10
  • Tetsuo
    #10
    Igen, így már érthető. Köszi.
  • gaszton421
    #9
    persze, lehet modellezni de pont ennek kb összesen kb 1-2% nyi pontatlansága van, ami miatt létezik tartalék üzemanyag a tartályokban, a tartós űrbeli állapotokról meg eddig még nem volt tapasztalatuk, azt hiszem eddig a leghosszabb idő amit a második fokozat működésben töltöt azkb másfél óra volt, enyi idő telt el az utolsó hajtómű indításig. most viszont a második hajtómű indítássa kiküldték a rakétát a Van allen övezetbe, és 6 órát várakoztatták ott még mielűtt a 3. indításra sor került volna, tesztelték az elektronika sugárzás állóságát illetve a hajtómű és szivattyú működőképességét is. Erre azért volt szükség mert a katonai kilövések egy részénél nem elég az elliptikus GTO pálya hanem a GSO körpályára kell módosítani, ezt csak a pályamagasság elérése után lehet, ehhez meg kell jópár óra, ezalatt működőképesnek kell maradni a fedélzeti számítógépnek. ezzel tulajdonképpen a katonai megrendelők felé akartak bizonyítani, a tartályok kiürítéséig tartó hajtóműindítással pedig azt tesztelték hogyan viselkedik az üzemanyag a hosszabb űrbeli tárolás alatt. A Falcon Heavy, (akárcsak a Falcon 9) nincs ellátva olyan szigetelt tartályokkal mint a kriogén hajtóanyag keveréket használó rakéták , ezért a hosszabb várakozás alatt a kerozin tovább hűlhet és részben megfagyhat, a folyékony oxigén egy része pedig tovább párologhat, tehát az indítás végén nem biztos hogy a teljes feljuttatott üzemanyag mennyiséggel lehet számolni. Ezt kellett tesztelni hogy éles bevetésen mivel számolhatnak. természetesen ezt is modellezték számítógépen de azért nem árt élesben is.
  • Tetsuo
    #8
    Valamit félreértettél. Nem beszéltem pontosságról, hanem arról, hogy ugyanezt modellezhetik is, figyelmbevéve adott bizonytalanságokat.
    Amiket leírtál azt mind lehet modellezni, meg még sokkal többet.
    Most, hogy elpróbálták a modell helyett, legközelebb ugyanolyan pontatlan lehet, hiszen mint írtad, változó, véletlenszerű paraméterek is fennállnak.
  • gaszton421
    #7
    Nem lehet. Az üzemanyagtarályokba szuper hűtött folyékony oxigént és kerozint töltenek hogy a lehető legtöbb üzemanyag férjen el, (megjegyzem ezt a trükköt csak a Spacex használja jelenleg), a idege özemanyag sűrűbb, akár 6-8% többet is beletöltenek mnt a szkásos hőmérsékleten. amint befejezik a töltést ez elkezd párologni, a felesleget kigőzölögtetik, ez az a fehér pára ami felszáll a hordozórakéta mellett, ha hosszabb ideig várni kell, halasztást szenvednek mint most akkor többet engednek ki. mivel előre sem a légköri nyomás sem a hőmérséklet nem ismert ezért itt már van egy bizonytalanság. Napos időben a fémburkolat is gyorsabban melegszik, azélcsendes időben lassabb a hőátvitel mint széllel. A start után a légnyomás befolyásolja a légellenállást, de ha a szél miatt vektoros sugárkormányzása kényszerülnek az is nveli az üzemanyag szükségletet. olyan sok faktor van hogy az az 1-2% már így is nagyon jó érték. Szerintem molnibalage jól látja eléggé kicentizték a középső blokk leszállását. Szerintem ők sem voltak biztosak benne hogy siker2lni fog, ezért nem raktak rá ugyanolyan titán grid fin-eket mint a két oldalsóra, itt a régi fajtát használták ami már ennél lényegesen kissebb terhelésű indításkor is vörösen izzott a súrlódástól. Ez az egyik legdrágább alkatrészük és ezt szeretnék legkevésbé elveszíteni, ezt Elon Musk mondta a sajtótájékoztatón.
  • molnibalage83
    #6
    A légkör pillanatnyi állapotától is függ a légellenállás,a modellezés pontossága 1-2%. Most ezen belüli hiba miatt nem jött össze a teljes célkitűzés, nagyon ki volt centizve a történet.
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.02.09. 22:53:35
  • Tetsuo
    #5
    Szerintem az üzemanyag/tömeg számításokhoz nem kell próbálni semmit, azt szépen modellezni is lehet.
  • gaszton421
    #4
    Nem feltétlenül, a sajtótájékoztatón nem azt mondták hogy kifogyott az üzemanyag hnem azt hogy az intenzív haromhajtóműves fékezés indításakor csak egy hajtómű indult be, (vizsgálják hogy esetleg szoftwares vezérléssel volt-e a hiba, normál esetben ugyanis szinte mindig egy hajtóműves fékezéssel oldják meg a dolgot, vagy esetleg az újraindításhoz szükséges igníciós folyadék adagolásával volt a probléma), ez pedig nem volt képes teljesen lefékezni a rendelkezésre álló idő alatt ezért csapódott be kb 100 méterre a drónhajótól.

    Ami az üzemanyag adagolását illeti , azt általában kb 1-2% rezervával számolják ki, itt viszont a hasznos teher a lehetségesnél sokkal kissebb volt és az összes üzemanyagot elégették, (normál esetben a tartalék üzemanyagot kiengedik még mielőtt visszatér a légkörbe hogy egy esetleges robbanás ne tegye lenőrizhetetlenné a roncsok ecsapódási helyének kiválasztását). mivel a rezerva pont azért kell hogy pontosan akkora gyorsulást érjenek el ami kell és azt menet közben a telemetriai adatok alapján módosíthatják, ezért az is bizonytalan mennyi lesz a végső gyorsulás és ezzel az elérhető pálya. itt nem volt cél semmilyen konkrét pálya elérése, nem kellett találkoznia semmivel, ezért minent beladtak ami volt, csontszárazra égették a tartályokat. a minimális terv az volt hogy az elliptikus pálya naptávoli pontja elérje a Mars pályáját, eleve úgy tervezték hogy több lesz, de kb a maximálisra sikerült, a belső kisbolygňo övezet belső pereméig sikerült gyorsítani.
    Szóval nem a Kuiper övezetig, az még kb 20x messzebb van és vagy 10 évnyi utazásra.
    Azt hogy leszállótalpak, hidraulikus folyadék tartályok és titán grid finek nélkül jóval többre képes az így is köztüdott, a cég honlapján megadott hasznos teher adatok visszatérés,nélküli verzióra értendűk tehát eldobható verzióra.
  • kvp
    #3
    Valamit elszamoltak. Az elso fokozat kozepso egysegebol kifogyott az uzemanyag a visszateres kozben, mig a masodik fokozatban annyival tobb maradt, hogy amikor ures allapotig egettek, akkor a marsi palya helyett a kupier ovi palyara allt be. Valoszinuleg hamarabb kellett volna levalasztani a masodik fokozatot es akkor tovabb eg a masodik fokozat az elso parkolopalyahoz, azaz kevesebb uzemanyag marad benne a harmadik begyujtashoz.

    Igazabol lehet hogy ez a hiba szandekos volt, mert igy tesztelhettek egy nagyobb tomegu jarmuhoz is van-e eleg uzemanyag, azaz a mostani palyabol kiszamithato, hogy egy marsi szemelyszallito urhajohoz lenne-e eleg toloero, ugy hogy a Marsnal meg kell uzemanyag a korpalyara allashoz is. Ha viszont veletlen, akkor most latszik, hogy leszallotalpak nelkul a kozepso fokozat meg tobb tomeget tud feltolni, azaz tovabb novelheto a hasznos teher.
  • grebber
    #2
    Rohadjak meg , ha a földönkívüliek helyébe lettem volna egy "Köszönjük ezt a szép oldsmobile-t" tábla felmutatásával elcsentem volna ott live-ba :)
  • Cat #1

    Utoljára szerkesztette: Cat, 2018.02.07. 09:20:56