105
-
fonak #105 Azért apró különbség, hogy Kína mint állam fennmaradt, sőt... Az európaiak párszor lealázták a kínaiakat katonailag, és egyenlőtlen szerződéseket kényszerítettek rájuk (koncessziók stb.), de a kínai népet nem irtották ki, sőt Kína ettől a "seggbe rúgástól" indult el a modernizáció útján, bár az rögösebb volt, mint Japán esetében. -
Akva #104 "Fejlettebb volt Europa, de annyival nem, hogy ellensulyozni tudja a tavolsagot es a szambeli folenyt."
MÉG EGY ütőkártyájuk volt, az "oszd meg és uralkodj" politika, ami ellen a naiv indiánok védtelenek voltak. Szóval valószínűleg MINDENKÉPPEN győztek volna a hódítók, ahogy győztek is MINDENÜTT. Kínában nem volt ilyen járvány, mégis ott is győztek az európaiak. -
Sequoyah #103 Azert kivancsi vagyok hogy mekkora sikerrel jartak volna az Europai hoditok, hogy ha nem egy jarvanyokkal tizedelt, apokalipszis utani Amerikai civilizaciot probalnak meghoditani, hanem egy ereje teljeben levot.
Fejlettebb volt Europa, de annyival nem, hogy ellensulyozni tudja a tavolsagot es a szambeli folenyt. -
Sequoyah #102 5-odszorre elolvasva sem jottem ra, hogy miert tamadsz engem szemelyeskedve, mikozben egy szavat sem probalod cafolni annak amit en irtam...
A kereszteshaboruk celjairol pedig erdemes lenne utanaolvasni, mert csak az altalanos iskolai tortenelemkonyvekben egyszerusitik le ennyire. Ennel joval bonyolultabb a keresztes haboruk tortenelme.
De ha mar le akaruk egyszerusiteni, akkor csinaljuk rendesen. Ha egy mondatban akarnank megfogalmazni a celjat, akkor az a szentfold MEGVEDESE volt, nem a meghoditasa. Europa a szentfold kozelebe se szagolt, amig az biztonsagban volt Bizanc birodalmanak hatarain belul.
1000 elott, amig Europa legsotetebb korat elte, Bizanc es a szomszedos iszlam vilag jelentette a tudomanyos es kulturalis elet es fejlodes bastyajat. 1000 korul tortent aztan valami (hogy pontosan mi is, az most is tarto tudomanyos vitak es kutatasok targya), ami miatt az iszlam radikalizalodott, es elkezdett komoly fenyegetest jelenteni Bizanc szamara. Ezen fenyegetes miatt jelentek meg az europai haderok Bizanc megsegitesere, nem tul sok sikerrel.
1500 korul Bizanc vegleg osszeomlott, es ekkor menekitettek ki az ott tarolt, a romai kor orokseget is jelento tudast. Ez a Europaba valo "kimenekites" jelentette a 16. szazadi felvilagosodas alapjait. -
fonak #101 "nem irtottuk ki 2 földrész őslakosait, majdnem teljesen"
Mert fejlettebbek voltunk. Tudod, ez a kereszténységgel terhelt Európa azért végül lenyomta az egész világot a 19. sz-ig. Ha az aztékoknak lettek volna olyan hajóik, fejlettebb fegyvereik, akkor ők irtottak volna ki minket, és a fejünkkel gurigáztak volna a piramisaikon. Ehhez képest ők még jól jártak. Az amerikai őslakosságot nem irtották ki, ma is meszticek adják egy sor latin-amerikai országban a lakosság többségét. Anno a bacik voltak az első számú pusztítók, az európaiak fegyverei jóval elmaradtak mögöttük. Ez nem arról szól, hogy ki volt "jófiú". Mások sem jófejségből maradtak a seggükön, hanem mert nem volt felesleges erőforrásuk ahhoz, hogy terjeszkedjenek. Már akinek, a mongolok terjeszkedtek, ameddig sikerült nekik. El is néptelenítettek fél kontinensnyi területeket, annyira, hogy a klímaváltozást is befolyásolta.
Utoljára szerkesztette: fonak, 2018.01.16. 14:51:59 -
VolJin #100 A sötét középkor a római birodalom bukása utáni időszak, úgy nagyjából az ezredfordulóig.
Sötétnek meg azért sötét, mert az irásbeliség visszaszorulása, és a gazdasági visszaesés következményeként kevés irásos feljegyzés maradt fent, illetve alig épült valami említésre méltó.
Tehát azért sötét, mert kevés információnk van róla, nem azért mert gonosz sithlordok uralták...
Nem csak én állítom, hogy hülyeségeket beszélsz, nézz utána, és okulj belőle.
Nem fog leszakadni tőle a heréd, ha utána nézel! Ha nem teszed meg és kardoskodsz a tévelygéseid mellett, akkor fognak csak igazán ostobának nézni téged!
Ha meg utána nézel, és képes vagy beilleszteni az új információkat a gondolkodásodba, azért meg elismerést kapsz... -
#99
Mikor is volt Salem? Meddig is tartott, és mikortól, amit sötét középkornak nevezünk? (elárulom, kb 150 év, és egy földrész van a kettő közt, ugyanis Magyar szemmel, 1526 a sötét középkor vége, Míg a Salemi boszorkányperek, kb 150 évvel ez után voltak, ellenben a szellemiségi párhuzam miatt a példám jogos.)
1000 év, és Te vagy a Jani? Forgasd azokat a könyveket, mert rád fér. NAGYON! -
#98
Maradjunk abban, másik történelemkönyvekből tanultunk...
A különbség annyi, hogy én nem általánosítok egyetlen kifejezés kapcsán. -
VolJin #97 Hát igen, a széles tömegeknek nincsenek mélységi ismeretei, így még a saját egymásnak ellentmondó kijelentéseik disszonanciáját sem veszik észre...
így tarolhatnak az ezoterikák, laposföldiek, oltáskritikusok, örökmozgómániások, gyíkemberkeresők... -
VolJin #96 Szövegértés sem megy?
A gazdasági és politikai széttagoltság következtében nem volt pénz kultúrára, és ez nem kapcsolódik a kereszténységhez. Sőt pont ellenkezőleg, a kereszténység inkább csökkentette a széttagoltságot, és legalább kolostori szinten túlélt a római örökség.
A kulturmarxista minden a fehérember bűne marhaságokra is reagáltam.
A te sötétséged viszont egyértelműen kidomborítottad, amikor sötét középkorról és Salemről beszélsz. Csak ezer évet lősz mellé, de én tanulmányozgassam a történelmet...
Már értem ezt az elgondolkodtatós mondatzárás iránti rajongásod... -
Irasidus #95 "Az addigi szellemi, anyagi, technológiai, és részben kulturális fejlődés megállt, "
Hol is, Európában? Csak mert Kínában, a közkeleten, vagy közép és dél Amerikában nem volt sötét középkor. A fejlődés nem állt meg, még Európában sem. Csak pár találmány, csak Európából: szügyhám, nehézeke, lemezpáncél, árapály-malom, homokóra. De ezek lerágott csontok, már millió ilyen portál, és ismeretterjesztő cikk, videó foglakozik ezekkel. Ez csak ízelítő volt.
"A hatalom egy szűk, belterjes réteg kezében összpontosult, "
Előtte nem? Biztos, Nagy Sándor, Cesar, vagy a fáraók mind, mind csupa fejlett demokráciákat alkottak. Politikában, is volt fejlődés, ugyanis létrejött a hűbéri rendszer, ami megalapozta a stabil, nagyobb országok létrejöttét, több évszázadra, évezredre.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.01.13. 14:21:55 -
#94
A sötét középkor, nem csak gazdaságilag, hanem filozófiailag, szellemileg is értendő. Az addigi szellemi, anyagi, technológiai, és részben kulturális fejlődés megállt, (kulturális csak részben, ott volt némi akár érdemlegesnek is nevezhető változás) ez a XVI-XVII. századig tartott. A hatalom egy szűk, belterjes réteg kezében összpontosult, babonákkal, hittel tartották féken az embereket. (Elég csak 1-2 ekkor épült katedrálist megnézni. Látszik, hogy a babonás félelemre, tisztelet elnyerésére épültek)
2; A keresztes háborúk célja a szentföld meghódítása volt. Üss már fel egy történelem könyvet, tesó...
Am, szépen kikerülted a témát, grat! -
Sequoyah #93 Amit sokan felreertelmeznek a sotet kozepkorral kapcsolatban, hogy pontosan mikor is volt. Es 1200 utani egyetemeket hoznak fel ellenpeldakent.
A sotet kozepkor pedig, ahogy te is irtad, a romai birodalom osszeomlasa utanra vonatkozik. Tehat nagyjabol a 400-1000 kozotti idoszakra. Ez utan mar lassan megindult a fellendules. Sokan megis egeszen 1500/1600-ig igy nevezik, foleg azert, mert hiaba indult meg a fellendules, a legtobb mutatoban csak ekkorra erte el Europa a Romai birodalom fejlettseget.
-
VolJin #92 +1 -
VolJin #91 Megalájk! -
VolJin #90 A keresztesháborúkkal mi a problémád?
A keresztény Közel-Keletre betörtek a hódító muszlimok, és ez ellen lépet fel a kereszténység.
Ne beszéljantörténelemrőlm ha nem is ismered!
Amúgy meg azért sötét középkor, mert a városok visszaszorultak, a GDP csökkent, és pár apró erődítményen kívűl nem építettek semmi érdemlegeset.
Egy birodalom széthullott és a sok egymással viaskodó kis állam gazdaságilag gyengébb teljesítményt hozott, így nem volt pénz a kultúrára.
Nem vitatkozni akarok veled, hogy érvelgessél, csak közlöm, hogy totál vakon repülsz, és teljesen tévesek az elképzeléseid.
Köze nem volt itt semminek a kereszrénységhez, amit emlegetsz.
Ja,més ateista vagyok, úgy mondom ezt... -
Sequoyah #89 Hat szerintem a kovetkezo lehetosegeink vannak:
- Technologiai korlatba utkozunk, es nem lesz embert felulmulo mesterseges intelligencia. Bar mivel ez nem egy peldatlan dolog, hiszen az agy maga letezik es mukodik "csak" le kell masolni, ezert ez nem egy elvi akadaly, de a gyakorlatban lehet hogy a ma is nagyban tarto gazdasagi es technologiai forradalom kifullad.
- Az MI felulmulja az embert, es akkor csak ido kerdese, hogy felul is kerekedik.
- Az ember maga valik MI-ve, azaz osszeolvadunk vele, es sajat magunkat fejlesztjuk ezen technologiakkal.
Annak nem latom eselyet, hogy az MI okosabb lenne az embernel, de valahogy kordaban tartanank oket, es kihasznalnank. Azert nem, mert csak egyszer kell valakinek valahol megszegnie a szabalyokat, es szabadonereszteni egy rosszindulatu MI-t. Es ez csak ido kerdese, amennyiben a lehetoseg sokaknak rendelkezesre all. -
#88
Ez azért alapvetően jó hír! Szerintem 2-300 éven belül a mesterséges intelligencia olyan szintre ér, hogy a gorilák szintjére kerül majd a maradék néhány 1000 ember... -
Grifid71 #86 Hofi Gézát tudom csak idézni:
"Ők a jövő záloga? - Dögöljek meg ha kiváltom." -
#85
Igen, és a sötét középkort azért nevezik sötétnek, mert 500 évig nem kelt fel a nap...
Ja, mégsem...
Tiszta jófiúk voltak a keresztények. (Megjegyzem, már a nyolcvanas évek közepén voltam elsőáldozó, aztán bérmálkoztam is, tehát azzal, hogy utálnám a kereszténységet, nem lehet vádolni) Nem voltak keresztes háborúk, nem irtottuk ki 2 földrész őslakosait, majdnem teljesen, nem volt inkvizíció, Salem csak legenda, stb...
Ugyan már. Ez csak propaganda...
(Mi a lópikulát tanítanak ma az iskolákban???!!!) -
VolJin #84 De alapvetően igazad van... -
VolJin #83 A boszorkányüldözés inkább volt jellemző a protestánsokra. -
VolJin #82 Ha az ősközösséget civilizációnak lehet nevezni. Ha nem, akkor csak 6 ezer éves a civilizációnk... De tényleg értelmetlen 10 ezer éves távlatokban gondolkodni a társadalmunkról. Akár 10 év múlva is jöhetne egy olyan áttörés, hogy a sci-fikben látott űrutazásokra kész technológiát hozhatunk létre, de az is lehet, hogy soha. -
VolJin #81 Szerintem érveltem, de leszarom, hogy úgy csinálsz, mintha nem...
Eleve nem is neked írtam, te csak belekeverted magad. Úgyhogy nagyon nagy érvágás lesz, ha ignorálsz majd.
Talán önkezemmel vetek véget az életemnek a nagy bánatomban, de optimista kimenetel az is, ha csak alkoholizmusba menekülök. -
fonak #80 Na igen. Hasonló az első éjszaka joga, vagy az inkvizíció és a boszorkányüldözések beállítása tömeges népirtásnak... A legendagyártás a reformációval kezdődött amúgy, amikor a protestánsok katolicizmus ellenes írásai hemzsegtek a propagandisztikus túlzásoktól, sőt időnként akár légből kapott állításoktól. -
fonak #79 Az, az ismert emberi civilizáció kb. 10 ezer éves... -
#78
Észérveid nincsenek, csak előítéleteid, dogmáid. trollkodásnak meg, már egy ideje nem ülök fel... 
-
kékherceg #77 Azért az sok idő -
VolJin #76 Fogalmazzunk úgy, hogy elvi okokból ragaszkodsz ahhoz, amit egyszer megfogalmaztál. Az "ez elgondolkodtató" az kizárólag az ostobák szófordulata. -
duke #75 "Honnan a picsából veszitek bazmeg, hogy a Földet laposnak tartották?"
Valojaban soha senki nem tartotta laposnak a foldet, az egyhaz sem. Az 1800-as evekben a bigott keresztenyeket, az egyhazat gunyoltak ezzel hogy szerintuk a fold lapos. Es aztan ez mostanra ugy maradt fonn, mintha barki is ezt allitotta vagy elhitte volna akkoriban. Mikozben a maga koraban, ez csak gunyolodo tamadas volt a kereszteny egyhazak ellen.
Hasonlo az erenyovek legendajahoz, ami ugyszinten nem letezett, csak egy 17 szazadi szexualis regenyben jelent meg, de annyira megragadta az emberek fantaziajat, hogy manapsag mindenki ugy tudja, hogy ez akkoriban hetkoznapi viseletnek szamitott. -
Archenemy #74 "Honnan a picsából veszitek bazmeg, hogy a Földet laposnak tartották?"
Onnan veszik, hogy ezt egy darabig tényleg így tanították, az usában is meg pl. Magyarországon is, tehát egy elterjedt tévképzet, hogy "a Földet a középkorban laposnak hitték". -
duke #73 " mert mindenki egyforma lesz, hanem mindenhol pont annyi fekete bőrű és kék szemű ember él majd mint máshol."
Na meg mit nem. A fideszt akkor fogjak 2503-szora ujra valasztani, es Orban Viktor ezt nem fogja engedni, se most, se jovoben azt garantalom. -
Archenemy #72 Értem, tehát azért ne szaporodjon a nyugati, hogy legyen majd elég hely az afrikainak, oké :D -
t_robert #71 tudod ha már Stephen Hawking
én mindig jókat röhögök a jóslatain. Kétségtelenül okos elme, legalább is ha fizika, kozmológia és ilyenekről van szó. Viszont más területeken pont olyan laikus, mint te vagy én. Egyáltalán nem látom be miért tudna olyan területeken többet, ami nem az övé. Így az emberiség, jövője, társadalom fejlődése, robotok, MI... ezekhez pont annyit ért mint én. A különbség legfeljebb annyi köztünk, hogy én nem próbálok meg hülyeségeket mondani a kozmológia és a fizika olyan területein, amihez tényleg full hülye vagyok hozzá képest. :) -
t_robert #70 valójában ha a földön mindenhol a fejlett nyugati társadalmak mezőgazdasági szintjét használnák a föld képes volna 20-25 milliárd ember ellátására is. akár 10-szeres különbség is lehet a termés átlagok közt. a másik probléma, hogy a megtermelt élelem igen jelentős része is tönkremegy. a rossz tárolás, szállítás és feldolgozás miatt. Aztán tetszik, nem tetszik ott a gén technológia, amivel gyorsan és eredményesen lehet átalakítani a termelt növény és állatfajokat, Amivel sokkal jobb terméseket és a környezethez és a változáshoz jobban alkalmazkodó fajokat lehet előállítani. Végül is ezt tesszük 10 ezer éve. a mai gabonáknak gyümölcsöknek marha kevés köze van a 10 ezer évvel ezelőtti őseikhez. A búza vagy a kukorica fel se ismerné az ősét, amiből elkezdték termeszteni úgy i.e. 8-10 ezer környékén..... egyszerűen átalakítottuk a saját igényeinkhez,. mint ahogy a tehénből tejgyárat csináltuk a farkasból kutyát az ember legjobb barátját, egy ragadozó macskából doromboló házi kedvencet, A géntechnológia ugyan ezt tesz. csak nem évszázadok alatt, hanem egy évtizeden belül. Jön a klíma változás szárazabb lesz az idő és melegebb, mondjuk MO-án.. nos a mi éghajlatunkon kipusztulna a sárgabarack mondjuk. no problem egy kis géntechnológia és máris van egy barack fajta, ami 30 %-kal jobban elviseli a melegebb időt vagy a szárazabb környezetet. Vagy narancsot termesztünk majd és mondjuk majd Hamburg környékén fog a barack teremni. Majd két generáció múlva nem barack pálinkát fogunk inni, hanem narancs levet. :) -
t_robert #69 ismered a klasszikus történetet, mely szerint valamikor a viktoriánus korban(valamikor úgy 1860-70 körül) brit tudósok(na ja már akkor is marha jók voltak) megállapították, hogy london 20-30 év múlva nagy gondban lesz, mert úgy növekszik a forgalom a városban(lovak, hintók szekerek stb.), hogy naponta annyit fognak már szarni a lovak, hogy estére térdig járnak a lószarban az utcákon. Vagyis egy statikus állapotból végeztek egy becslést a jövőre. Ja oszt hol vannak ma a lovak és a lószar? :) No persze ma más szart van energiahordozók túlnépesedés, környezet szennyezés stb. De eszembe se jut azon agyalni, hogy ezek a gondok mekkorák lesznek 50-100-200-500 stb. év múlva. mert sejtem, hogy egészen más gondjaink lesznek akkor majd. -
t_robert #68 a dolog ott baromság, hogy szokás szerint a mai ismereteink alapján akarunk hosszútávú becsléseket adni az emberiségre. miközben azt se nagyon tudjuk, hogy mi lesz egy generáció múlva.
Képzeljük el, ahogy egy fáraó kimegy az épülő piramisa mellé a sivatagban valamikor az első dinasztiák idején és elelmélkedik a majd 4200 évvel későbbi 21. századi technológiákról és lehetőségekről. Ha még azt is hozzá teszem, hogy voltak évszázadok amikor szinte semmit nem fejlődött az emberiség technológiája. A fejlődés az ipari forradalom és különösen a 20. században gyorsult fel és napjainkban egyre gyorsul a tudományos és technológiai ütem. Elég gáz lenne, ha még 12017-ben is azon agyalnánk mikor ér végre oda valahová egy Pioneer, Voyager vagy a New Horizont szonda. a mai kor ismeretei alapján nem hogy évezredeket nem lehet megbecsülni elöre hanem már 30-40 év is full bizonytalan. Bármikor beüthet pár olyan alapvető tudományos ismeret, ami gyökeres technológiai átalakulást hoz, fúzió, antianyag, antigravitáció, fénysebesség feletti hajtómű. MI. stb. Vagy bármi olyan dolog, amit ma még SCI-fi-ben se igen tudunk elképzelni. Egy már középkori ember számára is varázslatokat végzünk, mikor repülünk fényt gyújtunk(felkapcsoljuk a villanyt) a sötétben pillanatok alatt kommunikálunk a világ másik felével(előveszem a zsebemből a mobilt és felhivom Tahitin egy ismerősömet bárhonnan) . Az ő szemükben mi varázslók lennék. :) pedig csak 500 éve volt. -
#67
Neked ki súgta meg, hogy csak van és kész?
Baromi okosnak képzeled magad. Pedig... Alig tudunk valamit, próbáld megérteni, és nagy valószínűséggel, a tudásunk fele is hibás. De Te tudod. A mérhetetlen butaság teljes magabiztossága. Én NEM tudom. Sem ezt, sem azt. Lehet van oka, lehet nincsen. Lehet, hogy épp 42.
"elgondolkodtató".
Szóval mert egy alapjaiban buta fb csoport használja gyakran ezt a szót, ezért már értem. Ökörség... Aki meg használja az szellemi fogyatékos. Én nem háborodok fel, mert ez már túl van az észérveken.... -
#66
A miért-re adott válasz ráadásul egy klasszikus, az idő ismert irányának megfelelő oksági összefüggést ad.
A tudomány által vizsgált dolgokra viszont nem feltétlenül kapunk ilyeneket.
Szélsőséges esetekben pl kvantum szinten megengedett az idő szerinti oksági viszony felcserélése is akár, bizonyos körülmények között.
Nagyon teoretikusan, nagyon általánosan, nagyon elvont filozófiai szintre véve, mi van ha az emberiség létének "oka" a jövőben levő kvantummechanikai esemény?
Hány "átlagember" értené meg, vagy fogadná el ezt? Rahedli olyan tudományosan vizsgált dolog/eredmény van így is, amit a tömegmédián, vagy a még károsabb, de direkt működtetett anti-médián (lásd CT hívő közösség - UFO, gyíkember, stb.) nevelt emberkék most is elutasítanak.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2018.01.05. 18:54:28 -
VolJin #65 A világot a fizikai törvényszerűségek matematikája mozgatja. Még a te szabadnak hitt akaratod sem az. Az EEG-n egy végtag mozgatását előidéző aktivitás előbb jelenik meg a motorikus rendszerben, mint maga a gondolat.Durva, de ez van...