Százezer galaxis sem mutatja civilizáció nyomát 

← ElőzőOldal 2 / 2

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#43
Az általunk ismert fizika jelenleg az eddig ismert univerzumban is igaz, szóval miért gondolnánk ennek ellenkezőjét?
Egyébként is: hogyan akarsz általad nem ismert fizika alapján nem ismert életformákat keresni? Példákat azért mondhatnál.
#42
Hát, ez így nagyon zsírszegény diétán van még. Szerintem kár még a szuper civilizációk meglétén agyalnunk, amikor még azt sem tudjuk kimutatni, hogy naprendszerünkben a földön kívül is van-e élet. Feltételezhetően van. De amíg ezt nem tudják megvizsgálni a szakemberek addig ez is csak találgatás, feltételezés és a Földön elvégzett laboratóriumi vizsgálódások közé tartozik.
Eddigi lehetőségek
- Mars
- Titán (metánalapú)
- Enceladus
- Európé
- Vénusz (atmoszféra)
- Jupiter (atmoszféra legfelső rétege)
- Merkúr (néhány kráterben lehet folyékony víz. Bár ez kevésbé valószínű, mivel tudtommal olyan elenyésző atmoszférával rendelkezik a Merkúr, hogy víz egyből elforrna, ha jól tudom, bár ebben nem vagyok 100%-ig biztos)

Ezeken a helyeken kéne először vizsgálódni. Még itt sem bizonyítottak semmit, csak valószínűségek, teóriák vannak.
#41
Igen, igen,... de azért ez megint csak az általunk ismert és/vagy feltételezett életformákra és fizikára igaz. De vajon egy galktikus (!) méreteket és idöt áthidalni képes civilizációra is érvényes?

Szerintem tölünk kisebb fejlettségi szintbeli különbséggel rendelkezö civilizációk után kellene kutatni, hogy az a kis esély egy kicsit több legyen. Erre akár meg is felelhetne ez a módszer, csak talán nem galaktikus méretekben és reménytelen távolságokban kellene alkalmazni.
#40
"A jelek fogdosása, SETI program pedig szép és jó, de rettenetesen szűk látókörre vall, ha a Földi technológia alapján ítéljük meg más galaxisok civilizációit. Mintha nem léteznének olyan kommunikációs lehetőségek, melyekről még csak álmunkban sem hallottunk" - hát akkor kutass te egy olyan kommunikációs lehetőség után, amelyről még álmodban sem hallottál 😊)) Azok az idióta fizikusok meg mindig valami tudásból próbálnak kiindulni - a hülyék.

Egyébként azért az élet és hasonló jelenségeknek mindig van egy jellemzőjük, akármilyen formáról is van szó: lokális entrópianövekedés, ami végülis mérhető, és igen sok köze van a hőmérséklethez és annak változásához. Ezért nem hülyeség olyan dolgokat keresni, aminek kicsi a valószínűsége. Egy - amugy magától kisebb hőt kibocsájtó égitest(ek)re pedig ez igaz. Ráadásul a hőmérsékletemelkedés minden entrópiaváltozás kísérőjelensége, tökéletes arra hogy ilyen dolgokat kimutathasson.
#39
Szerintem ez a hőkép alapú civilizáció kutatás egészen addig döglött ötlet, amíg bolygókat nem azonosítunk hőkép alapján, csak a kitakarás és a csillag imbolygása alapján.
Utoljára szerkesztette: Szefmester, 2015.04.22. 15:48:07
#38
Az én módszerem: várok.
#37
Vajon a Földön élők közül hányan végeznek értelmetlen munkát?
És helyette mi lenne értelmes ?
#36
A tudományos fejlődés minden szakasza teória gyártás. A különbség a tudományos és a vallásos gondolkodás között az, hogy a tudomány minden erejével az aktuálisan elfogadott teória megdöntésére fókuszál, míg a vallás az alátámasztására.
#35
"ez kutya kozonseges ido, penz es energiapazarlas."

Sokan hisznek fanatikusan a Földön kívüli civilizációk létezésében. Nekik fontosak az ilyen dolgok, sokan anyagilag is támogatják. Az egyházak mögött gazdasági érdekek is állnak. Egy a miénktől független Földön kivüli civilizáció létezése megrengetné az egyházakat is. Ezért nekik is fontosak az ilyen kutatások, csak ők a nemleges eredményeknek örülnek.

A tudósok azt kutatják, amire lehetőségük van. Ha a helyükben lennék, én bizony nagyon örülnék minden olyan lehetőségnek, amelyekkel többlet információt gyűjthetnék be és vidáman méricskélném a galaxisokat a fanatikusok pénzén és csak az érdekelne, hogy hátha valami új, érdekes dolgot fedezek fel az adatok segítségével.

Szóval ezt én pazarlás helyett inkább egy szimbiózisnak fogom fel. Jól járhatnak az"UFO" hívők (mert lesz témájuk és nekik ez a fontos), jól járhatnak az egyházak (mert megint csak "tudományos" megerősítést nyert, hogy csak minket teremtettek) és jól járhatnak a tudósok (mert lesznek korábban sosem vizsgált adataik, amiken agyalhatnak). Ha fejlődik a tudomány, azzal több lehetőség nyílik az emberiség számára. Ezért az ilyen kutatás hasznos a lehetőségek bővítésében.

Egyszerűen bármilyen információ jól jöhet. Lehet egyszer éppen ez segít majd valakinek egy nagy felfedezésben. Lehet, hogy sose lesz jó semmire. Ezek olyan dolgok, amikre nincs előre helyes válasz.
#34
Houston we have a problem
Arról van szó, hogy meg kéne nézni a környező szupercivilizációk ősemberei elég tábortüzet raktak - e, hogy észre vegyük őket. Így talán van esély rá hogy elbeszélgessünk velük a jövőben. De a kétkedőknek is jut pár szavunk. Aki megtanít egy kutyát sakkozni igenis megérdemli, hogy szupercivilizációkkal beszélgessen. Mert ugye az atom silók tetejéről visszaverődő napfény sokkal több hőt ad le mint az ősemberek rakta tüzek.

Ezek a cikkek arra jók, hogy elbizonytalanítsák a népet arról hogy hol is tart a csillagászat tudománya jelenleg. Távoli csillagok bolygóit vizsgálva, azok apró foltok csupán még a mi galaxisunkban is, de távoli galaxisok bolygóit persze be tudjuk mérni azon az alapon hogy mekkora volt a Trabant eladás mzperx vállalatnak, hogy telepöfögjék vele a légkört, üvegházhatást idézve
#33
"De tessék, lehet elméleteket, meg projekt terveket készíteni, hogy ki milyen módszerrel keresne idegen civilizációkat"

Inkabb azt kerdeznem: Minek? Regota almodozik az emberi faj, arrol hogy nem egyeduli a vilagmindensegben, de arrol is sokan almodoznak, hogy van 1 szakallas bacsi, aki 6 nap alatt teremtett mindent...A sajat kozvetlen kornyezetunkrol is veszett hezagosak az infoink (kezdjuk mindjart a naprendszerrel, de meg a Fold maga is tartogat meglepeteseket) es raadasul lila fingjuk sincs arrol, hogy mit keresnek pontosan "odakint"...ez kutya kozonseges ido, penz es energiapazarlas. Nem azert mert tudomanyellenes vagyok, hanem ilyen formajaban netto baromsagnak tartom (kb, ahogy TokraFan irta lejjebb)
#32
Szeretem az ilyen kutatásokat...Még a saját naprendszerünkről is alig tudunk valamit, a Mars gyakorlati vizsgálata sorra dönti meg a korábbi elméleteket, ennek ellenére bátran vizsgálunk távoli galaxisokat civilizációk után...LOL...:-) Én absolute tudománypárti vagyok, és az is világos, hogy kutatni és próbálkozni kell, de talán reális célokat kéne kitűzni. Mert ez így így lassan egy buta vallás lesz...(lesznek akik hisznek a szupercvilizációban és lesznek akik nem, a lényeg itt is a HIT-en van és nem a tudáson)...és ez így gáz...Még akkor is, ha bármilyen tudományos fejlődés első szakasza a teória gyártás...
A jelek fogdosása, SETI program pedig szép és jó, de rettenetesen szűk látókörre vall, ha a Földi technológia alapján ítéljük meg más galaxisok civilizációit. Mintha nem léteznének olyan kommunikációs lehetőségek, melyekről még csak álmunkban sem hallottunk...Szart se érnek a rádióteleszkópok, ha a szupercivilizáció egészen más típusú "jeleket sugároz".
Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2015.04.21. 23:32:59
#31
Szerintem a kutatás annyival fog lezárulni, hogy jé, a galaxisok átlaghőmérséklete nagyobb szórást mutat annál, mint amit a lakói a nyitva felejtett ablakokkal és űrhadjáratokkal tudnának okozni.
#30
"A mi galaxisunk 7000 fényév széles"

-Ha az átmérőre gondoltál, van az 150 ezer fényév is.
Egyébként meg pár százmillió év ide vagy oda egy tízmiliárd éves galaxisnál nem sokat számít. Tehát éppen kaphatnánk üzenetet pár millió fényévre lévő galaxisról, csak sok értelme nincs az adásnak. Ahhoz, hogy egy olyan civilizáció fogja amelyik éppen akkor már a jelfogás szintjén van, nagy szerencse kell. Vagy évmilliókon át folyamatosan kellene küldeniük a jelet. Ezért inkább nem is küldik. Értelmetlen energiapazarlás.
Sokan nem tudják, hogy a rádiócsillagászat kezdete óta annyi energiát fogtunk föl a csillagoktól, galaxisoktól a rádiótávcsöveinkkel összesen, amennyi egy pohár víz hőmérsékletét egy fokkal épp csak megemelné. És ez sok ezer milliárd csillag! Egy civilizáció jelei elvesznének. A hozzánk jutó energiamennyiség rendkívül kicsi lenne még akkor is, ha éppen elfoghatnánk, mert az időpont szerencsésen összejön.
A mi galaxisunk már szóba jöhetne, de csak akkor, ha a közeli csillagokról kapnánk. De ahhoz elképesztő szerencse kell, hogy az égbolton szabadszemmel látható csillagok valamelyikének bolygóján a mi szintünkön lévő civilizáció legyen. Az is lehet persze, hogy van, de még csak a mi szintünkön vannak, vagy lejjebb. És a mi szintünkön még nem éri meg egy város energiamennyiségét sem kisugároznunk. Annyi pedig elvész a csillagok rádiózajában, még tíz fényév távolságban is.

Utoljára szerkesztette: mizar1, 2015.04.21. 19:25:24
#29
Igen, elég valószínű, hogy sok százezer/millió dolláros kutatásokat csak úgy látatlanban megfinanszíroznak, mer' a tudós aszongya hogy jufókat keresünk. Megvan annak a tudományos alapja, hogy mit, miért, és hogyan keresnek, csak kicsit utána kéne nézni, nem beböfögni, hogy minden tudós hülye. (Ez utóbbi nem csak neked szól.)

De tessék, lehet elméleteket, meg projekt terveket készíteni, hogy ki milyen módszerrel keresne idegen civilizációkat - a láthatatlanok mindenki más számára és olyan fejlettek, hogy a mi magas szintűnek gondolt amúgy tök primitív technológiánk még a nyomukat sem érzékelheti szintű "kutatási" módszerek nem érnek - lássuk ki kapna rá támogatást! (Ilyen hozzáállással ugyanis még senki nem jutott előbbre.)
Utoljára szerkesztette: BladeW, 2015.04.21. 18:25:34
#28
Ez most vicc, vagy elmebaj?
NEXUS6
#27
Jelenleg a gépeink szinte kivétel nélkül egyfajta hőerőgépek, vagy legalább is ehhez kapcsolódó alapvető kapcsolatban vannak a környezetükkel.

Namost a fejletteb civilizációk technológiája nem az általunk használt makrofizikához kapcsolódó elvekre, hanem kvantumtechnológiára épülhet, olyan jelenségekre effektusokra, amelyeknek köze nincs az entrópiához, a Boltzman-eloszláshoz, vagy folytonos hőmérsékleti spektrumhoz.
Szal a kutatás azt mutatja, hogy a vizsgált X ezer galaxisban valószínűleg nincs olyan technikai civilizáció, ami a mi technológiánkat használva alkotott volna meg egy galaktikus birodalmat. Ami a mi technológiánkra nézve elszomorító, mert akár azt is jelentheti, hogy kevesek vagyunk egy ilyen létrehozásához, még.

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

#26
Most őszintén, ki tudja milyen szintre fejlődhet egy több millió éves fejlett civilizáció?

Még az is lehet, hogy láthatatlanok mindenki más számára és olyan fejlettek, hogy a mi magas szintűnek gondolt amúgy tök primitív technológiánk még a nyomukat sem érzékelheti...

A helyzet az, hogy még elképzelni sem tudjuk, hogy mire lehet képes egy magas technológiai szinten több millió évig fejlődő életforma, lehet, hogy a szó valódi értelmében véve mindenható - alakváltó - sérthetetlen - örökké élő "istenekké" válnak. Hiszen mi más is lehetne a technológiai fejlődés csúcsa, hacsak nem egy halhatatlanná váló szuper képességekkel rendelkező életforma?


Utoljára szerkesztette: MasterMason, 2015.04.21. 16:02:19

https://fxmason.blogspot.com/

#25
Az eszköz szentesíti a célt? <#finom> Ámen!
#24
Meg tudják nézni a hőkibocsájtást, így meg is szeretnék nézni, hátha észre vesznek valami érdekeset. Ha azt mondod, hogy emberek, nézzük már meg a galaxisok hőkibocsájtását és hasonlítsuk össze, akkor azt mondják: ugyan miért? Azt nem feleheted rá, hogy csak mert képesek vagyunk rá és érdekes lehet. Ezért inkább azt mondod, hogy idegen civilizációkat keressünk. És láss csodát, már jóval többen bólogatnak rá, hogy igen, ez fontos. Már is lesz rá pénz... Közben meg fel sem merül a tudósokban, hogy ilyen módon találnának is idegen civilizációt. Viszont mást találhatnak...
#23
Az jutott még eszembe, hogy amit most a tudósok csinálnak egy ilyen kutatással, az olyan, mintha "steampunk" vagy retro jellegü civilizácíókat keresnénk. Egyes tulajdonságaik beragadtak valami ösi fejlettségi szinten, ami alapján meg lehet találni öket, másban meg hiper-szuper fejlettséget értek el. Hát vajmi kicsi a valószínüsége, hogy van ilyen.

Hmm... el is nevezem az ilyen ET kutatásokat "steampunk-civilizációs kutatásnak". <#alien>
Utoljára szerkesztette: matatom, 2015.04.21. 14:58:19
wraithLord
#22
Az univerzum nem csak térben nagy, hanem időben is. 13-14 milliárd éves, ennek nagy részében pedig számtalan "szupercivilizáció" keletkezhetett, és tűnhetett el.

Amúgy szerintem túlságosan magunkból indulunk ki, amikor (intelligens) életet keresünk. Mondjuk tapasztalat híján másból nem tudunk...
#21
Ha vicc volt akkor ütött, de ha trollkodás, akkor egy kicsít túlnyomtad, a hihetöségen túlra. Szerintem az elözö, szóval jó kis szatírikus poén.
Utoljára szerkesztette: matatom, 2015.04.21. 14:47:46
#20
Akkor maradj tov ábbra is vak, a lelked rajta. Gondold hülyeségnek és röhögj ki, ahogyan sokan teszik, akik nem
akarnak azon kívül látni, amit elhitetnek velük. Még az sem zavar, már megszoktam. <#lookaround>

De kommentelésemet jó lenne, ha nem te döntenéd el, már mint hogy nekem szabad-e. <#conf>

#19
Szerintem galaktikus méretü szupercivilizációban a mi kis civilizációnk jellemzöit keresni teljesen értelmetlen. Minél fejlettebb, vagy fejletlenebb egy civilizáció a miénkhez képest, annál drasztikusabban különbözik. Nézzünk csak szét saját házunk táján micsoda óriási feljettségi és éppen ezért kulurális, technikai, társadalmi, motivációs különbségek vannak.

Pl. hasonlítsuk össze a világ vezetö politikusainak, vagy leggazdagabb embereinek családját egy bennszülött szeparált délamerikai törzsbeli családdal. Mintha nem is egy bolygón élnénk, de legalább is többezer éves különbséggel. Csak a biológiai jellemzök (ember-ember) és az azonosság diktálta alapszükségletek azonosak (enni, inni, szaporodni, gondolkodni stb.). Ha biológialilag kicsit is mások lennénk, még drasztikusabbak lennének a különbségek, mint pl. a majom és az ember, és még inkább leszükülne a közös jellemzök száma. Egy majom társadalom (tudom nem civilizácíó, de a példának megfelel), már nem termel több höt, mint a többi állat.

Senki sem tudhatja, hogy egy galaktikus méretet öltö civilizáció lényei fejlödésük folyamán milyen mértékü átalakulásokon estek át. Ám minél nagyobb, azaz galaktikus méretü a civilizáció, annál fejlettebb, és minél fejlettebb, annál valószínübb, hogy drasztikusan, gyökereseken megváltozott. Nem tudhatjuk, hogy az ilyen társadalom vajon hö formájában sugároz-e többlet energiát, vagy hogy egyáltalán hozzánk hasonló biológiai lények-e még, nem pl. korábban számitógépekbe átültetett tudatokkal rendelkezö gépek, vagy még valami ennél is elképzelhetetlenül eltéröbb formák, amelyek esetleg egyáltalán nem, vagy csak töredékében szabadulnak meg hö formájában az energiától, vagy próbálják azt elöállítani.

Nekünk egyedül hozzánk hasonló szintü és hasonló biológiai jellemzökkel rendelkezö civilizácót van esélyünk megtalálni, ez viszont drasztikusan lecsökkenti az esélyt. Ez nem jelenti azt hogy nincs más akár hozzánk hasonló lény a világürben, vagy hogy sohasem találjuk meg ezeket, csak annyit jelent, hogy a felfedezés az inkább lesz egy lottónyeremény megnyeréséhez hasonló, nagyon ritka, véletlenszerü esemény, mint a célzott elméleteken alapuló szorgos kutatások produktuma. Kutatni, kell, hiszen ha nem tesszük, talán soha nem tudjuk meg van-e odakint hozzánk hasonló. Hogy példánál maradjak, aki nem lottózik az sohasem nyer (de az egy helyett 100 kitöltött szelvény is elhanyagolhatóan növeli az esély), de találgatásokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy mennyi idö múlva találjuk meg öket elég merész válalkozás.

Ugyanúgy nem sok értelme van tölünk jóval fejlettebb, vagy fejletlenebb civilizációkat keresni, mert annak az esélye hogy ilyent találjunk praktikusan nulla, hiszen nem is tudjuk milyen jellemzöket kell keresni, és ha rá is találnánk akkor sem fognánk fel, hogy ez az amit kerestünk. Elmennénk a jel mellet úgy mint ahogy egy rovar elzúg a fejed mellet és fel sem fogta, hogy ez egy ember volt mellette. Ha pedig hozzánk hasolókat találunk egyszer, az a hasonló fejlettségböl kifolyólag (még nem tudunk nagy idöt és távot áthidalni) szinte kizárja azt, hogy kommunikáljuk velük.
Utoljára szerkesztette: matatom, 2015.04.21. 14:41:10
#18
Vegyél egy távcsövet és nézz vele a holdon erdőket. De ide ne kommentelj. Ez nem a mesedélután.
#17
A legközelebbi civilizáció a Holdon van.

Mit gondoltok, mi a lótúróért nem tette be oda a lábukat a földi kormányok? <#fejvakaras>

Az egész Naprendszer tele van civilizációkkal. A bolygók népei a belsö részeken vannak, így tulajdonképpen a legközelebbi
civilizáció a Földön van, a Belsö Földön. <#integet2> Forrás: Richard Byrd admirális naplója

A Hold felszínének túloldalán reptilián bázisok vannak (forrás: Újvilágtudat). Fekete kocka alakú hajókkal. Hogy nehezebb
legyen észrevenni, mert szar az álcázó technikájuk. <#beka3>

A fejlettebb fajok tudnak elrejtözni. A NASA mindenröl tud, ami a Naprendszerben folyik.

A NASA hülyének néz minden földlakót több mint fél évszázada.

A Galaktikus Szövetség föhadiszállása a Ganümédeszen, a Jupiter Holdján van. Forrás: David Wilcock.

A Hold és a Mars is tele van élettel, növényzettel , erdökkel. A Holdnak van légköre, csak ritka. Miért vörös minden
Mars felvétel és minden Hold felvétel meg szürke? Miközben a szürök eltvávolításával rögtön kiderül, hogy
van élet ezeken a bolygókon. Ezt már sok ürhajós is bevallotta. Miért kell akkor tovább hülyének nézni
mindenkit?

Tele van élettel a galaxis, csak mi elölünk titkolják a kormányok. A saját Földünkün belül nem vesszük észre az itt
élöket se. (Belsö Föld).

#16
Mondjuk a galaxisok közti utazásnak evolúciós és társadalomtudományi problémái is lehetnek. Ha oda is érünk, ahová indultunk, feltehetően más fajokká alakulunk át, és rég elfelejtjük miért is indultunk. Nem tudom, hogy egy időtől függően változó fajokból álló társadalom érdeklődését, bármilyen cél iránt, meddig lehet fenntartani.
Ennyi erővel tegyük fel, hogy elindultunk, és azok a messzi zöld lényeg vagyunk mi, az odaérkezés pillanatában. Nagyjából pont ilyen lenne az, ha valóban "oda"utaznánk. Az adott civilizáció, vagy faj jelenlegi énje eltűnne az utazás során kialakulthoz képest. Az sincs kizárva, hogy idővel növényekké fejlődnének 😛
#15
Ez nem is rossz, ahogy fogy a csillag energiája, egyre közelebb keringenek hozzá, majd a végén ha szupernóvává akar alakulni, betáraznak a kibocsátott energiából annyit, hogy egy újabb csillagig elérjenek, majd folytathatják tovább az utazást.
Már csak az a kérdéses, hogy bírsz rá egy csillagot az irányított mozgásra, Illetve, hogy nem -e rántasz magaddal idő közben egy rakat kis..és nagy bolygót 😄 Esetleg valami fekete lyukat lehetne arra használni, hogy a gravitációjával mozgatni lehessen egy csillagot, bár annak létrehozása sem alsós feladat.
Nem rossz ötlet, de én egyelőre az űrhajókban nagyobb jövőt látok 😄
#14
Ha két galaxis között néhány millió fényév táv van, a csillagot meg felgyorsítod annyira, hogy ne a mozgatása vigye el a teljes energiáját, nem néhány millió, hanem néhány milliárd évig tarthat az út, azalatt a csillag meg már normális módon is kiég, ha nem veszel ki belőle többletenergiát, szóval eléggé esélytelen. Valószínűleg nem véletlen, hogy nem kóricálnak magányos csillagok a galaxisok közötti térben. Elszakadni egy akkora gravitációs mezőtől, amit egy galaxis jelent, nem kevés energia kellhet egy csillagrendszer tömegéhez.
Bár ha az megoldható lenne, hogy egy csillag az összes energiáját szép folyamatosan egy adott irányba küldje ki, egy viszonylag szűk "csóvában" talán már ez elég lenne a folyamatos gyorsításhoz, csak a végén valahogy meg kéne állni vele, hogy átszállhassanak a következő, még működő csillagra...

#13
Hát a galaxison belül akár elégséges is lehet. 😊 De mondjuk a galaxisból elszőkni bolygóstól mindenestől, úgy, hogy olyan sebességgel szelje át a galaxisok közötti űrt, hogy azért ne sok millió évig tartson az utazás....hmm ez érdekes kérdés, hogy egy csilagnak van e ennyi energiája, mindamellett, hogy a hőmérséklete nem szenved jelentős változást, mert ugye az meg a bolygónak volna rossz. Bár fene se tudja, akkor meg közelebb viszik a bolygót a naphoz, ha már annyira ügyesek 😊
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2015.04.21. 12:56:56
#12
Azt tudja valaki, hogy egy csillag úgy általában elegendő energiát bocsájt ki ahhoz, hogy valami szuper civilizáció energiaforrsáként magával vigye? Úgy értem, ha pl. nem bocsájt ki annyi energiát, ami a csillag mozgatásának energiáját fedezi, akkor nem éri meg magukkal vinni. Ha tudnák mozgatni a csillagot, vihetnék magukkal a saját bolygójukat is, nem iskellene hozzá űrhajó, közben otthol maradhatnának. Úgy azért csak kényelmesebb utazni. Ha szuperintelligens lény lennék, én biztosan így csinálnám. 😊
MuchACHO79
#11
Nos. 2 meglátás a beszűkült tudatomból:
-12 milliárd éves bolygó: A föld 4.5 mld éves és bátran kijelenthetjük, hogy az evolúció számos "tévedése" után vagyunk mi most itt, de nagyjából 50 éves űrkorszaunk után ugye nem vagyunk képesek más bolygókra telepedni. Megannyi nagy kihalás ment végbe a földön, elméletileg a 250 millió évvel ezelőtti perm kihalásnál akár már mi is létezhettünk volna. Azóta volt 4-5 kataklizma és ha most bekövetkezik nagy valószinűséggel több millió évig ismét csak primitiv élet lenne a földön. Következménye, hogy úgy gondolom az emberi faj léte csillagászati szempontból rendkivül rövid ideig maradhat fenn, egyáltalán nem biztos, hogy valaha le tudunk küzdeni bizonyos akadályokat.
És épp ez lenne a második problémám: Az iszonyatos távolságok. Akárhogy is nézzük a fénysebesség túl lassú. Lehetnek élőlények melyek akár több ezer évig is képesek élni, akkor is túl sokáig tart fénysebességgel csillagtól csillagig utazni. Nem mellesleg galaxistól galaxisig. Mindennek van határa, elképzelhető, hogy nem áthidalható távolságokról beszélünk. Ha valahogy megkerülöd a teret, vagy formálod az időt sem hiszem, hogy nem jelent veszélyt az űrben elvétve ugyan de jelen lévő anyag, por, kőzet, stb.

---------------------------- :-/

#10
Talán mert végül minden energia, amit előállítasz és felhasználsz valamilyen célból, hővé alakul. A civilizáció meg feltételez valamilyen szintű együttműködést a civilizációt alkotó egyedek között. Persze ha már felemelkedtek, mint az Ősök, akkor nincs szükségük iparra, termelésre, és hasonló energiaigényes műveletekre, de amíg fizikai testük van, azt valamiképp fenn kell tartani, az élethez energia kell, a mozgáshoz szintén. És nem kell a csillagok hőmérsékletével összevethető különbségekre gondolni. Néhány tized Kelvin fok eltérés is kimutatható a megfelelő műszerezettséggel (lásd a minapi supervoid felfedezést, ahol 0.75 Kelvin eltérés alapján találták meg azt az óriási térbeli szerkezeti eltérést, ha jól olvastam) és egy olyan civilizáció, ami galaktikus méretekben utazgat pl ide-oda a saját galaxisán belül, elhasznál annyi energiát, ami már kimutatható.
Inkább az egyidejűség a probléma. Lehet, hogy számtalan hatalmas, fejlett civilizáció létezik/létezett odakint, épp csak olyan messze, hogy mire ideér a létezésük jele, már rég kihaltak, odébb költöztek, továbbfejlődtek valami magasabbrendűvé és épp a csillagaikkal labdázgatnak, vagy a galaxisukat egy másik univerzum felé tologatják, mert ez már uncsi.
Amíg a fénysebesség megköti az érzékelésünk sebességét, addig csak a múltat látjuk, 1-2 millió év meg akár egy galaktikus méretű civilizáció felnövekedéséhez és kihalásához is épp elég lehet, a milliárd évekről ne is beszéljünk. Na ezért nem hiszek az UFO-kban sem. Az idő és a sebesség komoly gát, lehet, hogy áttörhetetlen.
Utoljára szerkesztette: SaGa, 2015.04.21. 12:52:17

#9
Mondjuk azt már felfedezték, hogy léteznek(tek) több mint 12 milliárd éves bolygók, szóval ha a Földből indulunk ki, akkor bőven volt idő és lehetőség egy szupercivilizáció kialakulására. Csak az a baj, hogy mindig a földi életet vesszük alapul, mindig saját magunkat keressük odakint. Egy teljesen idegen K3 civilizáció hozzánk képest kb. olyan lehet, mint a baktériumokhoz képest az emberek, vagy még különbözőbbek, hiszen előbbi kettő egy fáról származik, arról nem is beszélve, hogy az anyabolygójuktól, a naprendszerüktől és rengeteg más változótól függően a fajuk, a civilizációjuk és a gondolkodásmódjuk is radikálisan máshogy fejlődhetett, mint az emberiségé...

"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB

#8
Szerintem azért a kutatók is foglalkoznak ezzel a problémával, csak sajnos ez a cikk elég szűkszavú ilyen téren.

Én úgy közelíteném meg a dolgot, hogy egy fejlődő civilizáció mondjuk 100 ezer évig lehet jelen (aztán vagy felfedezi a féregjáratokat és elfoglalja az univerzumot, vagy kicsinálja magát, vagy bezárkózik valami virtuális valóságba és nem mutat életjeleket kifelé). Valami folytonos statisztikai eloszlással ki kéne mutatni, hogy ha létezett az adott galaxisban valaha (mondjuk az univerzum első 4-5 milliárd évében feltehetően nem) is civilizáció, akkor mekkora a valószínűsége, hogy 2 millió éve éppen létezett. Ezek után meg lehetne adni, hogy ha épp 2 millió éve nem létezett élet, akkor adott valószínűségi szint mellett soha sem létezett. Szerintem ők is így közelítik meg a dolgot.

Amivel viszont nem értek egyet, hogy egy civilizációnak kibaszott nagy hőt kell termelnie. Ez a Kardashev-skála 3-as szint olyan civilizációkat feltételez, ahol a Közgép csillagokból épít galaktikus autópályákat.. 😄
Ráadásul ha jó hatásfokkal nyomják az ipart, akkor kifelé nem is sugároznak hőt, nem abból kell kiindulni, hogy nálunk szar a távhő 😛

Viccet félretéve, ez a kutatás csak arra lehet bizonyíték, hogy nincs csillagrendszereket átívelő több százezer éves gigatársadalom, de ezt is csak adott valószínűség mellett jelenthetjük ki
Utoljára szerkesztette: culas25hc, 2015.04.21. 11:38:42
#7
Pontosan így van. A saját galaxisunknak is van két kisérő galaxisa ezek 170 és 190 EZER fényévre vannak.
A legközelebbi különálló galaxis az Andromeda köd ami kb 2.2 MILLIÓ fényévre van.
Amit meg a Hubble fényképezgetett és a NASA vizsgált csak messzebb lehetnek ettől, szóval minimum több millió évvel ezelőtt történt dolgokat láthatnak, és vizsgálhatnak.

Ha meg azt nézzük hogy mi emberek az 1900 as évektől vagyunk képesek rádióhullámok küldésére, azaz ezek a rádióhullámok fénysebességgel haladva 100 fényév távolságban járnak. A mi galaxisunk 7000 fényév széles, és a legközelebbi pedig 2.2 millió fényév távolságra van. Ekkor el lehet képzelni hogy a mi civilizációnk jelei mikor érnek el bárhová is...
Utoljára szerkesztette: Tauri, 2015.04.21. 10:30:31

#6
Amúgy mi most nem a múltat látjuk az égbolton?? ... Ha létezne valamely galaxisban ebben a pillanatban annyira fejlett civilizációt akkor is csak a múltját látnánk a kőkorszaki idejük, vagy még nem léteztek, mivel sok idő amíg ideér a galaxis kibocsátott fénye. Ki tudja ha látnánk is valamelyik galaxisban arra utaló jel hogy vannak, lehet hogy már nem léteznek mert már rég elpusztultak/elpusztították magukat. Ez felesleges kutatás, hacsak nem az a célok hogy bebizonyítsák hogy létezhet/létezett ilyen civilizáció.
Hedgehunter
#5
Mert magungbol indulunk ki, es mivel a foldet lassan felgyujtjuk, ha meglenne a techonogiank akkor valoszinuleg a a tejuttal is azt tennenk.. 😊
#4
Miért sugározna egy szupercivilizáció Nagyobb hőt, mint a csillagok általában?
Ez a feltevés, nagy butaságnak látszik.
#3
Mr Sostak megmondta a tutit. Hacsak az idegen civilizáció nem pékekből és kohómunkásokból áll, akkor miért kellene azt hőforrásként keresni?
Utoljára szerkesztette: Cefet, 2015.04.21. 08:46:41

Ha cigánynak lenni hungarikum, ha zsidónak lenni jó, ha melegnek lenni büszkeség akkor MAGYARNAK lenni miért rasszizmus ?

#2
ja egyesült... már amelyik a népirtást túlélte......


amúgy ennek mi köze a cikkhez? 😊
#1
Mint ahogy erre már volt példa a Föld történetében is.
Az indiánok tudata EGYESÜLT,és felvette a kapcsolatot a spanyolokkal...
Kb. UGYAN AZ lenne az eredmény.
← ElőzőOldal 2 / 2