolyákban jött létre - állítólag, egy Andresen mese szerint - VÉLETLENÜL az élet... <#falbav> <#taps> olyan villámcsapások között, hogy a fél égboltot betakarták, a saroktól az egyenlítőig húztak csíkot úgy hogy a protoFöld az űrből úgy nézett ki , mint egy mágikus gömb, aminek a közepén egy vastag világító őv van.. szó szerint, ismétlem: a pokol , az egy barátságos hely , ahhoz képest, amikor már a bízonyíték szerint élt rajta valami, szóval minimum 100 ezer éven keresztül tartó ULTRAPRECÍZ szuperintelligens betelepítési, terraformálási és naprendszer-rendezési folyamat NÉLKÜL 1000000 millió szigmásan elképzelHETETLEN az hogy e sorokat most itt nektek írjam.

Mivel a lehetőségünk megvan hozzá, ezért a kötelességünk a Földi Életet megmenteni, és ezért a lehető leggyorsabban össze kell gyűjteni minden magot, állatot mindenből nem egy, hanem sok példányt és hibernálva robotokkal elküldeni más bolygókra, a közelben található összes exobolygóra , a Trappist-1 rendszerbe a Proxima B-re, a Barnard C-re , minél előbb, lehetőleg tegnapra , és elküldeni őket, bespórázni a Földszerű bolygókat, mert itt lehet hogy holnap becsap egy 10 km-re meteor elvégre 100 millió évente ÁTLAG egy becsap sajnos és ledózerol mindent, az egész evolúció jelentősen átrendeződik egy-egy ilyen eseménykor és esélyünk nincs a túlélésre ha neadjisten becsap egy ilyen , ezért mondom, hogy TEGNAPRA lehetőleg a Noé Bárkája projektet KÖTELESSÉGÜNK megcsinálni !



És a szélrózsa minden irányába el kell küldenünk a Földi életet amíg nem vagyunk benne biztosak, minden kétséget kizáróan, hogy máshol létezik élet, addig KÖTELESSÉGÜNK megmenteni a Földi életet !

Mivel a statisztikai időnk ketyeg, az utolós "nagy" becsapódás 65 millió éve volt.

Utoljára szerkesztette: Gravitoni, 2019.10.23. 23:25:41

+1

Ja és ki tudja a naprendszer közti térben nem e vannak akár kisbolygó méretű nagyobb testek annak nekirohan az űrhajó még könnyű is lehet azt annyi... sajna igaza van hogy nagyon lassú ez az átköltözés minimum több ezer év az út még robotokkal is Noé bárkája szerűen bespórázni az exobolygókat a terraformáláshoz , majd utána embereket vinni generációs űrbázisokon , ahol több tíz generáció után érkezik meg a legénység. És ki tudja milyen mutáns lesz aki oda megérkezik ... majd úgy Krisztus után 30 ezer környékén lesz majd Proxima B és Barnard C állomás.

Sajna nem egyszerű ez a projekt... bár gondoljatok csak az előnyös oldalára, akkor egyből kevesen leszünk és nem sokan, amikor egész bolygókat kell majd benépesíteni, akkor arra is volna 1-2 ötletem ugye rebeka ! ;-P
Utoljára szerkesztette: Gravitoni, 2019.10.23. 23:03:42

"Lövésed nincs a fizikáról.

1. Nem focilabda méret
2. A Földnek van légköre..."


Neked meg a környezeti tényezőkről és ezek kölcsönhatásáról. Nem veszed figyelembe a meteor anyagát. Te tudod? Ha igen írd le.

"Ez akkora fake videó, mint az állat, mert ez egy reklám volt. A focilabda méretű meteorok nem érik el a földet így."

Lehet hogy fake, de azért gondold át hogy mi érheti el a földet. Egy focilabda méretű meteor símán becsapódhat, csak az összetételén múlik.

Ugyan sokszor pocskondiázzák a véleményem, de leírom.

Megint a szkeptikus álláspontra helyezkedem. Ugyan biztos van nüansznyi lehetőség exobolygóra költözni, de mi az esélye (még ha a technológia rendelkezésre állna) hogy 7 milliárd embert áttelepítenének? Talán pár embert, de ez nem lesz megoldás.
Szerintem sokkal inkább a földi élet normalizálásán kellene dolgozni.

Illetve a kibernetikára is valószínűleg fogékonyabbak lennének a "földönkívüliek": szerintem itt a Földön nem vagyunk rákényszerítve, és főként vallási és egyéb "lelkiismereti" okai vannak, hogy nem népszerűbb az elképzelés...

Sajna lassan már nem alternatíva lesz a Mars terraformálása, hanem utolsó esélyünk a túlélésre.

A "terraformálás" szerintem is humbug - viszont egy állandó marsi kolónia nem feltétlenül. Mondjuk ezt én inkább úgy képzelem el, mint egy föld alatti, a földihez képest szűkös, de amúgy "komfortos" (már persze csak japán módra) bunker-rendszert. Szerintem ez megvalósítható, és még nagy kiterjedés esetén sem kell a légkörrel és hasonló dolgokkal foglalkozni (persze a "bunker-blokkokat" érdemes légmentesen zárhatóan elválasztani, stb). Jó kis sci-fi vagy játék íródhatna ebből. 😊
Pl. egy esetleges konfliktus esetén a "kolonizált" bolygókon élők nagy valószínűséggel jobban bírnák huzamosabb ideig az űrhajókon lévő - feltehetőleg - szűk tereket ("tengeralattjáró-effektus"😉.

"sok apro utkozestol idovel elkopik a burkolat."

sajnos sokan itt ezt képtelenek felfogni... és akkor olyanról még nem is beszéltünk hogy milyen anyagokból épülne az a burkolat/védelem.

A csillagkozi ter eleg ures ahhoz, hogy az egyszeri kritikus utkozesek valoszinusege elhanyagolhato legyen. Sokkal valoszinubb, hogy a sok apro utkozestol idovel elkopik a burkolat. Utobbi limitalja a sebesseget. A realisan elerheto sebesseg attol fugg, hogy milyen reszecske eloszlassal szamolnak. A legpesszimistabb a fenysebesseg egy ezreleket jelenti tehat nagysagrendileg ezer eves generaciokon ativelo utazast a szomszedos csillagrendszerekbe. Viszont ezzel a sebessegel a Voyager keresztulment a naprendszeren, ami azert nagysagrendekkel surubb mint a csillagkozi ter.

ja én is a már ütköző darabról beszéltem nem a légkörbe belépőről..

Ja ja, teljesen lehetetlen, hogy bármi is úgy objektíven tényleg lehetetlen legyen. Pl. a maratonra is azt mondták, hogy nem lehet 2 óra alatt lefutni, és most sikerült valakinek. Ennek nyomán megjósolhatjuk, hogy a maratont le lehet futni egytized másodperc alatt is. Senki ne mondja, hogy ez lehetetlen, hiszen a két órára is azt mondták, hogy lehetetlen.
Utoljára szerkesztette: Archenemy, 2019.10.22. 15:38:18

Ja, becsapódik HA megfelelő szögben éri el a légkört ÉS HA megfelelő szerkezetű ÉS HA megfelelő anyagból van ÉS HA megfelelő sebességgel jön. Egy laza kavicsos valami még a felső légkörben eldurran és pár morzsa lepottyan, ha tömörebb vasmeteor akkor meredeken kell jönnie nagy sebességgel hogy ne égjen el. De tudod mit? Adok egy oldalt, játszadozz kicsit.

https://impact.ese.ic.ac.uk/ImpactEarth/ImpactEffects/

1m tömör szikla 15km/s tempóval 45 fokos szögben érkezve 5km távból egy suttogásnál halkabb valamit ad, és a becsapódás után majd 3 perccel érne egy enyhe fuvallat... De a földet még csak el sem érné mert valahol 52EZER méteren elégne és robbanna.

10m 20km/s 45fokon 5km távból mintha csak egy teherautó motorját hallanád... nem éri el a földet...

20m 30km/s 45 fok, 5km táv és bár leesik, de repeszekben és alig hangosabb mint egy teherautó ahogy elmegy melletted...

30m felett kell ilyen tempónál elkezdeni a krátert figyelni. AZ ha leesik pár kavics és van egy fél méteres mélyedés, az még messze van a krátertől...

Amikor ezek a vén faszok kinyilatkoztatnak valamit, hogy "soha" és társaik mindig az jut eszembe hogy 100 éve még azt gondolták 100 km\h lehetetlen, hiszen ilyen sebesség mellett szétrobban az emberi szervezet... a vonat meg az ördög találmánya.
Feküdjön be a sírba, azt fogja be a pofáját. Én a Proxima Centaury B-n fogok karácsonyozni, egyszer GEC'! 😄

Amúgy a videón alul - most szintén akár trükk , akár nem - egy nagyon, de nagyon "finom" kis meteorocskát látunk, ami még a naprendszeren belül valódi sebességeknél is , mint pl. a 30 KILÓMÉTER PER MÁSODPERC , jóval , de jóval lassabban halad , nagyon szerencsés szögből érkezett feléjük, és nagyon habos szerkezetű meteor lehetett valójában, egy tufa, aminek a zöme könnyű szén , a lehető legnagyobb szerencséjükre , ugyanez a meteor tömör vasból egy focipályányi krátert csinált volna és esélyük nem lett volna a túlélésre, vagy ha ugyanez a meteor jön feléjük kétszer vagy neadjisten még többször akkora sebességgel..

Ezt tudom, ettől függetlenül sajna a földbe is csapódik manapság is meteor is kisebb-nagyobb, molnibalage pedig nem akarta ezt látszólag elfogadni... sajna akár trükk-felvétel az alábbi, akár nem az ilyesmik függetlenül ettől sajnos előfordulnak. A naprendszer közti terek csak akkor nevezhetők ritkának, ha relatív kis sebességgel közlekedsz köztük, abban a pillanatban ahogy 30 ezer kilóméter per másodperccel közlekedsz köztük rá fogsz jönni, hogy mégse olyan ritka az és bőven sok ott már csapágygolyó nagyságú sok vasat tartalmazó mikrometeorit hogy atomjaira robbantson egy levegővel teli űrhajót úgy, hogy több százezer kilóméter hosszú kondenzcsíkot húz másodperceken belől... egy rövid felvillanás után majd a darabkái eredő erő irányába haladnak tova szép gyorsacskán immár atomonként kb..

a tunguz meteor vagy üstökös darab ami felrobbant a légkörben 60-190 m körül lehetett. Annak függvényében, hogy milyen sürű volt az anyaga. a Cseljabinszk felett felrobban meteor úgy 13-15 méteres volt.
a dinókat kiirtó meteor 65 millió éve úgy 5-15 km közt volt.

ez se igaz amúgy a csillagközzi térben sokkal ritkább az anyag, mint a naprendszerek belsejében. így jóval kisebb az ütközés esélye, még a látványos csillagközi gázmezők is csak pár ezred gramm anyagsűrűséget tartalmaznak köbkilométerenként. a legtöbb helyen meg ennek is a töredéke található. Ráadásul a naprendszerek belsejében is csökken a kobor anyag mennyiség. a központi csilag és a bolygók gravitációs tere folyamatosan pucolja tisztára a naprendszer téréségét. Ma 1000-ed annyi meteor becsapódás van a földön, mint pár milliárd évvel ezelött. kezdetekben a föld is úgy nézett ki, mint ma a légkör nélküli bolygók és holdak felszine. kráter kráter hátán. pedig napi szinten ma is átlagban 200 tonnányi meteor hullik átlagban a földre. (persze ennek a döntő része ma is is porszemnyi mikro meteorok.

ne felejtsd el, hogy 200 éve annak se volt meg semmi szinten az alapja technikailag, hogy elmenjünk a holdra....... attól hogy ma nem ismerünk valamit nem jelenti azt, hogy 100 év múlva ne ismernénk már.
ma egy csomó mindent napi eszközként használunk rutinból, ami a középkorban varázslatnak számított volna. repülönk a levegőben, az ürben, gyorsabban haladunk a földön, mint az állatok(na ja a dugora nem vonatkozik) azonnal kommunikációt folytatunk a főld túloldalával. ott vannak a robotok, a számítógépek. szerveket últetünk át, olyan betegséget gyogyitunk, amiről pár száz éve azt se tudták hogy létezik. lombik bébi... és dolgok ezrei. Amik 500 éve varázslatnak számítottak volna. Egy ember életében nagy idő pár száz év de mint embri civilizáció csak egy pillanat. Már az ipari forradalom is jelentős elöre lépést hozott a technológiai fejlödésbn az utolsó 100 év meg robbanás szerüt. Az utóbbi néhány évtizedben meg még inkább. hála a globális kommunikáció kiépülésének. Valaki publikál valamiről egy tanulmányt, akkor egy perc múlva olvassák a világ tulsó felén is. És ez robbanás szerüen gyorsítja a fejlödést. valaki kutat valamit és elakad. agyal rajta egy évig, hogy kerülje ki a problémát amibe belefutott, nem tudja.. aztán odaül a számítógép elő és megismeri más munkáját, ami kapcsolódik ahhoz, amit ő is csinál és hopp. lehetne azt használni, amit valaki a világ túl oldalán rájött, nekem is segitene és már előre lépett. vagyis a felfedezések és kutatások eredményei ha közkincsek akkor ösztönzöleg hatnak a fejlödésre. hiszen nem kell mindent kitalálni, amit már más kitalált. Régen felfedeztek valamit és évtizedekig tartott mire elterjedt a dolog csak pár ezer kilométert is. Már egy 1000 km-es utazás is hetekig tartott akkoriban. az emberek többsége nem is válkaozott hosszabb útra, mert nem volt rá lehetősége. a legtöbb ember ott halt meg ahol születet. így marha lassan terjedt a tudomány, a kultura, a művészet. Nem volt közoktatás, hhogy kinevelje jól rosszul a tehetségeket. Ki tudja az ókortól mennyi rendkivüli elmét és eredményt vesztettünk el csak mert rabszolgának született vagy jobbágynak és úgy élte le életét, hogy a földet turta vagy a szart pucolta más után? Természetesen ma se tökéletes a rendszer, de legalább van benne lehetőség kitörni és megmutatni a magát a tehetségnek. Legalább is 100-szor jobban mint a középkorban. vagyis marha nehéz megbecsülni a filágot évtizedek múlva is. nem hogy évsázadokra vagy évezredekre elöre. inkább csak sejtéseink vannak abból, ahogy az utobbi időkben fejlödik. vagyis nehéz volna a világot a mai technológia alapján elképzelni.
Talán hallotttad a klasszikus példát. Ahogy valamikor az 1860-as években megbecsülték London közlekedését. ha továbbra is olyan ütemben nővekszik a lovak száma. kiszámolták, hogy pár évtized múlva annyi lószar fog képzödni az utcákon, hogy estére térdig járnak a lószarban..... aztán eltelt pár évtized és a ló bevonult a történelembe, mert jött az autó.... és az ezzel járó egyébb problémák persze. de a lószar az már 100 éve nem probléma az uton, mert nincsen ló. 😊

Utoljára szerkesztette: t_robert, 2019.10.22. 10:52:02

Letezik a 60-as evek ota egy olyan rendszer, amit Bussard ramjet-nek hivnak. Ennek fo komponense egy plazma hajtomu hatul, egy reaktor kozepen es egy anyaggyujto rendszer elol. A hajtomu reszt megepitettek, VASIMR neven ismert. Az anyaggyujto egyseggel pedig vegeztek sikeres kiserleteket meg az ursiklo korszakban.

Ezt az otletet anno egy az egyben lenyulta az akkoriban indulo star trek scifi es impulzus hajtas neven emlegette (az I betu a VAriable Specific Impulse Magentoelectric Rocket-bol). Ezen kivul minden jarmu elejen ott van egy nagy tanyer, amit Bussard kollektornak hivnak es kvazi a hajok navigacios pajzsat adja.

Az elv a gyakorlatban is annyi, hogy ami szembejon azt vagy teritsd el, vagy tomd be a reaktorba. Aminek toltese van, azt be lehet fogni, aminek nincs, azt meg a befogott reszecskekkel kell ellokni az utbol. Az igy keletkezo plazmat hasznalja a Bussard ramjet mint uzemanyagot es reakcios plazmat, ugyanis az mar ionizalt, csak fel kell gyorsitani. (ezert vannak a scifiben es a valodi terveken is magneses plazma vezeto csatornak a kollektor, a reaktor es az impulzus hajtomuvek kozott)

A szomoru az, hogy a technologia adott, csak sajnalja ra a penzt az emberiseget vezeto gazdagabb resze.

COSMIC RAY INTERACTIONS AND THE
ABUNDANCES OF THE CHEMICAL
ELEMENTS
Galactic cosmic ray composition and energy spectra
Particles in Cosmic Rays
An Overview of Cosmic-Ray Elemental Composition

"a kozmikus sugárzás - amiben atomok is találhatók"

Mesélj erről, kérlek!