Informatika és tudomány

13
  • mikike
    #13
    :0
    jé! eltűnt néhány kommentem
    biztos véletlen...
    naponta több milliárd bit áramlik át a szervereken, egy megváltozott, és ezért eltűntek a kommentek

    ez logikusabb, mint hogy van egy láthatatlan lény, aki kommenteket törölget... miért csinálná?
    A hiedelmeid teremtik a valóságodat. - Seth
  • Tetsuo
    #12
    Ja, ez nem rossz, meg a többi videó sem. :-) Thx!
  • god25
    #11
    Köszi a linket. Nagy jó. :)
  • gforce9
    #9
    témába vágó közérthető előadás, annak akit érdekel:

    http://www.youtube.com/watch?v=5vWc6jm-Sbk
  • gforce9
    #8
    Ja még annyi, hogy én amit olvastam, hogy nem a kötési energia adja a tömeget, hanem a mozgási energiája és a higgs mezőhöz való viszonya a részecskéknek felel a tömegért. De javíts ki ha tévedek.
  • gforce9
    #7
    "hogy pl. a proton tömegér a képletekből és a kötési energiákból kiszámolni"

    =

    hogy pl. a proton tömegét a képletekből és a kötési energiákból kiszámolni nemrég sikerült csak.
  • gforce9
    #6
    Na utánanéztem én is és vegyes a kép. Egyik helyen azt írják, hogy barominagy tömegük van, de ez lényegében kötési energia és a glüonokon keresztül érvényesül. De ha egyenként kiszámítják egy kvark nyugalmi tömegét az 1%-a sincs a protonnak pl. Mondjuk nem csoda, hogy nehéz interpretálni, hiszen a standard modell annyira bonyolult számításokat igényel, hogy pl. a proton tömegér a képletekből és a kötési energiákból kiszámolni. EZ itt történt Magyarországon az ELTE-n. AMúgy az eredmény egybevág a mért eredményekkel, amik már régóta ismertek voltak. Egyébként E=m vagy ha rosszabb egységrendszert választunk E=mc2. Szóval A tömeg mindenképp energiákból áll össze, egyrésze kötési energia, másrésze a higgs mezőhöz viszonyuló csatolási állandója, amúgy ez utóbbi tényleg kis rész csak.
  • Vol Jin
    #5
    Akkor hoppá.
    Ha viszont ez így van, honnan veszik azt az energiát a kötésekhez?
  • gforce9
    #4
    Utánanézek, simán lehet rosszul tudom vagy valamivel összekeverem a dolgot. :)
  • blessyou
    #3
    Épp fordítva. A kvarkok nyugalmi tömege (amit a Higgs-mező által nyernek) csak néhány százalékban fedezi a proton teljes tömegét, a proton tömegének nagy részét a kvarkok között ható erős kölcsönhatás kötési energiája adja.
  • gforce9
    #2
    Legjobb tudomásom szerint a kvarkok tömegének jórésze a kötési energiára megy al, ezért látszik kifelé kisebb tömegűnek egy proton, holott a kvarkok tömege amiből áll az nagyobb. Ez a relativisztikus fizika és a kvantumfizika szerint is így van.
  • Vol Jin
    #1
    Ha a rajz a részecskét jelöli, akkor semleges töltésű és antianyagmentes.
    A mezonok, a két kvarkos részecskék antianyagot tartalmaznak, és lehet, hogy azért bomlanak, mert az anti részük érintkezik más nem antianyag kvarkkal? Lehetett volna egy kicsit jobban árnyalni a cikket.

    Bennem az a kérdés merült fel rögtön, hogy egy atommagban hogyan viselkedne egy ilyen tetrakvark a neutron helyett.

    Mondjuk egy olyan deutérium, ami a proton mellett nem neutronnal rendelkezik, hanem tetrakvarkkal. A topkvark nyugalmi tömege sokezerszeres a neutronokat alkotó Up és Down kvarkokénál, úgyhogy lenne egy olyan hidrogénatom, ami nehezebb egy urániumnál is. Mondjuk egy liter ilyen víz lenne egy tonna is.

    Lehetne belőle egyáltalán víz? Hogyan alakulna a kémia egy szupernehéz hidrogénnel?

    Vagy mondjuk egy pénzérme ilyen módosított neutron helyett tetrakvarkos vassal hány tonna lenne?

    Stabil maradna az atommag Vagy radioaktív lenne?

    Ja csak egy neitron cserélnénk ki egy magban, akkor annak lenne hatása a sokszoros tömegnövekedésen kívűl? Ha a mag szélén lenne, akkor mennyire lenne ettől asszimetrikus a mag? Vagy a közepére kellene valahogy tuszkolni?

    Ez baromira érdekes hír. Szerintem ezen a kérdésen jobban pöröghetnek most a fizikusok, mint a sötét anyagon. :-)