65
-
defiant9 #25 Ő megadja az idő képletet is, ahhoz hogy egy foton mennyi idő alatt jut ki a csillagból:
Since the total time for a photon to diffuse through the star is the sum of the times spent in each shell
Utoljára szerkesztette: defiant9, 2016.07.09. 11:21:25 -
defiant9 #24 A NASA is használja ezt a megközelítést:
The 8-minute travel time to Earth by sunlight hides a thousand-year journey that actually began in the core.
"most answers for the age of sunlight come out to be between 10,000 and 170,000 years." -
gforce9 #23 Teljesen mindegy, hogy hullámként vagy részecskeként kezeled. Ha egy hajót meglök egy hullám, és utána a hajó által keltett hullámot érzékeled, akkor sem azt mondod, hogy az eredetit láttad. Vedd észre, hogy olyan álláspontot védesz ami védhetetlen. Ez csak okoskodás a részedről Discovery channellel megtámogatva.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2016.07.09. 11:00:24 -
defiant9 #22 "A filozófia meg nem erre vonatkozott, de mindegy."
De itt is ugyanaz a filozófiai kérdés. Ugyanaz a foton abszolválódik a szemünkben mint amit a gerjesztett atom kibocsájtott a forrásnál ha útközben nem történt semmi, illetve ugyanaz a foton-e ha csak annyi történt vele hogy egy méréssel kikényszerítettük hullám állapotból? -
defiant9 #21 "Ez zavaros, és értelmezhetetlen. Egyszerre hullám és részecske természete van."
Amikor elnyelődik akkor részecseke, miközben utazik akkor hullám.
Mit nem lehet ezen érteni?
"Ez igazi, tudományos, fizikai szakkifejezés"
Ha egy analógia használatát te nem tartod tudományos módszertannak akkor LOL.
A foton amint elnyelődik akkor megszűnik fotonnak lenni (ez a halál) amikor újra kisugárzódik az pedig a megszületés. Mivel az előző állapot energiájából született meg így a reinkarnáció analógia áll.
Utoljára szerkesztette: defiant9, 2016.07.09. 10:27:28 -
Irasidus #20 "mivel hullámá alakulva utazott nem pedig kis energiacsomagban. "
Ez zavaros, és értelmezhetetlen. Egyszerre hullám és részecske természete van. (A filozófia meg nem erre vonatkozott, de mindegy.)
Ez igazi, tudományos, fizikai szakkifejezés: "a trilliomodik reinkarinációjára, " LOL. Hagyjuk már az okoskodást, mert nem vicces, hanem fárasztó hülyeség amit itt összehordasz.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.07.09. 07:20:00 -
defiant9 #19 Tehát két álláspont van, az egyik szerint öreg foton amit látunk, a másik szerint pedig fiatal mert egy ütközés után már nem önmaga.
A probléma forrása szerintem a szokásos ami a foton természetéből fakad, úgy is nézhetjük hogy a napból szemünkbe érkező foton még 8 perces sincs, mivel hullámá alakulva utazott nem pedig kis energiacsomagban.
A másik filozófia szerint igaz hogy gamma fotonként indult és látható fotonként jutott ki mégiscsak az eredeti fotont reprezentálja az amit megláttunk, ahogy egy tükörkép is, noha ott is elnyelődés/kisugárzás fázis zajlik le.
Tehát vagy azt mondjuk hogy soha nem beszélhetünk ugyanarról a fotonról mert vagy kvantum-hullám-kvantum átalakuláson megy át vagy elnyel-újrakisugárzáson, vagy azt mondjuk hogy ugyan más irányba marad és icipicit más energiája is van mégiscsak úgy tekintünk rá mint a forrására.
Én ez utóbbit preferálom, mivel a foton a magban zajló fúzió során keletkezett úgy tekintek a szemebe érkezőre mint annak a trilliomodik reinkarinációjára, de elfogadom azt is hogy minden egyes lépés után egy teljesen új fotonra tekintünk. -
Irasidus #18 A rádióteleszkóp sem a magba lát. Jaj már. Mi folyik itt?
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.07.08. 21:17:05 -
gforce9 #17 Az lehet de arról nem tudok, hogy a magfolyamatokat lehetne így látni, most így gyorsan rákerestem, de semmi. Valami linket adj, de gyanítom valamit félreolvastál benne. -
jovokutato #16 Nem is a magot kell látni.
De a mag is vizsgálható éppen az árulkodó sugárzása miatt.
Az egyik óriáscsillag,a Betelgeuse legrészletesebb feltérképezése rádiótávcsövekkel történt.
-
Irasidus #15 "Mivel ugyanaz a foton hagyja el a felszínt mint ami a magban keletkezett"
Ha kicsit filozofikus dolgon túltesszük magunkat (mi az, hogy ugyanaz), akkor is ott van az, hogy a magban keletkezett foton pár mm/cm után elnyelődik a Nap anyagában, amitől a plazma egy magasabb gerjesztett állapotba került, és kibocsát egy fotont, ami újra elnyelődik, stb. Szóval nem ugyanaz a foton, de a lényeg, hogy nem látunk bele a Nap belsejébe. A neutrínók - ami a magban keletkezik ugye - meg ennél élesebb képet a Napról nem adnak:
![]()
-
gforce9 #14 Ezt javaslom a témában a Discovery helyett:
https://www.youtube.com/watch?v=fKUI4lsuWAw -
gforce9 #13 Inkább fogadom el egy elte tanár magyarázatát mint a discovery valóságshow szintű filmjeit. ..... ne haragudj.
Egyébként az átlátszóság pont azt jelenti, hogy akadálytalanul átmegy X frekvenciájú em. Ha nem megy át arra nem használjuk az átlátszó szót. Ebbe nagyon nem kellett volna belekötni. Mert ennyi erővel a műanyag lemez is átlátszó a zseblámpának. Igaz csak azt lehet a másik felén látni, hogy infrában fényt bocsát ki...... És legjobb tudomásom szerint nem, nem ugyanaz a foton. Nincs rendszám rajtuk, de útközben elnyelődnek és újra kisugárzódnak.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2016.07.08. 20:03:33 -
defiant9 #12 Mivel ugyanaz a foton hagyja el a felszínt mint ami a magban keletkezett, így ha az átlátszó szót akarjuk alkalmazni a napra, akkor azt kell mondanunk hogy az, belelátunk a közepébe, csak ugye éles formát nem látunk csak egy kaotikus fotontengert.
Ugyanerről ment 1-2 hónapja egy műsor a discovery-n, valszeg ismételgetik.
A Photon’s Million-Year Journey From the Center of the Sun
-
gforce9 #11 Nem is írtam olyat hogy a korona anyaga elnyeli. Ezt nem tudom honnan vetted.
Azt írtam, hogy a nap anyaga, a plazma átlátszatlan mind a rádiótartományban, mind pedig a látható fény tartományában. Az a foton ami a felszínről "kijön" azt tudom hogy 1 millió éves vándorutat él át. De ezek nem ugyanazok a fotonok, amik belülről elindultak. Ennyi idő alatt számtalanszor elnyelődnek és kisugárzódnak, míg a felszínre érnek. -
errorista #10 Tízezerszerese? -
defiant9 #9 Amit foton a napból a szemünkbe érkezik az jellemzően a core-ban keletkezett millió éves időtávban. Nem az történik hogy a korona anyaga elnyeli, hanem még ez a réteg alatt pattog és energiát veszít, így kerül a látható fény spektrumának tartományába, magán a korona plazmán gyakorlatilag simán átjut, az annyira alacsony sűrűségű (a nap felszínén tizezrede a tengerszinti levegőénknek). -
gforce9 #8 Ha valamiben ordenáré pontatlan voltam majd kijavítanak. Mea culpa. -
gforce9 #7 A nap légkörét és felszínét látják. Az összes többi, amit tudunk róla a jórészt számítások eredménye, amit részecskegyorsítókban ellenőriztek és stimmel. Persze a neutrínók szolgáltatnak némi infót ezen felül. (azokat ki lehet mérni, még akkor is, ha a magban lévő fúzióban keletkeznek) Azok áthatolnak a nap anyagán.
A rádiótávcsövekkel is ugyanez a probléma. A fény avagy elektromágneses hullám (legyen az látható, infra, ultratartományban vagy legyen az rádióhullámhosszon vagy épp gammában) van egy olyan tulajdonsága - pongyolán fogalmazva -, hogy a láthatóságához kell az, hogy a közeg, amin átjön, az az adott frekvenciának, jelen esetben a rádióhullám, átlátszó legyen.
Gondolj a fordítottjára, úgy könnyebben érthető. Adott egy műanyag lemez. Sima egyszerű műanyag. Nem átlátszó. Oké, de milyen tartományban? Hát a látható fény tartományában. Nem lehet rajta átlátni. Viszont a rádiótartományban olyan átlátszó, hogyha a szemed azt érzékelné, olyan lenne, mint az üveg.
Na ez az átlátszóság nagyban függ attól, hogy az adott anyag milyen tulajdonságokkal bír. Az elektronok minél "rendezetlenebbek" annál kevésbé átlátszó a legtöbb tartományban. Mert maguk az elektronok azok, amikbe beleütköznek a fotonok. Viszont egy rendezett anyagnál, csak bizonyos frekvenciák árnyékolódnak. Mert egy elektron, csak adott energiájú fotont képes elnyelni és kibocsátani. Attól függően, hogy a saját energiaszintje milyen. Nézd például a vizet. Vannak benne elektronok, X - Y - Z energiaszinteken. Tehát csak az ilyen frekvenciájú elektromágneses sugárzást nyelik el. Ez a mikrohullám pl. Ezért melegszik a mikróban az étel. Elmondhatjuk, hogy a mikrohullámnak a víz nem átlátszó. A látható fény tartományában viszont átlátszó.
Pl a fémek a szabad elektrontörzseknek köszönhetően rádió tartományban is átlátszatlanok. Mert a szabad elektrontörzsek sokkal többféle energiaszintet képviselnek, sokkal többféle elektromágneses sugárzást képesek elnyelni, sokkal többféle frekvenciát. Na most ugyanezt képzeld el a nap anyagánál. Egy forró plazma, ahol az atommagokról lényegében leszakadtak az elektronok és összevissza kószálnak. Lényegében bármilyen elektromágneses sugárzásnak átlátszatlanok. Legyen az rádióhullám vagy épp látható fény.
Ezért nem lehet rádióhullámokkal csillagbelsőt vizsgálni, de még a föld magját sem, mert a föld anyaga is olyan mint a kódusszar, vegyes. Sokfajta elektronszerkezettel. Átlátszatlan, minden tartományban.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2016.07.07. 22:28:59 -
jovokutato #6 Akkor a Nap színképét sem látják?
És a rádiótávcsövekkel mi a helyzet?
-
gforce9 #5 Mivel csak nagy nyomáson létezhet ilyen, nagy nyomás meg nincs egy égitest felszínén illetve a látható légkörében, vagy csak úgy az űrben elszórva, így nem. Ahhoz látni kéne, olyan hely meg nincs ahol látszik.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2016.07.06. 17:15:16 -
jovokutato #4 Ez a fémhez hasonlító hidrogén nem mutatható ki spektroszkópiai módszerrel,színképelemzéssel vagy csillagászati rádiótávcsővel?
-
teddybear #3 Meg kéne nézni hogy a fejében mennyi sötét hidrogén van..... 
-
Irasidus #2 Nagy marhaságot hordtál itt össze! -
Nemzsidó #1 Aha...
Tehát a hidrogén bizonyos körülmények között egy sötét (sem nem tükröző, sem nem fényelnyelő), fémes anyag, amely mindenkor folyékony halmazállapotú.
Ezek a tulajdonságok nagyban hasonlíthatnak az u.n. fekete lyukak leírásaihoz, ha mérhetetlen mennyiségű, ilyen sűrűségű hidrogén áll rendelkezésre egy kitüntetett térrészben.
Ugyanakkor hajaz a bibliai "égi vizekre" (amelytől a földi vizeket elválasztották) is, ez is folyékony, sötét, s már csak oxidálni kell. A víz a hidrogén rozsdája... Hát persze... a fémeknek van rozsdája :) Az oxigén pedig az egyik leggyakoribb mellékterméke a csillagoknak.
Utoljára szerkesztette: Nemzsidó, 2016.07.02. 15:30:54
