36
-
fonak #36 Az oroszok programjai a kudarcok gyűjteménye, a Marsra (+Phobos) egy működő szondát nem tudtak eljuttatni, pedig hányszor is próbálkoztak? Hány szondát is küldtek a Naprendszerbe a Marson és a Vénuszon kívül? Ja, hogy egyet sem? A Halley-hez küldték a két Vega-t de azok sem értek szinte semmit tudományos szempontból, a dicsőséget a nyugati szondák aratták le, amik jóval közelebb közelítették meg.
Oroszo. a Szu által kifejlesztett technológia farigcsálásán túl meg nem tud jutni, mert nincs rá pénz. Az Angara az első új hordozórakétájuk, de annál is maradtak a LOX+kerozin hajtóanyagnál, pedig a LOX+LH2 szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétákkal kiegészítve hatékonyabb, csak technológiailag nagyobb kihívás. -
#35
Egyszer jelentettem eddig valaki a modiknál 11 év alatt. Asszed pazarolom erre a drága időmet te balfasz? -
animastudio500 #34 Én srácok csak miattatok járok fel az sgre. Köszi. -
#33
Aha, szóval a dúrva recesszió a helyes kifejezés arra, amikor elbaxom a költségvetést valami háborúra. Ezt megjegyzem és ezután ezt használom. Köszi!
Látom, csak igényled az oltást, ezért még az előző hsz-edhez írnám azt is, hogy persze a szemét russzkik direkt terveznek zárt nukleáris reaktort az felelőtlenség. Amikor az amcsik nyílt nukleáris hajtóművet (NERVA) az a környezettudatosság netovábbja. De a JIMO-ba is beleterveztek egy reaktort, amivel persze ők még nem rendelkeztek, de környezettudatos módon törölték a programot (nem azért mert háb... izé roppant súlyos recesszióba kerültek).
Szal én az elején mondtam, hogy ne jáccuk ezt a kinekazaapukája nagyobb játékot mert értelmetlen. Köszi.
Amúgy meg olthatsz itt ezerrel, de ha troll vagyok mifaszért nem alakalmazod velem szemben a trollok elleni egyetetlen hatékony módszert?! Tudod!? Ignore! Eccerűen nem kéne válaszolnod. Pont.
Azt se akard esetleg beadni, hogy a korrekt véleményeddel, izé a tényekkel véded az ifjúságot, mert rajtunk kívül itt már senkit nem érdekel ez a topik.
Aztán meg ha nagyon szemét akarok lenni megkérdezhetném, hogy mikor kaptál utoljára büntipontot és én mikor? Csak mert figyellek ám kispajtás, hogy miket szerncsétlenkedsz. De persze ez azt is jelenti, hogy nem nyomnak fel a vitapartnereim, mert ezexerint jobb érzékem van az iszapbírkózáshoz, hogy jobban megválogassam kivel megyek le és milyen szinten kutyába. Ezexerint te pont megfelelsz nekem.
És ezekután nyugodtan nyomjál fel, kíváncsi vagyok hogy sikerül-e kikönyörögni a bünti pontot. (Csak mert én simán felnyomhatnálak személyeskedésért, meg trágár beszédért, ha visszaolvasod amit írtál, de tudod nekem a te sértéseid semmit nem jelentenek).
;)
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2015.07.28. 13:33:07 -
#32
Durva kettős mércét tolsz, személyeskedést, játszod a fotel pszichológust. Amíg ilyen az adjisten, addig a fogadjisten is ilyen lesz...
BTW amikor a két szonda tervezés és építése zajlott az USA pont akkor lépett egy igen durva recesszióba...
Tőled nem is vártam más. Itt trollkodsz már az SG-n 1+ évtizede és nem hagysz fel ezzel. Semmit sem tanulsz, semmiből sem okulsz. -
#31
Hmmmm....
Ez kedves!
Tőled nem is vártam mást. -
#30
Megint balfasz vagy. A jenkiknek azért nem volt nukleáris reaktoruk, mert talán nem akartak. Azt meg kihagyod, hogy egy orosz rakéta Kanada felett esett szét és szórta szét hasadóanyagát. Na, szerinted akkor miért nem akartak ilyet?
A Vénuszra leszálltak az oroszok rengetek kudarc után. És mennyi valódi tudományos értékkel bíró adatot külndött a szonda? A Vénusz köré küldött más is szondát.
Továbbra is az SG egyik bohóca vagy. Nem értme, hogy miért nem tűntél el még a halál véreres faszára. A faszméregetés meg te kezdted a demokrácia terjesztéses bullshit dumáddal te barom. -
#29
Höhö...
Neked van amcsi seggnyaloófóbiád, miért kéne az orosz programokról írni itt?
De ugye miután mindkét ország jelentősen csökkentette a civil űrkutatási költségvetését a 60-as évek végén tök más profilra álltak rá.
Az amcsik hány sikeres leszállást tudnak felmutatni az egyik legdúrvább környezettel bíró bolygón, a Vénuszon. Van-e működő űr nukleáris reaktor technológiájuk (nem RTG)? Van-e jelenleg emberes űrszállítási kapacitásuk? Milyen hosszútávú űrélettanii programot valósítottak meg a 70-es, 80-as években? Stb.
Szal nem kéne ebbe a kinek a fasza nagyobb versenybe kezdeni, mert tök értelmetlen. Kb ovi homokozó V2. -
#28
Na mi az gyerekek, Tekken Tag Tournamentet jáccunk? Pacsi aztán jön a váltás?
XD
Szerinted egy tech demón mennyi napszél mérésére alkalmas műszer, spektrográf, meg ilyen olyan kamera van?
Gyakorlatilag azt tesztelték vele 10 éven keresztül, hogy mennyire megbízható ez a meghajtási rendszer és elektromágnesesen mennyire kompatibilis más fedélzeti rendszerekkel, ha esetleg raknak rá műszert is.
Amúgy látom sikerült megint egy szintet hoznod, akkor biztos értékeled ezt is: XD
[URL=https://www.youtube.com/watch?v=5MglTjTRqxU][/URL] -
#27
Ez nem szovjet fóiba te hülyegyerek. Arról van szó, hogy pont a te USA fóbiád miatt írsz akkora hülyeséget, hogy az USA hogyan nem küldött KETTTŐ szonda után többet, mikor az szovjetek pontosan NULLA szondát küldtek a Grand Tourra.
Baszod, ehhez kibaszott vastag arcbőr kell... -
#26
Én mennyi műszer volt rajta? Na, akkor nézd meg, hogy a NH 200 W-ből mennyi tud te balfasz... -
#25
"Chain reactions do not occur in RTGs, so heat is produced at an unchangeable, though steadily decreasing rate that depends only on the amount of fuel isotope and its half-life."
magyarul: Mivel láncreakció az RTG-k esetében nem jelentkezik, ezért a hő egy változatlan/megváltoztathataltan, ámbár egyenletesen csökkenő ütemben termelődik, amely csak az üzemanyagként használt izotóp felezési idejétől függ.
" An accidental power excursion is impossible."
Magyarul: Pillanatnyi/véletlenszerű eltérés NEM lehetséges.
"However, if a launch or re-entry accident occurs and the fuel is dispersed, the combined power output of the now radionuclides set free does not drop."
Még ha egy indítási, vagy visszatérési esemény következik is be és az üzemanyag szétszóródik, a kiszabadult sugárzó részecskék kombinált energia kimenete nem csökken.
"In an RTG, heat generation cannot be varied with demand or shut off when not needed. Therefore, auxiliary power supplies (such as rechargeable batteries) may be needed to meet peak demand, and adequate cooling must be provided at all times including the pre-launch and early flight phases of a space mission."
Egy RTG esetében a hőtermelés nem változtatható az ienergia igény szerint, vagy kapcsolható ki, amikor arra nincs szükség. Így, kisegítő energiaforrások (Pl tölthető akksik) szükségesek a csúcs igények kielégítése érdekében, és megfelelő hűtés biztosítására is szükség van egész idő alatt beleértve a űr misszió indítási és a repülés kezdeti szakaszát is.
HOL A FRANCBAN VAN HOGY VAN ÁRAMKIMARADÁS ÉS NEM FOLYMATOS AZ ÁRAMELLÁTÁS?
OK lejött, gyenge az angolod. Ezen sajna én nem tudok segíteni. Gúgli fordító, ha nem is tökéletes de kiindulásként elfogadható eredményt ad, főleg sima szakszövegnél. Ajánlom.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2015.07.27. 16:15:09 -
Irasidus #24 Most linkeltem be neked, hogy van áramkimaradás. Impulzus jelentése: hirtelen hatás. Olvasd már el, nem folyamatos az áramellátás. Jól teszed.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.07.27. 15:48:04 -
#23
Én nem, eccerűen én kiszálok, már nekem fáj amit művelsz! -
#22
"A wiki más szót: csökkenést, kimaradás ír, én meg impulzusszerűt. Lényegtelen."
Jééézus!
Ja, hogy ezek a szavak marhára nem egymás szinonímái!? Meghogy a rendszer folyamatosan, minimális, évi 0,8% csökkenéssel adja a villanyt és nincs ott semmi ingadozás, impulzus szerűség.
Ja télleg lényegtelen.
[facepalm]
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2015.07.27. 15:40:42 -
#21
Az űrkutatás mondjuk nem feltétlenül a környezetbarát technológiák meghonosításáról szól, de a lényeg, hogy 70-ben az általam bemutatott dolgokra akkor már képesek voltak. Ha nem kurtítják folyamatosan a NASA költségvetését, valszeg 77-ig azért tovább jutnak. Nagyjából a 90-es években kezdtek megint komolyabban foglalkozni az ion hajtóművekkel. De 92-ig a Russzkik pl. vagy 200 ion-hajtóművet építgettek már katonai műholdakba, igaz azok más elven működtek, de persze ők is baxtak olyan szondát csinálni, ami a Plútó körűli pályára állt volna.
Mert valahol innen indult a szájkarate, hogy a 70-es évek elején még bizony volt terv, hogy a PLútó perihéliuma idején szonda érje el, esetleg pályára is álljon körülötte.
Adott volt hozzá a Pútó helyzete, a technológia is, csak a politikai szándék és a pénz nem, ez volt az én kijelentésem. ;) -
Irasidus #20 Itt írja:
"Chain reactions do not occur in RTGs, so heat is produced at an unchangeable, though steadily decreasing rate that depends only on the amount of fuel isotope and its half-life. An accidental power excursion is impossible. However, if a launch or re-entry accident occurs and the fuel is dispersed, the combined power output of the now radionuclides set free does not drop. In an RTG, heat generation cannot be varied with demand or shut off when not needed. Therefore, auxiliary power supplies (such as rechargeable batteries) may be needed to meet peak demand, and adequate cooling must be provided at all times including the pre-launch and early flight phases of a space mission."
Illetve, ha végigolvastad volna, és nem csak a neked tetsző részt linkeled be:
"One example is the RTG used by the Voyager probes—In the year 2000, 23 years after production, the radioactive material inside the RTG had decreased in power by 16.6%, i.e. providing 83.4% of its initial output; starting with a capacity of 470 W, after this length of time it would have a capacity of only 392 W. A related (and unexpected) loss of power in the Voyager RTGs is the degrading properties of the bi-metallic thermocouples used to convert thermal energy into electrical energy, the RTGs were working at about 67% of their total original capacity instead of the expected 83.4%. By the beginning of 2001, the power generated by the Voyager RTGs had dropped to 315 W for Voyager 1 and to 319 W for Voyager 2"
A wiki más szót: csökkenést, kimaradás ír, én meg impulzusszerűt. Lényegtelen.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.07.27. 15:28:31 -
Irasidus #19 Ez egy olyan hajtómű tesztje volt, amit azóta sem használnak, és nem is fognak. Egyszerűen azért, mert a hajtóanyag a higany mérgező és drága, és lecsapódik a jármű felszínén, ami mindenféle pontos mérést megakadályoz. Ez nem volt egy járható út, zsákutca volt a fejlesztéskében. Nem tudtam, hogy most az a cél, hogy az összes használhatatlan ámde tóerőt kifejetni képes ionhajtóművet bemutassuk.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.07.27. 15:12:23 -
#18
Miiii????
Ezt meg honnan szoptad, impulzus szerűen, már megint miről beszélsz?
Hasbaakasztás módszere mi? Attyaúristen!
Csajoknál gondolom bejön.
"One example is the RTG used by the Voyager probes—In the year 2000, 23 years after production, the radioactive material inside the RTG had decreased in power by 16.6%, i.e. providing 83.4% of its initial output; starting with a capacity of 470 W, after this length of time it would have a capacity of only 392 W. "
https://en.wikipedia.org/wiki/Radioisotope_thermoelectric_generator
Lükegyerek, jó beleszaladni a pofonba? Alázzad csak magadat.
;) -
#17
Blablablabla....
Pár nap mi?
Vénuszi nap?
"The SERT II development program which started in 1966 included thruster ground tests of 6742 hours and 5169 hours duration. A prototype version of the SERT II spacecraft was ground-tested for a period of 2400 hours with an operating ion engine. The spacecraft was launched into a 1000-km-high polar orbit on February 3, 1970. In addition to diagnostic equipment and related IPS hardware, the spacecraft had two identical 15 cm diameter, mercury ion engines and two PPUs. Flight objectives included in-space operation for a period of 6 months, measurement of thrust, and demonstration of electromagnetic compatibility."
"http://www.grc.nasa.gov/WWW/ion/past/70s/sert2.htm"
Jézus, legalább Gúglizzél már barátom! -
Irasidus #16 "A Voyagerek 3 RTG-je összesen 470 W-ot adott folyamatosan, ami úgy 85 évente feleződik, szal miről beszélsz te?"
Bekapcsoláskor. Ez nem olyan mint egy aksi, ennek folyamatosan romlik a hatásfoka, és nem úgy, mint egy elemnél, hogy egyre kevesebbet ad, hanem impulzusszerűen fogy ki. Az watt nem a teljesen felhasználható mennyiség, mert folyamatos áramellátásra van szükség, ami viszont sokkal kisebb mint az áramlöket amiket ad. A lényeg, hogy 10 év után már csak a felét adja a felhasználható energiának, utána évről évre kevesebbet. -
#15
Kibukott a szovjetfóbiád már megint.
:D
Bocs de hogy jön ez ide? -
#14
Na na na! Csak nem összejön az aranycsapat megint!?
XD
A Voyagerek 3 RTG-je összesen 470 W-ot adott folyamatosan, ami úgy 85 évente feleződik, szal miről beszélsz te?
A SERT-2 2 ion hajtóműve nagyjából a dupláját fogyasztotta max, de mivel út közben a műszereknek nem igazán kell működnie, és azért az RTG-k ből is lehetett volna töbet berakni szóval talán össze lehetett volna állítani egy olyan konfigurációat, ami a Plútó körül pályára áll.
Az elrepülés meg úgy is tervezve volt a Mariner program keretében.
Szal? -
Irasidus #13 Nem érted. Tervezni és ötletelni nem ugyanaz, másrészt Voyager típusú űrszondáról volt szó, amiből csak ezt a kettőt tervezték és építették meg.
"Az ionhajtómű, mozgó alkatrész és jelentős fizikai igénybevétel híján marha sokáig tud üzemelni.
Wiki Electrostaic ion thruster: "The second test, SERT-II, launched on February 3, 1970,[3][4] verified the operation of two mercury ion engines for thousands of running hours.[5] Despite the demonstration in the 1960s and 70s, though, they were rarely used before the late 1990s."
A ionhajtőművek ionrácsai korrodálódnak és eltömődtek, ezáltal használat során folyamatosan romlik a teljesítményük, akkoriban pár nap volt az élettartamuk. Ennek a mozgáshoz, mozgó alaktrészhez semmi köze.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.07.27. 14:48:39 -
#12
"Voyager 3-4 nem terveztek."
De terveztek! Eredetileg ezek Mariner 11-14 néven futottak és a "Grand tour" program keretében tervezték őket. Megszorítások miatt csak az első kettőt küldték el. És jó szokás szerint hogy ne a negatív dolgokra koncentráljanak, hogy a Mariner programot megvágták, új nevet kapott az egész, hogy az emberek egy új dolognak örüljenek.
A többi szöveged meg a saját véleményed a 70-es évek beli űrkutatásról, amit tiszteletben tartok, de nagyon nem hoz lázba. (mert gondolom akkor te még nem is éltél ;)
"Ion hajtómű nem tudott volna olyan sokáig üzemelni, hogy ez kivitelezhető legyen... "
Az ionhajtómű, mozgó alkatrész és jelentős fizikai igénybevétel híján marha sokáig tud üzemelni.
Wiki Electrostaic ion thruster: "The second test, SERT-II, launched on February 3, 1970,[3][4] verified the operation of two mercury ion engines for thousands of running hours.[5] Despite the demonstration in the 1960s and 70s, though, they were rarely used before the late 1990s." -
#11
Kibaszott vastagbőrős populsita duma. Akkor mért nem kéred számon a Szu-tól ezt? Ők még Voyager 1-2-őt sem csináltak. Biztos meg kurva sokba került a kommunista eszmék terjesztése és a népjólét (muhahaha) biztosítása.
Túl sokszor vagy fájdalmasan hülye. -
#10
Bocsika, de az akkor odalőtt műhold RTG-je már a kimerülés határán lenne és akkor kurvára nem tudtak volna annyi és olyan tudományos eszközt rárakni, mint a NH-re 2000-es években.
Ezen felül a NH úgy ért oda 9 év alatt, hogy nem állt pályára, hanem elzúgott mellette, mint az állat. Vagy teljesen más szonda kellett volna, ami képes lett volna pályára állni vagy sokkal lasabban ért volna oda, hogy hajtóanyag nékül tegye ezt meg. -
Irasidus #9 Voyager 3-4 nem terveztek. Az irányítás és rakétatechnológia hiányosságai miatt indítottak abban az időben kettesével űrszondákat. Így is sok megsemmisült, nem érte el a célját. A kezdeti ötletelés és tervezés szintjén volt róla szó, hogy egyszerre négy vagy öt űrszonda indult volna, sőt még leszálló egységet is terveztek. De ez az óriási költségeket túl, még nagyon kockázatos is lett volna. Így egy küldetést terveztek, két szondával az említett duplázás miatt. És csak ezután látogatják meg a külső bolygókat, Galileo, Cassini... Ez mind a 70 évek végének hosszútávú terveinek megvalósítása.
Ion hajtómű nem tudott volna olyan sokáig üzemelni, hogy ez kivitelezhető legyen... Ezért is főleg Föld körüli katonai műholdak pályakorrekciós hajtóművének használták régen.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.07.27. 10:10:19 -
#8
Technikára meg annyit, hogy az első ionhajtóművet a NASA 1960-ban építette. A 70-es évek elején már tesztelgették műholdakon, de csak a 2000-ben indított Deepspace-1-en alkalmazta, vajon mit csináltak 30 évig ugye? Mondjuk pénzük sem igazán volt annyi, mint a 60-as években, szal érthető.
Már rég nem technológia, hanem idő és pénz kérdése az űrkutatás. -
gforce9 #7 "Lényeg, hogy az amire céloztál a 250 éves keringési idővel pont nem igaz, " De pont igaz. Mert ahhoz, hogy ezt meg lehessen valósítani, az utazási idő a többszöröse lenne. Valamilyen módon azt a szondát le kell lassítani és mivel önerőből nem tud így a pályát úgy kell kikalkulálni hogy az uránusznál vagy neptunusznál már lassuljon. Vagy eleve ne menjen olyan gyorsan. Lehet ilyen együttállás 500 évente lenne vagy több. -
#6
Idő és pénz kérdése az egész.
Lényeg, hogy az amire céloztál a 250 éves keringési idővel pont nem igaz, mert az utóbbi pár évtizedben pont hogy ideális állapotban van ilyen megfigyelésekhez a Plútó.
Igaz, a Voyager 3 meg csinált volna egy hasonló elrepülést mint az NH, és akkor pontosan annyival tudtunk volna többet mint most 2-3 évtizeddel később, hogy marhára érdemes nézelődni arrafelé, mert vannak ott látványos dolgok. És akkor talán az NH-t sem társadalmi összefogással kell rákényszeríteni a NASA-ra, és tudományos szempontból lenne két pillanat felvételünk, amiből egy nagybani trendet már látnánk, ha változik a bolygó.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2015.07.27. 09:29:32 -
gforce9 #5 Hát ha a 70-es években tényleg elindítottak volna egy szondát és azzal a sebességgel megy mint a voyagerek, mégis hogyan is állt volna pályára egy olyan bolygó körül, aminek csak saccolni tudták a méretét? Kétlem, hogy ezt a mai technikával meg lehetne tenni. Nemhogy az akkorival. Egy esetben elképzelhető, ha nem megy olyan gyorsan a szonda, de akkor meg még mindig odafelé tartana. -
#4
Ja, és tervezték a Voyager 3-4-et is (a Plutó-hoz is), amíg Nixon nem törölte őket. Kicsit sokba volt az aktuális demokrácia terjesztés, ugye.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2015.07.27. 09:09:37 -
#3
Bocsika, de ha a 70-es években valami nagyobb rakétával indítanak egy pályára is álló műholdat, az a 89-es perihéliumra simán odaér és azóta tv-ből popkornozva nézhetnénk az egész valóságsót.
Így sajna kaptunk egy epizódot, az egészből és dühönghetünk, hogy milyen jó kis sorozat lett volna, mint pl az Ascencion esetében is. -
gforce9 #2 "A tanulsag az, hogy pont jokor volt jo helyen a szonda, hogy erdekes mereseket vegezzen. Meg erdekesebb lett volna a Napkozeli allapotot az elejetol figyelni mostanaig egy palyan allo muholddal. "
Mivel a keringési idő 250 év, elég nehézkes lenne. -
kvp #1 Jelenleg ugy nez ki, hogy Napkozelben a krateres es poros felszinen levo nitrogenjeg elparolog, majd tavolodas kozben ujbol kicsapodik es ho formajaban lehull a felszinre. Ahogy tavolodik a Naptol, ugy fog egyre statikusabb kepet mutatni, majd szepen lassan ujra elkezd hasonlitani az ustokosok felszinere. Ha jol emlekszem kb. 250 evenkent ismetlodik a folyamat es az ido nagyobbik reszeben a felszin teljesen fagyottnak es megmerevedettnek tunik. Mellekhataskent a felszinen levo por ilyenkor bekerul a friss horeteg ala, egyfajta uledekes koztet alkotva, amit utanna a gleccserek tologathatnak a kovetkezo Napkozeli felmelegedesig.
A tanulsag az, hogy pont jokor volt jo helyen a szonda, hogy erdekes mereseket vegezzen. Meg erdekesebb lett volna a Napkozeli allapotot az elejetol figyelni mostanaig egy palyan allo muholddal.