40
  • molnibalage83
    #40
    Egy fia számot nem voltál képes eddig kipréselni magadból. Továbbra is várom az üzemanyag cella kinyerési és töltési sebességének korlátait és azt is, hogy ha kezd fogyni az ereje, akkor mennyivel lesz könnyebb a gép. Mert a sima naftánál ez bizony előnyt jelent, mert a gép egyre könnyebb...
  • molnibalage83
    #39
    Igen. Meg. Az F-15 vadászgépet a '70-es évek legelején tervezőasztalról rendelték meg. Fényévekkel kisebb számítástechnikai és más dologgal modellezték és a gép teljesítménye annyira jól kiszámolt és pontos lett, hogy mai napi azzal a paraméterekkel repül gyakorlatilag - kis tömegnövekedés van a szerkezeti megerősítések miatt- mint akkor.

    Szóval komoly mérnököknek újjgyakorlat kiszámolni, hogy ennek semmi értelme a jelen formájában még UAV-ként sem jön szóba.
  • Irasidus
    #38
    És még nagyon sok minden alkalmatlan rá, de mi most nem gőzgépről beszélünk. Volt egy kijelentésed amivel nem értettem egyet, amit semmivel nem tudtál alátámasztani, és a végén már belezavarodtál a mondandódba. Egyébként bármikor beismerem, hogy tévedtem, ha alámásztatod az állításod. Ilyen egyszerű a történet...
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.10.27. 00:43:40
  • gforce9
    #37
    Leírták már azt is, hogy gőzgéppel is repülhet a repülő, csak épp alkalmatlan rá.... de tudod mit? Hagyjuk. Te úgyis jobban tudsz mindent, olyat még véletlenül sem láttam tőled, hogy tévedést beismertél volna, gyanítom most sem fogsz ilyet tenni. Úgyhogy inkább tudod mit: Neked van igazad, jó éjt.
  • Irasidus
    #36
    Itt van egy 2011 cikk, hogy miért kell tesztelni, mélyvíziben(?) egy repülőt? klikk Itt meg egy elég szép történeti és jelenlegi lista az alkalmazásukról, klikk
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.10.27. 00:24:13
  • Irasidus
    #35
    Az üzemanyag cella nem új technológia, nagyon régi, lassan 200 éves! Bizonyítottan működik, a Holdra is elmentek vele meg vissza, a haditechnikában is használják, és ma már kezdik a polgári eszközökben is! Nem kérdés, hogy működik, az sem kérdés, hogy egy repülőgépnek képes elég energiát leadni, mivel ilyet már csináltak (szerintem nem is éltél még amikor az első elkészült). A kérdés elsősorban gazdasági jellegű, és nem egyszerűen csak "működik-e" probléma, amire szintén kutatásokat kell csinálni! Hogy miért ostobaság eddig semmi értelmessel nem támasztottad alá. Viszont a további vitát elkerülendő, kérlek googlizd már ki, azt, hogy fuel cell! Köszi!
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.10.27. 00:14:17
  • gforce9
    #34
    Mindent sikerült megragadni, csak a hsz-ek lényegét nem. Igen, mindkét beidézett mondatrész igaz. Nincs ellentmondás. Ha van egy technológia, azt tesztelni kell és igen, ha egy technológia jó akkor elterjed. És igen egy új technológia, mielőtt nem bizonyított szárazon, addig nem tesszük mélyvízre. Az első repülőgépes példád meg egy teljes ostobaság. Tök más dolog a kettő.
  • Irasidus
    #33
    El kellene dönteni, hogy most kell tesztelni vagy sem. Ez így önellentmondás:

    "Pontosan számolható, hogy mennyi energia vehető ki a cellákból ergo mindenféle nagyobb kísérlet vagy prototípusteszt nélkül eldönthető, hogy az adott technológiai szinten érdemes e repülőmeghajtásra használni vagy nem."

    "akkor először mondjuk autóban kell tesztelni vagy egyéb egyszerűbb gépek meghajtására, nem egy olyan eszközben aminél a súly hatványozottan hátráltató" .

    Azt írtam, fejlesztésekre és Kísérleti Kutatásokra olyan eszközöknél is szükség van ami esetleg nem repül, lásd az első repülőgép. Számomra az első mondatod azt jelenti, hogy kételkedtél abba, hogy üzemanyagcella elég energiát ad arra, hogy egy repülőgép levegőbe emelkedjen. Hogy mire alapozod ezt, még mindig nem tudom, de örülök, hogy azt legalább beláttad tesztekre van szükség és nem csak csípőből bemondani valamire, hogy nem működik. Az életképesség alatt (zavaros szó, mást jelent) versenyképességet értesz? Akkor döntsd el, ez a repülőgép nem versenyképes vagy nem repülőképes - vagy egyik sem? De ne össze-vissza beszélj! THX! Ha sikerült tisztázni magadban, hogy tulajdonképpen mit is állítasz, akkor tovább léphetünk. Mert ez a mostani mondatod egészen mást jelent, mint amiről eddig beszéltél!
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.10.26. 23:53:16
  • gforce9
    #32
    Mit kell azon kideríteni, ami még elektromos bicikli hajtásláncnál sem életképes? Ha életképes lenne, már elterjedt volna. Használnak ilyet itt ott? Igen. Van e bármi látszatja? Semmi.
  • Irasidus
    #31
    Ez egy koncepció repülőgép, aminek pontosan az lenne a feladata, hogy kiderítse, mennyire hatékony, és használható-e. Szerinted, ez csípőből meg lehet mondani, hogy az üzemanyagcella használható repülőgép meghajtásra vagy sem (azaz repül vagy sem, ugye?) . Rendben, én elfogadom. De akkor légy szíves támaszd alá valamivel ezen érved! Mellesleg vannak ennél kisebb tömegű repülőgépek is, hogy mire használható? Hobbi repülő, sportperlő, városnéző repülő, stb. Ezt komoly kérdés volt? És még egy kérdés, mert úgy látom az üzemanyagcellák nagy szakértője vagy, ugye autóban soha nem használták, ugye jelenleg semmire nem használnak ilyen eszközöket? Ezt most csak úgy lett...
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.10.26. 23:11:37
  • gforce9
    #30
    Mégis milyen link? Olyan linket szeretnél ahol ezt a gépet kiszámolták, hogy miért is nem jó ötlet?
    Ilyen link nincs

    Viszont az van, hogy 1500Kg a gép tervezett tömege, ami szánalmasan kicsi, bármilyen gyakorlati alkalmazás a cél és hozzájön az, hogyha ennyire kurvajó a hidrogéncella, akkor először mondjuk autóban kell tesztelni vagy egyéb egyszerűbb gépek meghajtására, nem egy olyan eszközben aminél a súly hatványozottan hátráltató. A taposópedált is akkor alkalmazták repülőgépen, amikor már biciklin bizonyított, hogy értelmes hajtás. Ez az üzemanyagcella nem látom, hogy bármit is bizonyított volna eddig.

    Csak ilyen egyszerű érveim vannak.
    Utoljára szerkesztette: gforce9, 2015.10.26. 22:49:26
  • molnibalage83
    #29
    Ezen felül a hidrogén pont olyan, mint bármilyen más szénhidrogén. Akármekkora GT építhető hozzá...
  • teddybear
    #28
    "Az első két bekezdésben írtakban valószínűleg igazad van, az utolsót viszont sokak nevében kikérem magamnak. Ha az ember soha semmi olyanba nem fogott volna, ami elsőre értelmetlennek, lehetetlennek, vagy ráfizetésesnek tűnt, akkor Te még mindig a barlangban csücsülnél a tűz mellett. Ezt egy kisérletként kell felfogni: meg tudjuk-e csinálni, és ha igen, akkor milyen lesz? "

    Igazam van mind a három bekezdésben. a hidrogéncellás energiaforrás természetesen működik, de olyan pocsék a hatásfoka és annyi járulékos problémát vonz magával, hogy nagyon is gazdaságtalan a használata. Előre ki lehetett számolni minden jellemzőt.
    Építettek már gőzmeghajtású repülőgépet is, repült is, de az is csak egy techdemó volt, mint ez.

    Ami pedig a zöldeket illeti, egészen szőrmentén fogalmaztam. Nem említettem például a greenpeace-automatát sem, tudod felül beteszel némi adományt, középen megjegyzed, hogy mennyire szennyezi a konkurensed gyára a vizet, levegőt, stb. Alul máris potyog ki egy környezetet óvó tüntetés és mit ad isten, a konkurencia gyárbejáróját állják el.....

    Vagy amikor az Opelt zsarolta egy "természetvédő", és egy alapítvány támogatásért szépen abba is hagyta a hőbörgést...De akad még bőven.
  • molnibalage83
    #27
    A modorommal semm baj nincs, amig egy troll fel nem bassza az agyamat. És itt most ezt történt.... A kinyerés sebességéről most sem írtatok egy hangot sem.

    A kerozin energiasűrűsége kb. 13 kWh/kg Létezik. Lítium levegő akku hol van? Az meg nem energiacella, amiről itt szó van...
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.10.26. 20:13:16
  • Cefet
    #26
    Ne is foglalkozz vele, Nagyeszejobbantuggya. Bár azt hittem, hogy a modora már nem mehet lejjebb.
    Az elektromos hajtás egyik szent gráljaként tekintett lítium-levegő akku elméleti teljesítmény sűrűsége több, mint 13 kWh/kg. Lesz még itt elektromos repcsi...
  • molnibalage83
    #25
    Apafej, de vádoltál meg ezzel. Adtam neked legalapvetőbb számokat. Most csak a te kedvedért számoljam ki n+1 gépre a fajlagos arányokat? A seggedet ne nyaljam még ki?

    Eddig te is értelmesenk tűntél. Eddig...
  • Irasidus
    #24
    "Személyeskedés és blöff, meg az édesanyád az..."

    Ennyi.
  • molnibalage83
    #23
    A hatásfok az ott játszik, hogy adott gépre tett teljes energiamennyiséget jobban nyeri ki vagy nagyobb teljesímény magasabb lehet egy időszak alatt. Ismétlem, lehet.

    Ugyanis azt is számításba kell venned, hogy a cellából a kinyerhető teljesítmény az korlátlanul növelhető vagy sem? Mert a GT-ket figyelembe véve azoknál korlátlan. A kis RC gépben levő mikro GT és a B747 szárnya alatt levő gépnél cirka 3-4 nagyságrend van betáplálásnál, csak attól függ a flow rate, hogy mekkorát építesz és mit teszel mellé. A cellánál viszont fizikai-kémiai limit nincs...?

    És akkor a lefontosabbat elfelejted. Teljesítményű sűrűség. Azt, hogy a fent említett telje energiához mennyi tömeget kell a gépre rakni. Tudod, ezért nincs napelemes utasszállító én nem is lesz soha. Mert az energiát raktározó technológia meghatározza az elméleti teljesítmény maximumot. Lehet akármilyen jó a hatásfoka bárminek, ha a fajagosan nagyon kevés energia nagyon sok helyet és tömeget igényel.

    lánchajtásé hatásfoka 95% felett van, az emberét nem ismerem, de ezzel a bringámnak sanszosan nem túl rossz hatásfoka van, mikor tekerem. (Még az ismeretlen tényezőt is nézve.) De az lényegtelen is. Én 80 kg-os vagyok és csucsteljeítményem talán 350 W, amit képes vagyok pedálozva leadni kb. 10-20 másodpercig, de tartósan kb. 170-180W-ra vagyok képes 4-5 órán kersztül nagyon rövid pihenőkkel 1-2 óránként. Egy 80 kg-os belső égésű motor hánny kW-is is és meddig képes tartani hozzám képes 1 kg tüzelőanyaggal...? Mennyivel jobb a fajlagos paramétere? Eh... Na kb. ez a probléma mindenféle szent grálként beállított technológiával, ami nem belső égésű motor.

    Személyeskedés és blöff, meg az édesanyád az... A legalapvetőbb műszaqki paraméterek sem nézed meg. Bocs, mi is neked a végzettséged...?

    Kettőt találhatsz, hogy miér használnak az ultrakönnyűnél nagyobb UAV-k is belsőégésű motort és nem üzemanyagcellát...

    A baj az, hogy fel sem fogod, hogy minek kellene utánanézni...
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.10.26. 12:54:55
  • Irasidus
    #22
    Picit utánanéztem, és a te kijelentéseddel ellentétben #11, az üzemanyagcellák hatásfoka 60% jobb minta a bélőségésű motoroké. Továbbá azt is láttam, hogy sokféle ilyen technológia van, nem csak hidrogénnel, de már csak hidrogénnel is sokféle típus létezik. És ez is egy fejlődő technológia, aminek a fejlesztéséről láthatólag semmit sem tudsz (valahol a 80-as években ragadtál...). Tovább kutatva azt is megtaláltam, hogy már készítettek ilyen repülőgépeket. Szóval a te ágálásod, személyeskedésed és blöffjeid vannak a tényekkel szemben. Ennyi.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.10.26. 10:53:53
  • molnibalage83
    #21
    A nagyméretű hordozórakéták működési ideje néhány perc. Egy repülőgépé meg picit hosszabb és nem fogyasztja nullára magát (a rakéta sem, de visszaul az egész és végül elég vagy az óceánan landol), tehát a tartályban mindig lesz valamennyi H2...
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.10.26. 10:15:41
  • Caro
    #20
    A kérdés a skálázódás. Az, hogy a hidrogént nehéz tárolni, még nem biztos, hogy akadály. Tudtommal a hidrogénüzemű űrrakétákat is csak közvetlenül a kilövés előtt töltik meg üzemanyaggal, ez akár a repülőgépeknél is működhet. Itt némi szivárgást el lehet tűrni, és lehet könnyebb tartályt használni
    Hidrogén üzemű jetről én nem tudok, és kötve hiszem, hogy légcsavarnál jobb hatásfokot tudna, ilyen sebesség mellett.
    A villanymotornak pedig nagy előnye lehet, hogy pont a felszálláshoz szükséges energiát kaphatja még akár "drótról" is, ahol a légcsavar hatásfoka alacsony, de ott annyi teljesítményt veszel le, amennyit akarsz.
    Kisebb távolságokra lehet működőképes technológia is, akár a vasúttal szemben. Meg kell várni, mi lesz belőle.
  • molnibalage83
    #19
    Na, ezzel le is írtad magad nálam. A net teli van adattal. Baszod, te vagy egy blöff ember. Körbepontoztam neked a nyuszit, körbe is rajzoljam helyetted...? Nem semmi vagy öregem. Tanuld meg használni a keresőt bazdmeg...
  • Irasidus
    #18
    Azon kívül, hogy nézzem meg én, egyetlen értelmes adatot sem adtál, csak emberi erővel hajtott gépről beszélsz... De mindig így szoktad. Blöff ember vagy.
  • molnibalage83
    #17
    Ember nézzed már meg azt n+1 gépnél, hogy ahhoz hogy értelmes teherrel fel tudjon szállni adott tömegű géppel mekkora teljesítmény kell. Nézd meg annak a gépnek a paramétereit, amivel átmentek emberi erővel a Csatorna felett aztán egy egymotoros kisgépét és aztán töprengj el egy kicsit. Valaha ez középsikolás fizika fakt szint volt....

    Tehát nézd meg, hogy adott hasznos / teljes tömeg hez milyen tömeg/kW érték tartozik és meddig képes a gép ezt tartani és mennyi hely kell felszállni. Félelmetes, hogy ilyen egyszerű arányokat sem nézel meg, de osztod az ész.

    Segítségnek, egy átlagember tartósan 1-2 órán keresztül legfeljebb cirka 200 W teljesítményt képes leadni.
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.10.26. 00:20:24
  • Irasidus
    #16
    És van bármi okod ebben kételkedni, mert gondolom te nem számoltad ki pontosan. Tehát valami link?
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.10.25. 22:03:31
  • molnibalage83
    #15
    Erről van szó. Iras egyszerűen akkora marhaságot írt le csoda, hogy a fórummotor nem roppant bele.
  • gforce9
    #14
    Eléggé más a kettő. Pontosan számolható, hogy mennyi energia vehető ki a cellákból ergo mindenféle nagyobb kísérlet vagy prototípusteszt nélkül eldönthető, hogy az adott technológiai szinten érdemes e repülőmeghajtásra használni vagy nem.
  • Irasidus
    #13
    " innováción alapuló kész műszaki termékről kijelenthető tényszerűen, hogy az adott feladatra nem alkalmas, akkor a példád egyszerű sületlenség."

    Erre gondolsz? Mert ez nem igaz, és fejlesztéseknek is ellent mond. Wright-fivérek első gépe például alkalmas volt repülésre? Nem mert lezuhant, és soha nem repült jól, vagy sokáig. Ennyi.
  • molnibalage83
    #12
    Lásd előző komment.
  • molnibalage83
    #11
    Persze. Az alapkutatásnak köszönhető az, hogy ma van pl. PV cella. A baj az, hogy a sok hülye képtelen megérteni, hogy hiába van PC cella, egyes feladatok és célokhoz egyszerűen alkalmatlan és ezen semmiféle építgetés és fejlesztés soha nem fog változtatni. Ez a repülőgép is ilyen. Szép mérnöki feladat, csak éppen a világon semmi értelme nincs.
  • Irasidus
    #10
    Off.: A Kísérleti Fejlesztés a kutatás egyik típusa, aminek célja a már meglévő tudásra támaszkodva, új eljárások, szolgáltatások, termékek, rendszerek bevezetése, létrehozása, javítása. Ez ugyanúgy kutatás.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.10.25. 09:57:35
  • Cefet
    #9
    Te érted egyáltalán, hogy mit írsz?
  • molnibalage83
    #8
    Ez megint a tipikus csúsztatás iskolapéldája. Egy egy innováción alapuló kész műszaki termékről kijelenthető tényszerűen, hogy az adott feladatra nem alkalmas, akkor a példád egyszerű sületlenség. Az alapkutatás eszméjét mosod össze azzal, hogy annak outputját próbálod mosdatni...
  • Cefet
    #7
    Az első két bekezdésben írtakban valószínűleg igazad van, az utolsót viszont sokak nevében kikérem magamnak. Ha az ember soha semmi olyanba nem fogott volna, ami elsőre értelmetlennek, lehetetlennek, vagy ráfizetésesnek tűnt, akkor Te még mindig a barlangban csücsülnél a tűz mellett. Ezt egy kisérletként kell felfogni: meg tudjuk-e csinálni, és ha igen, akkor milyen lesz?
  • teddybear
    #6
    Tudod sokkal egyszerűbb szimplán elégetni azt a hidrogént egy hagyományos sugárhajtóműben. Az összegzett hatásfoka semmivel sem kevesebb, sőt jobb, mint ennek a túlbonyolított villanyrepülőgépnek. Ráadásul nagyobb sebességet is elérhet, mint egy villanymotorral hajtott légcsavaros repülőgép.

    Azután ott van még a hidrogén tárolási problémája is. Egyrészt a szimpla fémtartály falán egyszerűen átdiffundál, ezért belülre különleges védőréteg kell, másrészt vagy elnyeletik valamilyen fém-hidriddel, ami persze nehéz, vagy vastagfalú nagy nyomást is kiálló tartályra van szükség.

    Összegezve igazi parasztvakítás folyik, a sötétzöldek lelkesen támogatják, mert beetették őket, hogy milyen természetbarát, meg modern. Lazán megeszik, mert egy zöld nem a technikai érzékéről és a tudományos ismereteiről híres, viszont nagyon demagógok.
  • SirMaci
    #5
    Megnéztem a wikipédiában hányféleképpen lehet előállítani hidrogént.

    Ezek szerint a technológia még nem áll készen arra, hogy tisztán tudjuk használni a hidrogéncellát.
  • NEXUS6
    #4
    Pláne. hogy az áramot is főleg fosszilis energiahordozóból nyerik.

    A veszteségeket is beleszámolva, valszeg egy szénhidrogénes gép kevesebb CO2-t termel, mint ez a zéróemisszósnak "mondott".
  • gforce9
    #3
    Mivel a hidrogént ipari szinten nem vízből nyerik, hanem olyan kémiai folyamattal amiből szénmonoxid is keletkezik, így ez a "hidrogén" és "zéró kibocsátás" egy mondatban lehet igaz, csak épp ettől még ugyanúgy van kibocsátás, csak a "hidrogéngyárban" és nem a repülőn. Nem beszélve arról, hogy a hidrogéncella gyártásakor, nem elég csak hidrogént gyártani.
  • SirMaci
    #2
    Igen, de a metán a földgáz alkotóeleme és szeretnénk megszabadulni a foszilis üzemanyagoktól ezért alternatív üzemanyagot kell keresni. Jelen esetben az elektromos áram, aminek előállításához a hidrogén cella tökéletesen alkalmas. Vízből kinyerhető.
  • NEXUS6
    #1
    Van már olyan üzemanyag cella is kereskedelmi forgalomban, ami nem a marha nehezen kezelhető hidrogént, hanem metánt/földgázt tud viszonylag jó hatásfokkal elektromos energiává alakítani. Szerintem inkább abban kéne gondolkodni.