72
-
#1
I've lost my marbles :-(
![]()
-
#2
Cak nehogy...!
XD -
#3
A multiverzum inkább nem valami olyasmit jelent, ami pl. a Stargate-ben is volt? Quantum mirror (dimenziók közti átjáró), végtelen számú párhuzamos valóság (parallel univerzum) stb.?
Amúgy érdekes elképzelés. Már csak valami technológia kellene, amivel át tudunk menni egyikből a másikba.
-
#4
Elvileg, minden döntéseddel átkerülsz egy alternativ univerzumba. Szal a kérdés nem az, hanem, hogy hogyan találj vissza!
XD -
Pares #5 De akkor mi van az univerzum buborék falán túl? Nekem speciel a fraktál univerzum elmélete tűnik a legelegánsabbnak, még ha állítólag nem is igaz. De akkor is belegondolni, hogy az univerzumban végtelenségig lehet(ne) "fel és le" menni, és a mi univerzumunk csak a "fölöttünk" lévő univerzum egyik atomja, eléggé elképesztő... -
#6
Hogy mi van ott, azt valszeg sosem fogjuk tudni meghatározni, mert egy ilyen tér-idő buborék (vagy micsoda) részei vagyunk. Számunkra a "nincs tér-idő" egyenlő a semmivel.
De az már haladás, ha egy "2D-s" rajzfilmfigura tudja magáról, hogy csak egy 2D-s rajzfilmfigura a 3 térbeli és 1 időbeli dimenziós TV képernyőjén, és az azon kívüli létezéséről nincs értelme beszélnie... :D -
culas25hc #7 Az a baj, hogy akárhányszor felröppen egy ilyen hír, nekem mindig az jut eszembe, hogy akkor mi van a mi univerzum buborékunkon kívül? Kvázi végtelen másik univerzum, amik szintén alkotnak egy buborékot, amiből szintén rengeteg van, stb..stb.. Ez meg már a fraktálszerű univerzum elmélete lenne. De ha nem így van, akkor van egy abszolút méretbeli határ, amin felül nincs szerveződés, illetve van -e távolság beli határ, amin kívül tényleg nincs semmi?
Ugyan így vagyok az idővel is, az izgat igazán, hogy mi lehetett az ősrobbanás előtt? Ha egy másik világ, akkor vajon végtelen világ volt előttünk, van -e egy abszolút 0 időpont? A jelenlegi elég gyenge matematikai tudásom azt mondja, hogy nem, mert akkor a rendszer kezdeti és peremfeltételei végtelen ideig álltak volna fenn a 0 előtt, de akkor mégis mi indította el az egészet?
Ha nincs 0 időpont, akkor vagy egy pulzáló rendszerben élünk, ami biztató, mert akkor egy idő után a jelenlegi világunk is megismétlődik, velünk együtt, végtelenszer... Vagy olyan a világunk, mint az arc tg függvény, ami kicsit ijesztőbb számomra. Vagy a faszom tudja...
Egyszerűbb dolog lenne templomba járni. Bár akkor az izgatna, hogy ha Isten végtelen éve létezik, akkor miért pont most teremtett meg minket, vagy talán már végtelenszer megtette.. Illetve egy végtelen időben létező Isten rendelkezik -e önálló akarattal, hiszen minden gondolata és tette már végtelenszer megtörtént.
Komolyan megőrülök, ha ilyeneken kezdek el gondolkozni. -
Yagami #8 culas25hc:
A sok kérdésed között ott is volt a válasz, persze még véletlenül sem árulom el melyik volt az. És nem kell megőrülni, felfogni úgyis csak később fogjuk ;) -
hihy #9 Yagami
Neki ne is, de légyszi nekem igen.
Köszi szépen. -
hihy #10 culas25hc
Nagyszerű, hogy az Isten is lehet tudományos kérdés.
Az is lehet, hogy már Ő is belegolyózott.:)) -
Pares #11 Én a fraktális univerzumra szavaznék, így megoldódna a kérdés, hogy mi van az univerzumon kívül, de nem vitatkozom a matematikusokkal és fizikusokkal, ha aszongyák hogy nem. Én csak eccccerű paraszti ésszel próbálom elképzelni... -
culas25hc #12 Hihy, miért is ne lenne tudományos kérdés. Elvégre a fizikusokat is az mozgatja, mint a vallások megteremtőit. Kíváncsiak, hogy mi ez az egész itt körülöttünk.
Az olyan kellemes gondolat, hogy majd a mennyekben kapálgatjuk a kertecskénket a saját testünkhöz hasonló valamiben, és körülvesznek minket a szeretteink. Az már nyugtalanítóbb, hogy megszűnik a tudatunk, de ez még felfogható. De mi van, ha valami meredekebb dolog a valóság? Ha van a testünkön túlmutató részünk, akkor az az univerzum teljes élettartamán képviselteti magát ebben a világban? Vagy milliárd évekig nem, 60 évig igen, aztán soha többé, nem hinném. Ha valami céllal létezik ez a világ, akkor ugyan olyan fontos eleme egy bolygó az űrben, mint mi emberek. Tehát ha a tudatunk, lelkünk, valamink túl mutat rajtunk, az valami kibaszott félelmetes dologhoz vezet. Mi ez ha nem tudományos kérdés. Az Isten mint fogalom léte ugyan ahhoz a kérdéskörhöz tartozik, mint az ősrobbanás. Arra vagyunk kíváncsiak, mi ez itt körülöttünk. Ahogy én látom, a tudomány nem cáfolta meg Isten létét, csak a keresztény értelmezést veti el. Arra sincs bizonyíték, hogy létezik több univerzum, akkor honnan tudjuk, hogy nincs egy felsőbbrendű erő, ami mozgatja ezeket az univerzumokat.
Egy korszerű, nem világuralmi és pénzügyi célokkal megalakult hitnek követni kéne a tudományt, és az alapján keresni a válaszokat. -
resystance #13 Tudjuk már, mi van az univerzum falán túl, de azt az sg-n soha nem fogják leírni. Aki érti, mit beszél, amikor azt mondja, hogy fraktális univerzum, akkor rögtön tudnia kell, mi van a falon túl. Ha nem tudja, akkor nem tudja azt se, mit jelent a fraktális. -
culas25hc #14 resystance, tudjuk már? Ha valóban fraktális, akkor sem tudhatjuk biztosan. Egy méreten felül nyilván mi magunk ismétlődünk, de honnan is tudnánk hogy így van? -
resystance #15 Számtalan bizonyíték van rá, de az ember mindig más választ keres, mint amit talál. Ha valóban fraktális, akkor az csak fraktális lehet, nem pedig olyan, amit nem tudunk biztosan, HA FRAKTÁLIS. Nemde? Olyan nincs, hogy valami gömb, de nem biztos, hogy az gömb... -
Nemzsidó #16 Ha valami végtelenszer ismétlődik, az nem jelenti azt, hogy ugyanúgy ismétlődik, eltérések nélkül. Ebben különbözik a matematikai fraktáloktól, ugyanakkor ebben hasonlít az önhasonló rendszerekhez.
Nem tudhatjuk, e rendszer mely mérettartományában élünk, s így elképzelhető, hogy univerzumunk egy élő, nemrég keletkezett sejt, melynek sejtburkán nem látunk keresztül. -
culas25hc #17 Ha végtelenszer ismétlődik, akkor szerintem nem ismétlődhet változásokkal, tehát tudjuk, hogy mi ismétlődik. Az önhasonló részt annak tekintjük, mikor már minden lehetséges változás bekövetkezett az ismétlődésen, elfogy a lehetséges struktúrák száma, és ismét az ismétlődik, ahonnan indultunk.
Vagy még azt tudom elképzelni, hogy minél gyorsabban nagyítunk a részletekbe, annál kisebb a változás, de ez távolodáskor is igaz kell, hogy legyen, tehát ez nem fraktál, hanem valami elég érdekes szimmetrikus alakzat. Ha mi vagyunk a szimmetria pontban, akkor nem ismétlődünk meg más méretben, ha kicsit távolabb vagyunk attól, akkor szinte majdnem pontosan, számunkra észrevétlen módon megismétlődünk.
Ez a gondolatmenet az időre is igaz szerintem.
Tehát én úgy gondolom, sem térben, sem időben nem tudunk változásokkal ismétlődni. Vagy van egy abszolút határ, vagy mi vagyunk mindenhol.
Amit nem tudhatunk, az hogy a fraktál milyen méretbeli tartományában élünk. Ezért lehet, hogy "valami fraktál" de nem tudjuk hogy milyen.
-
Nemzsidó #18 A végtelent felfoghatjuk egy körnek, melyen bármely pontjából elindulva előbb-utóbb ugyanoda térhetünk vissza?
Ha e körnek több kiterjedése van, akkor ez a kör már lehet möbius-szalag, vagy akár egy tórusz, melyek láncszerűen egymásba kapcsolódhatnak,egyik független a másiktól, vagy egybeolvadók, lehetnek eltérők méretben, korban, anyagban, lehet kezdő pillanatuk, s elenyészhetnek egykoron. De hatással vannak egymásra, vagyis fejlődhetnek, visszafejlődhetnek. A végtelen jelentése éppen abban áll, hogy nem érheti el még egyszer a kezdő állapotot, még akkor sem, ha önmagába visszatér. Csak egy hasonlat: A nulla és a végtelen között éppen annyi egység található, mint nulla és egy között. S negatív irányban éppen így. Mégsem neveznénk fraktálnak.
-
Nemzsidó #19 Ha az univerzumunk kialakulásánál valóban ősrobbanást feltételezünk, akkor az egy gömbhullámként terjedő tágulást feltételez a nulla dimenzió nulla időpillanatától kezdődően. Akkor még nem létezett anyag, sem fény, sem semmi, tehát tágulhatott a fénysebesség többszörösével az a "valami". Mi robbant hát szét akkor, s az anyag, mi magunk csak melléktermékei lennénk e kataklizmának?
Külső szemlélő mit láthatna a mi térgömbünkből, melynek határát, gömbhéját semmi, a fény sem lépheti át? Talán egy gravitációs mező nélküli fekete lyukat? E számunkra táguló gömbhéj az idő és a tér nulla pillanatát viszi gyorsuló ütemben a külső felületén, mint egy felfúvódó, szín és fény nélküli szappanbuborék, melynek belseje a számunkra ismert világ minden összetevőjét tartalmazza.
Az univerzumon kívül talán fel sem tűnik, hogy itt valami történt... -
gforce9 #20 A fénysebesség elnevezés az csak egy történelmi véletlen. Ez van a köztudatban. Valójában határsebességnek kellene hívni amely értéke c. A fény terjedhet ennél lassabban is. Gyorsabban semmi. Nyugalmi tömeggel nem rendelkező részecske sebessége vákumban a c. Mit ad isten, a foton pont ilyen. :) -
Nemzsidó #21 Ha már a fotonnál tartunk:
Ha egy foton a számára optimális közegben max sebességgel haladva egy más közegbe lép, s ott lelassul, mi magyarázza azt, hogy onnan kilépve eredeti közegébe újra visszagyorsul saját terjedési sebességére? Honnan szerzett többletenergiát?
Ha a fény fotonok által tejed, nyalábként, s nem gömbhullámként, mivel oldható fel a rejtély, hogy láthatjuk a millió fényévre lévő csillagok mindegyikét? Az onnan fotonok (fénysugarak, mint a gyermekrajzokon a napsugarak) akár el is kerülhetnék a Földet, s így a távoli csillagok láthatatlanok maradnának számunkra. Mi magyarázza továbbá, hogy az univerzum egy része nem "nap"fényes, mások pedig "árnyékosak", ha a fény folyamatosan, a kialakulást követően jelen van világunkban, s azt el nem hagyhatja? Vannak "fénnyelők"? -
gforce9 #22 Ha valamilyen közegbe kerül a fény szóródik benne. Valójában míg elér az egyik atomtól a másikig ugyanúgy fénysebességgel megy, viszont míg átér az anyagon, az több idő lesz mint amikor nem anyagon halad keresztül, de tudtommal ezt nem lehet ilyen egyszerű módon leírni. Hátha jön valaki aki képben van ezzel és kifejti. Mindenesetre a fény nem gyorsul vissza és nem lassul le a szó klasszikus értelmében. A másik kérdésre pedig: az univerzum egésze fényes, nem csak a csillagok. Csak épp olyan tartományban, ahol nem látjuk. A háttérsugázás ez. -
Nemzsidó #23 Tehát azt mondod, hogy a háttérsugárzás is fotonok útján terjed? -
gforce9 #24 Ugyanolyan elekromágneses sugárzás mint a többi. Úgy kell elképzelni, mint mikor egy vasdarabot hevítesz, minél melegebb annál "erősebb" fényt ad. Minél hidegebb annál kevésbé. AZ univerzum hideg. Így az "alapfényessége" nagyon kicsi. Annyira kicsi, hogy a mi szemünk nem látja, de kimérni ki tudjuk. Viszont vannak nagyon fényes, nagyon meleg objektumok a csillagok. Ez csak a szemünkön múlik, hogy mire érzékeny. -
resystance #25 "Ha valami végtelenszer ismétlődik, az nem jelenti azt, hogy ugyanúgy ismétlődik, eltérések nélkül."
Miért, a fraktál a te fejedben eltérések nélkül ismétlődik? A fraktál önhasonló, nem önazonos.
A mérettartomány mindegy, mert egy fraktálban ugyanannyi hatvány van felfelé, mint lefelé, ETTŐL FRAKTÁL. :D Oktatjátok az embert, de fogalmatok sincs, micsoda egy fraktál.
"Ha az univerzumunk kialakulásánál valóban ősrobbanást feltételezünk"
Én már 7 évesen tudtam, hogy ez az ősrobbanás mese nem stimmel. Úgyhogy nem feltételezünk, hanem te feltételezel. :D -
#26
"Én már 7 évesen tudtam, hogy ez az ősrobbanás mese nem stimmel"
Ezt fejtsd már ki bővebben, mindig lekötött nagyon okos emberek komoly érvei
zhx -
Vol Jin #27 "A multiverzum inkább nem valami olyasmit jelent, ami pl. a Stargate-ben is volt? Quantum mirror (dimenziók közti átjáró), végtelen számú párhuzamos valóság (parallel univerzum) stb.?"
De, pontosan így van.
Ez nem multiverzum lenne, hanem a miénken belül bizonyos zónák. -
torreadorz #28 "Gyorsabban semmi."
Dehogynem, ezt semmi nem gátolja. Ha a hires képletre gondolsz az csak annyit mond hogy semmi nem érheti el. De lehet c-nél gyorsabban haladni, csak szükségszerüen az azzal jár hogy az viszont nem tud c alá lassulni -
#29
és azt ne felejtsd el, hogy ehhez végtelen nagy energiára lenne szüksége akkor, ha van nyugalmi tömege. -
gforce9 #30 A képlet, jogos. Nem mond olyat. Viszont a megfigyelt világról volt szó, nem képletekről. :) -
torreadorz #31 Egyébként a fénysebesség átléphetetlenségét nem kell túl komolyan venni csak mi vagyunk túl korlátoltak jelenleg.
Kb. az a helyzet mint amikor légcsavarral akarták átlépni a hangsebességet és ami szintén bizonyos fizikai törvényszerüségek miatt nem volt lehetséges. Aztán jött a rakétahajtómü és értelmét vesztette az egész mert ugye milyen légcsavar milyen kerületi sebesség értelmezhetetlen egy rakétahajtómünél.
Ha valaki pl. építene egy térhajlító hajtómüvet, akkor pillanatok alatt eljuthatna "a"-ból "b"-be a fénysebességnél jóval gyorsabban miközben az einsteini képlet értelmetlenné válna hisz az űrhajó kvázi meg sem mozdulna.
És persze lehet azt mondani hogy igy tulajdonképpen mégsem lépte túl a fénysebességet, de gyakorlatilag igen. -
gforce9 #32 Közel sem az a helyzet, mint a légcsavar és a rakéta esetén. De ha meggyőződésed, hogy a fénysebesség emberi és em természeti korlát, akkor nem sok értelme van vitázni sem. Az elfogadott álláspont hogy az természeti korlát. -
resystance #33 "Ezt fejtsd már ki bővebben, mindig lekötött nagyon okos emberek komoly érvei"
Anyagból nem lehet anyagot eredeztetni a 0. pillanatban. 7 évesen még nem volt ilyen választékos a fogalmazásom, de ehhez nem kell túl nagy logikai bukfenc. Persze ezt a legtöbben igyekeznek megcáfolni. :D
Mindenki a felkínált kondíciók közül válogat, de belegondolni a mélyébe a kérdésnek senki se akar. Egy univerzumnyi anyag és energia nem lesz ott csak úgy, meg nem is fog felrobbanni. Ezt egy 7 éves tudja, csak utána felejtik el. -
Nemzsidó #34 Válaszod nem kielégítő, kár volt billentyűt ragadnod a semmiért. Az, hogy Te hét évesen milyen tudományos műveltséggel rendelkeztél, mit bizonyít és kit érdekel? Ha ennyire vágtad/vágod a térelméletet, kvantumfizikát, stb, bizonyára egy Nobel-díj várományosával cseverészek itt... -
Attilawap #35 Érdekes dolog ez a multiverzum elmélet. A wikipédián például összefüggésbe hozzák az időutazással. Pl.: http://hu.wikipedia.org/wiki/Id%C5%91utaz%C3%A1s#Multiverzum-elm.C3.A9let Engem az érdekelne, hogy ebben a cikkben mit értenek univerzum alatt? Galaxisokat? Esetleg idősíkokat, amiket a téridő meghajlításával lehetne látni? -
Nemzsidó #36 Elektromágneses sugárzás... hmm. Akkor most foton, hullám, vagy elektromágneses sugárzás? Tehát pl. a váltóáram hullámhosszától az URH hullámon, az infravörös tartományon át au UV-n keresztül a gammasugárzásig mind mind fotonok sokaságán keresztül hat? Ez lenne a hordozóközeg? Mert vákuumban, üres térrészben hogyan is terjedhetne anyag nélküli hullám... kell valami, ami továbbítja. S ezek szerint ez a foton... :( -
gforce9 #37 Biztosn láttál már olyan csillagászati fotókat, ami alá oda volt írva, hogy infravörösben, vagy röntgentartományban. Olyan fényképek ezek, amelyek a látható fény tartományában nem látszanának az emberi szemnek, de hogy mégis lássuk módosítják a képet és bizonyos színeket rendelnek hozzá. De ez pusztán azért van mert mi nem látjuk azt a tartományt. Az infravörös, a látható fény a röntgen és a gamma sugárzás is elektromágneses hullám, csak más más frekvenciákon, közvetítő részecskéje ugyanúgy a foton. Jellemzően az infravörös tartományt mi nem látjuk, de hőként érzékeljük, az UV-t sem látjuk, de attól meg leégünk a napon. A röntgentartományt sem látjuk, de kiváló felvételeket tudunk vele csinálni a testünk belsejéről, de ha sok érkezik, akkor a sejtjeinkben csinálhat kalamajkát. Lényeg, hogy ezek mind mind elektromágneses hullámok és csak azért vannak névleg megkülönböztetve, mert az elején még azt hitték, csak az a tartomány van, amit látunk is. Később felfedezték, hogy a spektrum sokkal szélesebb, mint amit a szemünk lát. Hullámként és részecskeként is leírhatóak. Közvetítő részecskéjét fotonnak nevezzük, a hullámait pedig elektromágneses hullámnak, aminek nem kell a klasszikus értelemben vett közvetítő közeg. A váltóáram az más téma. :) -
resystance #38 "Válaszod nem kielégítő, kár volt billentyűt ragadnod a semmiért."
Bocsásson meg kegyelmed, hogy nem feleltem meg az elvárásainak. Az ilyen szánalmas, faszkalap, pöffeszkedő dumát vidd oda, ahol vevők erre.
"Az, hogy Te hét évesen milyen tudományos műveltséggel rendelkeztél, mit bizonyít és kit érdekel?"
Ha nem jöttél volna rá, gyökér, a tiszta ész messze elkerüli a ti "tudományotokat". Azt bizonyítja, hogy amíg ti _anyagból akartok eredeztetni anyagot_, addig egy gyerek is többet ért a világból, mint ti. Hiába magyarázom, mert akkor se fogod megérteni, ha életed hátralevő részét ezzel töltöd, mert kiölted magadból a józan észt. Különben értenéd.
Nobel-díjat nem azok kapnak, akik vágják a téridőt meg a kvantumfizikát, hanem akik a Nobel bizottság tulajdonosainak érdekeit szolgálják. Ezt se magyarázom el, mert nem éri meg bebillentyűznöm, igazad van. -
gforce9 #39 Már ne is haragudj, de ő tudja, hogy hiányosak az ismeretei és kérdez. Te viszont kijelentesz olyan dolgokat, amire nem írsz elfogadható érvet, csak annyit, hogy márpedig úgy van ahogy te mondod. Lehet hogy lexikális ismereted több van bizonyos témákban, de ettől még igazad nem lesz és az univerzum nem fog aszerint működni ahogy te akarod. -
torreadorz #40 gforce9:
pontosan ugyanaz a helyzet, egy bizonyos fordulatszám felett a légcsavar kvázi üresben fog forogni, aminek fizikai törvények az okai(tehát természeti korlát). És innentől kezdve a sebességed nem fog nőni amig a fizikai törvények meg nem változnak.
Vagy készítesz egy másfajta meghajtást amire nem ezek a törvények vonatkoznak. És voalá lesz hangsebességnél gyorsabb rakétameghajtású repülő anélkül hogy megszegted volna a fizikai törvényeket.
A fénysebesség átlépésével pont ugyanez a helyzet. Igen, nem átléphető úgy hogy majd 0-ról kezdve elkezdünk pl. egy rakétával gyorsítani valamit. De senki nem is mondta hogy igy kell átlépni! Csak az a baj, hogy jelenleg az emberek fejébe beleverik hogy a fénysebesség nem elérhető és punk-tum. Nem tudsz akkora rakétát gyártani mert végtelen lesz a tömege amihez végtelen mennyiségü üzemanyag kéne stb...
Miközben ez egy korlátolt gondolkodásmód, mert ez olyan hogy kijelenthetjük hogy a hangsebességet nem lehet átlépni mert a légcsavaros repülő légcsavarja egy bizonyos fordulatszám felett már üresben forog és nem fejt ki további tolóerőt, tehát a hangsebességet nem lehet átlépni.
A valóságban meg mégis, csak épp el kellet hozzá felejteni a régi berögzült technikát.
Ezért mondtam pl. a térhajlítást, de biztos van még ezer másik mód is csak épp azok még senkinek a fejében nem léteznek. De a térhajlítás egy kiváló példája annak hogy az ominózus törvény nem játszik egyszerüen egy teljesen más technológia amire teljesen más fizikai törvények vonatkoznak.
Pont mint a légcsavar vs rakéta esetén.
