"Sötét hidrogén" rejtőzhet a gázóriásokban

"Mivel ugyanaz a foton hagyja el a felszínt mint ami a magban keletkezett"

Ha kicsit filozofikus dolgon túltesszük magunkat (mi az, hogy ugyanaz), akkor is ott van az, hogy a magban keletkezett foton pár mm/cm után elnyelődik a Nap anyagában, amitől a plazma egy magasabb gerjesztett állapotba került, és kibocsát egy fotont, ami újra elnyelődik, stb. Szóval nem ugyanaz a foton, de a lényeg, hogy nem látunk bele a Nap belsejébe. A neutrínók - ami a magban keletkezik ugye - meg ennél élesebb képet a Napról nem adnak:

Ezt javaslom a témában a Discovery helyett:
https://www.youtube.com/watch?v=fKUI4lsuWAw

Inkább fogadom el egy elte tanár magyarázatát mint a discovery valóságshow szintű filmjeit. ..... ne haragudj.

Egyébként az átlátszóság pont azt jelenti, hogy akadálytalanul átmegy X frekvenciájú em. Ha nem megy át arra nem használjuk az átlátszó szót. Ebbe nagyon nem kellett volna belekötni. Mert ennyi erővel a műanyag lemez is átlátszó a zseblámpának. Igaz csak azt lehet a másik felén látni, hogy infrában fényt bocsát ki...... És legjobb tudomásom szerint nem, nem ugyanaz a foton. Nincs rendszám rajtuk, de útközben elnyelődnek és újra kisugárzódnak.

Utoljára szerkesztette: gforce9, 2016.07.08. 20:03:33

Mivel ugyanaz a foton hagyja el a felszínt mint ami a magban keletkezett, így ha az átlátszó szót akarjuk alkalmazni a napra, akkor azt kell mondanunk hogy az, belelátunk a közepébe, csak ugye éles formát nem látunk csak egy kaotikus fotontengert.
Ugyanerről ment 1-2 hónapja egy műsor a discovery-n, valszeg ismételgetik.
A Photon’s Million-Year Journey From the Center of the Sun

Nem is írtam olyat hogy a korona anyaga elnyeli. Ezt nem tudom honnan vetted.

Azt írtam, hogy a nap anyaga, a plazma átlátszatlan mind a rádiótartományban, mind pedig a látható fény tartományában. Az a foton ami a felszínről "kijön" azt tudom hogy 1 millió éves vándorutat él át. De ezek nem ugyanazok a fotonok, amik belülről elindultak. Ennyi idő alatt számtalanszor elnyelődnek és kisugárzódnak, míg a felszínre érnek.

Tízezerszerese?

Amit foton a napból a szemünkbe érkezik az jellemzően a core-ban keletkezett millió éves időtávban. Nem az történik hogy a korona anyaga elnyeli, hanem még ez a réteg alatt pattog és energiát veszít, így kerül a látható fény spektrumának tartományába, magán a korona plazmán gyakorlatilag simán átjut, az annyira alacsony sűrűségű (a nap felszínén tizezrede a tengerszinti levegőénknek).

Ha valamiben ordenáré pontatlan voltam majd kijavítanak. Mea culpa.

A nap légkörét és felszínét látják. Az összes többi, amit tudunk róla a jórészt számítások eredménye, amit részecskegyorsítókban ellenőriztek és stimmel. Persze a neutrínók szolgáltatnak némi infót ezen felül. (azokat ki lehet mérni, még akkor is, ha a magban lévő fúzióban keletkeznek) Azok áthatolnak a nap anyagán.

A rádiótávcsövekkel is ugyanez a probléma. A fény avagy elektromágneses hullám (legyen az látható, infra, ultratartományban vagy legyen az rádióhullámhosszon vagy épp gammában) van egy olyan tulajdonsága - pongyolán fogalmazva -, hogy a láthatóságához kell az, hogy a közeg, amin átjön, az az adott frekvenciának, jelen esetben a rádióhullám, átlátszó legyen.

Gondolj a fordítottjára, úgy könnyebben érthető. Adott egy műanyag lemez. Sima egyszerű műanyag. Nem átlátszó. Oké, de milyen tartományban? Hát a látható fény tartományában. Nem lehet rajta átlátni. Viszont a rádiótartományban olyan átlátszó, hogyha a szemed azt érzékelné, olyan lenne, mint az üveg.

Na ez az átlátszóság nagyban függ attól, hogy az adott anyag milyen tulajdonságokkal bír. Az elektronok minél "rendezetlenebbek" annál kevésbé átlátszó a legtöbb tartományban. Mert maguk az elektronok azok, amikbe beleütköznek a fotonok. Viszont egy rendezett anyagnál, csak bizonyos frekvenciák árnyékolódnak. Mert egy elektron, csak adott energiájú fotont képes elnyelni és kibocsátani. Attól függően, hogy a saját energiaszintje milyen. Nézd például a vizet. Vannak benne elektronok, X - Y - Z energiaszinteken. Tehát csak az ilyen frekvenciájú elektromágneses sugárzást nyelik el. Ez a mikrohullám pl. Ezért melegszik a mikróban az étel. Elmondhatjuk, hogy a mikrohullámnak a víz nem átlátszó. A látható fény tartományában viszont átlátszó.

Pl a fémek a szabad elektrontörzseknek köszönhetően rádió tartományban is átlátszatlanok. Mert a szabad elektrontörzsek sokkal többféle energiaszintet képviselnek, sokkal többféle elektromágneses sugárzást képesek elnyelni, sokkal többféle frekvenciát. Na most ugyanezt képzeld el a nap anyagánál. Egy forró plazma, ahol az atommagokról lényegében leszakadtak az elektronok és összevissza kószálnak. Lényegében bármilyen elektromágneses sugárzásnak átlátszatlanok. Legyen az rádióhullám vagy épp látható fény.

Ezért nem lehet rádióhullámokkal csillagbelsőt vizsgálni, de még a föld magját sem, mert a föld anyaga is olyan mint a kódusszar, vegyes. Sokfajta elektronszerkezettel. Átlátszatlan, minden tartományban.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2016.07.07. 22:28:59

Akkor a Nap színképét sem látják?
És a rádiótávcsövekkel mi a helyzet?

Mivel csak nagy nyomáson létezhet ilyen, nagy nyomás meg nincs egy égitest felszínén illetve a látható légkörében, vagy csak úgy az űrben elszórva, így nem. Ahhoz látni kéne, olyan hely meg nincs ahol látszik.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2016.07.06. 17:15:16

Ez a fémhez hasonlító hidrogén nem mutatható ki spektroszkópiai módszerrel,színképelemzéssel vagy csillagászati rádiótávcsővel?

Meg kéne nézni hogy a fejében mennyi sötét hidrogén van.....<#awink>

Nagy marhaságot hordtál itt össze!

Aha...
Tehát a hidrogén bizonyos körülmények között egy sötét (sem nem tükröző, sem nem fényelnyelő), fémes anyag, amely mindenkor folyékony halmazállapotú.
Ezek a tulajdonságok nagyban hasonlíthatnak az u.n. fekete lyukak leírásaihoz, ha mérhetetlen mennyiségű, ilyen sűrűségű hidrogén áll rendelkezésre egy kitüntetett térrészben.
Ugyanakkor hajaz a bibliai "égi vizekre" (amelytől a földi vizeket elválasztották) is, ez is folyékony, sötét, s már csak oxidálni kell. A víz a hidrogén rozsdája... Hát persze... a fémeknek van rozsdája 😊 Az oxigén pedig az egyik leggyakoribb mellékterméke a csillagoknak.
Utoljára szerkesztette: Nemzsidó, 2016.07.02. 15:30:54