Hollywoodban még a fekete lyukakat is sminkelik

Ez így ok, ha csak a gravitáció lenne a probléma, de nem csak az általános relativitás játszik, hanem a kvantummechanika is. A felvetésed teljesen korrekt, akár szörfölni is lehetne egyet egy szupernehéz fekete lyuk eseményhorizontján belül, de csak ha bizonyos feltételek teljesülnek. És ez egy piszok nagy ha. Még abban sincs általános konszenzus, hogy egyáltalán átléphető-e az eseményhorizont, és nem semmisül meg azonnal a felületén mindenféle spagettifikáció nélkül (tűzfal elmélet, és paradoxonjai)
Utoljára szerkesztette: cylonflatus, 2015.02.17. 00:16:01

Na nem hagyott nyugodni, utánaszámoltam, az eredmény egyezik a sejtésemmel.

Vegyünk egy 5 naptömegű fekete lyukat.

Eseményhorizont mérete:

r=2GM/c2

Tehát: (2*6.67*10^-11*10^31)/2.997*10^8^2 = 44511 m

vegyünk egy olyan sugarat, ami már belül van az eseményhorizonton, legyen ez 30000m

Nézzük meg itt a gravitációs erőt:

Fgrav= (G*m1*m2)/d

Tehát Fgrav=(6,67*10^-11*80*10^31)/30000 = 1778666666666666666,66 N

vegyük a fejünknél ébredő gravitációs erőt ami 30002m-en ébred

Tehát Fgrav=(6,67*10^-11*80*10^31)/30000 = 1778548096793547096,86 N

Itt az erőkülönbözet már óriási, széttép minket simán. Sőt ez esetben már az eseményhorizont előtt szét leszünk szakítva. Tehát viszonylag kis tömegű fekete lyuknál az eredmény az, hogy már az eseményhorizont előtt a gravitációs erő különbsége szétszakít.


Vegyünk egy 100 milliószor nagyobb tömeget

Eseményhorizont mérete:

r=2GM/c2

Tehát: (2*6.67*10^-11*10^31*10^8*100000000)/2.997*10^8^2 = 4451100000000 m

vegyünk egy olyan sugarat ami már belül van, legyen ez: 3000000000000m

Nézzük meg itt a gravitációs erőt:

Fgrav= (G*m1*m2)/d

Tehát Fgrav=(6,67*10^-11*80*10^31)/3000000000000 = 17786666666,666666666666666666667 N

vegyük a fejünknél ébredő gravitációs erőt ami 3000000000002m-en ébred

Tehát Fgrav=(6,67*10^-11*80*10^31)/3000000000002 = 17786666666,654808888888896794074 N

Az erőkülönbség érdekesmód csak 0.01 N pedig bőven az eseményhorizonton túl vagyunk. Tehát elmondható, hogy nagy tömegű fekete lyukak esetében átléphetjük a horizontot károsodás nélkül, kisebb tömegűek esetében viszont nem. A kulcs az, hogy a tömegközépponthoz közeledve nő meg az erőkülönbözet.

Oké, közelítgessél sarki pályán, hogy elkerüld az akréciós korongot!
Tudod mekkora mágneses teret gerjeszt az akréciós korong, és hogy az milyen részecskeözönt bocsát ki merőlegesen a korongra?

Akkor számolhatsz, mert az eseményhorizont közelében már pár centinél is elég nagy lesz a gravitáció különbsége ahhoz hogy bármilyen anyagot szétszakítson. És egy feketelyuknak még mindig csak pár tucat kilométer az eseményhorizontja. A galaxisok közepén tanyázó szupermasszív kategória meg kizárható akréciós korong nélküli példányokkal. egy galaxis közepe baromi sűrű ehhez. Bazmeg eleve ott csatlakoztam be, hogy fényévnyi eseményhorizont kicsukva.

És ha beszarsz, akkor sem képzelhető el, hogy az eseményhorizontig eljuss egészben. Egy méterre, egy kilométerre, tíz centiire, tökmindeg, de szarrá szakadsz. És ha megkérlek, ne okoskodjatok azzal, hogy nem a gravitáció, hanem a pontszerűségünk nem volta miatt a különböző pontjainkra ható gravitáció különbsége miatt szakadunk szét, mert kibaszottul tudom, hogy így van. Szerintem ennek baromira le kellett volna jönnie, hogy tudom. Pont ezért írom, hogy szarrá szakadnál. Nem kettő meg három felé, hanem a kémiai kötések elengednének, és egy részecskenyaláb lennél, nem egy test.

Nem. Olvasd el gforce válaszát. A gravitáció a legkisebb erö. Holnapra kiszámolon neked ha akarod, most rohanok. Addig is Roche-sugá gugli. Korong? Akkor sarki pályán kell közelíteni. Amúgy nem csak az aktív feketelyukaknak van akréciós korongja, ha nincs a közelben valami amitöl korongja lesz, akkor szabad a pálya. Elég jó cáfolatok?

"összemérhetővé válik az átmérővel." természetesen ilyen nagy gravitációjú tér esetén ez az összemérhetőség nem néhányszáz méter jelent.

Miért következne be előtte? Komolyan kérdem. egy 100CSe sugarú eseményhorizont előtt vagy után közvetlenül mi tépne szét? Ez még nagyon nagy távolság a tömegközépponttól, ergó a gravitációs különbség ami a fejed és lábad között van az elhanyagolhatóan kicsinek adódik.

Képlettel:
Fgrav fejednél=G*m1*m2/d1négyzet

Fgrav lábadnál=G*m1*m2/d2négyzet (itt a d 2m-el kisebb)


Ahol d1 a fejednél mért ármérő d2 pedig a lábadnál mért.

A testedet széttépni akaró erő: Fgrav (lábnál) minusz Fgrav (fejnél)

A két Fgrav különbsége abból adódik, hogy a d1 kisebb a lábadnál, mint a fejednél (d2). Ha ugyanannyi lenne akkor nulla erő hatna rád. De mivel a két oldalon szereplő d értéke lényegében ugyanannyi (2m különbség semminek sem számít ha a d 100 csillagászati egység) így a Két Fgrav lényegében szinte ugyanannyinak adódik. Ergó a testedet széttépni akaró erőhatás nagyon kicsi. Ez az erőhatás a távolság lényeges csökkenésével fog nagyra nőni csak, mégpedig akkor, ha a két d különbsége összemérhetővé válik az átmérővel.

Utoljára szerkesztette: gforce9, 2015.02.16. 19:05:08

"És egy másik probléma, hogy hol kezdi az embert a gravitációs erő szétszaggatni, mivel az ember nem rendelkezik számottevő tömeggel, ezért nyilvánvalóan csak nagyon közel érvényesül ez a hatás, én most nem számolom ki neked, mert a fenti értéknél jóval kisebbet kapnék, az fix."

De abban megállapodhatunk, hogy ez az eseményhorizont előtt megtörténik. Ha esetleg túlélnénk az akréciós korong sokmillió fokos plazmáját. Hoppá-hoppá... miről is beszéltem? Jé, csak nem pont erről? Akkor minek a sok mellérizsa elméleti okfejtésekkel? AMit mondtam az igaz? Igen. Akkor meg?

Cáfolj már meg, hogy nem arról beszéltem, hogy az eseményhorizontot egészben nem érhetjük el, mert az akréciós korongban elégünk és szétszakadunk. És cáfolj meg, hogy ebben tévedtem.

Ez egyértelmű, de az eseményhorizont előtt bekövetkezik, az is. A néhány tonnás elméleti feketelyukakat leszámítva, amik a naprendszeren belül is lehetnek.

Nem feltétlenül kell nagy tömeg, ha nem tömegponttal számolunk, a híg feketelyukak esetében több fényév is lehet. De ez egzotikus, vagy hipotetikus feketelyuk, ezért ez most lényegtelen. Arról nem tehetek, hogy most hallasz ilyenről először, pedig látható módón érdekelnek az egzotikus lyukak. (Ami persze nem baj 😊. Természetesen ennek semmi köze a filmbéli feketelyukhoz, ez csak mint érdekességet említettem meg, neked. De bele kell kötni...

" Most játszunyk a számokkal!"

Ok. rs=(2Gm)/c2 A kedvedért kiszámoltam egy 10 millió naptömegű feketelyukkal, az eseményhorizont sugara: 295118960,783729 km. Durván 295 millió km, ez majdenem 2 AU (most a könnyebbség kedvért nem forog, ott nyilván valamivel kisebb). Mit gondolsz kiszámoljam kisebbel is? Amit meg te "számoltál" arról inkább feledkezzünk meg, mindenkinek jobb lesz.

És egy másik probléma, hogy hol kezdi az embert a gravitációs erő szétszaggatni, mivel az ember nem rendelkezik számottevő tömeggel, ezért nyilvánvalóan csak nagyon közel érvényesül ez a hatás, én most nem számolom ki neked, mert a fenti értéknél jóval kisebbet kapnék, az fix.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.02.16. 18:04:33

Kicsit számosítva: a lábad mondjuk van 100CSE-re a fejed 100CSE+2m -re a teljes gravitációs erő ilyen sugáron mondjuk X ami a lábadra hat és X+0.000000......00001 ami a fejedre. A széttépő erő nagysága az X-eket kiejtve kicsi. Ezt a tested elviseli. Ha ugyanezt megnézzük mondjuk 5000m-re a központtól, akkor már ez a töredék szám is nagynak adódik.

http://en.wikipedia.org/wiki/Black_hole

itt vannak osztályozva is. Akár több száz csillagászati egység is lehet az eseményhorizont átmérője, igaz nem fényévnyi.

Viszont nem a gravitáció tép konkrétan szét, hanem annak a különbsége, ami ébred mondjuk a fejed és a lábad között. Az pedig egy nagy fekete lyuk esetében nem nő olyan ütemben (mármint a különbség). Logikusan belegondolva egy több száz csillagászati egység átmérőjű eseményhorizonton belül, akkora különbségnek kell ébrednie 2m-es nagyságú testben, ami széttépi. Ez marha nagy erőkülönbség, és csak 2m-t számoltunk a sokszázmillióból. Egyszerűen nem nő ilyen ütemben 2m alatt a gravitáció, ha 200CSE távolságra vagy a központtól.

Ha érted a villanykapcsolót, akkor lehet röhögni, ha tanult reflexből használod mindenféle értelem nélkül, akkor leülhetsz....

"Már az eleve óriási baromság, hogy egy fekete lyuk feltűnik a naprendszeren belül. Sőt egy égitest felszínén! Mivan?!
Szerintem az egész forgatókönyvet egy begombázott agyonszipuzott drogos banda írta az első delíriumos lázálmuk alapján."

Elvileg létezhetnek feketelyukak a naprendszerünkön belül is, persze ősi mikrofeketelyukak háztömbnyi, max hegynyi tömeggel. Bizonyos elméletek szerint az ősrobbanáskor keletkeztek lokális anyag koncentrációkból. Ha belegondolsz, egy homogén ősrobbanásban nem keletkeztek volna galaxisok sem, hanem egyenletesen elterült volna az anyag.

Mármint az eseményhorizont sugara fényévnyi távolság?
Beszélsz sületlenségeket...
Ahhoz baromi nagy tömeg kellene...
A feketelyukak eseményhorizontja pártíz kilométer. Most játszunyk a számokkal! Ha a gravitáció négyzetesen csökken a távolsággal, egy 100 milliárdszor nagyobb feketelyuk gyök 100 milliárdszor nagyobb távolságon fejt ki ugyanakkora átmérőjének nagvitációt, ha nem jön a képbe valami relativitási bizbasz, amire most nem gondoltam. Ez akkor harmincezerszeres sugarat jelentene, ami egy átlagos csillag nagyságrendje...

Hát ja. Rossznyelvek szerint mi is egy feketelyukban élünk, amit úgy hívnak Univerzum.
XD

Tisztázzuk, a filmbéli feketelyukról beszéltem. A gravitációs erő nagysága a testek távolságától függ. Az eseményhorizont mérete mindenképpen nagyobb, azaz távolabb van mint a feketelyuk avagy a tömegközéppont. Ez lehet több millió Au.-ra is szingularitástól, sőt akár fényévekre is...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.02.16. 15:59:39

"1. Egy feketelyukba belesbe nem tép szét azonnal a gravitáció, ez attól is függ milyen messze van a szingularitás az eseményhorizonttól."

Ja, az eseményhorizontot meg sem kell közelíteni, hogy széttépjen. Most ne beszéljünk az elméleti, pár tonna tömegő feketelyukról, amiknek az eseményhorizontja kissebb, mint egy atom, vagy egy részecskegy.yorsítóban előállíthatóról, hogy két proton olyan közel kerül egymáshoz, hogy mikrofeketelyukak lesznek...

A nemesgázok semmilyen kémiai kötésre nem képesek, nem alkotnak molekulát. Még saját magukkal sem. Mivel a külső elektronhéjuk is telítve van. Néz utána egy kémiakönyvben.

Az hogy az eseményhorizonton belül, mikor tép szét a gravitáció, az attól függ, hogy mondjuk a lábadnál meg a fejednél mikorra válik annyira különbözővé, hogy szétszakítana. Erről én úgy tudom, hogy különösen a nagy tömegű fekete lyukaknál nincs szó arról, hogy ez az erő az eseményhorizontot átlépve rögtön ekkora különbözetet adna, az majd csak a központ felé közelítve válik akkorává. Az eseményhorizonton áteső ugyanúgy esik tovább a saját szemszögéből nézve mindaddig míg az árapály erők szét nem tépik. De ez nem attól függ, hogy átlépi e a horizontot vagy nem. Hanem attól, hogy a beeső ember egy inerciarendszernek tekinthető e vagy nem.

Néhány tévedés... Egyszer már részletesebben leírtam, itt. Most csak vázlatpontokban szedem, ha valaki nem érte egyet, szóljon, kifejtem.

1. Egy feketelyukba belesbe nem tép szét azonnal a gravitáció, ez attól is függ milyen messze van a szingularitás az eseményhorizonttól.
2. Kerr-féle forgó fekete lyukból ki lehet jönni.
3. A szingularitás és féreglyuk nem ugyanaz.
4. A Hawking-sugárzás és párkeltésnek semmi köze egymáshoz (az csak ismeretterjesztő formában szokták magyarázni, teljesen másról van szó):

Csakhogy az a nitrogén-dioxid, nem pedig az N2 (nitrogén-gáz)...

"TÖKÉLETES NAGY FEKETE SEMMIT.... édes ennyit és semmi többet..."

Lapajka drága, sok igazságot mondtál, de ebben speciel tévedsz.
Az örvénylően áramló anyag az akréciós korongban magasabb hőfokra hevül, mint a nap belseje, és ezt bizony látni lehetne. Márha van a környéken beszippantható anyag....

"Ott a feketelyuk közelében volt a bolygó, és emiatt - vagyis a feketelyuk gravitációs terében - telt lassabban a mi időnkhöz képest. "

Akkor kár ezen az egész színmizérián filózni, mert úgy tudománytalan az egész, ahogyan van. Ahol ennyire időtorzít a gravitáció, ott szét is szaggat mindent. Másrészt, ha van akréciós korong, az pármillió fokos, és olyan sugárzást generál, hogy öl mindent. Meg úgy nagyjából szét is szakadnánk egy féregjárat felé közeledve...

"A nitrogén nemesgáz, vagyis semleges,"

Marhára nem az. A NO2 a nevetőgáz...

Azért a feketelyuk egyáltalán nem sötét... már a közelében (még az eseményhorizonton kívül) minden szétszakad, és ez az ami pont nem láthatatlanul történik... ráadásul egy fekete lyuk környzete nem sterill és tiszta, hatalmas mennyiségű anyag van már körüötte, keringve... és ebben az anyagtömegben történik meg a rombolás, szétdarabolódás, ez pedig sugárzással, fényjelenséggel jár... szóval a fekete lyuk az eleve nem láthatatlan, nagyon is fényes valami lehet. De nem maga a lyuk fénylik, hanem a körülőtte éppen megsemmisülő, odaszívott anyag az ami világít.

"Már az eleve óriási baromság, hogy egy fekete lyuk feltűnik a naprendszeren belül. Sőt egy égitest felszínén! Mivan?!"

Ezt melyik filmben láttad? Mert ugye az Interstellarban nem volt ilyen.

Ugyan nem nemesgáz a nitrogén, de jelenleg a Föld légkörében ~78%-nyi van belőle. A 18%-hoz az oxigén van közel (20,9%)

"Aztán ugye a filmben arról van szó, hogy egy nagy tömegű és kevésbé agresszív feketelyukat közelítenek meg."
Na ez azért eléggé kiverte nálam a biztosítékot... kevésbé agresszív. Persze, meg virágot osztogat. Mintha egy természeti jelenség lehetne kevésbé agresszív... Ez olyan mintha azt mondanád, hogy nagy áramerősségű és feszültségű de kevésbé halálos áramvezeték.

"De bizonyos esetekben túlélhető az eseményhorizont átlépése."
Aha... persze, meg átkerülünk tündérországba ugye?

Már az eleve óriási baromság, hogy egy fekete lyuk feltűnik a naprendszeren belül. Sőt egy égitest felszínén! Mivan?!
Szerintem az egész forgatókönyvet egy begombázott agyonszipuzott drogos banda írta az első delíriumos lázálmuk alapján.

Én úgy emlékszem h a filmben csak parittyaként használták ki a feketelyukat, a féreglyuk nem azon keresztül vezetett hanem közel volt a feketelyukhoz amibe nem is repültek bele.

Hawking sugárzás gyakorlatilag párkeltésből származik, nem egy rákitszályönsz. A vákuumban folyamatosan keletkező virtuális részecskepárok (antianyag/normál anyag) egyik tagja az esemény horizonton innen, a másik azon túl kerül így ami kinn marad az energiát tud kivinni a feketelyukból, így az folyamatosan párolog. A kis feketelyukak viszonyalg gyorsan, pl egy 2.25X10 ^5 kg tömegű 1 sec alatt eközben 5X10^6 megatonna TNT egyenértékű energiát bocsájt ki.
Szal szerintem ez a visszapattanásos hasonlatod félrevezető.

Aztán ugye a filmben arról van szó, hogy egy nagy tömegű és kevésbé agresszív feketlyukat közelítenek meg. Ez lehet olyan is, hogy gyak észre sem veszed, hogy mikor léped át az eseményhorizontot, mert nem lépnek fel annyira szélsőséges árapályerők, amelyek egy emberi testet szészakítanának. Itt azért az űrhajó szétesett. De bizonyos esetekben túlélhető az eseményhorizont átlépése.

Az eseményhorizonton túl azonban nem egy feketeséget látunk, mint a filmben, hanem megpillantható az ott levő égitest, vagy égitestek, feltéve persze, ha nem az történik, hogy egy valós szingularitásba zuhan össze az anyag, ami szerintem nonszensz és sok kutató is a szingularitást csak mint az ismeretlen szinonímáját használja. Az anyagnak még különböző állapotai lehetnek ott, valami kvarkcsillagszerű pl.

Aztán ugye az egy dolog, hogy a szökésisebesség eléri a fénysebességet, azonban egy nem ballisztikus pályán mozgó űrhajóval jó sok energia árán egy kevésbé agresszív feketelyuk eseményhorizontja átléphető a fénysebességnél alacsonyabb sebességgel is, de folyamatos gyorsításra van szükség, ami jelentős túlterheléssel is jár. Ez olyan, mintha lenne egy kifogyhatatlan üzemanyagú rakétád, amivel 1 g meg még egy kicsi gyorsítást tudsz elérni. Akkor a földről indítva szép lassan, gyakorlatilag nem ballisztikus pályán a szökési sebesség elérése nélkül eltávolíthatnád a Földtöl az űrhajót és átvihetnéd egy másik égitest gravitációs mezőjébe.

Szeretem az ilyen ébresztö pofonokat.
Amúgy szerintem teljesen logikus az elsö ábrázolás a forgásból következö színeltolódással, a fekete lyuk mögött lévö korong látványa, ahogy azt a gravitációs lencsehatás a fekete lyuk "köré csavarja". Szóval lehet hogy pontatlan az egész, de logika van benne.

Ha esetleg vetted volna a fáradságot a cikk elolvasására, akkor rájöhettél volna, hogy valójában az akkréciós korong ábrázolásáról van szó, nyilván nem önmagában a fekete lyukéról. Így aztán nem kellett volna kisregényt írnod, ahol ugyanazt a három mondatot ismételgeted hússzor egy alsós írásképével. Sőt az is elég lett volna, ha ránézel a képekre, ott is láthattad volna, hogy a fekete lyuk ábrázolása megfelel a kívánalmaidnak, hiszen egy fekete kör.

Ennyire azért ne vedd a szívedre... 😄

Egy fekete lyuknak, ha az eseményhorizonton kívül vagyunk, márpedig nem lehetünk máshol, mert ha azon belül volnánk, a gravitáció szétszakítana, atomjainkra, sőt kvarkjainkra minket... tehát eseményhorizonton belüli megfigyelése teljesen tökéletesen abszolút és ultimálisan kizárt (ha műszert, szondát küldesz be, azt is atomjaira szakítja a gravitáció ugyebár)... namármost az eseményhorizonton kívülről meg SEMMI SEM LÁTSZIK, tekintve, hogy a fekete lyuk lényege, hogy az eseményhorizont vonalán túl SEMMI NEM MEGY KI a fekete lyukból. Semmi, azaz semmi, sem foton, sem más részecske, egyszerűen az extrém gravitáció MINDEN LÉTEZŐ DOLGOT VISSZAHÚZ, ismétlem: mindent, az utolsó fotonig, kvarkig, neutrínóig és bozonig bármit és mindent; legyen az fényrészecske, bozon vagy bármilyen hullám vagy szubatomi részecske, NEM JÖHET ÁT AZ ESEMÉNY HORIZONTON... így hát ha ránézünk - természetesen csak elvileg, mivel gyakorlatilag egy fekete lyukat eleve megközelíteni sok száz millió kilométerre lehet csak, ha a gravitációs nyaláb hatáson belülre lépünk, beszippant ugyebár... ergo sok százmillió kilométerről meg elmondom egészen pontosan mit is látunk ha egy fekete lyukra ránézünk, TÖKÉLETES NAGY FEKETE SEMMIT.... édes barátom ennyit és semmi többet... A bizonyos fekete lyuk féle "Hawking sugárzás" sem a fekete lyukból jön ki kérem szépen, hanem a lyuk gravitációja által képzett részecskeáramlásból, egy minimális részecske mennyiség, kvázi "visszapattanva" az eseményhorizontról - de persze ez képzavar, mert nem ez történik valójában fizikailag, hanem egy nagyon bonyolult részecskemozgás, amit leírni itt lehetetlen, tehát maradjunk abban hogy a legszemléletesebb egyszerű megfogalmazása, hogy kvázi "visszapattan" - ezek a fekete lyuktól úgymond megszökő részecskék, okoznak egy gyakorlatilag szinte semmivel egyenlő minimális kvázi "sugárzást" ami ma már mérhető... ennyi "jön ki" a lyukból, azaz jön a lyuk felől, és eme kvázi sugárzásból elvileg már következtethetünk, egyedi jellege miatt arra, hogy biza nem nagy semmi van hanem egy bazi nagy fekete lyuk.... a szemnek, vagy bármilyen emberi érzékelési spektrumon belül, ember érzékeket stimulálni képes hatás egészen egyszerűen NEM LÉTEZIK, nincsen.... semmi semmi és semmi... ergo egy fekete lyuk valós látványa az, hogy nincsen az égvilágon semmi látvány, csak a nagy űrbéli sötét.... netántán ezért keresztelték fekete lyuknak... ergo teljesen dilettáns hülyeség "lassítani a forgását" egy vizuális szimuláció kedvért, mert IRRELEVÁNS MENNYIRE FOROG, akár beszélhetünk álló fekete lyukról is ami nem is forog, vagy beszélhetünk az univerzum leggyorsabban forgó fekete lyukáról, SEMMI KÜLÖNBSÉG ama aspektusból, hogy szemmel sem vizuális jellegű érzékelővel sem AZ ÉGVILÁGON NEM LÁTUNK OTT SEMMIT, mivel mint már írtam volt, az eseményhorizonton, bármely észlelés spektruma alatti mennyiségű Hawking sugárzáson kívül semmilyen energia, hullám és részecske, mely bármely ember által szenzitív készülékben bármit indukálna NEM JÖN KI... ígyhát egy fekete lyuk, azaz bármely valós fekete lyuk, forgásától abszolút függetlenül, ábrázolása nagyon de nagyon könnyű, mert annyit kell csak megmutassunk hogy ott a nagy-nagy és végtelen űrbéli sötétségen kívül az égvilágon semmi más nem látható, nem észlelhető... leszámítva a marginális, elhanyagolható, egyszeri ember számára olyan irreleváns, hogy praktikusan nem létező, csak nagyon speciális ám emberi érzékek számára semmit nem produkáló, számítások és műszerek észlelik az icipici Hawking sugárzást, ami a fekete lyukból kvázi "kijön", ám mint már írtam, valójában nem belőle jön ki az sem, mert fekete lyukból, az eseményhorizonton kívülről SEMMI NEM JÖN KI, nem jöhet ki, hanem bizonyos irtózatosan szinte felfoghatatlanul bonyolult, csak Hawking féle lángelmék által felfogható, kiszámítható, és bizonyítható, részecske mennyiség szökése miatti sugárzás az, ami jelzi, hogy ott van egy fekete lyuk.. ha és amennyiben ezt a sugárzást éppenséggel nincs módunk mérni, márpedig ezt igencsak kevesen tudják mérni manapság az emberiségből.... akkor csak és kizárólag a NAGY SEMMIT, a nagy reménytelen és végtelen univerzumi sötétséget észleljük a fekete lyuk felé nézve... szándékosan írtam azt hogy felé, tehát ahol sejtjük hogy van, mivel az égvilágon semmit nem látunk ha pont odanézünk ahol van, ezért az a megfogalmazás hogy rá nézünk is irreleváns és értelmezhetetlen, hiszen valamire nézni akkor lehet ha bármit is látunk belőle, márpedig egy fekete lyukból, legyen az bármilyen fajta is, bármekkora is, bárhogy is foroghat vagy épp nem forog hanem álló fekete lyuk, egyetlen egy biztos infót mondhatunk: SEMMIT SEM LÁTUNK SEMMIT SEM ÉSZLELÜNK, csakis ezt az enyhe Hawking sugárzást, amit kb egy maroknyi elit csillagász illetve asztrofizikus képes speciális top elit csúcs műszerezettséggel, és a hozzá tartozó extrém szuper-computeres számítási kapacitás segítségével észlelni... átlagember számára tehát gyakorlatilag a fekete lyuk, mint olyan egészen egyszerűen nem észlelhető, nem létező dolog... bármely filmbéli ábrázolás, mint vizuális látvány tehát dilettáns marhaság, be lehet tudni művészi eszköznek, művészi tudománytalan naiv ábrázolásnak... és teljesen felesleges tudományos aspektusból elemezni, vitázni, meg "lassítani" a forgását, mivel mint már igen alaposan kiveséztem, bármely fekete lyuk, leginkább sehogy sem észlelhető... gyakorlatilag praktikusan egy dolog állapítható meg kvázi róla, hogy nincs ott semmi... leszámítva az említett maroknyi tudóst aki képes mérni a Hawking sugárzását.. már ha van neki olyanja (mivel ugyebár nem biztos hogy minden létező fekete lyuk felől jön Hawking sugárzás)....
Utoljára szerkesztette: Lapajka, 2015.02.16. 01:27:42

Én nem tudom, kb. 1 órát aludtam rajta a moziban valahol a közepe felé. 😄

Akkor most töltsem vagy ne töltsem? Ennyire borzalmas ócska film valóban? De kár... 😞

Amellett, hogy tudományosan egy hulladék volt, még hosszú unalmas és kiszámítható is.
Ráadásul ennyi idő alatt sem sikerült egyetlen értelmes, hihető karaktert sem felépíteni. És ha úgy nézzük ez is tudományos probléma, mondjuk pszichológiai.

Ja és a sztori magától tette nevetségessé az egész "heroikus" kűzdelmet az űrben. Gyak arról szólt, hogy semmi értelme annak a felvetésnek, amiről a film szólt. Konkrétan: egy globális katasztrófának nem lehet az a megoldása, hogy az űrbe 1-2 űrhajóst küldünk az emberiség megmentése érdekében, hanem a túlélés lehetőségét itt kell megtalálni. Ahogy az a filmben is volt.

Az egész IS úgy szar film, ahogy van. A sci-fi fan bátyus is nézett, hogy ez mi a szar. Nem lett volna akkora bukás, ha nem hypolják, hogy milyen reális. A legelemibb fizikán is elhasalt az egész. Nem, nem a feke lyukakra gondolok., minden másra.

Ez kb. a legkisebb tudományos csúsztatás volt a filmben. Na nem mintha elvárható lenne egy filmtől, hogy minden része tudományosan megalapozott legyen. Szóval tök felesleges ezen rugózni.

Szerintem sci-fit csak olvasni érdemes. ;-) Moziba menni vagy pénzt filmért kiadni, no meg tévézni... nem szabad.
(Tisztelet a minimális kivételnek.)

Láttam utána, csak lusta voltam javítani.

Igen, tévedtem. Már leírtam egy sorral lejebb. Sorry.

A gravitációs idődilatáció képlete: gh/c^2 - a többit rád bízom. 😊

Egy ilyen típusú feketelyuk közelében a gravitáció valóban nem kicsi. Mondjuk már ott megbukott a történet, hogy ha ilyen közel stabil pályán keringene egy bolygó, annak nem lenne ilyen (látványos) szuperdagálya, mert régen kötött keringésű lenne... A tudomány a feketelyuk/féreglyuk kinézetnél megállt. Enegem egyedül az zavar, hogy úgy hájpolják, mintha ez tényleg annyira tudományos lenne. Ha nem mondanák el minden héten, a kutyát sem érdekelne. Sajnos ez egy pocsék film más szempontokból is.

Nem nemesgáz a nitrogén, de tényleg nem okozna nagy gondot, ha kevesebb lenne. Egyed szintjén legtöbbször nincs rá szükség, ökoszisztéma szintjén viszont igen, mert az összes szerves nitrogéntartalmú vegyület légköri nitrogént tartalmaz.

Ne kérj elnézést (a nitrogént meg büszkeség tölti el ha "nemes"-nek titulálják (aminek van is egy kis alapja)
Az időeltérést meg azért hoztam fel, mert ilyen nagynál már hatalmas, hatalmas grvitációnak kell lennie. Egy "tudományos" alapokon nyugvó filmnek nem szabadna figyelmen kívül hagynia, hogy mi történik itt az emberrel.

Igazad van, elnézésedet kérem. A nitrogén nem nemesgáz. A hélium járt a fejemben. Na mindegy. Még egyszer köszi. Nem csak tömeg kell, távolság is. Van egy csomó program a neten, amihez még számolni sem kell, csak beállítani az értéket, keress egy ilyet szerintem, és próbálkozz mi lehet a megoldás. Szólj ha kijött! És még egyszer elnézést!

A nitrogén nem nemesgáz (csak a szőrözés végett, és a növényeknek fontos)
Ekkora időeltéréshez, ki lehet számítani mekkora gravitáció kell.
Utoljára szerkesztette: Oliwaw, 2015.02.15. 18:28:06

Én amúgy a megváltozatott kinézet alapján mindennek néztem volna, csak feketelyuknak nem - ha nem mondták volna, hogy az az.
Mondjuk gonosz, extrém fejlett technológiával rendelkező idegenek dimenziókapujára jobban hasonlít így. 😄

Igazából sosem gondoltam volna, hogy nem így néz ki egy feketelyuk, szóval jól átvertek. <#idiota> (#1)

Mi van egy filmben valósághűen ábrázolva? A legtöbb filmben még az emberek is egytől-egyig szépek, pedig mindenki nagyon jól tudja, hogy léteznek csúnya emberek is. 😄

Kivéve a nemesgázokat, amik semmivel nem lépnek reakcióba, ezért is hívják őket nemesgázoknak... A mélységi búvárok meg nem is használják, helyette a szintén nemesgáz héliumot használják. A levegőből egyedül az oxigén a fontos. Ha jól emlékszem nem adták meg sem a bolygó pontos távolságát, sem a feketelyuk tömegét, adatok hiányában nem lehet számolni semmit. Amúgy bármilyen relativitás elmélettel foglakozó könyv jó, ott lehet olvasni.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.02.15. 18:05:35