15
-
#15
Molni milyen néven vagy wargame red dragonban? -
#14
Molni már mindent leírt, pár apró kiegészítés
"Kis magassában viszont sanszosan a B-1 markánsan gyorsabb. Erősen kétlem, hogy tengerszinten a B-52 számára az 1000 km/h tája engedélyezve, míg a B-1B talajszinten utánégetés nélkül repeszt közel hangsebességgel. "
A manőverező képességben a gép kialakítása és a hajtóművek miatt viszont eléggé nagy a diferencia, mármint a B-1 javára, ami nem elhanyagolható szempont. Egyébként részben a varia szárnyak és az ehhez kapcsolódó horror költségek miatt állították le az F-111-et is. Mégegyszer leírom részben :) nem belekötni :D
"A B-1 azért drágább, mert sokkal modernebb harcászati elektronikával bírt a '80-as években és majdnem minden téren felül múlta a B-52H is."
Elsősorban EW képességben fejlesztettek sokat rajta, ilyen képessége a B-52-nek nem nagyon volt, illetve korlátozott. -
#13
A gépek képességeihez érteni kell történelmi hátterüket is. A B-52 a '40-es évek legvégének gyökereivel bír, a B-47 utódja. Stratégiai atombombázónak készült, az akkori termonukleáris irdatlan méretű hidrogénbombák célbajuttatására. Aztán ahogy telt múlt az idő a B-52 ezen feladatköre az eredeti fegyverzettel tarthatatlanná vált, ekkor megkapta az AGM-69-et, mert a Hound Dog és a Skybolt befuccsoltak. Ez még egy ideig jó volt, de a szovjet légvédelem és elfogóvadászok fejlődése miatt végül Tomahawk és AGM-86 platfrommá vált.
A B-1 programot Jimmy Carter lelőtte pénzügyi okokból, meg az enyhülés miatt is, ezen felül az elvárt M2.0 képesség irgalmatlan műszaki nehézségeket okozott. Ronald R. alatt viszont feltámasztották, de már módosított követelmény rendszerrel, ebből lett a B-1B. Ez már csak M1.3 csúcssebességgel bír, ellenben a gép elsődleges védelmét az alacsonybehatoló képessége jelentette. Ezzel kpmpenzálták azt, hogy még a double digit SAM rendszereknek is folyamatos célmegvilágítás kellett a rakéta rávezetéshez hiába voltak már képesek szimultán célleküzdésre is, ami a túlterhelésüket igencsak megnehezítette, a körkörös védelem áttörése sokkal nehezebbé vált. A B-1B csakis nukleáris fegyverek hordozására volt alkalmas, semmi másra, míg a B-52 flotta ekkor már nem csak atmohordozó volt. A B-1B tervezésének idején más egészen más méretűek voltak a nukleáris fegyverk, ennek megfelelően alakutak a gép méretei.
A B-52 harcászati hatósugara azonos konfig mellett nagy magassában sanszosan nagyobb, nem véletlenül tartja a nem kísrleti gépek között a leszállás és légiutántöltés nélküli világrekordot mai napig egy B-52H. Még a '60-as évkben repülték le, 20 ezer km-ert meghaladó távolsággal. A B-1 előnye a markánsan kisebb RCS és alacsony behatoló képessége volt. A B-52 ekkor már csak legvégső esetben hajigált volna nukleáris bombát. Taktikai célok ellen meg a NATO bármely vadászgépe jó B63-mal vagy más rendszer is szóba jöhetett. A hidegháború vége után átalakították a B-1B-ket és mára asszem már nem is atomfegyver hordozók, míg a B-52H még mindig az.
A B-1 azért drágább, mert sokkal modernebb harcászati elektronikával bírt a '80-as években és majdnem minden téren felül múlta a B-52H is. A harcászatilag értelmezhető sebesség tartományban alig gyorsabb a B-1. Nagy magasságban hangsebesség közeli utánégetés nélkül a B-1B a B-52 minden púder ellenére azért 1000 km/h alattwi kicsivel. Ez nem nagy difi. Kis magassában viszont sanszosan a B-1 markánsan gyorsabb. Erősen kétlem, hogy tengerszinten a B-52 számára az 1000 km/h tája engedélyezve, míg a B-1B talajszinten utánégetés nélkül repeszt közel hangsebességgel.
Mára már mindkét géphez integráltal lézeres célmegjelölő rendszert, ezért az igen szokatlan CAS feladatköben is használták mindkét gépet. A B-1 reakcióideje és igen hosszú őrjáratozási idejével több F-16 kiváltására volt képes Irak és Afganisztán felett is, persze nem olcsón... Az USAF ez az utat választotta COIN gépek helyett...
A két gép fajlagos repóra költsége viszonylag közel esik, de a B-1 tudommal picit drágább.
Mindkét gép a múlt örökséges és ennek köszönhető, hogy egyáltalán léteznek. Szó se róla, anno a B-1 flotta teljes leállítása is szóba került. -
Macropus Rufus #12 akkor nem értem a koncepciót, a B52 több bombát képes cipelni, nagyobb a hatótávolsága. Mondjuk lassabb mint egy B1. De a B1 meg drágábban képes majdnem hasonló dolgokra. Biztos átvették a jó magyar szokást, valakit megkentek ;)
-
#11
A B-1 minden csak nem olcsóbb a B-52-nél. -
Macropus Rufus #10 Hali,
nem értek a lovakhoz, de ezek alapján a B1 előnye az olcsó üzemeltetés lehet, ui. sok mindenben megveri őt a B52.
http://en.wikipedia.org/wiki/Rockwell_B-1_Lancer
http://en.wikipedia.org/wiki/Boeing_B-52_Stratofortress
Bár mint mondtam nem értek a lovakhoz, javíts ki ha tévednék. -
GixEr #9 A cikkre reagalva:
Ez az amit tudunk/tudhatunk. Ami meg valos azt meg ugy 5-10 ev mulva fogjuk megtudni... -
Vol Jin #8 OK, ez baromira meglepett. A B52 egy olyan nagy böszme gép, hogy az ember azt gondolná, hogy egy komplett tehervonat belefér. Közben pont annyit tud cipelni, mint egy jóval kissebb B1 vagy B2.
Hát akkor ezt is csak azért tartották életben, mert nem akarták kidobni, és pótolni őket az újakkal. -
#7
Parancsolj.
http://www.alternatewars.com/BBOW/Aircraft/US_Bomber_Loadouts.htm -
#6
Jaj, jaj, jaj...
Nem képes nagyságrenddel nagyobbat cipelni belső térben sőt, kevesebbet mint másik kettő... Mivel eredetileg atombombázónak számták, ezért később annyi buta bomba fért bele, amennyi...
B-52-ről néhány forrás.
http://www.alternatewars.com/SAC/SAC.htm
Igen, a B-1B és B-2 is atomfegyver hordozó volt, csak mikor ezeket tervezték, akkor a gravitációs bombák Mk-83/84 méretben voltak és nem B-52 idején 4-5 tonnás- vagy akár nehezebb - és 1,5 méter átmérőjű cuccok. Azokból 1-2-őt vitt a B-52 a sokkal kisebb és későbbi bombákból meg 8-at. A B-52 belső terét egyszerűen más fő méretekre lőtték be, míg a B-1/2-nél a lecserélt gravitációs bombák vagy más fegyverk kb. Mk-84 bomba méretűek voltak, ezért jól átszabhatóak voltak.
A B-52 belső terében asszem csak 8 db 2000 fontos fér el, miközben a B-2-be 16. A B-1 belső térben is asszem elfér 16, de 8 biztosan, mert láttam olyan éleslövészeti tesztet az első generációs JDAM-mal, ahol 8 célt küzdött le szimultán egy B-1 vagy B-2.
Nézegess körben loadout és gépek típusával a neten.
A Valkűr egyszerűen túl drága és komplex volt volt az általa adott plusz képességekért cserébe. Semmi értelme egy kurva drága platfromot megépíteni és renszerbe tartani aranyáron - ami ráadásul az Sz-200 rendszernek elérhető lett volna és a MiG-25-nek is lett volna esélye a sikeres elfogásra - amikor az egész B-70 program költségéből - ha rendszeresítik és üzemeltetik - ezerszámra gyárthatták le az AGM-86 & Tomahawk párosból. Ezekkel 2000 km+-re toltják ki a melevő bombázók indítási távolságát és úgy, hogy az általuk indított fegyvereket nem egyszerű leszedni a TERCOM vezérlés és alacsonyan repülés miatt.
Ez mit is jelent?
1. Ennyivel is kevesebbett kell repülni a célig.
2. Nem kell a célpont közvetlen közelébe repülni.
3. Tehát nemcsak a gépek túlélőképességét növelték meg drámaian, de az elérhető célpontok mennyiségét is.
A Valkűr meg a Concorde-nál is gyorsabb volt. A C. csak M2.0 táját tudta, a Valkűr meg M3.0 táját. -
Vol Jin #5 Szért az durva, hogy a B-52 még mindig szolgálatban van. Gondolom azért, mert nagyságrenddel nagyobb terhet képes cipelni, mint a B-1 meg a B-2. Azon csodálkozom, hogy a Walkyrt nem rendszeresítették. Pedig az a B-1 kategória, csak concorde sebességgel. -
#4
Túlságosan elkent értékek, pontatlanok és semmitmondóak. A B-1-t csökkentett észlelhetőségű, a B-2 alacsony észlelhetőségű kategóriába esik.
Ajánlom ezt.
http://htka.hu/2011/07/25/osszefoglalo-a-legi-harcaszatrol-es-legvedelmi-eszkozokrol/ -
Zymkasithlord #3 A B-1-nek 1 330 km/h a sebessége és 12000km a hatótávja még a B-2-nek 760km/ a sebessége és 21000km a hatótávja. -
Zymkasithlord #2 ja a B-1 meg B-2 is lopakodónak számít,csak a B-2 jobban lopakodik :D -
Ninju #1 B1 lopakodó? Oo