17
-
#17
Jogos amit írsz, a véleményemet korrektebb lett volna kérdésekben megfogalmazni, mint kijelentésként.
De a két, ellentmondásosnak tűnő kijelentés, még az oldott/légköri CO2 egyensúlyával kapcsolatban felvetett gondolat mellett is akár érvényes maradhat.
A tenger ugyanis valóban próbál a CO2/karbonát felvételével/leadásával egy egynsújt kialakítani. Csakhogy mivel a tengervíz egy túltelített sós+savas oldat és a karbonátos üledékes kőzetekket használja buffernek, ezért ebben a rendszerben a tengervíz meghatározott PH értéke az ami meghatároz egy egyensúlyi paramétert és nem mondjuk a CO2 parciális nyomása, karbonát ionok száma, akármi egy adott hőmérsékleten.
Azonban a mérések szerint a hőmérséklet változik, a PH változik, a CO2 légköri koncentrációja változik. Nincs semmilyen egyensúly, valszeg az emeberi beavatkozások miatt. A kérdés az, hogy mibe avatkoztunk be, és annak milyen hatása van.
Pl. Kiirtottuk a planktonokat, ez eltolhatta mind az egyensúlyi PH-t, mind az óceánok által felvett hőt Az az energia ami eddig kémiai kötéseket képzett, az most hő formájában marad az óceánban. Magasabb hőmérsékleten és PH-n más egyensúlyi szint alakul ki a légköri CO2-vel, amihez mi is adunk hozzá. A változás oka az a mérhetetlen pusztítás, amit az óceán bioszférájában okoztunk, az pedig hogy még valamennyi CO2-t is kibocsájtunk az a CO2 szint változásához hozzáadódik, ami egy a természetesnél kisebb mértékű csökkenést egy kisebb emelkedésbe fordít.
Mert úgy tűnik, hogy emellett van egy természetes folyamat, ami időről időre fokoza a CO2 elnyelését és gyakorlatilag beindítja az eljegesedést a növények elpusztításával. -
philcsy #16 Logikusnak hangzik, csak nem igaz.
A széndioxid a légkörbe megy, onnan pedig egy része beoldódik a vizekbe, és hidrogénkarbonát formályába tárolódik. A gáz CO2 és a hidrogénkarbonát viszont egyensúlyban van. Ha a légkör CO2 szintje nem nő, akkor nem alakul át hidrogénkarbonáttá.
Az viszont nagyon nem logikus, hogy egymás után, elősször azt állítod, hogy az emberi emisszió nélkül a légköri CO2 szint zuhanna (? hogy, miért, iparosodás előtt miért nem...), majd a következőben azt, hogy főleg a planktonok pusztulása miatt nő. -
#15
Én úgy tudom a légköri porkoncentráció összesen átlagban folyamatosan csökken, igaz eközben az emberi kibocsájtás meg folyamatosan növekszik. Ez utóbbiban nem láttam a statisztikákban, grafikonokban olyan csúcsot az 50-es években ami ezt indokolná. Még ha itt nálunk nyugaton talán csökken is a kibocsájtás, de a helyünket átvette Kína, India stb, ráadásul nagyságrenddel dúrvább aeroszol kibocsájtással.
Mégegyszer ez a globális csökkenést (1900 óta tartó) úgy tűnik nem nagyo befolyásolja. -
#14
Mert csak az emberi évi összkibocsájtás fele jelenik meg plusszként mérhetően a légkörben. Ergo, ha az ember nem bocsájtana ki, akkor ennyivel csökken. Gondolom ez logikus.
"Tökéletes egyensúlyról én se beszéltem, csak arról, hogy a jelenlegi CO2 szint emelkedéshez, hogy száz éves időskálán megduplázódott a légköri CO3, semmi köze a fotoszintézisnek."
Hát szerintem meg lehet köze. A fotoszintézisben, a CO2 asszimilációjában érintett menyiség 120 Gt/év elnyelést, és kb 60 Gt/év légzés miatti kibocsájtást jelent, szemben az emberi kibocsájtás 7-30 Gt/év nagyságával. eközben kb anyi plankton kipusztult 1950 óta, mintha kivágták volna az összes mérsékelt égövi erdőt és a helyükön csak sivatag lenne! Ennek azért van köze a légköri CO2 változáshoz, úgy vélem. -
ostoros #13 "Pl 45-től a 80-as évekig a CO2 szint emelkedés ellenére a globális átlaghőmérséklet stagnált, sőt kismértékben hűlt."
Ennek oka az ipar: a légköri porkoncentráció világszerte megnőtt. Ma viszont már nem tud tovább nőni, mert az ipar jelentősen átállt más technológiákra. -
philcsy #12 Miért csak afele jelenne meg pluszként?
Tökéletes egyensúlyról én se beszéltem, csak arról, hogy a jelenlegi CO2 szint emelkedéshez, hogy száz éves időskálán megduplázódott a légköri CO3, semmi köze a fotoszintézisnek. -
#11
Aztán az is érdekes, hogy az ember által kibocsájtott CO2 mennyiség is változó, 7-30 Gt között. Na most akkor mennyi, mert marhára nem mindegy?! Pedig ezt a mennyiséget még viszonylag könnyen meg tudnánk mondani, nem úgy mint a többi, nagyságrendekkel nagyobb öszetevőt. -
#10
Csak ugye a CO2 molekulákra nincs ráírva, hogy ezt most az ember bocsájtotta ki, ezt meg az édesanyatermészet. És valójában a kibocsájtás és a nyelés sosincs tökéletes egyensúlyban. A természet olyat sem csinál, hogy hát nézdd már, itt pöfékel ez a kópé emberiség, na akkor most akkor kicsit ráhúzunk az elnyelésre.
Az ember által kibocsájtott nagyságú CO2-fele megjelenik plusszként. Ami viszont azt jelenti, hogy ha az ember nem bocsájt ki, akkor ezekszerint a jelenlegi CO2-H2O körforgási rendszerben pont ennyivel csökkenne a CO2 szint. Ami azért gázos, mert a CO2 szintje így pár száz év alatt elérné a jégkorszaki szintet!
Ez viszont valszeg nem önmagában generálná a jégkorszakot, hanem a növényzet fogyásán kersztül, mert 150 ppm-nél igen csak minimális szinten vegetálnak a növények, megindul az elsivatagosodás, növekszik az albedo, csőkken a növényi transpiráció útján a légkörbe juttatott víz, egyre szárazabb és hidegebb lenne a klíma, a növények nem kötnék a talajt, több por lenne a légkörben, szép lassan elkezdene lehúzódni az északi jég.
Márpedig egy meleg klímában öntözéssel még inkább lehet mezőgazdasági termelést folytatni, mint a jéghátán. Eszkimóéknál nem olyan magas a népsűsűség azért.
Több klimatológiai anyagban is megtalálható az a gondolatmenet, ami szerintem hibás, hogy ugyan a természetes CO2 forgalom sokkal nagyobb mint az ember által produkált mennyiség, de az nem számít mert ott az elnyelés és a kibocsájtás egyensúlyban van.
Sose volt!
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2016.02.01. 09:14:19 -
philcsy #9 A maradékot meg a lebontó folyamatok juttatják vissza a légkörbe. Hiába nagy a forgalom, ha az egész körfolyamat, a bruttó hatás 0. Pontosabban annyi amennyit a fosszilizáció kicsatol, de az meg édeskevés ahhoz viszonyítva, hogy éves szinten 30 Gt fosszilis eredetű széndioxidot szabadítunk föl.
Az általunk fölszabadított széndioxidot pedig nem tudják megkötni a növények, mert a biomassza tömege (ahova a fotoszintézis után kerül a széndioxid) nem nő korlátlanul, mert a fák nem nőnek az égig. A fotoszintézis rövid távon nem befolyásolja a légkörben a széndioxid mennyiségét. -
#8
12 ezer éve meg Európában 10 fokkal volt alacsonyabb az átlaghőmérséklet és az utóbbi 5 millió évben ez volt a sztenderd és nem a mostani. Akkor most előre az eljegesedésért? A mostani viszonylag meleg állapot az elmúlt 500 000 évből jó ha 50 ezer éven keresztül volt összesen jellemző, ilyen időszakokban is a mainál vagy kicsit hidegebb, vagy kicsit melegebb volt. 8000 éve amikor kicsit melegebb és párásabb volt az idő, az egész Szahara egy nagy szavanna volt, hatalmas folyamokkal.
A klíma mindig változik, sokszor a jelenlegi változásnál sokkal dúrvábban is tette emberi beavatkozás nélkül. Igen az ember beavatkozik, de még az is lehet, hogy az összhatása inkább a szélsőségek tompítása irányában hat. Pl 45-től a 80-as évekig a CO2 szint emelkedés ellenére a globális átlaghőmérséklet stagnált, sőt kismértékben hűlt. Marhára nem értjük az ok-okozati összefüggéseket még. Ennek ellenére 30 éve megy egy arcoskodás, népmozgalmat csináltak egy tudományos/politikai kérdésből, aminek kb az az egyetlen értelme, hogy az un zöld technológiák mögött álló pénzügyi erőket helyzetbe hozza.
Molni és Iras is egy tuskó. Annak ellenére, hogy becsülöm és elismerem a tudásukat képtelenség velük kulturáltan vitatkozni, ezért kerültek a ban listámra. Én nem írok az ő hsz-ükre, és nem is válaszolok rájuk. És ezt csak másnak is tudom ajánlani. ;) -
#7
Sokkal nagyobb léptékű forgalom van az atmoszféra és a növények között.
Az atmoszféra 800 gigatonna CO2-tőt tartalmaz, ebből évi 120 Gt-t köt mg a növényzet fotoszintézis formájában, 60-at vissza is enged a növényi légzés során.
Az ember kb 9 Gt-át enged ki a légkörbe extraként, de a légköri CO2 nagysága évente csak felével növekszik.
Ehhez képest írtam, hogy az 50-es évek óta a tengeri növényi planktonok száma 45%-kal esett, és évente csökken 1%-kal. Ami a fotoszintetizáló képesség visszaesésként 1950-hez képest jó 20-25% lehet. Ergo nem csakhogy kiengedünk valamennyi CO2-t a légkörbe, hanem a legnagyobb nyelőt folyamatosan pusztítjuk, ennek ellenére szinte egy nagyságrenddel kisebb mértékben halmozódik a légkörben.
A számok ismeretében inkább az a kérdés, hogy miért csak ennyivel növekszik a légkör CO2 szintje, és mi az a folyamat, amit valszeg nem ismerünk, ami ilyen mennyiségben nyeli el!?
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2016.01.31. 13:36:29 -
errorista #6 hm? télen picit hideg, nyáron picit meleg, egyenletes eső, kevés hurrikán, nuku hóvihar vagy égszakadás jó,
télen nagyon hideg, nyáron nagyon meleg, kaotikus szárazság és árvízszerű esőzés, hóviharok rosszak.
Az állatoknak (meghalnak a cuki pandák és delfinek) meg az embereknek is, mert mindenki ingerült lesz (+ nem lesz termés, és ehetjük a szar műanyag kajákat).
N6: a ban lista az aláírásodban mit takar, miért van ott? Molnibalage és Irasidus jó arcok voltak pedig. -
philcsy #5 Csakhogy ami széndioxidot a növények fotoszintetizálással megkötnek, azt maguk illetve az őket lebontó heterotróf élőlények vissza is juttatják a légkörbe.
A bioszféra pusztulásával igaz, hogy szabadul föl széndioxid, de ez elhanyagolható a fosszilis energiahordozók elégetésével légkörbe kerülőhöz képest. -
#4
Sokkal nagyobb gondok vannak itt, mint amit a klimahisztérikusok sugallnak. A CO2 növekedés pl nem ok, hanem annak a jele, hogy a bioszféra már most elveszítette a fotoszintetizáló kapacitásának 25%-át.
-
VolJin #3 Miért szétbaszott bolygó az, ahol más az időjárás?
Illetve miért gondolod azt, hogy a jelenlegi a normális? -
overseer-7 #2 hál istennek nem magunknak b*sszuk szét a bolygót..
mi még bulizhatunk.. csak majd a gyerekek.
Ők majd megtudják milyen az amikor az apáik le se sz*rják őket.. helyette, nekik kell majd rendbe tenniük a bolygót, társadalmat, amiket mi elrontottunk.
Öröklik a háborút, a sok szemetet, a hatalmas egyenlőtlenséget, önzést, gyilkolást, és a pusztító közönyt.
Szép lassan elkorrodáljuk magunkat.
De semmi gond.. mi most még nagyon jól elvagyunk.
-
#1
a cirkuláció hirtelen áll le - ez számos modellezés szerint valós lehetőség, a kutatók szerint azonban erre inkább az évszázad vége felé kerülhet sor.
De messze van az még,ez minket nem érint... :)