NASA: idén jön a nagy visszatérés
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
A VASIMR-t az ursiklo vitte volna fel egy tesztre es ha bevalik, akkor az ISS-re szantak egy part boost hajtomunek. (ha nem parban hasznaljuk oket, akkor a Fold magneses tere miatt elkezdene a hajtomu tengelye korul porogni az allomas) Aztan a Columbia balesete miatt tul rovidre sikeredett a siklok karrierje es azota a NASA meg az ISS-bol is kivonulna.
A termikus emisszioval pedig az a gond, hogy napelemeket hasznalno jarmuvel nem tesztelheto, mert ott a napelemekre hato napszel hatasa sokkal nagyobb lenne mint a termelt aram hulladekhoje altal generalt nyomas. Nuklearis aramforrasokbol pedig nem igazan hasznalnak eleg nagy meretut, hogy komolyabban vizsgalni lehessen a folyamatot. Kivetelek ez alol a melyuri szondak, de azokbol viszonylag keveset inditottak az elmult evtizedekben. (2000 ota a new horizons volt az egyetlen, de annak pont szimmetrikus rtg-je van)
A nuklearis meghajtas hianya egyebkent a vasimr teszteket is visszaveti, mivel egy fisszios atomreaktorral mar eleg nagy energiaszinteket is el lehetne erni rendes, nem csak palyakorrekcios celu hajtomutesztekhez. Viszont jo ideje senki nem allitott palyara hagyomanyos fisszio atomreaktorral hajtott muholdat vagy urszondat. (utoljara a szovjetek)
Jáj... Néha fáj, fizikából mennyire tájékozatlan emberek okoskodnak ezeken a fórumokon.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
https://en.wikipedia.org/wiki/Variable_Specific_Impulse_Magnetoplasma_Rocket
Azaz a wikipedia alapjan kb. 59%-os az energia hatasfoka. Viszont raketaknal a toloero - tomeg aranyt szokas nezni es a kemiai raketakat szinte barmelyik ionhajtomu tipus megveri (nagysagrendekkel).
Egyebkent most jutott eszembe, hogy valojaban egy iranyitott hosugarzo is hajtomu, raadasul kozel 100%-os hatasfoku. Tehat ha semmi mast nem csinalunk csak egy zseblampaval vagy egy hasonlo formaju radiatorral hot adunk le egy iranyba, akkor az toloerot fog kifejteni. A nehezseg a rendszer tobbi reszenek arnyekolasa, hogy a tobbi iranyba a rendszer ne adjon ki hosugarzast. Mar van is errol gyakorlati teszteredmeny:
https://en.wikipedia.org/wiki/Pioneer_anomaly
Szoval semmi mas meghajtasa nem lenne egy jarmunek csak a hosugarzok termikus sugarzasa, a megoldas akkor is mukodne. Raadasul ennek a meghajtasnak az elmeleti sebesseg maximuma c-hez tart, mert a kiaramlo hajtokozeg (termikus fotonok) fenysebesseggel tavoznak. Valoszinuleg ennek a rendszernek lenne legjobb a tomeg-hajtoero aranya, ha nem lehetne az elhasznalt fuzios futoanyagot utanna reakcios anyagnak hasznalni.
A TPV azért lehet kedvezőbb hatásfokú, mert ezeket a nagyrészt tantál, meg azt hiszem gallium alapú fotocellákat a max pár ezer K-s hőmérsékleti sugárzáshoz jobban lehet illeszteni, mint a Nap 6000 K-s sugárzásához. Egy ilyen termikus napcellánál is előbb a napsugárzással felfűtenek egy emitert ilyesmi hőfokra és annak sugárzását aztán már kedvezőbben hasznosítják.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
Ok, nem tudom mit tudnak a mai PV cellák ha 0 K-re hűtöd, de épp erről beszélünk, hogy ez elég lehetetlennek tűnik.
Ahhoz hogy ilyen alacsony hőmérsékletű sugárzóból energiát nyerjél, kis tilos sávú félvezető kell. Ott meg mocskosul megnő a sötétáram a hőmérséklet növelésével, amit garantáltan nem fogsz tudni még csak 0 K közelében sem tartani.
De ha van ilyen linked, szívesen elolvasnám.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
Az ábrák alapján, amiket találtam ezt max. 6 °C-on teszi.
Azért az elég hideg. Ennyire még egy földi erőműben sem hűtöd le a szekundert.
60 °C-os radiátor hőmérséklettel már megkétszereznéd a leadható teljesítményt, 400 °C-on termikusan meglenne a 2 MW, tehát az 1 MW elektromos teljesítmény elérhető kb. ISS méretben.
De egy ISS tömegű/méretű űreszköznek már több MW kellene a meghajtáshoz.
Csak összehasonlításképp: a Saturn V első fokozatában egyetlen hajtómű üzemanyagszivattyújának a (mechanikai) teljesítménye volt 41 MW.
Azt le sem merem írni, hogy az égésből mekkora teljesítmény szabadul fel.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
Szal akár még a hulladékhő áramlása is nagy hatásfokkal hasznosítható.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
Ha a hőt nem 50 °C-on, hanem 150 °C-on lehet kidobni, az már 3x-os növekedést jelent ugyanakkora felületen. 400 °C-on meg majdnem 20x annyi.
Ehhez viszont kell egy legalább 800 °C-os meleg oldal, hogy értelmes hatásfok is legyen.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
Van olyan megoldas is, ami a reaktorban nem alkalmazna hagyomanyos hutest, azaz keletkezo feny es hosugarzast (mindketto elektromagneses) kozvetlenul hasznalna, illetve napelemek segitsegevel alakitana aramma. Egy ilyen megoldas azt jelenti, hogy a reaktor kulso burkolatnak belso oldalara kerulnenek a napelemek, mig kivulre a sugarzo holeadast biztosito feluletek. Eleg hatekony megoldas, de igazabol csak fuzios reaktorokkal van ertelme hasznalni. Ott a keletkezo hulladek helium plazma pont jo reakcios gaz is, az ugyancsak vasimr hajtomu szamara. A megoldas hatalmas elonye, hogy a bemeno hajtoanyag es a hulladek plazma sem er hozza a reaktor falahoz.
Csak ott meg az lesz a probléma, hogy magas hőmérsékletű (jellemzően gázhűtéses) reaktorok semmiképp sem nevezhetők kompaktnak vagy könnyűnek. Ide pedig csakis ilyenben érdemes gondolkodni, amik meg inkább a folyékony fém hűtéses koncepciók. Azokat viszont nem lehet "felforralni".
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
Szutyok 70 kW. Szóval MW-os villamos teljesítményekről nem vágom, hogy ki és miért álmodozik.
Nem igazán vágom, hogy a hagyomános értelemben vett atomreaktorokat hogyan lehetne használni odafent. Tök jó, hogy az űrben nincs közeg és közegellenállás, csak emiatt a hűtés "picit" problémás...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.01.15. 09:38:15
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
LFTR? Űrhajóban? 60 éve?
Miről beszélsz?
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.01.15. 01:25:47
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
szerk: #22-re ment
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2018.01.14. 12:53:48
Ne keverd össze a személyiségemet a viselkedésemmel. A személyiségem én vagyok. A viselkedésem meg attól függ, hogy te ki vagy.
Ne keverd össze a személyiségemet a viselkedésemmel. A személyiségem én vagyok. A viselkedésem meg attól függ, hogy te ki vagy.
Ezt inkább ne. Nézz utána. A hűtés marhanagy gond, mert légkör hiányában csak sugárzással tudja leadni a hőt a hűtő. Konvekció stb nem játszik. Egyszerűen képtelenség nagyobb hőmennyiséget leadni csak úgy ripsz ropsz.
"a fél évszázad alatt a fenti kérdéskört nem tudták/nem akarták megoldani."
Nem lehet megoldani, csak a hőleadó felület növelésével, fizikai korlátja van, nem technológiai.
Kína, India, Norvégia kísérletezik nagyobb forrásokat ráfordítva ezzel. Értelem szerűen egy ilyen megoldásnak azonban piacilag majd meg kell kűzdenie a hagyományos uránbányászaton alapuló nukleáris iparral olyan körülmények között, amikor az atomtechnológia amúgy sem túl népszerű.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Ha egy részecskegyorsítóval építik egybe, akkor gyak minimális hasadó anyag sem szükséges a rendszer beindításához. Tekintve, hogy az űrben folyamatos nagy energiájú protonsugárzás is jelen van, még az is lehet, hogy a tórium fűtőanyagot elég kitenni ennek.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Az űrbányászat egyelőre szerintem is hiú ábrán. Majd akkor nem lesz az, ha relatív olcsón megoldható lesz az oda-vissza utak megtétele. Már pedig ennek alapja éppen a nukleáris hajtás kellene legyen. Ez a következő lépcsőfok. Egyszerűen nincs más út.
Ne keverd össze a személyiségemet a viselkedésemmel. A személyiségem én vagyok. A viselkedésem meg attól függ, hogy te ki vagy.
A hűtőfolyadékot már csak keringetni kell, ez egyrészt mehetne a rendszer által termelt nukleáris energiából, vészmegoldásban napenergia, tartalék hidrazinból, etc.
Nem tudom, nem vagyok rakétamérnök, de azt kizártnak tartom, hogy a fél évszázad alatt a fenti kérdéskört nem tudták/nem akarták megoldani.
Ne keverd össze a személyiségemet a viselkedésemmel. A személyiségem én vagyok. A viselkedésem meg attól függ, hogy te ki vagy.
ui.: Ja és a rendszer hűtése ami még nagyon nagy gond az űrben.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2018.01.13. 21:32:45
geforce 9: A tórium alkalmazásához hozzátenném, hogy ugyan valóban nincs még kifejlesztett technológia, de egy ilyen reaktor kifejlesztése kb ugyan annyi időt követelne, mintha egy új reaktort akarnának kifejleszteni. A norvégok jelenleg azzal kísérleteznek, hogy a hagyományos reaktorokban alkalmazzanak tórium fűtőrudakat.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Az uránnak (és az említett tóriumnak is) nagyon hosszú a felezési ideje. Így fel lehetne juttatni.
Bár én inkább abban gondolkodnék, hogy miként tudnánk távolról biztosítani legalább az energiát a küldetések számára. Az mindig jobb, mintha magával kell vinnie.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
Te garantálod személyesen, hogy oda esik?
A jelenleg föld körül keringőknek pedig nincs akkora teljesítménye, így számottevő hasadóanyagot sem tartalmaznak. Nem így, ha arról van szó, hogy űrhajót hajtsunk vele a Marsig meg vissza.
Az űrbányászat abszolúte nem opció. Semmiféle reális technológia nem létezik rá, ami kicsit is ésszerűen kivitelezhető lenne és megfizethető.
A tórium esetleg szóba jöhet, de még nincs kész a technológia, hogy űrhajón alkalmazható legyen.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2018.01.13. 17:50:10
Ne keverd össze a személyiségemet a viselkedésemmel. A személyiségem én vagyok. A viselkedésem meg attól függ, hogy te ki vagy.
Az űrben max az űrhajósokra veszélyes és írtam is, hogy az űrben kéne aktiválni a meghajtást, fellövéskor és az orbitális pálya elhagyásáig inaktív.
A kockázat bőven megérné... mennyi idő most eljutni a Marsra a jelenlegi rakéta technoval? 6 hó? Mennyi lenne nukleáris hajtással? 6 hét?
Hát itt a lényeg, ráadásul költséghatékony!!! Nem is kell, hogy visszatérjen a Földre, parkoljon le az ISS-nél, ahol a karbantartók rendbe rakják, aztán mehet a következő körre.
Nagyon is hiszem, hogy ez lehet az egyetlen reális következő nagy lépés az űrkutatásban, mert a fúziós álmok még rém messze vannak.
Ne keverd össze a személyiségemet a viselkedésemmel. A személyiségem én vagyok. A viselkedésem meg attól függ, hogy te ki vagy.
Ezeknek a valóban bizonyos kockázatot jelentő technológiáknak a gyakorlati megvalósítása viszont a kormányzatok részéről a minimálisnál nagyobb erőfeszítést igényelne, ami azonban nincs meg.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2018.01.13. 15:26:12
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Ha pedig nem a jelenlegi hagyományos reaktorokban gondolkodunk, hanem pl tóriumosokat használnának ott minimális az ilyen kockázat.
Ezek legalább technológiai demonstrátor szintjén évtizedek óta létező technológiák ugye.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Oda fel is kell juttatni. És ki fogja vállalni azért a felelősséget, hogy elpukkan egy utolsó fokozat és visszahullik a szállítmány (aktív hasadóanyag)? A hordozórakéták megbízhatósága közel sincs olyan szinten, aminél már meg lehetne fontolni a megkockáztatást.
Tegyük hozzá, hogy az oroszok gyakorlati alap technológia kifejlesztését tekintve 80-ra ilyen képességgel rendelkeztek (Topaz reaktor, ion hajtómű)..
Sőt az amcsiknak is ott volt az atom rakétájuk szintén (Nerva), de az szerintem is gáz megoldás volt.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Milyen szép is lenne, ha hasadóanyaggal megrakott rakéták repkednének. Valóban... milyen jó is az.
Majdnem 50 éve toporgunk szinte egy helyben űrkutatás témában. Olyan szinten állunk, hogy újra erősen tanácsos megismételni a Holdra szállást, hogy ismét tapasztalatot gyűjthessünk, mert hát izé... némi adatmennyiség, időközben megsemmisült.
Már rég zöld utat kellett volna kapjon a nukleáris hajtás, akár úgy, hogy az ISS-ről indul, addig kizárólag hagyományos rakétával jut el.
Ne keverd össze a személyiségemet a viselkedésemmel. A személyiségem én vagyok. A viselkedésem meg attól függ, hogy te ki vagy.