72
  • gforce9
    #32
    Közel sem az a helyzet, mint a légcsavar és a rakéta esetén. De ha meggyőződésed, hogy a fénysebesség emberi és em természeti korlát, akkor nem sok értelme van vitázni sem. Az elfogadott álláspont hogy az természeti korlát.
  • torreadorz
    #31
    Egyébként a fénysebesség átléphetetlenségét nem kell túl komolyan venni csak mi vagyunk túl korlátoltak jelenleg.

    Kb. az a helyzet mint amikor légcsavarral akarták átlépni a hangsebességet és ami szintén bizonyos fizikai törvényszerüségek miatt nem volt lehetséges. Aztán jött a rakétahajtómü és értelmét vesztette az egész mert ugye milyen légcsavar milyen kerületi sebesség értelmezhetetlen egy rakétahajtómünél.

    Ha valaki pl. építene egy térhajlító hajtómüvet, akkor pillanatok alatt eljuthatna "a"-ból "b"-be a fénysebességnél jóval gyorsabban miközben az einsteini képlet értelmetlenné válna hisz az űrhajó kvázi meg sem mozdulna.

    És persze lehet azt mondani hogy igy tulajdonképpen mégsem lépte túl a fénysebességet, de gyakorlatilag igen.
  • gforce9
    #30
    A képlet, jogos. Nem mond olyat. Viszont a megfigyelt világról volt szó, nem képletekről. :)
  • Darth Sith
    #29
    és azt ne felejtsd el, hogy ehhez végtelen nagy energiára lenne szüksége akkor, ha van nyugalmi tömege.
  • torreadorz
    #28
    "Gyorsabban semmi."

    Dehogynem, ezt semmi nem gátolja. Ha a hires képletre gondolsz az csak annyit mond hogy semmi nem érheti el. De lehet c-nél gyorsabban haladni, csak szükségszerüen az azzal jár hogy az viszont nem tud c alá lassulni
  • Vol Jin
    #27
    "A multiverzum inkább nem valami olyasmit jelent, ami pl. a Stargate-ben is volt? Quantum mirror (dimenziók közti átjáró), végtelen számú párhuzamos valóság (parallel univerzum) stb.?"

    De, pontosan így van.

    Ez nem multiverzum lenne, hanem a miénken belül bizonyos zónák.
  • Kelta
    #26
    "Én már 7 évesen tudtam, hogy ez az ősrobbanás mese nem stimmel"

    Ezt fejtsd már ki bővebben, mindig lekötött nagyon okos emberek komoly érvei

    zhx
  • resystance
    #25
    "Ha valami végtelenszer ismétlődik, az nem jelenti azt, hogy ugyanúgy ismétlődik, eltérések nélkül."
    Miért, a fraktál a te fejedben eltérések nélkül ismétlődik? A fraktál önhasonló, nem önazonos.

    A mérettartomány mindegy, mert egy fraktálban ugyanannyi hatvány van felfelé, mint lefelé, ETTŐL FRAKTÁL. :D Oktatjátok az embert, de fogalmatok sincs, micsoda egy fraktál.

    "Ha az univerzumunk kialakulásánál valóban ősrobbanást feltételezünk"
    Én már 7 évesen tudtam, hogy ez az ősrobbanás mese nem stimmel. Úgyhogy nem feltételezünk, hanem te feltételezel. :D
  • gforce9
    #24
    Ugyanolyan elekromágneses sugárzás mint a többi. Úgy kell elképzelni, mint mikor egy vasdarabot hevítesz, minél melegebb annál "erősebb" fényt ad. Minél hidegebb annál kevésbé. AZ univerzum hideg. Így az "alapfényessége" nagyon kicsi. Annyira kicsi, hogy a mi szemünk nem látja, de kimérni ki tudjuk. Viszont vannak nagyon fényes, nagyon meleg objektumok a csillagok. Ez csak a szemünkön múlik, hogy mire érzékeny.
  • Nemzsidó
    #23
    Tehát azt mondod, hogy a háttérsugárzás is fotonok útján terjed?
  • gforce9
    #22
    Ha valamilyen közegbe kerül a fény szóródik benne. Valójában míg elér az egyik atomtól a másikig ugyanúgy fénysebességgel megy, viszont míg átér az anyagon, az több idő lesz mint amikor nem anyagon halad keresztül, de tudtommal ezt nem lehet ilyen egyszerű módon leírni. Hátha jön valaki aki képben van ezzel és kifejti. Mindenesetre a fény nem gyorsul vissza és nem lassul le a szó klasszikus értelmében. A másik kérdésre pedig: az univerzum egésze fényes, nem csak a csillagok. Csak épp olyan tartományban, ahol nem látjuk. A háttérsugázás ez.
  • Nemzsidó
    #21
    Ha már a fotonnál tartunk:
    Ha egy foton a számára optimális közegben max sebességgel haladva egy más közegbe lép, s ott lelassul, mi magyarázza azt, hogy onnan kilépve eredeti közegébe újra visszagyorsul saját terjedési sebességére? Honnan szerzett többletenergiát?
    Ha a fény fotonok által tejed, nyalábként, s nem gömbhullámként, mivel oldható fel a rejtély, hogy láthatjuk a millió fényévre lévő csillagok mindegyikét? Az onnan fotonok (fénysugarak, mint a gyermekrajzokon a napsugarak) akár el is kerülhetnék a Földet, s így a távoli csillagok láthatatlanok maradnának számunkra. Mi magyarázza továbbá, hogy az univerzum egy része nem "nap"fényes, mások pedig "árnyékosak", ha a fény folyamatosan, a kialakulást követően jelen van világunkban, s azt el nem hagyhatja? Vannak "fénnyelők"?
  • gforce9
    #20
    A fénysebesség elnevezés az csak egy történelmi véletlen. Ez van a köztudatban. Valójában határsebességnek kellene hívni amely értéke c. A fény terjedhet ennél lassabban is. Gyorsabban semmi. Nyugalmi tömeggel nem rendelkező részecske sebessége vákumban a c. Mit ad isten, a foton pont ilyen. :)
  • Nemzsidó
    #19
    Ha az univerzumunk kialakulásánál valóban ősrobbanást feltételezünk, akkor az egy gömbhullámként terjedő tágulást feltételez a nulla dimenzió nulla időpillanatától kezdődően. Akkor még nem létezett anyag, sem fény, sem semmi, tehát tágulhatott a fénysebesség többszörösével az a "valami". Mi robbant hát szét akkor, s az anyag, mi magunk csak melléktermékei lennénk e kataklizmának?
    Külső szemlélő mit láthatna a mi térgömbünkből, melynek határát, gömbhéját semmi, a fény sem lépheti át? Talán egy gravitációs mező nélküli fekete lyukat? E számunkra táguló gömbhéj az idő és a tér nulla pillanatát viszi gyorsuló ütemben a külső felületén, mint egy felfúvódó, szín és fény nélküli szappanbuborék, melynek belseje a számunkra ismert világ minden összetevőjét tartalmazza.

    Az univerzumon kívül talán fel sem tűnik, hogy itt valami történt...
  • Nemzsidó
    #18
    A végtelent felfoghatjuk egy körnek, melyen bármely pontjából elindulva előbb-utóbb ugyanoda térhetünk vissza?
    Ha e körnek több kiterjedése van, akkor ez a kör már lehet möbius-szalag, vagy akár egy tórusz, melyek láncszerűen egymásba kapcsolódhatnak,egyik független a másiktól, vagy egybeolvadók, lehetnek eltérők méretben, korban, anyagban, lehet kezdő pillanatuk, s elenyészhetnek egykoron. De hatással vannak egymásra, vagyis fejlődhetnek, visszafejlődhetnek. A végtelen jelentése éppen abban áll, hogy nem érheti el még egyszer a kezdő állapotot, még akkor sem, ha önmagába visszatér. Csak egy hasonlat: A nulla és a végtelen között éppen annyi egység található, mint nulla és egy között. S negatív irányban éppen így. Mégsem neveznénk fraktálnak.
  • culas25hc
    #17
    Ha végtelenszer ismétlődik, akkor szerintem nem ismétlődhet változásokkal, tehát tudjuk, hogy mi ismétlődik. Az önhasonló részt annak tekintjük, mikor már minden lehetséges változás bekövetkezett az ismétlődésen, elfogy a lehetséges struktúrák száma, és ismét az ismétlődik, ahonnan indultunk.
    Vagy még azt tudom elképzelni, hogy minél gyorsabban nagyítunk a részletekbe, annál kisebb a változás, de ez távolodáskor is igaz kell, hogy legyen, tehát ez nem fraktál, hanem valami elég érdekes szimmetrikus alakzat. Ha mi vagyunk a szimmetria pontban, akkor nem ismétlődünk meg más méretben, ha kicsit távolabb vagyunk attól, akkor szinte majdnem pontosan, számunkra észrevétlen módon megismétlődünk.
    Ez a gondolatmenet az időre is igaz szerintem.
    Tehát én úgy gondolom, sem térben, sem időben nem tudunk változásokkal ismétlődni. Vagy van egy abszolút határ, vagy mi vagyunk mindenhol.

    Amit nem tudhatunk, az hogy a fraktál milyen méretbeli tartományában élünk. Ezért lehet, hogy "valami fraktál" de nem tudjuk hogy milyen.
  • Nemzsidó
    #16
    Ha valami végtelenszer ismétlődik, az nem jelenti azt, hogy ugyanúgy ismétlődik, eltérések nélkül. Ebben különbözik a matematikai fraktáloktól, ugyanakkor ebben hasonlít az önhasonló rendszerekhez.
    Nem tudhatjuk, e rendszer mely mérettartományában élünk, s így elképzelhető, hogy univerzumunk egy élő, nemrég keletkezett sejt, melynek sejtburkán nem látunk keresztül.
  • resystance
    #15
    Számtalan bizonyíték van rá, de az ember mindig más választ keres, mint amit talál. Ha valóban fraktális, akkor az csak fraktális lehet, nem pedig olyan, amit nem tudunk biztosan, HA FRAKTÁLIS. Nemde? Olyan nincs, hogy valami gömb, de nem biztos, hogy az gömb...
  • culas25hc
    #14
    resystance, tudjuk már? Ha valóban fraktális, akkor sem tudhatjuk biztosan. Egy méreten felül nyilván mi magunk ismétlődünk, de honnan is tudnánk hogy így van?
  • resystance
    #13
    Tudjuk már, mi van az univerzum falán túl, de azt az sg-n soha nem fogják leírni. Aki érti, mit beszél, amikor azt mondja, hogy fraktális univerzum, akkor rögtön tudnia kell, mi van a falon túl. Ha nem tudja, akkor nem tudja azt se, mit jelent a fraktális.
  • culas25hc
    #12
    Hihy, miért is ne lenne tudományos kérdés. Elvégre a fizikusokat is az mozgatja, mint a vallások megteremtőit. Kíváncsiak, hogy mi ez az egész itt körülöttünk.

    Az olyan kellemes gondolat, hogy majd a mennyekben kapálgatjuk a kertecskénket a saját testünkhöz hasonló valamiben, és körülvesznek minket a szeretteink. Az már nyugtalanítóbb, hogy megszűnik a tudatunk, de ez még felfogható. De mi van, ha valami meredekebb dolog a valóság? Ha van a testünkön túlmutató részünk, akkor az az univerzum teljes élettartamán képviselteti magát ebben a világban? Vagy milliárd évekig nem, 60 évig igen, aztán soha többé, nem hinném. Ha valami céllal létezik ez a világ, akkor ugyan olyan fontos eleme egy bolygó az űrben, mint mi emberek. Tehát ha a tudatunk, lelkünk, valamink túl mutat rajtunk, az valami kibaszott félelmetes dologhoz vezet. Mi ez ha nem tudományos kérdés. Az Isten mint fogalom léte ugyan ahhoz a kérdéskörhöz tartozik, mint az ősrobbanás. Arra vagyunk kíváncsiak, mi ez itt körülöttünk. Ahogy én látom, a tudomány nem cáfolta meg Isten létét, csak a keresztény értelmezést veti el. Arra sincs bizonyíték, hogy létezik több univerzum, akkor honnan tudjuk, hogy nincs egy felsőbbrendű erő, ami mozgatja ezeket az univerzumokat.
    Egy korszerű, nem világuralmi és pénzügyi célokkal megalakult hitnek követni kéne a tudományt, és az alapján keresni a válaszokat.
  • Pares
    #11
    Én a fraktális univerzumra szavaznék, így megoldódna a kérdés, hogy mi van az univerzumon kívül, de nem vitatkozom a matematikusokkal és fizikusokkal, ha aszongyák hogy nem. Én csak eccccerű paraszti ésszel próbálom elképzelni...
  • hihy
    #10
    culas25hc

    Nagyszerű, hogy az Isten is lehet tudományos kérdés.
    Az is lehet, hogy már Ő is belegolyózott.:))
  • hihy
    #9
    Yagami

    Neki ne is, de légyszi nekem igen.
    Köszi szépen.
  • Yagami
    #8
    culas25hc:
    A sok kérdésed között ott is volt a válasz, persze még véletlenül sem árulom el melyik volt az. És nem kell megőrülni, felfogni úgyis csak később fogjuk ;)
  • culas25hc
    #7
    Az a baj, hogy akárhányszor felröppen egy ilyen hír, nekem mindig az jut eszembe, hogy akkor mi van a mi univerzum buborékunkon kívül? Kvázi végtelen másik univerzum, amik szintén alkotnak egy buborékot, amiből szintén rengeteg van, stb..stb.. Ez meg már a fraktálszerű univerzum elmélete lenne. De ha nem így van, akkor van egy abszolút méretbeli határ, amin felül nincs szerveződés, illetve van -e távolság beli határ, amin kívül tényleg nincs semmi?
    Ugyan így vagyok az idővel is, az izgat igazán, hogy mi lehetett az ősrobbanás előtt? Ha egy másik világ, akkor vajon végtelen világ volt előttünk, van -e egy abszolút 0 időpont? A jelenlegi elég gyenge matematikai tudásom azt mondja, hogy nem, mert akkor a rendszer kezdeti és peremfeltételei végtelen ideig álltak volna fenn a 0 előtt, de akkor mégis mi indította el az egészet?
    Ha nincs 0 időpont, akkor vagy egy pulzáló rendszerben élünk, ami biztató, mert akkor egy idő után a jelenlegi világunk is megismétlődik, velünk együtt, végtelenszer... Vagy olyan a világunk, mint az arc tg függvény, ami kicsit ijesztőbb számomra. Vagy a faszom tudja...

    Egyszerűbb dolog lenne templomba járni. Bár akkor az izgatna, hogy ha Isten végtelen éve létezik, akkor miért pont most teremtett meg minket, vagy talán már végtelenszer megtette.. Illetve egy végtelen időben létező Isten rendelkezik -e önálló akarattal, hiszen minden gondolata és tette már végtelenszer megtörtént.

    Komolyan megőrülök, ha ilyeneken kezdek el gondolkozni.
  • wraithLord
    #6
    Hogy mi van ott, azt valszeg sosem fogjuk tudni meghatározni, mert egy ilyen tér-idő buborék (vagy micsoda) részei vagyunk. Számunkra a "nincs tér-idő" egyenlő a semmivel.

    De az már haladás, ha egy "2D-s" rajzfilmfigura tudja magáról, hogy csak egy 2D-s rajzfilmfigura a 3 térbeli és 1 időbeli dimenziós TV képernyőjén, és az azon kívüli létezéséről nincs értelme beszélnie... :D
  • Pares
    #5
    De akkor mi van az univerzum buborék falán túl? Nekem speciel a fraktál univerzum elmélete tűnik a legelegánsabbnak, még ha állítólag nem is igaz. De akkor is belegondolni, hogy az univerzumban végtelenségig lehet(ne) "fel és le" menni, és a mi univerzumunk csak a "fölöttünk" lévő univerzum egyik atomja, eléggé elképesztő...
  • NEXUS6
    #4
    Elvileg, minden döntéseddel átkerülsz egy alternativ univerzumba. Szal a kérdés nem az, hanem, hogy hogyan találj vissza!
    XD
  • wraithLord
    #3
    A multiverzum inkább nem valami olyasmit jelent, ami pl. a Stargate-ben is volt? Quantum mirror (dimenziók közti átjáró), végtelen számú párhuzamos valóság (parallel univerzum) stb.?

    Amúgy érdekes elképzelés. Már csak valami technológia kellene, amivel át tudunk menni egyikből a másikba.
  • NEXUS6
    #2
    Cak nehogy...!
    XD
  • Tinman #1
    I've lost my marbles :-(