50
-
Irasidus #50 A bolygók a Nap tömegének az egy százalékát sem érik el, a Föld teljes tömeg is elenyésző a Naphoz képest. Porszem. A Nap légkörében több nehézfém van, mint amennyi a Földön összesen. Nem oszt nem szoroz. Ja, a Nap belsejébe meg nem fogsz juttatni semmit. -
gforce9 #49 Ez azért bőven számolható. Mondjuk mivel az alapötlet hülyeség így nincs értelme kiszámolni. -
teddybear #48 Ráadásul azt se tudjuk, hogy mit tenne a Nappal nagyobb mennyiségű nehézfém.... -
#47
A Napba lövés ötlete a legnagyobb ökörség amit a gyök műszaki és természettudományos analfabéták imádnak szajkózni.... -
#46
Küszöbdózis probléma az, amit feszegetsz. -
#45
Az ilyen balfasz kommentektől megyek a falnak. Vannak olyan geológiai képződmények, amiből évmilliók alatt sem jut ki egy csepp víz sem. -
#44
Mi van? 12 ezer? 300-nál több aktív reaktornál alig van több a világ összes hajóján és tengóján összesen... -
gforce9 #43 "de azt hiszem egy szupernóva robbanást aligha fogsz visszacsinálni"
Pandacsöki Boborján, Besenyő Pista bácsi edzésterve mentén, a legrövidebb idő alatt a legtöbb szupernóvarobbanást visszacsináló ember! Csak szólok.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2016.06.23. 22:01:37 -
Irasidus #42 Nem az emberiség állította elő a az uránt, hanem a szupernóvák. Mi csak felhasználjuk, úgy, hogy kibányásszuk. Nem tudom mit akarsz visszacsinálni, de azt hiszem egy szupernóva robbanást aligha fogsz visszacsinálni, másrészt ha nem lenne természetes radioaktív anyag, az élet meg sem jelent volna földön, ezer szállal függünk tőle. Azt, hogy tárolást, eldugásnak hívod csak játék a szavakkal, érzelmekre hatás, pontosabb és szakszerűbb lenne azt mondani: visszatesszük oda, ahonnan vettük! A tárolókban nem öl meg senkit, mert mélyen a föld alatt vannak, az alapkőzetbe ágyazva, ami milliárd évekig kitart, nem ismerek olyan folyamatot, ami több km vastag kőzetet hirtelen erodálna, vagy ha még is van ilyen folyamat, akkor nem a radioaktív anyagok miatt kell aggódni... Amúgy sok természetes atomreaktort találtak már, (bizony mert ez is természetes dolog), és bizony volt, hogy folyóban jött össze a kritikus tömeg, ami nem a legjobb hely a tárolásra, ugye? Mit gondolsz másfél milliárd év alatt mekkora területet szennyezett be, a folyóban? Segítek 3 métert mosta arrébb a víz, mert nehézfémekről beszélünk. Persze mi nem a folyóba dobjuk, hanem ennél sokkal, de sokkal biztonságosabb helyre tesszük, ahol madár se, ember se, és más élőlény se jár! Érdemes lenne megnézni a videót amit küldtem...
A Napba lövés jól hangzik, és mi van ha rakéta felrobban, egy fél kontinens sugárszennyezett lesz, bízd inkább a szakemberekre. Szerintem.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.06.23. 21:25:09 -
Irasidus #41 Akkor legyen nyolcadjára is, nem a sugárzás nagysága káros, hanem a dózis, illetve az elnyelt sugárzás mennyisége. Ezt többféle bonyolult mérőszámmal szokták kimutatni, mindegyik másra jó. Például a 600 bq, egy ostobán alacsony limit (az usában 1200 bq). Egy banán kibocsát 15 Bq. Ezek a korlátok teljesen alaptalanok, ez a túlbuzgó EU szabályozás miatt tiltják meg. Az, meg, hogy Csernobil hozzák összefüggésbe, alaptalan feltételezés, rengeteg természetes forrás létezik, ami helyenként változó mértékkel bír. Ez bürokrácia, nem tudomány. Amúgy 600bq annyi, hogy 600 részecske bomlik el másodpercenként benne, benne másodpercenként több mint 4400 részecske bomlik el természetes módon, szóval te veszélyesebb vagy... Amúgy meg bq semmit nem mond az elnyelés mértékéről, a sugárzás nagyságáról, és a biológiai hatásról, ez egy nagy üres lufi. Már annak aki ért hozzá, aki nem, az nyugodtan félhet. Bár, nem tudom, nem hallottam tömeges vaddisznóhalárló, sem emberek haláláról. de te tudod, ha félni akarsz, félj. Ez a cikk szokásos bulvár.
Az érv meg nem úgy működik, hogy kicsi, vagy nagy. A biológiai hatást sok-sok tényező befolyásolja, amiből a sugárdózis csak egy szám. Felesleges megint csak határozatlan számnevekkel dobálózni, főleg ha nem értesz hozzá.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.06.23. 21:11:55 -
errorista #40 A tárolókkal az a bajom, hogy tudatosan állítunk elő valamit ami megöl minket, de legalább nem tudjuk visszacsinálni, megszűntetni, csak eldugni. (Na jó, képesek vagyunk kilőni a napba... No de egy egész használt erőművet?) -
errorista #39 itt vannak a számadatok:
http://m.sg.hu/cikkek/107592/radioaktiv-a-nemet-vaddisznok-jo-resze
Kb hetedjére (nem keresem vissza) írod le, hogy az erős sugárzás, illetve a bomlékony anyagok ártalmatlanok és nem károsak, hiszen mindenben vannak bomlékony anyagok (még ha kevés is).
Ha elárulod hogy miért teszed, segítek. De tényleg.
Nem _nagyon_ rossz érv hogy ami igaz kicsire az igaz nagyra is, fizikában még működhet is. Biológiában mondjuk pont nem (és még mindig nem találtam meg azt a cikket, amely szerint a sugárzás-károsság függvény még csak nem is monoton. Nem is fogom..) -
gforce9 #38 Mi a jótúróért hozná fel bárki? Ha hasznos anyag lenne, akkor az ipar ásná ki újra. Ha meg haszontalan, kiafenének kellene? Sokkal egyszerűbben lehet sokkal veszélyesebb anyagokat keríteni tizedannyi fáradtsággal.
Ez meg hogy "tele van egy élőlény". ezt csak megmosolyogni lehet.
Maradjunk annyiban, hogy kimutatható, viszont ez nem jelenti azt hogy tele van. Sőt még azt sem, hogy egészségügyi kockázata lenne. Sőt még azt sem, hogy többet ártana annál, mintha elköltözöl egy olyan településre, ahol a talajban kicsit több a radon.
Erről bővebben:
http://videotorium.hu/hu/recordings/details/12521,Horvath_Akos_ELTE_TTK_Atomfizikai_Tanszek_Radioaktiv_lakotarsunk_a_radon -
Irasidus #37 Küldtem egy videót, kár hogy nem nézted meg. Benned is van radioaktív anyag, meg a német vaddisznókban, óránként 16 millió atom bomlik el benned, sugárzó anyag vagy te magad is. Mindenhol van, és mindig is volt radioaktív anyag, és attól még, hogy letagadod - "Nem igaz, hogy ilyen környezetben éltünk volna, akkor sem, ha egy előadásnak ez a címe." attól még igaz, hogy ilyen környezetben éltünk, és éltünk az atomkor előtt is, a dolgok negligálásától nem lesz valami igaz. Ezt struccpolitikának hívják. Kár, hogy ezt csinálod, mert értelmes ember vagy. A "tele van" az nem egy mérőszám, mégis mennyi? És arról sem mond semmit, hogy ez okoz-e kimutatható változást, ártalmat. Egyébként meg nem okoz, de nagyon jó ködösítésnek a tele, javaslom még a sok, rengeteg, és persze gigantikus, szintén határozatlant számneveket, hogy még véletlenül se tudjuk semmit a tényleges mennyiségről és annak hatásáról, csak féljünk. Köszi.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.06.23. 19:59:40 -
Irasidus #36 Mi hajt engem? Mintha nem igazán lennél képben, hogy ki mit mondott! Össze vissza válaszol, és már hárman nem értünk veled egyet, csak szólok... Senki nem arról beszélt, hogy a nagy mennyiségű sugárzás nem káros, csak a tárolókról, annak biztonságáról kérdeztelek, eredménytelenül - illetve megjegyeztem a helytelen mérgező szó használatról, meg a sugárzás démonizálásáról (méreg) eset pár szó (meg videó). Szóval mi a problémád a tározókkal, végre válaszolsz, vagy most sem? -
errorista #35 és ha ember hozza felszínre? Hogy a francba lehet így 1000 évekre előre tervezni?
"Mi emberek a többi élőlényhez hasonlóan mindig együtt éltünk a sugárzásokkal."
A német vaddisznók nem voltak tele bomlékony jód(?)-dal csernobil előtt. (még csak alig 25 éve?). Meg lehetett őket enni, tudod, anélkül hogy meghalnál utána, vagy végtaghiányos csemetéid születnének. Nem igaz, hogy ilyen környezetben éltünk volna, akkor sem, ha egy előadásnak ez a címe. -
errorista #34 "és sokkal több alázat és szerénység!"
"És nem, nem fogom megindokolni, miért. Kár beléd!"
Baszd neg, kedves ostoros. Kösz. -
errorista #33 Ha megnézed, nálad jelent meg először az, hogy ami a tározóból kijön, az kevés-e, nála még nem. Meg hogy Irasidus (akinek ostoros helyeselt) még mindig ezt hajtja. -
ostoros #32 Igen, már hallucinálsz is? Kevesebb LSD, több tanulás, és sokkal több alázat és szerénység! -
Irasidus #31 Ez nem válasz, hogy mit kellene tenni, ha nem tárolóban tárolni. Gondolom, ez azt jelenti, hogy neked sincs jobb ötleted. Értem.
" Szóval az állításodat, mely szerint a nagymennyiségű sugárzás nem káros, mert a kevés nem káros (esetleg direkte hasznos) _nem szükséges_ megindokolnod, engem hidegen hagy. Légy boldog. "
Az előadásban megmutatjuk, hogy a radioaktivitás a természet része, radioaktivitás nélkül nem lenne lakható a Föld. Mi emberek a többi élőlényhez hasonlóan mindig együtt éltünk a sugárzásokkal. Az utóbbi száz évben pedig rengeteg fontos és hasznos alkalmazást dolgoztunk ki, ezek mára nélkülözhetetlenekké váltak. ...
Sugárözönben élünk
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.06.23. 14:22:47 -
errorista #30 Ezeket írta:
"Erről van szó. A radioaktív anyagok nem a semmiből születnek, végig ott voltak a lábunk alatt. Minden tonna talaj 30 gramm uránt tartalmaz."
"De ne tegyünk már úgy, mintha a radioaktivitás nem vett volna körül minket egész életünkben, mert nincs így." -
gosub #29 Az atomjégtörők csak egy kicsi része a dolognak, mert nem csak glasszálni akarnak vele, hanem jönnek a nagy szállító hajók meg elkezdik kitermelni az olvadástól felszabaduló területek ásványkincseit. Na az lesz az érintetlen tájon környezetszennyező. -
gforce9 #28 "mely szerint a nagymennyiségű sugárzás nem káros, mert a kevés nem káros "
nem is mondott ilyet. -
errorista #27 Pont nem érdekel hogy mit indokolsz, elsősorban nekem neked cáfolom a faszságaid, hanem az erre járóknak.
Más: volt egy hasonló rövidcikk, azt hiszem, éppen az SG-n arról, hogy a konstans alapsugárzás növeli a sugárzással kapcsolatos ellenállást (sejt szinten; egysejtűeket vizsgáltak). Milyen érdekes a biológia, nem? Ha valami éri, védekezik ellene...
De nem találom. Szóval az állításodat, mely szerint a nagymennyiségű sugárzás nem káros, mert a kevés nem káros (esetleg direkte hasznos) _nem szükséges_ megindokolnod, engem hidegen hagy. Légy boldog. -
errorista #26 "Hogyan kellene szerinted bánni ezzel az anyaggal (ami egyébként körülvesz bennünket, benned is van radioaktív anyag, kimutathatóan)?"
https://hu.wikipedia.org/wiki/Sug%C3%A1rbetegs%C3%A9g#Sug.C3.A1rd.C3.B3zisok.2C_t.C3.BCnetek -
ostoros #25 Marhaság.
És nem, nem fogom megindokolni, miért. Kár beléd! -
gforce9 #24 Amit írsz attól pacepalmozik. Ugyanis egy párszáz m mélyre temetett sugárzóanyaggal az égvilágon semmi sem fog történni. Ha azzt valamilyen természeti katasztrófa a felszínre hozza, akkor kishazánknak már amúgy is annyi. -
Irasidus #23 A radioaktív anyagok sugárzást bocsátanak ki, a méreg kémiai reakció útján hat, a sugárzás és méreg nem ugyanaz. Hogy miért használod a méreg szót, nem tudom, de nagyon érdekes... A sugárzás a távolsággal és szigeteléssel csökken, illetve megszűnik, másrészt a nukleáris hulladéktárolónak az a feladata, hogy távoltartása az emberektől, vagyis elszigeteli. A radioaktív anyagok nagy mennyiségben találhatók a föld alatt, koncentrált formában is, többek között ezektől az anyagoktól nem hűlt ki a Föld, és közvetetten létezhet az élet. Semmi mást nem csinálunk, mint visszatesszük oda, ahonnan vettük. Amúgy szerinted a koncentrálás helyett mit kellene csinálni szétszórni? Hogyan kellene szerinted bánni ezzel az anyaggal (ami egyébként körülvesz bennünket, benned is van radioaktív anyag, kimutathatóan)?
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.06.23. 13:38:50 -
errorista #22 Előbb el kéne jutni arról a szintről hogy egy nagymennyiségben koncentrált anyag, amely megöli az embereket a közelükben nem mérgező, mert hogy az anyag eddig is létezett (lásd idézetek), valami olyanra amitől nem facepalm-ozik egy 4 éves gyerek is.
Utána kezdhetünk azzal foglalkozni hogy mennyire "zöld" és mennyire veszélyes az emberiségre nézve ha 1 km-rel a föld alá söpörjük. Hogy mi történik vele a legrosszabb, de akár a legjobb esetekben?
(értsd: talán igaz hogy a felszínen most nem mutatható ki, hogy van alatta valami. Na és? Ez egyrészt nem sokat számít, másrészt nem erről írtam) -
errorista #21 (Itt nem szabad összevonni azt, hogy egy erőművet tönkre lehet tenni (bármelyiket) távolról, azzal, hogy szét is lehet robbantani. Amúgy azt is lehet, ha a tied az irányítás..) -
gforce9 #20 Legjobb tudomásom szerint egy normálisan megépített, mélyen a föld alá helyezett lerakótól 1 km-re már a többlet kimutatása méréstechnikai bravúr. De javítson ki valaki ha tévedek. -
errorista #19 "Ha egy autógyártótól pl ugyanazokat a biztonsági előírásokat követelnék meg, mint egy atomerőmű esetében, a károsanyag kijutás minimalizálása érdekében, "
"2010. november 16-án Irán leállította az urándúsítóit, miután a centrifugák több mint 20%-a megsemmisült a Stuxnet tevékenysége nyomán, azaz a kártevő elérte a célját." (wiki/Stuxnet) -
errorista #18 "Másrészt a radioaktív elemek nem mérgek, a földből bányásszuk ki, ahova visszatesszük."
"Erről van szó. A radioaktív anyagok nem a semmiből születnek, végig ott voltak a lábunk alatt. Minden tonna talaj 30 gramm uránt tartalmaz."
?? A konstans x Bq nem szennyez el mindent maga körül, a több meg igen.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Sug%C3%A1rbetegs%C3%A9g#Sug.C3.A1rd.C3.B3zisok.2C_t.C3.BCnetek -
gforce9 #17 Ha egy autógyártótól pl ugyanazokat a biztonsági előírásokat követelnék meg, mint egy atomerőmű esetében, a károsanyag kijutás minimalizálása érdekében, akkor az autók kipufogógázát a kórházi vastüdőkre simán köthetnénk.
Napersze a hanyagság az hanyagság, de azért világszinten nem ez az általános.
(először véletlenül a másik topicba írtam :) ) -
Irasidus #16 Értem. Környezetszennyezést csinálnak, én meg tárolókról beszélek. Még egyszer: kukába dobni a szemetet nem ugyanaz mint mellé. -
teddybear #15 Nem érted. Én nem a régi orosz eljárásról írtam, hanem arról amit most is csinálnak. Novaja-Zeljmán gyakorlatilag a nemzetközileg ajánlott szint felett van a sugárzás, meg még egy csomó más helyen is. Több nukleáris katasztrófát hoztak össze, és nem csak Csernobilről beszélek. -
ostoros #14 Erről van szó. A radioaktív anyagok nem a semmiből születnek, végig ott voltak a lábunk alatt. Minden tonna talaj 30 gramm uránt tartalmaz.
Persze vannak mérgező izotópok, amelyek beépülhetnek a szervezetbe, és ezek ellen védekezni kell. De ne tegyünk már úgy, mintha a radioaktivitás nem vett volna körül minket egész életünkben, mert nincs így. -
Irasidus #13 De lehet mondani, nem értem, miért mondod, hogy nincs technológia a biztonságos tárolásra, és ezt akartam kideríteni mire alapozod ezt a kijelentésed? Konkrétan mi baj lehet? Másrészt a radioaktív elemek nem mérgek, a földből bányásszuk ki, ahova visszatesszük. Még egyszer mondom, nem a környezetszennyezésről beszélek, hanem a tárolóról, az előbbi nyilván szennyez, de ne mossuk össze őket, tisztelettel kérlek! Köszönöm!
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.06.23. 09:49:02 -
Ender Wiggin #12 Lényegében arra céloztam, hogy nincs technológia a biztonságos tárolásra, vagy a szivárgások eltakarítására (akárhová telepítik a föld alá, sehol sem lehet azt mondani, hogy bármi történjék is, ott sosem lehet baj), próbálkoznak mindenfélével, de nincs konszenzus és végső soron mégis csak az élőhelyünk földéjbe ásnak halálos mérgeket, amik közül sok évmilliókig mérgező lesz. Annak ellenére, hogy évtizedek óta halmozódik a cucc. Nem csak a russzkik dobálták a tengerekbe. A green peace szerint 13 ország folytatta ezt a gyakorlatot. Szóval én nem mondanám az semmiképpen, hogy nem szennyez.
Utoljára szerkesztette: Ender Wiggin, 2016.06.23. 09:38:31 -
Irasidus #11 Régen nem létezett környezetvédelemnek még a fogalma sem, régen nagyon durva dolgokat csináltak - a világon mindenhol - a nukleáris hulladékkal is. Ez a múlt "hagyatéka", és ezt nem nevezném hulladéktárolásnak, egyszerűen csak kidobták a szemetet. Én viszont a hulladéktárolókkal kapcsolatban kérdeztem pár dolgot, mert úgy láttam nem tiszta egyeseknél, hogy az mit jelent. A kettő nem ugyanaz, kukába dobni a szemetet nem ugyanaz mint mellé...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.06.23. 09:20:39