Megkerült az Univerzum nagy része

Oldal 1 / 5Következő →

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#201
A standard kozmológia egy leíró modell, ami azt jelenti, hogy összefoglalja amit a világról feltártunk, de korántsem egy konzisztens rendszer, mint mondjuk a relativitás-elmélet, vagy a kvantum-mechanika. Így az elmélet néhol lyukas, néhol meg az új ismeretek fényében át kell írni. Tehát folyton változik, így értelmetlen olyanról beszélni, hogy nem jó, vagy nem működik, mivel nem egy Tudományos Elmélet (remélem ezt a szóösszetételt nem kell megmagyaráznom, és mindenki utána keres, mit jelent).

A dimenzió a fizikában sok fogalmat jelől. Az idő továbbra is a világunk negyedik dimenziója, de nem a negyedik tér-dimenzió. Teljesen más a két dimenzió fogalma, és még vagy 5 különböző dimenzió fogalmom van a fizikában.

#200
Az elsők réggebbi fejlemények. A galaxisfejlődés jelenleg még nem letisztázott, nem mond olyat a standard kormológiai modell, hogy márpedig így és így történt hiszen jelenleg is kutatják, mint a cikk is mondja. Egyelőre szimulációk vannak, amikből kiesik valami, de ez még sokat fog finomodni részletekkel. Nemrégi fejlemény a galaxisok elredeződésének szálas szerkezete sem. Szóval itt még bőségesen várhatóak újdonságok. Emiatt biztosan nem kell újragondolni a kozmológiát. Vannak olyan folyamatok amik még nem tiszták. Ilyenek mindig is leszenek.

A 2. dolgra pedig, ha jól értelmezem ez egy elméletben megjelenő 4. dimenzió, ami szintén nem újdonság. Jelenségek leírásához eddig is használtak magasabb dimenziószámot. A húrelméletben 26 is van :) Nem bizonyított az sem és ha jól veszem ki ez sem. Logikus következetes, a valósággal megegyező eredményt adó elméletek, de egyelőre bizonyítva nincsenek.
#199
most olvastam:

https://www.eurekalert.org/pub_releases/2018-02/uob-aar012918.php
http://science.sciencemag.org/content/359/6375/534

szóval úgy néz ki a dolog, hogy nem úgy működnek a dolgok ahogy azt eddig feltételezték. A standart kozmológiai modell szerint ilyen max az esetek 1%-ban lehetséges. Az új megfigyelések szerint van olyan galaxis ahol ez több mint 90%...
Csak ott kapcsolódik az sg cikkhez, hogy itt is kijelentenek valamit. Ha megkérdőjelezed akkor hozzá nem értő vagy. Ua. a tény, hogy a csillagászatban nem igazán érdemes tényként kijelenteni valamit, hiszen az univerzum - mondjuk így - globális összefüggéseiről semmit nem tudunk.
Ezt a fenti felfedezés is remekül alátámasztja: gyak. a standart modell már nem működik. De évekig hivatkozott rá mindenki.
Én szerintem a világegyetem nem egészen ügy működik ahogy mi most elképzeljük. Szinte évente lehet olvasni olyan felfedezést ami megdönti azt ami addig tényként volt kezelve. Lásd pl. ezt a mostani esetet, vagy azt, hogy nagyon úgy néz ki meg van a 4. dimenzió. Ami az eddigi "tény"-el ellentétben, nem az idő, hanem a tér 4. dimenzióba való kiterjedése:

https://www.nature.com/articles/nature25000
https://www.nature.com/articles/nature25011

Már csak idő kérdése és könnyen lehet, hogy az eddigi csillagászati ismereteinket siman ignorálhatjuk és lehet újra gondolni az un. standart modelleket.

Mess with the best, die like the rest Linux4ever

#198
Figyelj, itt több probléma is van azzal amit írsz. Egyrészt, a galaxis tömegtest, és nem egy tömegközépnt, vagyis nem a központi fekete lyuk tartja egyben a galaxist, hanem saját tömege, illetve a sötét anyag. A tömegközpont eleve egyszerűsítés, ami a Naprendszer esetében úgy-ahogy működik (még itt sem), de galaxis méretben, tömeggel, anyagmennyiséggel nem. A fekete lyukak gravitációja ugyanúgy a távolság négyzetével csökken, mint minden tömeggel rendelkező égitest esetében, és nemhogy a galaxis határáig nem terjed ki a gravitációs hatása, de már néhány fényév távolságra sem. Amit írsz azt gravitációs lencse hatás, amit Einstein száz éve már megjósolt, és húsz éve felfedeztek, viszont ez a hatás csak a fekete lyukak és égitestek, vagy egész galaxisok közvetlen környezetében figyelhető meg. A galaxisok egy része azért lapult (nem mind, vannak gömbszimmetrikus, elliptikus és irreguláris (bocs, szabálytalan) galaxisok is, fekete lyukkal a közepükön), szóval azért, mert forog és forgás kilapítja. A galaxis elhagyása egyszerű, a harmadik kozmikus sebességet kell elérnie egy égitestnek, van néhány ilyen ismert égitest a mi galaxisunkban is. Ezt a sebességet többféle módon el lehet érni. És végül a gravitációs lencse hatás eltorzult képet ad, nem egy szép korongot, mivel ez nem egy csiszolt lencse, tökéletes fókusztávolsággal és szimmetriával. A síkon kívül rengeteg anyag van, amit machonak, és halonak hívunk. Ez leginkább gáz formájában van jelen. Egy galaxis nem addig tart amíg az utolsó csillagot látod... Na, most így hirtelen ennyi a hiba.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.11.12. 18:45:58

#197
Hogy én is beletrollkodjak: Szerintem a téridő görbület a központi fekete lyukak körül eltéríti a galaxis túloldalán található objektumok gravitációját, és ezzel fókuszálja azt. Minél távolabb esik ezért egy test a központi fekete lyuktól, annál közelebb kerül ennek a fókuszált gravitációnak a fókusz pontjához. Emiatt a középponttól távolodva az anyagra ható gravitáció egyre nagyobb arányban származik fókuszált forrásból, és egyre kevesebb származik magából a fekete lyukból. Ez a magyarázat egyúttal megmagyarázza a galaxisok lapított alakját is: ha egy csillag megfelelően eltávolodna a galaktikus síktól, egyszerűen elrepülne.

Illetve, gondolom el is repült azért nincs a síkon kívül semmi. :)

A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk

#196
Szerintem nem érted, hogy a természettudományokban mit jelent az, hogy elmélet.
Az elmélet egy modell, ami alapján leírjuk a fizikai valóság működését. Nem valami vallási tan vagy az örök igazság filozófiai kinyilatkoztatása.
A természettudományos elméleteket egyrész sosem kezelik filozófiai értelmben tényként, ugyanakkor a jelenlegi ismereteink alapján kijelenthető, hogy _jelenleg_ ezek segítségével írhatjuk le a legpontosabban a természet működését.
Így fordulhat elő, hogy egyes elméletek akár ellent is mondhatnak egymásnak, mint a kvantumfizika és a relativitás elmélet, mégis adott részterületekre gyakorlatban használható mind a kettő.
Mosolyoghatsz ugyan a fizikai elméleteken, de ahhoz, hogy legyen számítógéped, amin ezt leírod, szükség van a kvantumfizikára annak minden elméleti vonatkozásával együtt, a műholdak pályájának kiszámításához a relativitás elméletre és így tovább.
#195
"Tudománytörténeti előadás. Köszi szépen ezzel be is bizonyítottad, hogy nem is érdekel a téma és nem megismerni akarod a fizika jelenlegi állását és eredményeit csak a tudatlanság foteljából tagadsz mindent. Oké....."

Ne is haragudj, de megnézek minden ilyen előadást, de amikor elméletet tényként kezelnek max. egy mosolyt kap az előadó mert többet nem érdemel!

„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”

#194

"Te olyan előadássorozatot linkeltél, ahol feltételezéseket tényként kezelnek. Ugyan megnéztem, és egy mosoly erelyéig élő is volt..."

Tudománytörténeti előadás. Köszi szépen ezzel be is bizonyítottad, hogy nem is érdekel a téma és nem megismerni akarod a fizika jelenlegi állását és eredményeit csak a tudatlanság foteljából tagadsz mindent. Oké.....
#193
"Amit írsz tagadás, az ismeretek nélkül."

Nos erről beszélek! De te meg feltételezéseket tényként kezelsz. Sokkal rosszabb!!!



"A részecskefizika eredményei nyilvánosan elérhetőek, de a leírás egy a témában nem járatos embernek végtelenül bonyolult."

Ok, bevállalom hogy bonyolult lesz, de egy linket légyszi! De ne kamu linket!



Te olyan előadássorozatot linkeltél, ahol feltételezéseket tényként kezelnek. Ugyan megnéztem, és egy mosoly erelyéig élő is volt...

„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”

#192
Amit írsz tagadás, az ismeretek nélkül.

A háttérsugárzást megjósolja a kormológiai modell és azt is milyennek kell lennie. Kimérték, stimmel.

"Szerinted ez bizonyítja az exoakármik létezését? Számomra ez vicces."
Összekevered a 2 topicot. Itt nem az exobolygókról van szó. Legalább arra vedd a fáradtságot, hogy figyelsz arra amit leírsz.

A részecskefizika eredményei nyilvánosan elérhetőek, de a leírás egy a témában nem járatos embernek végtelenül bonyolult. Ezért van ilyenekről kevés cikk, mert nem nagyon lehet szemléletesen leírni a kvantumfizikát. Ezért linkeltem az előadássorozatot, amiben megpróbálják valamilyen szinten érzékletesen leírni azt, ami egyébként 3 táblát betöltő képlet és egy szuperszámítógép munkájából kiesik.
#191
"A háttérsugárzás léte és nagysága."

No és azt mi okozza? Fekete lyuk, vagy valami más? Nem bizonyított, csak feltételezés.


"A háttérsugárzásban tapasztalható ingadozások nagysága."

Mint előbb, mi bizonyítja? Ez is csak egy hipotézis. :(


"Az univerzum anyageloszlása (hidrogén-hélium arány)"

Ezt megint honnan amikor a naprendszerünket sem tudjuk elhagyni?


"A tágulás gyorsasága."

Szerinted ez bizonyítja az exoakármik létezését? Számomra ez vicces.


"A részecskegyordsítókban modellezett eneggiaszinteken történő folyamatok beleillene a korai szakaszba stb stb stb"

Mivel ez nem publikált még, erről nem tudok mit mondani




A linket később megnézem.

„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”

#190
"Ezt részletezd, mert kíváncsi vagyok!"

Ezt itt néhány sorban maximum hiányos felsorolás szinten tudom megtenni és mivel se csillagász se fizikus nem vagyok így marhára hiányos lesz a lista:
A háttérsugárzás léte és nagysága.
A háttérsugárzásban tapasztalható ingadozások nagysága.
Az univerzum anyageloszlása (hidrogén-hélium arány)
A tágulás gyorsasága.
A részecskegyordsítókban modellezett eneggiaszinteken történő folyamatok beleillene a korai szakaszba
stb stb stb

Ha részleteiben érdekel ezt az előadássorozatot javaslom:

https://www.youtube.com/watch?v=KSuvM45Q6s0&list=PLvmPPekCnEZ-6qnbRlpWhLFerJ8wgVskZ
#189
"Azért nem, mert a világegyetem fejlődésének elég jól ismerik a forgatókönyvét. És ha 10X vagy 100X annyi feketelyukat feltételeznének nem stimmelne a forgatókönyv, ...."

Igen a forgatókönyv és nem több. Látom nem olvastad azt a cikket ami arról az elméletről szólt hogy a galaxisokat (többé-kevésbé) egy-egy gigantikus fekete lyuk tartja össze... Mindenesetre gondolatébresztő, legalábbis számomra.



"... sok ponton került precíziós mérésre. ..."

Ezt részletezd, mert kíváncsi vagyok!



"...Valamint ha csak józan ésszel gondol bele az ember a fekete lyukak miért is helyezkednének el a galaxisokon kívül 1-100 arányban belül meg csak 1-10 arányban. Minden józan logikának is ellentmond."

Meg mint egy másik elmélet leírja (és már említettem) a galaxisokat egy óriási fekete lyuk tartja össze...

„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”

#188
Azért nem, mert a világegyetem fejlődésének elég jól ismerik a forgatókönyvét. És ha 10X vagy 100X annyi feketelyukat feltételeznének nem stimmelne a forgatókönyv, amit sok ponton került precíziós mérésre. Valamint ha csak józan ésszel gondol bele az ember a fekete lyukak miért is helyezkednének el a galaxisokon kívül 1-100 arányban belül meg csak 1-10 arányban. Minden józan logikának is ellentmond.
#187
"Az hogy te a sötét anyagnál ugyanazt a szemléletet követed, mint az 1800-as évek végén, akik marhaságnak tartották az elektron felfedezését és az azzal való kísérleteket, sokat tudok kezdeni."

Félreértesz! Őrületes blőd dolognak tartom egy ismeretlen bevezetését egy elméleti fizikai egyenletbe. Miért nem magyarázzák a hiányzó anyagot pl. a fekete lyukakkal??? Azokról mit tudunk? Ugyan mennyi anyagot tartalmaznak? Stbstbstb.

„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”

#186
Az hogy te a sötét anyagnál ugyanazt a szemléletet követed, mint az 1800-as évek végén, akik marhaságnak tartották az elektron felfedezését és az azzal való kísérleteket, sokat tudok kezdeni.
#185
"Nem minden elmélet azzal kezdte, hogy márpedig anyag és punktum és akkor kijön a képlet."

Az előadás ugyan elgondolkoztató, de detektálhatatlan és láthatatlan anyagot nem kéne tényként kezelni. Olyan ez mint amikor mantraként sulykolták hogy a Föld lapos. Mindezt úgy hogy még a naprendszerünket sem ismerjük teljesen, közben pedig tényszerű megállapításokat tesznek állítólagos kutatók, rengeteg adóforint felhasználásával.

„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”

#184
Szerintem nézd meg az alább linkelt előadást. Nem véletlenül és kényelmi szempontként fogadták el, hogy anyagfajtáról van szó. Amikor az első megfigyeléseket tették még simán játszott az, hogy hibás a gravitációs leírásunk. Nem minden elmélet azzal kezdte, hogy márpedig anyag és punktum és akkor kijön a képlet. Nem ezzel kezdték. Ez csak egy volt a sokféle magyarázat közül. A magyarázatok közül a megfigyelések miatt rostálódott ki sok. Bővebben:

https://www.youtube.com/watch?v=5KjZe1a7lRQ&t=1s
#183
"Jaj, de buta vagy!"

Mindenki magából indul ki...

„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”

#182
"Szerintem nem értetted vagy nem akartad megérteni amit írtam. A fizikai világra értettem, hogy ott nem deterinál semmit. A fizikai világban mindig jöhet olyan körülmény amivel a fizikai modell vagy a matematika nem számol. Így kijelenteni, hogy márpedig ha kiszámoltam úgy lesz, nem lehet. 100%-ban."

Ez így már sokkal korrektebb.



"Jó példa erre a sötét anyag körül zajlott vita, ami azzal indult, hogy vagy még van ott valami, amit nem ismerünk."

Viszont ezt a sötét anyag dolgot kár felhoznoz, aki ezt propagálja az már akár a 8 általánost sem végezhették el. Milyen az hogy egy ismeretlen és detektálhatatlan tényezőt bevezetünk egy egyenletbe hogy kijöjjön....



"Tehát vagy a fizikai modellünk hiányos vagy pedig a gravitációs törvény nem olyan, amilyen a newtoniből vagy az áltrelből kiesik"

Ez tény, csak a támogatásokat elnyerő indokalatlanul diplomát szerzőknek egyszerűbb bevezetni egy ún. fekete anyagot, így jár még a támogatás és hipp-hopp kijön még az egyenlet is! Pffff....

„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”

Kara kán
#181
Jaj, de buta vagy!

Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!

#180
Szerintem úgy értette, hogy a matematika önmagában, a fogalmaihoz rendelt gyakorlati tapasztalás nélkül sokkal tágabb eszköztárral dolgozik és több teret ad a valóságtól elrugaszkodott elképzelések tárgyalására, mint a fizika.
Tehát abból, hogy adott esetben absztrakt matematikai fogalmak közötti logikai összefüggések alapján eljutunk egy megállapításig még egyáltalán nem következik, hogy az a megállapítás a fizikai valóságra is igaz, ha a matematikai fogalmainkhoz a kezdetben nem rendelünk tapasztalati tényeket.

Dr. Novátszky Károly jegyzete A relativitás elmélete bevezetőjéhez:

"Nagyon jellemző, hogy Einstein meg sem kísérli fogalmi definíciót adni a térről és az időről. A kettőnek csakis mérhető elemeiről beszél:
Egyfelől a koordinátákról mint távolságokról másfelől az időpontokról és időtartamokról. A filozófus ezt talán hiánynak minősíti, de a fizikus feltétlenül helyesli. Planck szerint valamely fizikai mennyiség mérési módjának megadása teljesen pótolja a fogalmi definíciót (ti. a fizikus szempontjából)."
#179
Szerintem nem értetted vagy nem akartad megérteni amit írtam. A fizikai világra értettem, hogy ott nem deterinál semmit. A fizikai világban mindig jöhet olyan körülmény amivel a fizikai modell vagy a matematika nem számol. Így kijelenteni, hogy márpedig ha kiszámoltam úgy lesz, nem lehet. 100%-ban.

Az egy dolog, hogy a legtöbb esetben úgy van, mert elég jó modelleink vannak és jól hozzáillesztett képleteink. Jó példa erre a sötét anyag körül zajlott vita, ami azzal indult, hogy vagy még van ott valami, amit nem ismerünk. Tehát vagy a fizikai modellünk hiányos vagy pedig a gravitációs törvény nem olyan, amilyen a newtoniből vagy az áltrelből kiesik. Az is lehetséges, hogy hiányosak a képletek és ezért ad rossz eredményt a ráhúzott matematikai leírás. Mostmár abban megegyeznek, hogy hiányzó anyagról van szó. A fizikai modell a hiányos. A képletekkel nincs baj, de ez az elején korántsem volt egyértelmű.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2017.10.28. 08:47:30
#178
"Én semmiféle matematikai modell helyességét nem kérdőjeleztem meg, csak azt állítottam, amit a lenti ábrám is szépen bemutat: amit a matematika leír, az nem mind materializálódik a természetben, mert nem biztos, hogy a gyakorlatban kivitelezhető (a természet vagy ember által). Vannak ugye mindenféle korlátok."

Már ha akár pár osztályt kijártál, nem érzel ellentétet pusztán ebben az egy mondatodtban????

„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”

#177
"Ti min vitatkoztok? A fizika az egy modellképző dolog a matematika meg a nyelv ehhez. Egyik sem determinál semmit...."

Nos ez kb. az ált. iskola 6-ik osztályában elfogadott lehet, de a megjegyzéseid alapján szerinted 2*2 az néha 5 vagy más, de nem négy!

„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”

#176
"Onnan indultunk ki, hogy azt állítottam: nem minden következik be a valóságban, amit a matematikai egyenletek leírnak, sőt, lehetségesnek tartanak.

Alapban kevered a szezont a fazonnal. Te a fizikáról beszélsz, ami labilis tudomány főleg az utóbbi eredmények alapján. Viszont a matematika egy egzakt és cáfolhatatlan tudomány. Ha nem így gondolod akkor menj vissza az egyetemre és szerezz új diplomát....

„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”

Kara kán
#175
Sequoyah nem értette meg, amit írtam, mert sok itteni fórumozó szokása szerint el van ragadtatva saját nagyságától, és mások hozzászólását el sem olvassa figyelmesen.

Én semmiféle matematikai modell helyességét nem kérdőjeleztem meg, csak azt állítottam, amit a lenti ábrám is szépen bemutat: amit a matematika leír, az nem mind materializálódik a természetben, mert nem biztos, hogy a gyakorlatban kivitelezhető (a természet vagy ember által). Vannak ugye mindenféle korlátok.

Erre hoztam fel példaként az időutazást, amely tudtommal matematikailag lehetséges, de a gyakorlatban nem (szerintem).
A lottós példa is csak azt hivatott demonstrálni, hogy a sok milliárd lehetőség közül, amit a valószínűségszámítás szépen leír, a való életben, véges idő alatt csak kevés eset materializálódik.

Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!

#174
Szerintem elbeszéltetek egymás mellett.

Sequoyah adott matematikai modellek helyességéről beszélt, amelyeket sikeresen alkalmazott a fizika, így azok akkor is pontosnak bizonyultak, amikor a kezdetben pusztán elméleti hipotéziseket évtizedekkel később kísérletileg igazolták, Te pedig általánosságban a matematikáról.

Azaz mindkettőtöknek igaza van:

Sequoyah-nak abban, hogy hülyeség adott matematikai modellek helyességét csak azért megkérdőjelezni, mert azok matematikaiak. A kiinduló fizikai mérések pontosságát lehet megkérdőjelezni, vagy az elméletet kísérletileg cáfolni. Azaz egy matematikai modell kritikájakor értelmetlen a tapasztalatok hiányára hivatkozni.

Neked pedig abban van igazad, hogy a matematika a hozzárendelt fizikai mérések nélkül csak a fogalmak közötti logikai kapcsolatot írja le (ahogy lejjebb idéztem), azaz a teljes fizikai valóság leírására önmagában nem alkalmas.

Ez a két állítás viszont éppen hogy erősíti és nem cáfolja egymást.
Kara kán
#173
Köszönöm a kiegészítést!

Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!

#172
A matematika nem írja le közvetlenül a valóságot.
A természettudományok írják le a valóságot (illetve annak egy jól meghatározható részét) és ehhez egyik eszközük a matematika.

Einstein A relativitás elmélete könyvének rögtön az első oldalán foglalkozik a kérdéssel:

"Nem tehetjük fel ezt a kérdést így: vajon igaz-e az, hogy két ponton keresztül csak egy egyenes fektethető? Csak azt mondhatjuk, hogy Euklidész geometriája olyan alakzatokkal foglalkozik, amelyeket "egyeneseknek" nevez, és amelyeket olyan tulajdonsággal ruház fel, hogy két pontjuk egyértelműen meghatározza őket. Az "igaz" fogalma nem illik a tiszta geometria állításaira, miután, az "igaz" szóval végeredményben a valamilyen "reális" tárggyal való megegyezést szoktuk megjelölni. Csakhogy a geometria nem azzal foglalkozik, hogy fogalmai minő vonatkozásban vannak a tapasztalat tárgyaival, hanem kizárólag ezeknek a fogalmaknak egymás közti logikai összefüggéseivel.
(...)
Az axiómáknak igaz vagy hamis volta a tiszta geometria területén azért nem dönthető el, mert a geometria elemeit: a pontot, az egyenest, a szöget stb. fogalmilag értelmezzük, nem pedig gyakorlatilag. Az összekötő kapcsolatot a fogalmak világa és a valóság között az ún. természetes geometria teremti meg. Így pl. a fogalmi definíció szerint az egyenes az a vonal, amelyet két pontja egyértelműen meghatároz. A természetes geometria azonban hozzáteszi, hogy ilyen vonal fénysugár által valósítható meg. A pontot tűheggyel vagy két pókháló szál metszésével állíthatjuk elő kisebb-nagyobb pontossággal. Azzal, hogy ezeket a megvalósításokat elfogadjuk, az elvont fogalmakhoz fizikai tárgyakat rendelünk, s vonatkozásaikat fizikai mérésekkel ellenőrizhetjük. Ilyen alapon tervezett Gauss nagyszabású kísérletet annak eldöntésére, vajon a mi földi terünkben a három szög szögeinek összege tényleg 180°-nak adódik-e? Világos, hogy a geometria csak akkor állítható a földmérés és a csillagászat szolgálatába, ha kiegészítjük a természetes mértannal."
Utoljára szerkesztette: asgh, 2017.10.26. 15:56:54
Kara kán
#171

Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!

#170
A matematika a lottóhúzás esélyeit anyiban tudja megjósolni, hogy:

Ha a forgó gömb tökéletes matematikai gömb a kihúzandó golyók között semmiféle különbség sincs és azok is matematikai gömbök a forgatás véletleszerű ideig és véletlenszerű ideig történik (ami a forgató személyétől függ valójában) akkor X% esély van a 28-as számra. De ezek a feltételek sohasem teljesülnek. Azt mondjuk, hogy lottóhúzás fizikai megvalósítása jól leírható matematikailag, de nem tökéletes reprezentáció. Elfogadjuk, hogy meghozza a random egyforma esélyeket minden számhoz, holott nem teljesülnek a feltételek, mégis elfogadjuk, mert azt azért senki sem gondolja, hogy a 28-as golyón lévő mikronyi különbözőségeket a kihúző személy a tenyerével megérzi és ezzel febolyásolni tud húzásban. Ettől még a fizika fizika marad a matek matek marad, tökéletesen használható az esélyjóslásra, holott mindenki tudja, hogy ez csak közelítés. Egy nagyonjó közelítés, amit elfogadunk általánosan.
#169
En azon az allitason vitatkozok, hogy a matekban nem szabad bizni, csak amit valoban latni is tudunk. Ezzel szemben a matek nagyon is hasznos, es sikeres eszkoznek bizonyult a multban olyan esetek elorejelzesere is, amit akkoriban meg nem tudtunk fizikailag merni es megfigyelni kozvetlenul.

Azon pedig vegkepp vitatkozok, hogy a matematika ne tudna helyesen leirni a lottohuzas eselyeit:)

#168
Ti min vitatkoztok? A fizika az egy modellképző dolog a matematika meg a nyelv ehhez. Egyik sem determinál semmit. Se azt, hogy ami az egyenletekből vagy modellekből kijön az úgy lesz és kész se azt hogy nem úgy lesz. Ezek eszközök, amik segítenek pontosabban megérteni a dolgok mikéntjét. Mindkettőben létezhetnek forradalmi dolgok. A geometria volt, hogy euklédészin kívül nem tudott mást. Mára már tud. A fizika meg még ennél is cifrább, mert nemhogy belülről jöhet ötlet pontosabb, jobb megközelítés, hanem a kísérletek és megfigyelések is formálják.
Kara kán
#167
Jaj, mekkora begyöpösödött alak vagy te!

Van ugye a valóság.
Ennek egy részét matematikailag le tudjuk írni.
Amit matematikailag leírunk, annak egy része lehetséges is.
Ami lehetséges, annak egy része bekövetkezhet.
Ami bekövetkezhet, annak egy része be is következik.
Ami bekövetkezett, annak egy részét meg is tudjuk figyelni.
Amit meg tudunk figyelni, annak egy részét meg is értjük.
Amit megértünk, annak egy részét matematikailag le is tudjuk írni.
Amit matematikailag le is tudunk írni....

Érted már, te kötekedő?!
:-D

Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!

#166
Te pedig ne egyszerusitsd tul.
"amit a matematikai egyenletek leirnak" nem egyenlo azzal, hogy "lehetsegesnek tartanak". A lottos peldad pedig nagyon rossz volt, ami alapjan arra kovetkeztettem, hogy ezt a kettot osszekeverted.
Es ha a kettot osszekevered, akkor nem fogod erteni, hogy a matematikai egyenletek alapjan miert is olyan biztosak szamtalan dologban a fizikusok. Azert, mert matematikailag BIZONYITOTTAK ezen dolgokat, es nem csak "lehetsegesnek tartottak".

Kara kán
#165
Felesleges ezen lovagolnod.

Onnan indultunk ki, hogy azt állítottam: nem minden következik be a valóságban, amit a matematikai egyenletek leírnak, sőt, lehetségesnek tartanak.

Ennyike, ne bonyolítsuk túl!

Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!

#164
"... amely a korábban elvégzett szimulációkat igazolja vissza. ..."

Matek-fizika vizsgákon miért nem lehet ilyen detektálhatatlan és ismeretlen tényezőket bevezetni? Akkor minden egyenlet kijönne...

„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”

#163


(...)travel back in time, can't be ruled out, according to our present understanding.



Ez itt a lenyeg. Stephen Hawking egyszeruen azt fejezte ki, hogy a mai napig nem tudtuk bizonyitani, hogy nem lehetseges az idoutazas, ezert a hipotezis tovabbra is a teriteken van, kutatni kell. De a sejtes az, hogy nem lehetseges, mivel egyreszt megoldhatatlan paradoxonokat okozna, masreszt latnunk kene a hatasait.
Es a multban amikor a paradoxonok miatt sejtettuk hogy valami nem lehetseges, altalaban kesobb bizonyitast is nyert, hogy valoban.

#162
Ne mmondtam ellent magamnak, en vegig ezt allitottam:)


ami matematikailag lehetséges, az nem biztos, hogy a valóságban is az


Lepjunk egyet vissza, es fogalmazzuk meg ugy, hogy ami matematikailag lehetseges, az nem jelenti azt, hogy matematikailag bizonyitott.

Ami matematikailag lehetseges, az a hipotezis. Vannak rautalo dolgok, nincsen cafolata, de attol meg nem biztos, hogy igy is van, tovabbi kutatast igenyel.
Ami matematikailag bizonyitott, az ennel joval erosebb. Ez jelenti azt, hogy a valosagban is ugy lesz, mert egy kesz bizonyitott elmelet.

Hipotezisekrol, azaz olyan dolgokrol amik matematikailag lehetsegesek, neha, vagy gyakran kiderulnek, hogy nem ugy vannak. Bizonyitott elmeletekrol viszont szinte soha.

A lottootos nem ertem hogy lett idekeverve, az nem egy lehetoseg, hanem egy bizonyitott modell, ami raadasul egyszeru ahhoz hogy barki megertse. Es soha nem is tortent ennek ellentmondo a lottohuzasok torteneteben, persze az esetleges csalasokat leszamitva, de az mar mas kerdes.

Kara kán
#161
Stephen Hawking:
„The conclusion of this lecture is that rapid space-travel, or travel back in time, can't be ruled out, according to our present understanding. They would cause great logical problems, so let's hope there's a Chronology Protection Law, to prevent people going back, and killing our parents. But science fiction fans need not lose heart. There's hope in string theory.”

Amúgy én sem hiszek az időutazásban, mármint emberek számára.
Az, hogy esetleg a kvantumvilágban a részecskék ide-oda futkosnak, esetleg, az a mi, emberi léptékű világunkban irreleváns.
Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.10.24. 22:19:55

Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!

#160
Egyébként Hawking sem hisz az időutazásban. Egyszer elvégzett egy kísérletet is. Tekintélyét bevetve meghívta az időutazókat ötórai teára, de senki nem jött el.
#159
Nem ,
Ezek a matematikai levezetések azt mutatják, hogy az időutazás matematikailag lehetséges.
(amennyiben helyesek)

"Egyik sem jelenti azt, hogy bizonyitott lenne az idoutazas lehetosege"
Ellentmondasz magadnak, ugyanis vitatod Kara kán állítását ami csak annyi, hogy ami matematikailag lehetséges, az nem biztos, hogy a valóságban is az.
#158
Kiemelnem a kulcskifejezeseket:
"bizonyos feltételek teljesülése mellett"
"megengedte az időutazás bizonyos formáit"

Egyik sem jelenti azt, hogy bizonyitott lenne az idoutazas lehetosege. Inkabb azt mutatjak, hogy ezen egyenleteknek megvannak a hatarai...

#157
"Gödel az Einstein-egyenletek egy nyugtalanító megoldására bukkant, amely megengedte az időutazás bizonyos formáit."

"1963-ban Ezra Newman, Theodore Unti és Louis Tamburino az Einstein-egyenletek újabb megoldását fedezte fel. Az ő megoldásukban az univerzum egy tipikus fekete lyukra hasonlít. A Gödel-féle megoldáshoz hasonlóan az övéké is megengedte az időhurkokat és az időutazást."

"1988-ban Kip Thorne, a California Institute of Technology fizikusa és társai azt a meghökkentő (és merész) állítást tették, hogy az időutazás nemcsak hogy lehetséges, hanem igen valószínű is, bizonyos feltételek teljesülése mellett."
#156
Most? Mar eleg regota magyarazni probalok itt... Bar nem ertem most miert mondasz trivialitasokat, ahelyett h a temaval foglalkoznal...

Kara kán
#155
Most meg elkezdtél magyarázkodni. :-)

Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!

#154
Amit Hawking mond pedig aztan vegkepp nem a tudomany allaspontja... A tudomany szerint az idoutazas lehetosege egy nagy kerdojel. Nincs ma olyan matematikai modell ami bizonyitana, hogy lehetseges, se olyan ami bizonyitana hogy nem. Hipotezisek vannak.

#153
Igen, de meg egyszer, olyan szempontbol lehetseges, hogy a ma ismert elmeletek nem tiltjak. Viszont tudjuk azt is, hogy a ma ismert elmeletek nem elegsegesek ezek eldontesehez, szoval ez nem egy kijelentes hogy idoutazas letezik, hanem egy kihivas, hogy bizonyitsuk hogy letezik, vagy mutassuk meg miert nem lehetseges.
A "lehetseges" kifejezes mellett egyebkent ott szerepel a feltetel is, hogy mi is kene hozza, es olyan energiaertekek illetve egyeb egzotikus anyagok lennenek szuksegesek, amik viszont nem feltetlenul lehetsegesek.
A teljes kepet nezd egy modellnel es feltevesnel, ne csak az allitast.

Kara kán
#152
Meg vagyok én veletek áldva.

Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!

Oldal 1 / 5Következő →