52
-
Caro #10 A feljuttatás nem olyan problémás. Ha a hasadóanyag tiszta, még nem használt, akkor nem túl veszélyes.
Az uránnak (és az említett tóriumnak is) nagyon hosszú a felezési ideje. Így fel lehetne juttatni.
Bár én inkább abban gondolkodnék, hogy miként tudnánk távolról biztosítani legalább az energiát a küldetések számára. Az mindig jobb, mintha magával kell vinnie. -
gforce9 #9 "A tengerben rendben van? :-) "
Te garantálod személyesen, hogy oda esik?
A jelenleg föld körül keringőknek pedig nincs akkora teljesítménye, így számottevő hasadóanyagot sem tartalmaznak. Nem így, ha arról van szó, hogy űrhajót hajtsunk vele a Marsig meg vissza.
Az űrbányászat abszolúte nem opció. Semmiféle reális technológia nem létezik rá, ami kicsit is ésszerűen kivitelezhető lenne és megfizethető.
A tórium esetleg szóba jöhet, de még nincs kész a technológia, hogy űrhajón alkalmazható legyen.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2018.01.13. 17:50:10 -
#8
Gyalázat. -
#7
A tengerben rendben van? :-) No meg ahogy Nexus is írta...
Az űrben max az űrhajósokra veszélyes és írtam is, hogy az űrben kéne aktiválni a meghajtást, fellövéskor és az orbitális pálya elhagyásáig inaktív.
A kockázat bőven megérné... mennyi idő most eljutni a Marsra a jelenlegi rakéta technoval? 6 hó? Mennyi lenne nukleáris hajtással? 6 hét?
Hát itt a lényeg, ráadásul költséghatékony!!! Nem is kell, hogy visszatérjen a Földre, parkoljon le az ISS-nél, ahol a karbantartók rendbe rakják, aztán mehet a következő körre.
Nagyon is hiszem, hogy ez lehet az egyetlen reális következő nagy lépés az űrkutatásban, mert a fúziós álmok még rém messze vannak. -
#6
Múltkor végignéztem a NASA nagy pillanatai c. sorozatot, és ott is nagyon jól látható volt, hogy a NASA által prezentált űrhajózás és a komoly űrhajózás általában gyakorlatilag politikai célból végigvitt projektekhez kapcsolódnak. Konkrétan a Hold meghódítása. Ennek elérése után mindent takaréklángra kapcsoltak, mindenhol, a NASA is csak próbálkozik és nincs olyan hosszútávú koncepciója, ami legalább 2 elnöki ciklust megélne.
Ezeknek a valóban bizonyos kockázatot jelentő technológiáknak a gyakorlati megvalósítása viszont a kormányzatok részéről a minimálisnál nagyobb erőfeszítést igényelne, ami azonban nincs meg.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2018.01.13. 15:26:12 -
#5
Egyrészt azért volt már rá példa hogy vállalták. A Föld kűrül is 30+ reaktor mag kering még mindig, a távoli kutató missziók RTG elemeinél is van ilyen kockázat. Hosszútávon pedig hasadóanyagot az űrben is lehet bányászni, vagy előállítani.
Ha pedig nem a jelenlegi hagyományos reaktorokban gondolkodunk, hanem pl tóriumosokat használnának ott minimális az ilyen kockázat.
Ezek legalább technológiai demonstrátor szintjén évtizedek óta létező technológiák ugye. -
gforce9 #4 "de egy mélyűrinél, elektromos meghajtással kombinálva szinte szükséges is. "
Oda fel is kell juttatni. És ki fogja vállalni azért a felelősséget, hogy elpukkan egy utolsó fokozat és visszahullik a szállítmány (aktív hasadóanyag)? A hordozórakéták megbízhatósága közel sincs olyan szinten, aminél már meg lehetne fontolni a megkockáztatást. -
#3
A földközeli utazásnál nem célszerű., de egy mélyűrinél, elektromos meghajtással kombinálva szinte szükséges is.
Tegyük hozzá, hogy az oroszok gyakorlati alap technológia kifejlesztését tekintve 80-ra ilyen képességgel rendelkeztek (Topaz reaktor, ion hajtómű)..
Sőt az amcsiknak is ott volt az atom rakétájuk szintén (Nerva), de az szerintem is gáz megoldás volt. -
gforce9 #2 "Már rég zöld utat kellett volna kapjon a nukleáris hajtás"
Milyen szép is lenne, ha hasadóanyaggal megrakott rakéták repkednének. Valóban... milyen jó is az. -
#1
Ha visszautaznánk 1969-be, amikor a Holdra szállás megtörtént (agyhalottaknak -> nem történt) és kijelentenénk másnap, hogy 2018-ban az emberi küldetések még mindig nem jutottak tovább nem, hogy nem a Holdnál, de az űrállomásnál tovább se nagyon, visítva röhögnének. De, hogy senki nem hinné el, az holtbiztos, főleg úgy nem, hogy közben ott lenne a kezünkben egy 2+ GHz-es 8 magos telefon, olyan számítási teljesítménnyel, amitől ott helyben sokkot kapnának...
Majdnem 50 éve toporgunk szinte egy helyben űrkutatás témában. Olyan szinten állunk, hogy újra erősen tanácsos megismételni a Holdra szállást, hogy ismét tapasztalatot gyűjthessünk, mert hát izé... némi adatmennyiség, időközben megsemmisült.
Már rég zöld utat kellett volna kapjon a nukleáris hajtás, akár úgy, hogy az ISS-ről indul, addig kizárólag hagyományos rakétával jut el.