49
  • ostoros
    #9
    Ez is egy érdekes gondolat.
  • Irasidus
    #8
    Teljesen mindegy, hogy a Föld mint vonatkoztatási rendszer gyorsul, vagy lassul - főleg fénysebesség alatt - annak tükrében, ha minden mást ehhez az inerciarendszerhez viszonyítunk, akkor lenne igazad (dehogy lenne), ha lenne olyan abszolút idő, de ilyen nincs. A mérés viszonyítás kérdése, és egy gyorsuló rendszerről nézve sem lesz más egy galaxis tömege! Te mit tanultál az iskolába, koma? Ha egy autó gyorsul, akkor a vonat nehezebb? Tejóisten.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.04.02. 00:03:37
  • kvp
    #7
    Ha feltetelezzuk, hogy a fenysebesseg allando es a gravitacio is fenysebesseggel terjed, akkor van egy lehetseges magyarazat arra, hogy miert latjuk gyorsulonak az univerzum tagulasat. Megpedig az, hogy a Fold helyi ideje lassul, tehat valojaban mi gyorsulunk es a relativisztikus idotorzulas miatt latjuk az azonos (es elvileg fenysebessegu) tagulast gyorsulonak. Mivel alapvetoen egy fekete lyuk korul kering a Naprendszer is, ezert egy gyorsulo spiralis mozgas a kozeppont fele nem tunik irrealisnak. Mivel a galaxisunk szelen vagyunk ezert nem annyira feltuno ez a gyorsulo mozgas, de a sotet anyag bevezetese nelkul is megmagyarazna a jelenseget. Raadasul ha helyes a feltetelezes, akkor ebbol kiszamithato lenne a Naprendszer abszolut sebessege az univezumon belul, figyelembe veve a galaxis alapsebesseget is (ami szinte biztosan nem 0) es a Naprendszer galaxison beluli sebesseget is. Jelenleg mindkettot elhanyagolhatonak veszik a hasonlo szamitasoknal, pedig a specialis relativitas.elve szerint ez csak elhanyagolhatonak tunik, mert az osszes ismert referenciapontunk velunk egyutt mozog. (jelen esetben a sajat galaxisunk) Ezert a relativ idotorzulas ezekhez a pontokhoz kepes elenyeszo, de az univerzum tobbi reszehez kepes jelentos is lehet es akkor meg nem vettuk figyelembe a velunk valoszinuleg hasonlo palyan mozgo szomszedos galaxisok miatti meresi pontatlansagot is.

    ps: A fenysebesseghez kepesti idotorzulas meres elvileg mindig abszolut eredmenyt hoz. Erre alapoztak a gravitacios hullamok kimutatasi elvet is es ott a relativitasi elmeletek szerint vart eredmenyeket mertek, tehat elvileg meressel bizonyithato lenne hogy sotet anyag letezese helyett az eddigi meresi skalank 0 pontja volt rossz helyen.
  • ostoros
    #6
    A sötét anyag nem létezik. ;D
  • gforce9
    #5
    Csak azt felejted el, hogy jelenlegi gravitációs hatásokat elég jól sikerült kimérni. (grav hullámok, vagy ép a forgó test gravitációs hatása) pontosan azt mérték ki, mint az áltrelből kiesik. Szóval az új modellnek ezeket pontosan ugyanígy reprodukálnia kell. Nem tudok olyan alternatív elméletről, ami ezt tudná.
    Utoljára szerkesztette: gforce9, 2018.04.01. 15:57:19
  • Irasidus
    #4
    Az exobolygókat egy részét is kizárólag gravitációs hatás révén észleljük, a fekete lyukakról nem beszélve. Most azokat értem ezalatt, ami körül nincs akkréciós korong, mert tudom belekötnél, de példát is mondok Sagitarius-A. Amúgy de logikus, a gravitációs modellek módosítása, ilyen volt a MOND, a TeVeS, vagy a BSTV, és még sok más. Ez viszont tesztelhető, illetve az is, hogy anyag okozza, vagy a hibás modell, és az jött ki, hogy ez bizony létező anyag illetve energiafajta, és nem téves modell.

    A sötét anyag, illetve sötét energia kutatása két irányban zajlik. Egyrészt csillagászati okokkal magyarázva, másrészt részecskefizikai oldalról, de mára ez a két oldal egymásra talált. Az egyiknek van egy megfelelő mennyiségű, és energiájú anyaga a másiknak meg leíró modellje. A probléma, hogy túl sok modell van, és egyenlőre nem tudjuk melyik lehetőség az igaz. Nézd csak!

    A vöröseltolódásnak három oka lehet, ezeket el lehet különíteni egymástól, nem lehet összekeverni őket, és bizony a gyorsulva tágul az univerzum. Az univerzum topológiája már nem kérdéses, kimért, bizonyított dolog. Gondolom ezekkel majd jól nem értesz egyet, szóval nyugodtan belehetünk.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.04.01. 15:57:15
  • NEXUS6
    #3
    Vagy az univerzum modellünk alapvetően hibás, plusz a szupernóváknál tapasztalható extrém energiákon nem úgy működik a gravitáció, sőt a galaxisok esetében sem, mint ahogy mi gondoljuk.

    De ha a vöröseltolódás nem a sebességből, hanem a téridő görbületéből származik (gravitációs vöröseltolódás) elsősorban, akkor azt is jelentheti, hogy a téridő nagy léptékű topológiája nem euklideszi simaságú, hanem görbült.

    Ugyan azokból az adatokból, megfigyelésekből egy teljesen más modell is összeállítható, lásd még lassuló fénysebesség.
  • Cat #2
    Nem. Ha nem feltételeznénk, hogy van általunk nem látható anyag, akkor az univerzum nem úgy működne, ahogy most látjuk. Pl. a galaxisoknál ha nincs meg egy adott tömeg, akkor nem maradna egyben, illetve az egész univerzumra is igaz, hogy a jelenleg megtapasztalt tágulás csak úgy magyarázható, ha extra tömeget adunk a rendszerhez.

    Ez olyan, mint a fekete lyuk: azt sem látjuk, csak a körülötte lévő anyag mozgását, és ebből lehet következtetni a tulajdonságaira. Rengeteg ilyen csak közvetetten érzékelhető dolog van. (Pl. exobolygó keresésnél a csillag apró elmozdulásait figyelik.)
    Utoljára szerkesztette: Cat, 2018.04.01. 12:56:30
  • NEXUS6
    #1
    A sötét anyagnak és a sötét energiának tulajdonított hatásokat eddig csak és kizárólag gravitációs hatásként tudták detektálni. Vajon nem lenne-e logikusabb, a gravitációt leíró elméleteinket módosítani, mint sem olyan részecskét és erőt keresni, amihez kapcsolódóan más eddig nem detektált kölcsönhatások, tulajdonságok kapcsolódnak?