37
-
Zero001 #37 A légkör a pár centis meteoritok becsapódásától véd. A nagyobbaknak csak a kérgét melegíti fel egy picit. -
Irasidus #36 "A Marson van gravitáció,harmadakkora,mint itt.Ezt mesterséges eljárásokkal meg lehet növelni,az ISS-en is létrehoznak gravitációt."
Most csupán csak dicsekedsz, hogy tudod az égitesteknek van gravitációjuk, és a Marsnak mekkora van, vagy ezzel mondani is akartál valamit? Súlytalanság nem jelenti a gravitáció hiányát, vagyis a testre ható gravitációs és tehetetlenségi erők eredője nulla, nem a gravitáció! Magyarul azért nincs súlyuk, mert nincs - Fa - alátámasztási erő. Van gravitáció az ISS-en. Most, hogy ezt tisztáztuk (bár szerintem egy kukkot sem értettél belőle), szóval kérlek áruld el kik, hogyan és MIKOR hoztak létre mesterséges gravitációt?
"Az általam említett eljárásokat komoly tudósok is említik,mint lehetőségeket."
Kik és mikor?
"De milyen más opciók vannak még?Lézer használata?"
klikk amúgy google a te barátod is.
"A becsapódás szöge és a test összetétele szerintem nem lényeges,mert ha már becsapódik,akkor mindegy...
A helyével kapcsolatban a két lehetséges helyszínt:szárazföldet és tengert megemlítettem és a hatásokat is. "
wiki , elte Szerinted, ami false érv. A deflációval foglakozó tudósok szerint meg igen. Linkben szerepel, hogy miért.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.06.13. 11:34:48 -
jovokutato #35 A Marson van gravitáció,harmadakkora,mint itt.Ezt mesterséges eljárásokkal meg lehet növelni,az ISS-en is létrehoznak gravitációt.
Az általam említett eljárásokat komoly tudósok is említik,mint lehetőségeket.De milyen más opciók vannak még?Lézer használata?
A becsapódó test mérete valóban lényeges.
A becsapódás szöge és a test összetétele szerintem nem lényeges,mert ha már becsapódik,akkor mindegy...
A helyével kapcsolatban a két lehetséges helyszínt:szárazföldet és tengert megemlítettem és a hatásokat is.
-
Irasidus #34 "Ha van gravitáció,akkor megtermékenyítés is lehetséges.."
Csak az olvasási készség nem lehetséges gravitációval, az tanult dolog... Az írtam a magzat _fejlődéséhez_ elengedhetetlen a gravitáció. Érted ugye, hogy nem lesz életképes az utód? Erre kísérleti bizonyítékok vannak.
"Az eltérítéssel az a gond,hogy ahhoz időben észre kel venni és el is kell juttatni az eszközt.De mit is vetnénk be?Napvitorlát vagy nukleáris fegyvert?"
Nem az Armageddoból kellene az ötleteket venni. Több lehetséges opció van, de nem ez.
"Én az emberiség túlélésének módjait említettem meg.Mert ha a felszínen maradunk,akkor esélytelenek lennénk.A szeizmikusan inaktív területek pedig ezért valóban nagyobb esélyt kínálnak "
Én meg említettem, hogy a méretétől és a becsapódás helyétől/szögétől/összetételétől függ, hogy milyen következményei lesznek. Ami különböző hatással jár, és egyáltalán nem magától értetődő az a "forgatókönyv" amit voltál szíves leírni. Csak ugye a túlzott gravitáció nálad olvasási nehézséget okozott...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.06.12. 22:39:57 -
jovokutato #33 Az igaz,hogy a Föld élhetőbb lesz,mint a Mars.A Mars-sal ha már becsapódásról beszélünk,éppen az a probléma,hogy a ritka légköre nem védi meg a becsapódásoktól.
Ha van gravitáció,akkor megtermékenyítés is lehetséges..A marsi légkör összetétele és a szabad víz hiánya nagyobb gond lenne,mint a sex..
Az eltérítéssel az a gond,hogy ahhoz időben észre kel venni és el is kell juttatni az eszközt.De mit is vetnénk be?Napvitorlát vagy nukleáris fegyvert?
A bolygónk a becsapódást kibírja.Én az emberiség túlélésének módjait említettem meg.Mert ha a felszínen maradunk,akkor esélytelenek lennénk.A szeizmikusan inaktív területek pedig ezért valóban nagyobb esélyt kínálnak -
Irasidus #32 Egy aszteroida becsapódása után még mindig élhetőbb hely lesz a Föld - mint jelenleg a Mars. Nem lenne egyszerűbb a Földet helyrerakni, mint kolonizálni a Marsot? Tehát 3. Egyébként nagy valószínűséggel egészséges utódokat sem tudnák létrehozni a Marson, az alacsony gravitáció miatt. A magzat egészséges fejlődéséhez (hogy minden a helyén legyen) kell a Földi gravitáció. Túl sok sci-fit nézel. Egyébként meg a méretétől és a becsapódás helyétől/szögétől/összetételétől függ, hogy milyen következményei lesznek. Ami nem ugyanaz a hatás, mint amit leírtál.
Amúgy meg 4. az aszteroida, vagy üstökös eltérítése. 5. megvárni míg regenerálódik a Föld, n+1 stb. Valóban csak két mód van, vagy csak kettőt vagy képes kitalálni? Nem mindegy. De tudok még vad ötleteket... :)
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.06.12. 18:48:31 -
jovokutato #31 Aszteroida vagy más égitest most is becsapódhat..
Ha megtörténik,akkor a becsapódás következtében megnövekszik a szeizmikus és a vulkáni aktivitás,akár vmelyik szupervulkánt is felébresztheti..
A becsapódás direkt hatása tűzvihar vagy tengeri becsapódás esetén szupercunami,a közvetett hatása a hamufelhője miatt lehűl az éghajlat,összeomlik a tápláléklánc,ennek eredménye éhezés..
Ezt két módon kerülheti el az emberiség:vagy szeizmikusan inaktív területeken önfenntartó föld alatti menedékeket épít vagy kolonizálja a Mars-ot..
-
Gabbbbbbbbbbbb #30 De hüllők. -
bmw #29 Ez mind csak talalgatas.... -
keembo #28 A dinoszauruszok kihalása
Ez a videó 7:44-től mindenre választ ad. -
Mekong Delta #27 Lehet hogy emberek nem lennének, viszont a dinoszauruszokból kifejlődött volna valamilyen hasonlóan intelligens lény.. -
#26
A CO2 szint és a hőmérséklet folyamatos csökkenését kihagytad:) -
Irasidus #25 Ha valaki kicsit utánanéz a 65 millió évvel ezelőtti kihalási események, akkor olvashatná, hogy ez egy összetett eseménysor volt - és nem egyetlen dologra vezethető vissza. A cikk megint csak feltalálta a spanyol viaszt... Egyrészt komoly tektonikus mozgások és ezzel járó vulkanizmus meg éghajlatváltozások, sivatagosodás, tenger kiszáradása, sófeldusulása, savasodása mellé még becsapódott egy üstökös. Nem tett jót az amúgy is megtépázott élővilágnak, és a dinókon kívül más csoportok is kihaltak. Nem ez volt az egyetlen, vagy legsúlyosabb kihalás a földtörténetben de mindenesetre a leghíresebb... Még az sg. is ír róla. :D -
SanMaster #24 Tehát a dinók a "diverzitás csökkenése következtében" haltak ki. Hahó emberek, figyelem, itt a lényeg! Mennyi faj pusztul ki naponta? Elég 10ed akkora meteor, aztán az emberiség becsukhatja a boltot. Mondjuk kíváncsi vagyok, kik lesznek a következők? Csótányok, hangyák, gombák? :D -
ugh #23 Jó lesz az troodon-nak is amugy. -
#22
Na, itt egy kép, hogy mi lett volna, ha nem jön az a fránya meteor:
http://teratophoneus.deviantart.com/art/JP-Expanded-Troodon-319561540
:-)
Megy udvarolni egy eszközhasználó trodoon. -
DontKillMe #21 Azért jó lenne tudni, hogy mi lett volna ha alapon legalább szimulálni lehetne, hogy egyes fajok hova juthattak volna el ez alatt az idő alatt. -
W B #20 Ha a reptoid dínó, akkor mért hüllő amikor a dínók nem hüllők? -
EnxTheOne #19 A dinok nem haltak ki. Amikor érzékelték a meteort több tízezer dinó elment űrhajóval. Őket ismerjük úgy hogy reptoidok. -
#18
Nem öt évig éltek, hanem kb. 5 év alatt érték el a kifejlett (adult) állapotot. Nem mindegy. -
#17
A trodoonnak miért kellett volna eszköz? Nem hiszem,hogy létezett eszközhasználó dínó. Kaja volt nekik bőven,testfelépítése és fogazata szerint mindenevő volt. Ráadásul állítólag csak 5 évet éltek kb, ezalatt nem tanul meg eszközt használni még egy fejlettebb emlős sem. -
johnfly #16 "A dinoszauruszok valószínűleg még ma is élnének"
=
"Ha az ük öreganyám nem töri ki a nyakát, amikor lesett a létráról, még ma is élne!"
-Te figyelj, írjunk mán valami cikket, amit pár száznál többen olvasnak el!
-Jó, de miről, a héten minden mainstream topikot feldolgoztunk, oszt azoknál sem lett flame a hozzászólásoknál.
-Írjunk valamit a dínók kihalásáról. A legújjabb statisztikák szerint a 10 évesnél fiatalabb internetezők körében ez a legtöbbet keresett kifejezés a googgle-n.
-Az remek. Azok úgyis egyre többen vannak. Meg egyébként is az evolucionisták, és a kreacionisták vitáiból szokott lenni a legnagyobb olvasószám!
-Jó!
-Jó!
-..............
-Csak egy baj van. Nem találok semmi újdonságnak számítót a témáról a tudományos publikációk között......
-Az nem baj, ha nem tudományos!
Szóval valahogy így született meg ez a cikk. -
#15
Az egyszikűek nem egyszerűbbek a kétszikűeknél, "max. annyiban", hogy 1 sziklevelük van... Biokémiailag sokkal fejlettebbek, egyes struktúráik differenciáltabbak, és pl. a virág(zat)uk konkrétan lényegesen összetettebb (szó szerint is, és fiziológiailag is. :))
A vírusok pedig még mindig nem élőlények, ráadásul az eukarióta és prokarióta sejtek velejárói, tehát valszeg egyidősek velük.
Valamiben az emlősök, valamiben a madarak fejlettebbek, szóval én ezt nem erőltetném.
Konrad Lorenz óta tudjuk, hogy egyes madarak nem csak utánozzák az emberi beszédet, hanem értik is, amit jelent, és aszerint használják. :)
Egy nagy természeti katasztrófa a bioszféra jelentős részét elpusztíthatja, aminek egy része nyilván fejlődött volna tovább, ha nem csapja agyon az aszteroida... viszont egyben teret is enged fiatal, igénytelen és specializálatlan élőlénycsoportok érvényesülésének és fejlődésének, ami enélkül nem feltétlenül történhetett volna meg. Persze az éremnek két oldala van... -
W B #14 http://8primeval8.blogspot.hu/2013/12/tyrannosaurus-okoszisztemaja-avagy.html
Ajánlom eme blogot és akkor rögtön az ide tartozó cikket. -
#13
Mikor én még kicsi voltam, akkor csak mint lehetőség volt a dinók meleg vére és egyértelműen a gyíkokhoz sorolták őket. Kültakaróról még szó sem volt. Az emberek többségében is valszeg ez a kép van még mindíg sajna, lásd Jurassic park.
Amúgy meg Visitors rulez! :D -
W B #12 Dinosaurusok az archosauriák közé tartoznak mik nem hüllők. Archosauirák együk ága melegvérű és kültakarós, ebbe tartoznak a dínók és pterok. A madarak pedig dinosaurusok.
Legelső dinosaurus is kültakarós és melegvérű volt. A hideget ugyan úgy bírhattak mint a mai fajták. Egyetlen egy hátrány az emlősökkel szemben a tojásrakás. -
#11
Szeretem az ilyen felvetéseket! :)
Szerintem az a nézőpont, amit az utóbbi 150 évben az emberek fejébe vertek az iskolákban az evolúció leegyszerűsítéséről az itt nagyon jól kijön.
Az evolúció jelenlegi közgondolkodásban szereplő primitív képe szerint, ha nem pusztulnak el a dinók, akkor nem jön a fejlettebb faj, nem jönnek az intelligens lények. Az az mi.
Az evolúcióban azonban nem törvényszerű a fejlettebb/összetettebb fajok megjelenése. Lásd. pl vírusok, vagy talán az egyszikűek is későbbiek, mint a kétszíküek. pl fűfélék 35 millió éve jelentek meg és terjedtek el.
A dinók mai ismereteink szerint közelebb álltak a madarakhoz, mint a hüllőkhöz, ahogy az itt már szerepelt. Ilyen formán gyakorlatilag még mindíg léteznek.
Nézzünk néhány példát, amiben a madarak fejlettebbek mint az emlősök, pl mi.
Pl. a légzőrendszer, ki és belégzéskor is történik gázcsere. Ezt a léghajszálcsövek rendszere teszi lehetővé, ami mindkét oldalán nyitott, ellentétben a tüdőhólyagokkal. A légzsákok is megjelentek már a dinóknál, amelyek a légzés hatékonyabbá tétele mellett könnyítették a testet.
A madaraknak fejlett idegrendszerük van és fejlett viselkedési rendszerrel rendelkeznek, amelynek része az utódgondozás, illetve a csapatokban, esetenként együtt/összehangoltan történő tevékenység. Az afrikai szürke papagály nem csak megtanítható bizonyos szavak kimondására, hanem a tesztek eredménye szerint ezeket a szavakat megfellelő kontextusban használja, gyak érti is őket. Legjobb tudomásom szerint az emberen kívül a Földön jelenleg nincs olyan lény ami erre képes lenne. A madarak érzékelése, látása is kiemelkedően jó.
Ilyen formán egyáltalán nem biztos, hogy az aszteroida becsapódás új lehetőséget teremtett. Valóban lerombolt egy rendszert, de nem biztos, hogy a biodiverzitás visszaállt olyan szintre, mint elötte volt. Az emlősök gyak a fő fejlődési vonal mellett megjelenő pl. a hideget, jégkorszakokat viszonylag talán jól/jobban tűrő, sok szempontból egyszerűbb, primitívebb élőlényeknek tekinthetők, mint a dinók, vagy a madarak.
Ha ezek az idegen lények megtehették hogy eltérítsék az aszteroidát, és emellet valszeg még a dinókhoz/madarakhoz is tartoztak biológiailag, akkor jó nagy marhák voltak, hogy nem tették meg!
Szerintem :D -
W B #10 Van rá esély, hogy a kréta kor legvégén élt értelmes faj. Troodon pl. esélyes, hogy ha mást nem botokat és köveket használt. Sőt ez 100%. Más kérdés, hogy farigcsálta-e őket. Számos ma élő dinosaurus is használ eszközöket. (egyáltalán mi az ami már értelmes?)
A másik gondolat meneted. Én nem szeretem az ilyet, de adok egy esetleges választ. Meg kell menteni. Elvben ez a helyes. Csak a másik faj erkölcse kétséges, hogy milyen.
A harmadik, hogy a mostani éghajlat változás nem mérhető a kréta kor végihez. Mivel a meteor hatására amúgy is felerősítette a vulkanikus tevékenységet. (Föld kéreget picit nagyon megnyomta.) Rövid távon megváltozott a klíma és ezzel az éghajlat, az óceán és tenger áramlatok stb. Meteor csak egy kataklizma sorozatot indított el mi földtörténeti szempontból rövid idő alatt történt meg.
Az emberiség hasonló hatásokat okoz, de lassabban. -
Zolly75 #9 Régóta foglalkoztat egy gondolatkísérlet, kiváncsi lennék a véleményetekre. A gondolatkísérlet a következő:
Kiindulási állapot:
Tételezzük fel, h a 66 M évvel ezelőtti becsapodás előtt vagyunk néhány évvel vagy néhány tíz évvel v. valamivel többel. A Földet egy technikailag fejlett földönkívüli civillizáció figyeli meg kutatási célzattal, nagyjából úgy ahogy mi tesszük manapság a Marssal v a Szaturnusszal csak fejlettebb szinten, mondjuk már legalább néhány száz éve. Észlelik a Földdel ütközési pályán lévő kisbolygót és felismerik (szimulációk alapján ill. a régóta futó kutatási projektjeikből származó adataik alapján stb.) h ez a becsapódás nagy változást fog okozni. Az idegenek azért annyira nem fejlettek, h 65 millió évre előre pontosan felderítsék a becsapódás hatásait és azt h az biztosan "szükséges" egy értelemmel bíró faj megjelenéséhez. Tételezzük fel h technikai és gazdasági szempontból nem jelent számukra óriási erőfeszítést a becsapódás kivédése.
A fő kérdés:
Vajon mi a helyes viselkedés? Van-e egyáltalán helyes/követendő viselkedés ebben a helyzetben? (Egyerűbben: nekünk vajon mit kellene tenni egy hasonló helyzetben?) Avatkozzanak be, és védjék meg a Földön akkor már több tízmillió éve virágzó buja bioszférát a becsapodás okozta óriási megrázkodtatástól és válságtól nem utolsó sorban a saját esetleg már régóta több száz v. ezer éve futó kutatási projektjeiket? Vagy inkább hagyják h "jöjjön aminek jönnie kell"? (Megj.: a becspódás okozta változások is izgalmas kutatási projekteket vonhatnak maguk után.)
Egy külön érdekessége a kérdésnek h ami rövidebb távon jónak látszik - megvédeni a meglévő gazdag bioszférát és megelőzni számtalan élőlény "extra" szenvedését - hosszú távon talán nem a legjobb, hiszen a beavatkozás esetleg éppen egy értelemmel rendelkező faj kialakulását - a miénkét akadályozná meg.
A gondolatkísérlet kapcsolódása mai helyzetekhez - csak egy példa:
Jegesmedvék vs. globális felmelegedés. Sok szó esik manapság arról, h a jegesmacik ki fognak halni az Északi-sark körüli jég eltünésével. Attól függetlenül, h ez vsz nem következik be (állítólag már 9 komolyabb éghajlatváltozást átvészeltek) most "szűklátókörűen" védjük az aktuális állapotot v. hagyjuk a természet folyamatait érvényesülni ebben a konkrét esetben?
Szóval, mi a véleményetek? -
Amergin #8 A "diverzitás csökkenése" egy számomra új elem, amiről még nem hallottam a dínó kihalással kapcsolatban. Persze ez biztos csak az én tájékozatlanságom.
Mivel a szárazföldi fajok esetén a testméret volt a döntő a kihalási esemény túlélésében, így tökmindegy, hogy X faj, vagy mondjuk X+30% faj volt-e épp akkor a föld színén nagy testű dínó, mert azok is ugyanúgy kihaltak volna.
Ez a "dinoszauroszok végzete" azért nem állja meg teljesen a helyét, mert a madarak túlélték, azok pedig lényegében dínók, sőt pl. Dél-Amerikában egészen kétmillió évvel ezelőttig(!) csúcsragadozók maradtak. -
W B #7 Kréta kor legvégén az észak amerikai a kontinens északi részén már volt tajga/tundra, (már a maastrichti előtt is voltak havas élőhelyek) míg a déli rész szubtrópusi volt. Csak eme déli részen éltek sauropodák (Alamosaurus), jó pár éve szinte dogma volt, hogy Észak Amerikából kihaltak a sauropdák, sőt a kréta végén már nem is éltek. Valójában minden ismert kontinensen éltek a kréta végén, Ázsiából most nem jut eszembe egy se, az tény.
Eme dogma megváltozott, mert találtak leleteket, de addig dogma volt, mi szinte sérthetetlen volt.
Másik hibás dolog, hogy a dínók hüllők. Nem voltak azok. az akkori tundrán is megéltek. Észak-Amerikában esőerdők nem igazán voltak. -
#6
Csak elméleti síkon, biológiai szempontból gondoltam. Nyilván nem lett volna túl szerencsés, ha a fajok közötti versengés és a fajgyűlölet (ami itt szó szerint lenne értendő) kitolódott volna az atomkorig... -
#5
Ez nekem is mindíg szeget üt a zagyamban. Hogy akkoriban a nagy fajgazdagságú élőhelyek, gyak őserdők sokkal kiterjedtebbek lehettek, szerintem még nagságrendileg sem tudjuk megbecsülni a fajok valódi számát.
Ezek után ezekről nyilatkozni elég érdekes. De a brit tudósok már csak ilyenek:) -
Zero 7th #4 Ja, még sokszínűbbé válhatna a rasszizmus és xenofóbia, yay! -
Zero 7th #3 "Szép, szép, csak tudósok rendszerint hazudnak."
Jó nagy gyökér vagy te is... -
W B #2 Szép, szép, csak tudósok rendszerint hazudnak.
Kréta kor legeslegvégére Észak-Amerikába a tudósok 10 fajt se szoktak sorolni. Valójában 16-26 faj ismert a kréta legvégéről. 16-ban bent van a Quetzalcoatlus, tény, ami nem dínó, de a madarak nincsenek a számok közt. A plusz tíz pedig olyan fajokat takar mik éltek a kréta legvégén, csak kussolnak erről. Mért? Tudja a fene.
Hadrosaurus késő maastrichti rétegekből is előkerült. 80,5-78,5 millió éve élt hivatalosan. Gyakorlatilag a kréta kor legvégén is élt. Ugyan ez igaz a Parasaurolophusra. Találtak kréta végi leleteket, de a faj 1999-es dokumentációjából ez kihagyták, és azóta alig foglalkozott valaki eme dologgal, hogy a para élt a kréta legvégén. Aki pedig foglalkozott, azt leszólták finoman azzal, hogy hülye, mert ez a faj 73 millió éve kihalt. Holott van sokkal fiatalabb lelet is a fajtól. De valamiért eltitkolnák illetve nem foglalkoznának vele.
Továbbá a kréta végi Észak Amerikának úgy 1/4 vagy max 1/3 részéről vannak lelőhelyek. És eme lelőhelyek sincsenek teljesen feltárva. Pár éve találtak egy teljesen új Chasmosaurinae-t, mely akkora lehetett mint a Torosaurus, mégis eddig ismeretlen volt. Tehát rengeteg krétavégi nagy termetű fajt még fel sem fedeztünk. A Dyptosaurus élőhelyét sem ismerjük (New Jersey), Hadrosaurus és Ornithomimus mi elvben még ismert onnan, de van még egy beazonosítatlan Nodosauridae és Lambeosaurinae is ama helyen.
Nagy balgaság a jelenlegi leletanyag alapján következtetéseket levonni, főleg, úgy hogy nem egészen igaz, hogy a kevés faj élt. Előző időszakokhoz képest kevesebb volt, de ez nem meglepő. Maastrichti idejére egyesült Észak-Amerika, minek velejárója volt a faj szám csökkenés. Egyes fajok fenntmaradtak, mások tovább fejlődtek. Van ami meg kihalt. (Észak-Amerika 3 részre volt szakadva, tenger választotta el a földrészeket.) -
#1
Lemaradtam valamiről? Eddig úgy tűnt, abban sincs egyetértés, hogy mitől haltak ki a dínók, most meg már neve is van az aszteroidának? (Chicxulub - tudom, a kráter neve)
Sok mindenért kár, én igazából azt is sajnálom pl., hogy nem maradt több emberfaj a Földön, csak a miénk. Pedig tök jó lenne. :D