31
-
Jawarider #31 Már ideje volt... -
cylontoaster #30 Észrevettem, de szerintem pont mindegy kinek válaszolsz, nem véletlen tette be a linket.
Amit leírtál a korábbi hsz-ben azt mind leírták a linkelt helyen.
Amit ebben a hsz-ben írtál, az meg lufi. " jók a mostani követelmények szerint", jah ezt sejtette mindenki, másképp tele lenne velük a tenger. A kérdés az, hogy miért nem.
Csak péntek van, vagy máskor is ilyen békés vagy? -
teddybear #29 Moninak válaszoltam, ha nem vennéd észre.
Mellesleg, szerintem a vitorlás(és egyéb széllel alternatív hajtású) hajók nem jók a mostani követelmények szerint. Ez a lényeg, nem pedig az, hogy miféle technikai trükköket találnak ki a mérnökök. -
cylontoaster #28 Hajók
Ne írjunk két helyre, és valóban jobb helye van a hajós topicban.
Utoljára szerkesztette: cylontoaster, 2016.09.22. 08:46:39 -
teddybear #27 Egyrészt most is létezik olyan vitorlás jacht, amely teljesen mechanizált vitorlázattal épült meg és alig fél tucat fő a legénység.
Másrészt vannak alternatív szélenergia meghajtású hajók.
Az egyik ilyen úgy néz ki, mint egy a tövére állított repülőgép-szárny. A megfelelően beállított szárny a hajót előre tolta.
A másik módszer a szélmalom-meghajtás. A függőleges tengelyű rotorról levett teljesítmény közvetlenül hajtotta meg a hajócsavart. (a Waterworld-ben ilyen volt a Tengerész első hajója). Olyan is van, amelynél a rotor generátort hajt, és azzal töltik a hajó akkumulátorait, amik az elektromos segédmeghajtást üzemeltetik. Egyfajta hibrid, csak nem belsőégésű motorral, hanem egy mobil szélerőművel. -
teddybear #26 Elsősorban ugyanaz a probléma a vitorláshajóval ami a szélerőművekkel. Túlságosan esetleges a szélereje és iránya. Ugyan a vitorlás hajók átlagsebessége a 6 és 8 csomó között mozgott, de ha beütött egy hosszabb szélcsend, a legénység a szélre várakozás közben akár szomjan is halhatott.
Így aztán a sokkal egyenletesebb haladásra képes gőz, majd motoros hajók kiszorították a vitorlásokat. Ezek ugyan sokkal drágábban szállítottak de tervezhető volt az időtartam. -
#25
Ez annyira érdekes téma, hogy saját topikot érdemelne. Én sajnos nem értek a hajókhoz, de szerintem semmiféle akadálya nincs ma olyan vitorlás készínésének, ami automatizált.
A kötelet sanszosan akár el is lehet felejteni, mert olyan polimer kompozitból készült dolgok készíthetőek ma, aminek közelében nincs semmiféle hagyományos kötél. A vitorlázatot a kisebb hajókon tudtommal lehet motorkkal meg csörlőkkel kezelni, nem kell felmászni sehova. Nem hinném, hogy ez kipper mérhetű hajón megoldhatatlan lenne.
Van hajós topik.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.09.21. 11:47:21 -
cylontoaster #24 A két világháború közt is jellemzően már rendelkeztek segédmotorral a vitorlások, ami pont az ilyen esetekre volt. Ha nagyon zöldbuzerátor akar lenni valaki, akkor az út alatt feltölthet aksit, és a kikötőbe így megy be.
Most így hirtelen amit találtam adatokat, az alapján kb olyan sebességgel képes menni, mint mondjuk egy klipper, viszont időjárástól függetlenül. És ha nem klipperhez hasonlít az ember, hanem mondjuk egy 5-7 árbócos hajóhoz, aminek az űrtartalma közelebb van egy tankerhez, akkor máris nagyobb a különbség.
Sérülékenységre nem tennék sokat, azért sem a hajótest, sem a vitorla és kötélzet nem kell, hogy 100-200 éve használt anyagokból legyen. A vitorlát összevarrni/kicserélni lényegesen olcsóbb, mint a motor karbantartani. Ráadásul egy kisebb hajó lényegesen kevésbé van kitéve az elemeknek. Ha kicsi a hajó, "elfér a hullámhegyen/völgyön", akkor csak emelgeti a víz.
A legénységnél lehet mér jelentős eltérés, egész más szaktudás és fizikai képesség kell, és lényegesen magasabb veszélyességi pótlék, a vitorlás esetében. Nem tudom mennyire lehetne megoldani, hogy mondjuk viharban ne kelljen felmászni az árbócra, és lentről be lehessen húzni a vitorlát.
De csak tippelgetek, javítsatok ki, ha valami nem jó, engem is érdekelne a téma.
-
Lokker #23 Csak vitorla semmi más? Valószínűleg a mai kereskedelmi hajókhoz, tankerhajók vagy az óriás szállítóhajók megmozgatásához nem elég egy kis vitorla, azon felül elég messziről kellene őket bevontatni kikötőbe. Viharokban sérülékenyebb és mellé lassabb is lenne. A kisebbeknél még lehet megérné de lehet a fenntartását már nem fedezné. -
#22
Fogalmam sincs, ezt a kérdést én is feltettem már. Lehet, hogy a legénység bére akkora, hogy még a szuperlassú döcögős teherszállítás mellett is megéri inkább a szar bunkerolaj árát kifizetni. Vagy a biztosító társaságok lehet, hogy már nem hajlandók olyan hajót biztosítani. -
Cefet #21 Tényleg, miért nem építenek manapság vitorlás kereskedelmi hajót?
Komolyan kérdezem. -
#20
Te fullba tolod a kretént? Minden matematikai modell idealizált, a valóság viszont nem az. Ezen felül az F1-ben a beleset és a normál üzem között 1-2% vagy kisebb eltérés van, mikor pl. egy autó eldobja magát. Az, hogy a napenergia teljesítménysűrűsége mekkora tökéletesen adott max. paraméter egy vicc... Egy XIX. századi teaklipper hülyére pofozná ezt a napelemes faszságot minden téren nemhogy, ha ma fognának bele egy XXI. századi gyors vitorlás kereskedelmi hajó építésbe. -
gforce9 #19 A baleseteknek és műszaki hibáknak mégis mi köze ehhez az egész vitához? -
Lokker #18 Forma 1-es autóknál is mindent ki lehet számolni gépen, ott a szélcsatorna meg a szimulátor és sokszor mégse úgy működnek a dolgok éles körülmények közt ahogy kiszámolták. Hogy van ez? -
#17
Nincs olyan jó sajtója, mint a zöldbalfasz marhaságoknak... -
#16
Az. -
dzsagon #15 A vitorla már gagyi? -
gforce9 #14 A tudománytörténet a hobbim, úgyhogy dereng valami. Csak épp amit írtál annak semmi köze ehhez. Ugyanis a postagalambok korában kevéssé volt ismerős dolog az elektromosság és a távíró. Egy tökéletesen új technológia váltotta fel a régit. Ellentétben a jelen esettel ahol minden paraméter és hatásfok adott és minden előre kiszámítható anélkül, hogy 1centit is úszna a hajó. Pontosan !nulla! új technológia van alkalmazva. Értelmetlen marhadrága zöldpropaganda. -
Whysper #13 Két SG olvasó commentel:
Emlékszel amikor galambokkal leveleztek és most meg ide tudsz commentelni pár műanyag lenyomásával? Dereng valami? ;) ;) ;) ;) ;)
Utoljára szerkesztette: Whysper, 2016.09.19. 15:18:58 -
#12
Wrong, mert a bibi az, hogy nem veszed figyelembe a körülményeket. A szélhez képesti sebességet is nézd, ne csak a földhöz viszonyítottat. Szándékosan Kitty Hawk volt a kísérlet helyszíne, ahol mindig erős óceán felőli szél volt. -
#11
Az egész napelemes bohóckodásnak az esetek 99,999%-ban semmi értelme, csak sajonos a sötétzöld agymosás annyra sikeres volt, hogy ilyen faszságokra adnak pénzt... Sokat.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.09.19. 11:06:43 -
cylontoaster #10 Befektetőket keresnek, arra meg talán elég ez is. Hülye ember sok van, hülye és gazdag kevesebb, de azért az is akad :)
Azért kíváncsi lennék, hogy mennyivel rövidebb így az útja, mintha fogok egy palackot és bevágom a megfelelő helyen a vízbe. 1-2km/h(?) nem tűnik soknak, ennyit az áramlatok is visznek..
Sok hasznos teher nem fér a palackba, de ilyen sebességgel mindegy mennyi (nem) ér oda.
A szélenergiában inkább van ráció a tengeren. Csak ahhoz meg nem kell ennyi humbug..
Ezerszer értelmesebbnek tűnik egy alapvetően vitorlás hajó, amit kiegészítenek ilyen vackokkal, és annyi hidrogént állítanak elő, ami a kényes időszakok motorműködtetésére elég. -
gforce9 #9 Jó kis propaganda....
Két indiai beszélget.
- Emlékszel, hogy 3-4 éve volt egy cikk a napelemes hajóról, hogy világkörüli útra megy?
- Ja halványan dereng valami.
- Na az most ér ide... -
gaszton421 #8 Ez egy média körút, meg fog állni a legtöbb helyen hogy propagálja a napelemes meghajtást, nem a maximális sebességre/legrövidebb Föld kerülés címre hajtanak. -
gaszton421 #7 A napelemes repülők nem abban a magasságban repülnek mint a polgári gépek, legalábbis az ami körberepülte a földet az nem ott repült. szóval a felhők ott még igenis számítanak. a maximális magasság kb 8 km körül volt, de átlagosan 3 km volt, ott még azért vannak felhők, az utazás során volt amikor az erős felhősödés miatt halasztották el valamelyik utat vagy változtatták meg az útvonalat. -
duke #6 Szep szep, de 6 ev ?? Nem tudom milyen utvonalon mennek, de hat ez kb 1-2 km/h atlag sebeseg. Mi ez valami vizicsiga ? 
Utoljára szerkesztette: duke, 2016.09.18. 23:20:29 -
VolJin #5 A napelemes repülőknél nem probléma a borús idő, ugyanis nem fordul elő az a repülési magasságán. -
gaszton421 #4 A Wright fivérek első repülése minden volt csak nem gyors, 12 másodperc alatt 36,5m repültek, ez valamivel több mint 10km/óra, ezt a sebességet akkor már a hajók régen meghaladták. a leghosszabb repülésük 260m volt 59 másodperc alatt. Azért nem kezdtek világ körüli úttal kísérletezni mert teljesen esélytelen volt vele még a mező másik végére is eljutni. Hajóval viszont lehet, ez a hajóút viszont kizárólag figyelemfelkeltő út, napelemekkel egész szépen lehet hajót meghajtani, borús időben legfeljebb sodródik és leáll, ha süt a Nap egész szépen halad, le nem zuhan mint egy napelemes repülőgép tartós borús ég esetén, és már azzal is megkerülték a Földet. Nem ez az első út, már sokan csináltak ilyet, legfeljebb rövidebb távon, világ körüli út is volt mint írtam. Nagy felületű katamaránoknál már egész tisztes teljesítményt össze lehet szedni és vitorlával kombinálva már egész szép folyamatos működést tenne lehetővé, mindezt fosszilis energiahordozók nélkül. Megjegyzem az előző hasonló utat lebonyolító hajó is katamarán volt, max 26 km/óra sebességgel.
https://en.wikipedia.org/wiki/T%C3%BBranor_PlanetSolar -
gforce9 #3 Hát pont nem :) A Wright fivérek ott helyben kísérleteztek és nem földkörüli úttal. Az óceán feletti repüléssel sem próbálkoztak úgy általánosságban, amíg esély nem volt arra, hogy értelmezhető eredményt ad.
Hozzájön még, hogy már az első sikeres tesznél megmutatkozott a repülő előnye a hajókkal szemben: a sebbesség!
Ezzel szemben ez a napelemes bohóckodásnak nincs semmiféle előnye. Lassabb, drágább, magas karbantartási költség. És azokat az eredményeket, amiket az utazás szolgáltat, helyi mérésekből is bőségesen ki lehet számolni. Semmi szükség, hogy egy ilyen horribilis pénzt felemésztő vállalkozás bizonyítsa azt, amit előre ki lehet számolni kb 100%-os biztonsággal.
Tök más a két eset. -
gaszton421 #2 Ezek sajnos egymást kizáró dolgok amit szeretnél. Soha nem lesz használható semmi ha csak akkor tesztelnék amikor már valami használható és gazdaságos. Az 1920-as 1930-as években egymást érték az óceánokat átszelő és világ körüli repülő utak, rengeteg áldozattal jártak és főleg marketing szerepük volt. A Wright fivéreknek is szólhattunk volna hogy ne játszadozzanak addig a repülőgéppel amíg nem tudnak olyan kényelmes repülőt építeni amiben akár 100 vagy több ember szeli át az óceánt, de sajnos semelyik találmány nem ugrik elő teljes vértezetben, kiforrottan, tisztán csak kizárólag papíron fejlesztve és kihagyva a nem túl praktikus kísérleti példányokat.
Ettől eltekintve ez az út elég gáz mert hasonló utat már megtett egy tisztán napelemes hajó, azt hiszem Svájciak voltak és kb 3-4 éve fejezték be az utat de az nem tartott 6 évig. -
gforce9 #1 "a tengeri hajózást forradalmasítani igyekvő"
He?
"A teljes költség évente 4 millió euróra rúgna"
"6 évet és 101 rövidebb-hosszabb megállót ölelne fel"
Azért egy forradalmi eszköz, már a teszt alatt szokott felmutatni olyat, amiben jobb, mint a hagyományos társai. Azt már le sem merték írni, hogy mekkora hasznos teherbírása van.
Miért nem olyankor tesztelnek ilyesmit, amikor már látható, hogy értelmezhető eredmény születik és nem csak pénzkidobás az egész?
A rendszerek teszteléséhez, fejlesztéséhez teljesen szükségtelen a földkörüli, marhadrága út.