kvp#7
Ha feltetelezzuk, hogy a fenysebesseg allando es a gravitacio is fenysebesseggel terjed, akkor van egy lehetseges magyarazat arra, hogy miert latjuk gyorsulonak az univerzum tagulasat. Megpedig az, hogy a Fold helyi ideje lassul, tehat valojaban mi gyorsulunk es a relativisztikus idotorzulas miatt latjuk az azonos (es elvileg fenysebessegu) tagulast gyorsulonak. Mivel alapvetoen egy fekete lyuk korul kering a Naprendszer is, ezert egy gyorsulo spiralis mozgas a kozeppont fele nem tunik irrealisnak. Mivel a galaxisunk szelen vagyunk ezert nem annyira feltuno ez a gyorsulo mozgas, de a sotet anyag bevezetese nelkul is megmagyarazna a jelenseget. Raadasul ha helyes a feltetelezes, akkor ebbol kiszamithato lenne a Naprendszer abszolut sebessege az univezumon belul, figyelembe veve a galaxis alapsebesseget is (ami szinte biztosan nem 0) es a Naprendszer galaxison beluli sebesseget is. Jelenleg mindkettot elhanyagolhatonak veszik a hasonlo szamitasoknal, pedig a specialis relativitas.elve szerint ez csak elhanyagolhatonak tunik, mert az osszes ismert referenciapontunk velunk egyutt mozog. (jelen esetben a sajat galaxisunk) Ezert a relativ idotorzulas ezekhez a pontokhoz kepes elenyeszo, de az univerzum tobbi reszehez kepes jelentos is lehet es akkor meg nem vettuk figyelembe a velunk valoszinuleg hasonlo palyan mozgo szomszedos galaxisok miatti meresi pontatlansagot is.
ps: A fenysebesseghez kepesti idotorzulas meres elvileg mindig abszolut eredmenyt hoz. Erre alapoztak a gravitacios hullamok kimutatasi elvet is es ott a relativitasi elmeletek szerint vart eredmenyeket mertek, tehat elvileg meressel bizonyithato lenne hogy sotet anyag letezese helyett az eddigi meresi skalank 0 pontja volt rossz helyen.