Biztonságpolitika
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#3659
De ki mondta azt, hogy csak azon keresztül lehet megközelíteni? Igen lehet Románia felől is megközelíteni meg Németország felől is meg Kína felől is, sőt az USA felől is, ellenben a menekültek a Görögország, Macedónia, Szerbia útvonalat választják. Egyébként meg nem is értem, hogy most, hogyan lyukadtunk ki itt? Kb olyan ez mint amikor a felelő diák érettségin kihúzza Petőfi Sándort és azt mondja, hogy Petőfi nagy költő volt, de Arany még nagyobb, és elkezd róla beszélni.
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#3658
Nincs rá mentség, aham. Bezzeg időnként 2000 civil legyilkolására, a világ legnagyobb menekülttáborában, arra van.
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#3657
Bemásolom a menekültek helyzetével foglalkozó fejezet B.) pontját is, így ezzel - #3633 - együtt itt van minden, ami a menekültek szabályozásával kapcsolatban a könyvben szerepel.
Amennyiben ez változtat azon amit először idemásoltam, kérlek jelezd. Ha nem, és még mindig a saját igazadban hiszel, már csak bizonyítanod kell.
Utoljára szerkesztette: ManoNegra, 2015.09.30. 12:06:16
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
😎 A MENEKÜLT FOGALMA ÉS JOGI HELYZETE
433. § A menekültek olyan személyek, akik hazájukat üldözés vagy attól való féle-
lem miatt hagyták el. Rájuk nézve a nemzetközi jogban már igen korán találunk ren-
delkezéseket, ilyen rendelkezések már az időszámítás előtt 1278 táján kötött egyipto-
mi-hettita szerződésben (ld. A nemzetközi jog története ... 7-8. old.) is találhatók.
A menekültek száma polgár háborúk és nemzetközi háborúk idején növekedett meg
és időnként tekintélyes méreteket öltött. Így pl. a franciaországi reformátusok, az ún.
hugenották először a XVI. szd. folyamán több polgárháborút vívtak a katolikusok kal,
majd a XVII. szd. második felében a megújult üldözés miatt tömegesen kezdtek
külföldre menekülni, illetve kivándorolni. Az így elüldözött franciák száma elérte a
3 milliót.
Jelentős számú menekült volt az 1. világháború után. Az oroszországi bolsevista
forradalom miatt több mint egymillió ember menekült Európa számos országába és
a tengeren túlra. Elérte az egymilliót az első világháború után a Törökországból ki-
űzött görögök száma is, ugyanekkor elmenekült Törökországból 300 ezer örmény is.
A menekültek nagy száma nemzetközi szervezetek intézkedését is szükségessé tehe-
ti. Így pl. az első világháború után a Nemzetek Szövetsége a menekültek ügyeinek in-
tézésére létrehozta a Nemzetközi Menekültügyi Hivatalt, amelynek elnökévé Fridtiof
Nansen neves norvég sarkutazót és felfedezőt választották meg. A Nemzetközi Mene-
kültügyi Hivatal feladatának azt tekintette, hogya menekülteket hazájukba való
visszatérésre bírja rá, de ez sok esetben nem sikerült, illetve nem volt lehetséges.
Nansen 1930-ban elhunyt, a hivatal ezután "Nansen Hivatal" néven működött. A
menekültek egyéb ként bárhova utazhattak, részükre a Hivatal úti okmányokat adott
ki, ez volt az ún. Nansen-útleuél.
434. § 1945-ben kb. 600 ezer háború előtti menekült volt még Európában és ezt
csak növelte a háborús események miatt menekültek nagy száma. Különösen Német-
országban tartózkodtak jelentős számban menekült személyek, ezenkívül az 1948-ban
kitört első arab-izraeli háború következtében tömegesen menekültek külföldre a pa-
lesztinai arabok is. A menekültek eltartása súlyos terhet rótt a befogadó államokra,
problémájuk megoldására az Egyesült Nemzetek Szervezete 1946-ban Nemzetközi
Menekültügyi Szervezetet (IRO) hozott létre, amely nemzetközi szervezet ként a mene-
kültek ügyeit rendezte. A szervezet 1953-ban megszűnt, de tovább működik az ENSZ
szerveként a Menekültügyi Főbiztosság, amelyiknek mind a mai napig számos feladata
van. Az arab-izraeli háborúk palesztin menekültjeinek segélyezésére 1949-ben az
ENSZ Közgyűlése külön szervet hozott létre a Közel-keleti Palesztin Menekülteket
Segítő Ügynökséget (UNRWA), amely a menekülttáborok fenntartása mellett azok-
ban iskolákat is szervezett. Az 1988-89. tanévben pl. a máig fennálló menekülttábo-
rokban 350 ezer fő tanult az UNRWA 633 iskolájában.
A II. világháború után Európában a menekültek száma egy ideig növekedett, a kö-
zéjük számított, kitelepített németekkel együtt 1949-ben még 23 millió menekült
volt. A németek Németországba kerülvén viszonylag hamar beilleszkedtek és emiatt
1951-re a menekültek száma kb. 1,5 millióra csökkent. A világ más részein bekövet-
kezett események miatt azonban a menekültek száma időnként ismét megnövekedett,
főleg Ázsiában és Afrikában. Így 1971-ben 9,5 millió ember menekült Bangladesből
Indiába, milliós létszámú tömeg menekült Dél-Vietnamból, Afganisztánból, Mozam-
bikból, Ruandából; 1993-ban a jugoszláv válság miatt már 2,3 millió főre emelkedett
a Boszniából menekültek száma és így 1993-ban már több mint 19 millió volt a me-
nekültek száma. A konfliktusok megoldása után a menekültek száma rendszerint
csökkenni szokott, így pl. a bangladesi vagy az afganisztáni menekültek nagyobb
része visszatért eredeti hazájába. A palesztinai menekültek jelentős része viszont
mindmáig szükségtáborokban él a sivatagban.
435. § A menekült fogalmára több meghatározás létezik, a Nemzetközi Jogi Inté-
zet mint tudományos testület 1936-ban úgy definiálta ezt a fogalmat, hogy azon
egyén tekinthető menekültnek, aki a lakóhelyén keletkezett politikai események mi-
att, akár önként, akár kényszerből hagyta el azt és nem szerzett sem új állampolgár-
ságot, sem nem élvezi egyetlen állam diplomáciai védelmét.
A menekültek jogi helyzetét az ENSZ kezdeményezésére 1951-ben általános egyez-
ménnyel rendezték, melyben ugyancsak meghatározták a menekült fogalmát is. Esze-
rint a menekült olyan személy, aki az 1950. január 1. előtt előfordult események ered-
ményeként és a faji, vallási, nemzetiségi, bizonyos társadalmi csoporthoz való tartozás
vagy politikai vélemény megvallása miatt üldöztetéstől való megalapozott félelem követ-
keztében nem abban az országban tartózkodik, amelynek állampolgára és nem tudja, ille-
tőleg a félelem miatt nem hajlandó országának védelmét igénybe venni. Menekült to-
vábbá az a személy, akinek nincs állampolgársága és annak az országnak a területén
kívül tartózkodik, amelyben előző lakhelye volt és az előbb említett események ered-
ményeként nem képes, vagy megalapozott félelem következtében nem hajlandó oda
visszatérni. A menekült fogalmát az 1967. évi kiegészítő jegyzőkönyv akként módo-
sította, hogy törölte az 1951. évi egyezmény időbeli korlátozását, így ma menekültnek
számít az is, aki 1951 után történt események miatt volt kénytelen hazáját vagy lakó-
helyét elhagyni.
436. § A menekült státusz megadásával kapcsolatban az egyik leglényegesebb kér-
dés, hogy mit kell "üldöztetés" kifejezés alatt érteni s mikor "megalapozott" az ettől
való félelem?
Az "üldözés" kitételét igen sokféleképpen lehet értelmezni. Ez elsősorban azt
jelenti, hogy a menekülést előidéző tevékenységet az az állam fejti ki, ahonnan a
menekülő jött. Miután az üldözöttség tényét a menekülőnek kell bizonyítani vagy
legalábbis valószínűsíteni, így a legkönnyebb helyzetben akkor van a menekült,
ha országának közismert belső vagy külső konfliktusai miatt menekült el. Ott ahol a
kisebbséget - amelyhez a menekült tartozik - közismerten gettóba zárják, megkülön-
böztető jelvény viselésére kötelezik (ilyenre kényszerítette a zsidókat a II. világháború
idején Németország vagy számos csatlósállam), ahol "etnikai tisztogatást" végeznek
(mint pl. a jugoszláviai belső háborúkban, mely aztán nemzetközi konfliktussá széle-
sedett), ahol polgárháborúkban tömegesen irtják egymás lakosságát a szembenálló fe-
lek (pl. ezt tették Ruandában a polgárháború idején a tuszik és a hutuk) a bizonyítás
igen könnyű.
Nehezebb az üldözés és a "félelem megalapozottságának" bizonyítása akkor, ha a
menekültet saját államának szervei nem üldözik ugyan, de nem, vagy nem kellően
akadályozzák meg rasszista szervezetek tevékenységét. Adott esetben ilyen állami
mulasztások is alapot adhatnak az üldözéstől való alapos félelemre. A menedék
nyújtásának alapja lehet ezenkívül a katonai szolgálat lelkiismereti okból való meg-
tagadása is, ha a menekült államának joga nem ismeri a fegyver nélküli szolgálat in-
tézményét. A katonai szolgálatból megszökött személyek (dezertőrök) befogadása is
indokolt lehet, ha népellenes irtóhadjáratban való részvétel, az ENSZ céljaival ellen-
tétes gyarmati elnyomó háború elől lelkiismereti okokból menekült el egy sorkatona.
Üldöztetésnek minősülhet ezenkívül a személyiségi jogokat sértő embertelen társadal-
mi vagy vallási szokás is, erre példa az Egyesült Államok bevándorlási hatóságának
1996. jún. 13-i döntése, amikor elfogadta egy fiatal Togóból az USA-ba menekült nő,
F. Kasinga menekült státusz iránti kérelmét, mivel a menekülőt otthon saját törzsének
szokásai szerint nemi szervének rituális megcsonkítása fenyegette. A döntés prece-
densértékű, mivel ilyen műtét nemcsak Afrika nagy részén, hanem az iszlám világban
is szokásos.
Amennyiben amenedéket kérő kettős állampolgár, úgy nem elég bizonyítania azt,
hogy őt az egyik államában üldözik, ilyenkor azt kell bizonyítania, hogy mindkét állam-
ban fennálló helyzet miatt nem tudja igénybe venni egyik államának védelmét sem.
437. § A Menekültügyi Főbiztos és hivatala nemcsak az olyan személyeknek nyújt
segítséget, akik egy államban már menekült jogállást szereztek, segítségére az is szá-
míthat, aki ilyen státusz megszerzése előtt áll vagy arra nincs esélye. Így a már me-
nekültnek minősített személyeken kívül a Főbiztos azokat is oltalmazza,
- akiket a területi állam földrajzi vagy időbeli korlátozás miatt nem tekint mene-
kültnek,
- aki a menekülti státusz elnyerésére irányuló kérelmét már beadta és annak elbí-
rálására vár,
- akit nem tekint ugyan a befogadó állam menekültnek, de emberiességi okból
mégis befogadott,
- aki egy, a menekültügyi egyezményt el nem fogadó állam területén tartózkodik
és menekült státuszt kíván szerezni.
Az 1967. évi jegyzőkönyvet elfogadó államok vállalták, hogy a Főbiztos vagy hiva-
tala részére jelentést tesznek a menekültek körülményeiről és azokról a jogszabályok-
ról, amelyeket a menekültekre vonatkozóan hoztak vagy alkotni szándékoznak, bele-
értve a Jegyzőkönyv végrehajtására vagy értelmezésére vonatkozó jogszabályokat is.
Az ENSZ kérésére a befogadó állam statisztikai és egyéb információkat köteles
szolgáltatni a menekültekről. Ez az államnak is érdeke, hiszen nagyobb létszámú me-
nekült elhelyezése esetén az ENSZ pénzügyi támogatást nyújt, amelynek mértéke a
menekültek létszámától függ.
A menekülteket a befogadó államok személyi okmányokkal látják el és a területü-
kön jogszerűen tartózkodó menekültek részére külföldi utazás céljából úti okmányt
állítanak ki. Ilyen úti okmány azoknak is kiállítható, akik nem jogszerűen vannak
ugyan az állam területén, de nem tudnak ilyen okmányt beszerezni abból az ország-
ból, ahol a jogszerű tartózkodási helyük van.
Aki egyszer már valamely államban menekült státuszt és ennek alapján úti ok-
mányt kapott, és ennek birtokában egy harmadik állam területére lép, itt már úgy kell
kezelni, mint bármely más külföldit, azaz nincs szükség arra, hogy itt is kérelmezze
a menekültstátusz elnyerését. Így pl. ha egy boszniai menekült Németországban me-
nekültigazolványt szerzett és Magyarországra jön, itt úgy kell kezelni, mint a
német állampolgárokat.
438. § A menekülti minőség mindaddig tart, amíg az elmenekült személy önként
igénybe nem veszi állama védelmét, vagy ha nincs állampolgársága, azt visszaszerzi.
Véget ér a menekültstátusz akkor is, ha a menekült szerez egy bármilyen új állampol-
gárságot, amelynek alapján őt az új állam védelemben részesíti vagy önként visszaköl-
tözik abba az országba, amelyet elhagyott. Mindaddig, amíg ez nem következik be, a
külföldre távozott személy menekültnek minősül, de nem jogosult ilyen státuszra az,
aki háborús bűnös vagy súlyos köztörvényes büntettet követett el. Ilyenkor, valamint
ha az ENSZ céljaival ellentétes cselekményt követett el a külföldre távozott személy,
a fogadó állam nem köteles őt menekültnek tekinteni.
Egyebekben a menekültek jogállása hasonló a hontalanokéhoz. Az 1954. évi egyez-
ményt, ami a hontalanok helyzetét rendezi, az 1951. évi menekültügyi egyezményt
szorosan követve szerkesztették. A menekültet ki lehet utasítani nemzetbiztonság vagy
a közrend érdekében, de nem oda, ahonnan elmenekült, ezt nevezik a visszazsuppolás
tilalmának.
439. § Magyarország a menekültügyi egyezményt az 1989. évi 19.sz. tvr.-ben hir-
dette ki és a Minisztertanács 1989-ben végrehajtási rendeletet bocsátott ki (101/1989.
(IX.28.) Mt.rend.). Ennek értelmében a Magyarországra menekültek olyan helyzet-
ben vannak, mint a saját állampolgárok, az alábbi kivételekkel:
- Nincsenek politikai jogaik;
- Bizonyos közszolgálati állásokat nem tölthetnek be;
- Nem hadkötelesek.
Ugyanakkor a magyar kormány élt az egyezményben biztosított lehetőséggel és
olyan nyilatkozatot tett, hogy csak európai menekülteket fogad be, ezt azonban 1997-
ben visszavonta.
433. § A menekültek olyan személyek, akik hazájukat üldözés vagy attól való féle-
lem miatt hagyták el. Rájuk nézve a nemzetközi jogban már igen korán találunk ren-
delkezéseket, ilyen rendelkezések már az időszámítás előtt 1278 táján kötött egyipto-
mi-hettita szerződésben (ld. A nemzetközi jog története ... 7-8. old.) is találhatók.
A menekültek száma polgár háborúk és nemzetközi háborúk idején növekedett meg
és időnként tekintélyes méreteket öltött. Így pl. a franciaországi reformátusok, az ún.
hugenották először a XVI. szd. folyamán több polgárháborút vívtak a katolikusok kal,
majd a XVII. szd. második felében a megújult üldözés miatt tömegesen kezdtek
külföldre menekülni, illetve kivándorolni. Az így elüldözött franciák száma elérte a
3 milliót.
Jelentős számú menekült volt az 1. világháború után. Az oroszországi bolsevista
forradalom miatt több mint egymillió ember menekült Európa számos országába és
a tengeren túlra. Elérte az egymilliót az első világháború után a Törökországból ki-
űzött görögök száma is, ugyanekkor elmenekült Törökországból 300 ezer örmény is.
A menekültek nagy száma nemzetközi szervezetek intézkedését is szükségessé tehe-
ti. Így pl. az első világháború után a Nemzetek Szövetsége a menekültek ügyeinek in-
tézésére létrehozta a Nemzetközi Menekültügyi Hivatalt, amelynek elnökévé Fridtiof
Nansen neves norvég sarkutazót és felfedezőt választották meg. A Nemzetközi Mene-
kültügyi Hivatal feladatának azt tekintette, hogya menekülteket hazájukba való
visszatérésre bírja rá, de ez sok esetben nem sikerült, illetve nem volt lehetséges.
Nansen 1930-ban elhunyt, a hivatal ezután "Nansen Hivatal" néven működött. A
menekültek egyéb ként bárhova utazhattak, részükre a Hivatal úti okmányokat adott
ki, ez volt az ún. Nansen-útleuél.
434. § 1945-ben kb. 600 ezer háború előtti menekült volt még Európában és ezt
csak növelte a háborús események miatt menekültek nagy száma. Különösen Német-
országban tartózkodtak jelentős számban menekült személyek, ezenkívül az 1948-ban
kitört első arab-izraeli háború következtében tömegesen menekültek külföldre a pa-
lesztinai arabok is. A menekültek eltartása súlyos terhet rótt a befogadó államokra,
problémájuk megoldására az Egyesült Nemzetek Szervezete 1946-ban Nemzetközi
Menekültügyi Szervezetet (IRO) hozott létre, amely nemzetközi szervezet ként a mene-
kültek ügyeit rendezte. A szervezet 1953-ban megszűnt, de tovább működik az ENSZ
szerveként a Menekültügyi Főbiztosság, amelyiknek mind a mai napig számos feladata
van. Az arab-izraeli háborúk palesztin menekültjeinek segélyezésére 1949-ben az
ENSZ Közgyűlése külön szervet hozott létre a Közel-keleti Palesztin Menekülteket
Segítő Ügynökséget (UNRWA), amely a menekülttáborok fenntartása mellett azok-
ban iskolákat is szervezett. Az 1988-89. tanévben pl. a máig fennálló menekülttábo-
rokban 350 ezer fő tanult az UNRWA 633 iskolájában.
A II. világháború után Európában a menekültek száma egy ideig növekedett, a kö-
zéjük számított, kitelepített németekkel együtt 1949-ben még 23 millió menekült
volt. A németek Németországba kerülvén viszonylag hamar beilleszkedtek és emiatt
1951-re a menekültek száma kb. 1,5 millióra csökkent. A világ más részein bekövet-
kezett események miatt azonban a menekültek száma időnként ismét megnövekedett,
főleg Ázsiában és Afrikában. Így 1971-ben 9,5 millió ember menekült Bangladesből
Indiába, milliós létszámú tömeg menekült Dél-Vietnamból, Afganisztánból, Mozam-
bikból, Ruandából; 1993-ban a jugoszláv válság miatt már 2,3 millió főre emelkedett
a Boszniából menekültek száma és így 1993-ban már több mint 19 millió volt a me-
nekültek száma. A konfliktusok megoldása után a menekültek száma rendszerint
csökkenni szokott, így pl. a bangladesi vagy az afganisztáni menekültek nagyobb
része visszatért eredeti hazájába. A palesztinai menekültek jelentős része viszont
mindmáig szükségtáborokban él a sivatagban.
435. § A menekült fogalmára több meghatározás létezik, a Nemzetközi Jogi Inté-
zet mint tudományos testület 1936-ban úgy definiálta ezt a fogalmat, hogy azon
egyén tekinthető menekültnek, aki a lakóhelyén keletkezett politikai események mi-
att, akár önként, akár kényszerből hagyta el azt és nem szerzett sem új állampolgár-
ságot, sem nem élvezi egyetlen állam diplomáciai védelmét.
A menekültek jogi helyzetét az ENSZ kezdeményezésére 1951-ben általános egyez-
ménnyel rendezték, melyben ugyancsak meghatározták a menekült fogalmát is. Esze-
rint a menekült olyan személy, aki az 1950. január 1. előtt előfordult események ered-
ményeként és a faji, vallási, nemzetiségi, bizonyos társadalmi csoporthoz való tartozás
vagy politikai vélemény megvallása miatt üldöztetéstől való megalapozott félelem követ-
keztében nem abban az országban tartózkodik, amelynek állampolgára és nem tudja, ille-
tőleg a félelem miatt nem hajlandó országának védelmét igénybe venni. Menekült to-
vábbá az a személy, akinek nincs állampolgársága és annak az országnak a területén
kívül tartózkodik, amelyben előző lakhelye volt és az előbb említett események ered-
ményeként nem képes, vagy megalapozott félelem következtében nem hajlandó oda
visszatérni. A menekült fogalmát az 1967. évi kiegészítő jegyzőkönyv akként módo-
sította, hogy törölte az 1951. évi egyezmény időbeli korlátozását, így ma menekültnek
számít az is, aki 1951 után történt események miatt volt kénytelen hazáját vagy lakó-
helyét elhagyni.
436. § A menekült státusz megadásával kapcsolatban az egyik leglényegesebb kér-
dés, hogy mit kell "üldöztetés" kifejezés alatt érteni s mikor "megalapozott" az ettől
való félelem?
Az "üldözés" kitételét igen sokféleképpen lehet értelmezni. Ez elsősorban azt
jelenti, hogy a menekülést előidéző tevékenységet az az állam fejti ki, ahonnan a
menekülő jött. Miután az üldözöttség tényét a menekülőnek kell bizonyítani vagy
legalábbis valószínűsíteni, így a legkönnyebb helyzetben akkor van a menekült,
ha országának közismert belső vagy külső konfliktusai miatt menekült el. Ott ahol a
kisebbséget - amelyhez a menekült tartozik - közismerten gettóba zárják, megkülön-
böztető jelvény viselésére kötelezik (ilyenre kényszerítette a zsidókat a II. világháború
idején Németország vagy számos csatlósállam), ahol "etnikai tisztogatást" végeznek
(mint pl. a jugoszláviai belső háborúkban, mely aztán nemzetközi konfliktussá széle-
sedett), ahol polgárháborúkban tömegesen irtják egymás lakosságát a szembenálló fe-
lek (pl. ezt tették Ruandában a polgárháború idején a tuszik és a hutuk) a bizonyítás
igen könnyű.
Nehezebb az üldözés és a "félelem megalapozottságának" bizonyítása akkor, ha a
menekültet saját államának szervei nem üldözik ugyan, de nem, vagy nem kellően
akadályozzák meg rasszista szervezetek tevékenységét. Adott esetben ilyen állami
mulasztások is alapot adhatnak az üldözéstől való alapos félelemre. A menedék
nyújtásának alapja lehet ezenkívül a katonai szolgálat lelkiismereti okból való meg-
tagadása is, ha a menekült államának joga nem ismeri a fegyver nélküli szolgálat in-
tézményét. A katonai szolgálatból megszökött személyek (dezertőrök) befogadása is
indokolt lehet, ha népellenes irtóhadjáratban való részvétel, az ENSZ céljaival ellen-
tétes gyarmati elnyomó háború elől lelkiismereti okokból menekült el egy sorkatona.
Üldöztetésnek minősülhet ezenkívül a személyiségi jogokat sértő embertelen társadal-
mi vagy vallási szokás is, erre példa az Egyesült Államok bevándorlási hatóságának
1996. jún. 13-i döntése, amikor elfogadta egy fiatal Togóból az USA-ba menekült nő,
F. Kasinga menekült státusz iránti kérelmét, mivel a menekülőt otthon saját törzsének
szokásai szerint nemi szervének rituális megcsonkítása fenyegette. A döntés prece-
densértékű, mivel ilyen műtét nemcsak Afrika nagy részén, hanem az iszlám világban
is szokásos.
Amennyiben amenedéket kérő kettős állampolgár, úgy nem elég bizonyítania azt,
hogy őt az egyik államában üldözik, ilyenkor azt kell bizonyítania, hogy mindkét állam-
ban fennálló helyzet miatt nem tudja igénybe venni egyik államának védelmét sem.
437. § A Menekültügyi Főbiztos és hivatala nemcsak az olyan személyeknek nyújt
segítséget, akik egy államban már menekült jogállást szereztek, segítségére az is szá-
míthat, aki ilyen státusz megszerzése előtt áll vagy arra nincs esélye. Így a már me-
nekültnek minősített személyeken kívül a Főbiztos azokat is oltalmazza,
- akiket a területi állam földrajzi vagy időbeli korlátozás miatt nem tekint mene-
kültnek,
- aki a menekülti státusz elnyerésére irányuló kérelmét már beadta és annak elbí-
rálására vár,
- akit nem tekint ugyan a befogadó állam menekültnek, de emberiességi okból
mégis befogadott,
- aki egy, a menekültügyi egyezményt el nem fogadó állam területén tartózkodik
és menekült státuszt kíván szerezni.
Az 1967. évi jegyzőkönyvet elfogadó államok vállalták, hogy a Főbiztos vagy hiva-
tala részére jelentést tesznek a menekültek körülményeiről és azokról a jogszabályok-
ról, amelyeket a menekültekre vonatkozóan hoztak vagy alkotni szándékoznak, bele-
értve a Jegyzőkönyv végrehajtására vagy értelmezésére vonatkozó jogszabályokat is.
Az ENSZ kérésére a befogadó állam statisztikai és egyéb információkat köteles
szolgáltatni a menekültekről. Ez az államnak is érdeke, hiszen nagyobb létszámú me-
nekült elhelyezése esetén az ENSZ pénzügyi támogatást nyújt, amelynek mértéke a
menekültek létszámától függ.
A menekülteket a befogadó államok személyi okmányokkal látják el és a területü-
kön jogszerűen tartózkodó menekültek részére külföldi utazás céljából úti okmányt
állítanak ki. Ilyen úti okmány azoknak is kiállítható, akik nem jogszerűen vannak
ugyan az állam területén, de nem tudnak ilyen okmányt beszerezni abból az ország-
ból, ahol a jogszerű tartózkodási helyük van.
Aki egyszer már valamely államban menekült státuszt és ennek alapján úti ok-
mányt kapott, és ennek birtokában egy harmadik állam területére lép, itt már úgy kell
kezelni, mint bármely más külföldit, azaz nincs szükség arra, hogy itt is kérelmezze
a menekültstátusz elnyerését. Így pl. ha egy boszniai menekült Németországban me-
nekültigazolványt szerzett és Magyarországra jön, itt úgy kell kezelni, mint a
német állampolgárokat.
438. § A menekülti minőség mindaddig tart, amíg az elmenekült személy önként
igénybe nem veszi állama védelmét, vagy ha nincs állampolgársága, azt visszaszerzi.
Véget ér a menekültstátusz akkor is, ha a menekült szerez egy bármilyen új állampol-
gárságot, amelynek alapján őt az új állam védelemben részesíti vagy önként visszaköl-
tözik abba az országba, amelyet elhagyott. Mindaddig, amíg ez nem következik be, a
külföldre távozott személy menekültnek minősül, de nem jogosult ilyen státuszra az,
aki háborús bűnös vagy súlyos köztörvényes büntettet követett el. Ilyenkor, valamint
ha az ENSZ céljaival ellentétes cselekményt követett el a külföldre távozott személy,
a fogadó állam nem köteles őt menekültnek tekinteni.
Egyebekben a menekültek jogállása hasonló a hontalanokéhoz. Az 1954. évi egyez-
ményt, ami a hontalanok helyzetét rendezi, az 1951. évi menekültügyi egyezményt
szorosan követve szerkesztették. A menekültet ki lehet utasítani nemzetbiztonság vagy
a közrend érdekében, de nem oda, ahonnan elmenekült, ezt nevezik a visszazsuppolás
tilalmának.
439. § Magyarország a menekültügyi egyezményt az 1989. évi 19.sz. tvr.-ben hir-
dette ki és a Minisztertanács 1989-ben végrehajtási rendeletet bocsátott ki (101/1989.
(IX.28.) Mt.rend.). Ennek értelmében a Magyarországra menekültek olyan helyzet-
ben vannak, mint a saját állampolgárok, az alábbi kivételekkel:
- Nincsenek politikai jogaik;
- Bizonyos közszolgálati állásokat nem tölthetnek be;
- Nem hadkötelesek.
Ugyanakkor a magyar kormány élt az egyezményben biztosított lehetőséggel és
olyan nyilatkozatot tett, hogy csak európai menekülteket fogad be, ezt azonban 1997-
ben visszavonta.
Amennyiben ez változtat azon amit először idemásoltam, kérlek jelezd. Ha nem, és még mindig a saját igazadban hiszel, már csak bizonyítanod kell.
Utoljára szerkesztette: ManoNegra, 2015.09.30. 12:06:16
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#3656
Na és arra van mentség amit Soros tesz ?? De bizony szerencsétlen a csaj, mert egy rossz mozdulatáért elvesztette a munkáját, de a testnevelőtanár - aki előre láthatta a helyzetet - nem csak azonnal kapott munkát, de még egy 110 nm es lakást is mellé...
Nem látsz itt párhuzamot azzal, amikor a befogadó németek elárulásának jutalmaként kapták meg a zsidók Palesztinát, a már megnyert háborúban ??
Nem látsz itt párhuzamot azzal, amikor a befogadó németek elárulásának jutalmaként kapták meg a zsidók Palesztinát, a már megnyert háborúban ??
Az emberiség nagy tragédiája, hogy a hazugság vált mérvadóvá, a gondolkodókat pedig konteó hívöknek titulálták.
#3655
Juncker: Európának kötelessége befogadni a menekülteket
frau merkel után szabadon..... "Üdvözlet a menekülteknek!" - mondta Juncker az 509 delegált tapsvihara közepette.
frau merkel után szabadon..... "Üdvözlet a menekülteknek!" - mondta Juncker az 509 delegált tapsvihara közepette.
Mackószanitéc! ignored list: pares,tetsuo,
#3654
Azért arra kíváncsi lennék te hogy reagálnál hasonló helyzetben. A menekültek/bevándorlók áttörik a tábor kerítését és a rendőrök sorfalát, te pedig közvetlenül mögöttük vagy, veled szemben pedig egy őrjöngő tömeg rohan akik mindenen és mindenkit átgázolnak. Nem volt szép vagy helyes amit tett, de elhiszem azt, hogy nem szándék és rosszindulat vezette amikor megtette.
"Beware of the blindness of those who would follow, and the damnable lure of those who would lead."
#3653
Látom levetted a lényeget. Hozod a formád szokás szerint. Gratulálok!
gamertag: kenobita
#3652
nem azt a szerencsétlen elgáncsolós csajt
Undorito volt amit tett. Nincs ra mentseg...
Undorito volt amit tett. Nincs ra mentseg...
#3651
Mehetni mehetne arra menekült,
Mehetne a tenger felol, meg jopar mas modon. Egyszeruen badarsag volt, hogy MO-ot kizarolag Gorogorszagon/Albanian at lehet megkozeliteni.
Azt kellene megérteni, hogy schengen nem ellentétes az általad hivatkozott menekültügyi egyezménnyel.
En nem is mondtam ezt. En azt mondtam, hogy a kettonek semmi koze egymashoz 😉
Ezt mondják a jogszabályok.
Es leirtad azt, amit en is vegig mondtam... 😊
Mehetne a tenger felol, meg jopar mas modon. Egyszeruen badarsag volt, hogy MO-ot kizarolag Gorogorszagon/Albanian at lehet megkozeliteni.
Azt kellene megérteni, hogy schengen nem ellentétes az általad hivatkozott menekültügyi egyezménnyel.
En nem is mondtam ezt. En azt mondtam, hogy a kettonek semmi koze egymashoz 😉
Ezt mondják a jogszabályok.
Es leirtad azt, amit en is vegig mondtam... 😊
#3650
Elképesztő. Hogy a média miért hallgat róla az is nyilvánvaló....
Pedig ezt kellene világgá kürtölni, nem azt a szerencsétlen elgáncsolós csajt... Soros pofájába is ezt kellene belenyomni, miközben számolgatja, hogy mennyit keres ő meg a gazdája a biznicen...
Pedig ezt kellene világgá kürtölni, nem azt a szerencsétlen elgáncsolós csajt... Soros pofájába is ezt kellene belenyomni, miközben számolgatja, hogy mennyit keres ő meg a gazdája a biznicen...
Az emberiség nagy tragédiája, hogy a hazugság vált mérvadóvá, a gondolkodókat pedig konteó hívöknek titulálták.
#3649
Soha nem szóltam még hozzá ehhez a migránskérdéshez, most sem a törvények ilyen-olyan betartásáról szeretnék szólni, csupán egy történet ami most esett meg velem. Azoknak akik szerint még mindig milyen jó ötlet hogy jöjjenek-jöjjenek, nem lesz itt gond, integrálódnak, stb... Nem vagyok migránsellenes, az ellen vagyok hogy nem lesz itt semmi gond.
Most segítettem egy ismerősömnek megírni a felmondólevelét aki kamionos. Járta EU-t már sok-sok éve minden gond nélkül. Múlt héten Németországban volt, leállt egy pihenőben aludni. Előbb kiszállt nyújtózni, nem sokkal később odament hozzá egy másik magyar kamionos és megkérdezte hogy itt akar -e aludni. Mondta hogy természetesen, kamionparkoló, stb... A másik kamionos mondta hogy nem kellene. A srác azt hitte hogy kötözködni akar vele a másik, de elmondta hogy itt este elszabadul a pokol. A bevándorlók 5-10 fős csoportokban támadják azt aki kiszáll a kamionból, agyba-főbe verik, a kamiont pedig kirámolják. Visznek pénzt, telefont, GPS-t, mindent ami mozdítható. Pár napja egy fiatal cseh (vagy szlovák... már nem emlékszem pontosan) srácot szúrtak nyakon abban a parkolóban. Sokan vannak akik ezt nem tudják - kamionosok - nyilván ők a potenciális célpontok. Aki tud a veszélyes pihenőkről az figyelmezteti azt akit tud és ő maga természetesen keres egy másik helyet.
Az ismerősöm maradt még egy ideig, hogy megnézze mi is a helyzet és valóban ahogy egyedül maradt észrevette hogy páran gyülekeznek kicsit távolabb tőle és nézik a kamionját. Nos akkor pattant vissza és húzott el onnan. Nagyon sok kamionparkolóban ez a helyzet. Mondta hogy mindennaposak az agyba-főbe verések fosztogatások, egyre több a gyilkosság is. Ahogy írtam akit tudnak figyelmeztetnek, de rengetegen vannak akik még nem tudnak ezekről a dolgokról, ahogy ő sem tudott. Ha ott marad, valószínű hogy ő sem ússza meg.
Calais-nél az egyik - szintén kamionos - barátját szúrták halálra a bevándorlók. A rendőrség azt mondta hogy szinte tehetetlen, mert nem tudják beazonosítani az elkövetőket.
Életveszélyes lett a munkája. Azt mondta hogy neki többet ér az élete. Egyre több kamionos mond fel itthon is és külföldön is.
Nos, ezeket biztos nem fogjátok a híradóban hallani, vagy az indexen, origon, egyéb hírportálon olvasni. Csak azért írtam le, mert ezt nem neten olvastam xy random kommentelőtől, ez nem konteo, nem FB-os klikkvadász hír, hanem ismerősöm személyesen a srác és már vitte is a felmondólevelét, pedig nagyon jól keresett.
Nem írok kommentárt, csak leírtam valakinek az élményét aki majdnem testközelből élvezte ezeknek az áldott jó embereknek a barátságos társaságát.
Szóval az hogy "elkezdődőtt" az nagyon gyenge kifejezés.
Most segítettem egy ismerősömnek megírni a felmondólevelét aki kamionos. Járta EU-t már sok-sok éve minden gond nélkül. Múlt héten Németországban volt, leállt egy pihenőben aludni. Előbb kiszállt nyújtózni, nem sokkal később odament hozzá egy másik magyar kamionos és megkérdezte hogy itt akar -e aludni. Mondta hogy természetesen, kamionparkoló, stb... A másik kamionos mondta hogy nem kellene. A srác azt hitte hogy kötözködni akar vele a másik, de elmondta hogy itt este elszabadul a pokol. A bevándorlók 5-10 fős csoportokban támadják azt aki kiszáll a kamionból, agyba-főbe verik, a kamiont pedig kirámolják. Visznek pénzt, telefont, GPS-t, mindent ami mozdítható. Pár napja egy fiatal cseh (vagy szlovák... már nem emlékszem pontosan) srácot szúrtak nyakon abban a parkolóban. Sokan vannak akik ezt nem tudják - kamionosok - nyilván ők a potenciális célpontok. Aki tud a veszélyes pihenőkről az figyelmezteti azt akit tud és ő maga természetesen keres egy másik helyet.
Az ismerősöm maradt még egy ideig, hogy megnézze mi is a helyzet és valóban ahogy egyedül maradt észrevette hogy páran gyülekeznek kicsit távolabb tőle és nézik a kamionját. Nos akkor pattant vissza és húzott el onnan. Nagyon sok kamionparkolóban ez a helyzet. Mondta hogy mindennaposak az agyba-főbe verések fosztogatások, egyre több a gyilkosság is. Ahogy írtam akit tudnak figyelmeztetnek, de rengetegen vannak akik még nem tudnak ezekről a dolgokról, ahogy ő sem tudott. Ha ott marad, valószínű hogy ő sem ússza meg.
Calais-nél az egyik - szintén kamionos - barátját szúrták halálra a bevándorlók. A rendőrség azt mondta hogy szinte tehetetlen, mert nem tudják beazonosítani az elkövetőket.
Életveszélyes lett a munkája. Azt mondta hogy neki többet ér az élete. Egyre több kamionos mond fel itthon is és külföldön is.
Nos, ezeket biztos nem fogjátok a híradóban hallani, vagy az indexen, origon, egyéb hírportálon olvasni. Csak azért írtam le, mert ezt nem neten olvastam xy random kommentelőtől, ez nem konteo, nem FB-os klikkvadász hír, hanem ismerősöm személyesen a srác és már vitte is a felmondólevelét, pedig nagyon jól keresett.
Nem írok kommentárt, csak leírtam valakinek az élményét aki majdnem testközelből élvezte ezeknek az áldott jó embereknek a barátságos társaságát.
Szóval az hogy "elkezdődőtt" az nagyon gyenge kifejezés.
gamertag: kenobita
#3648
Egyébként hogy mennyire nem kötelező érvényű a menekültjogi egyezmény, azt neked nem kellene külön magyarázni, hiszen az ENSZ nem tud érvényt szerezni az elűzött palesztinok azon jogának, hogy visszatérhessenek szülőföldjükre, a mai Izrael területére.
Aztán persze lehet hogy Izrael ezt az egyezményt sem írta alá.
Aztán persze lehet hogy Izrael ezt az egyezményt sem írta alá.
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#3647
Itt jön elő a politikai akarat és ahogy ezt egy politikusunk mondta az EU lábon lőtte saját magát. A jog szerint vissza kellene küldeni őket. Na most próbálj meg úgy kb 5-600 ezer migránst visszatolni Görögországba. Sok sikert hozzá.
"Mi akadalyozna meg nekik, hogy mondjuk Bulgarian kereszult menjenek?"
Van egy nagy és hosszú kerítésük (kb háromszor jobban felszerelt mint a miénk) meg határőrizetük. Mehetni mehetne arra menekült, csak ugye ha Szerbiából közelíti meg akkor ugyanúgy menekült kérelmet kell beadnia amit aztán a bolgár hatóságok elbírálnak.
"Ez egy EU direktiva. Ennek semmi koze a Menekultugyi Egyezmenyhez."
Ez egy felsorolás, amely bemutatja azon EU-s országokat akik a saját nemzeti törvényeikben rögzítették, hogy ők mely országokat ítélnek meg biztonságos országoknak. Azt kellene megérteni, hogy schengen nem ellentétes az általad hivatkozott menekültügyi egyezménnyel. Bejönni bejöhet a menekült a legális határátkelő helyeken, ott beadja a menekültügyi kérelmét regisztráltatja magát és megvárja amíg elbírálják. Onnan tovább nem mehet mert amíg nincs érvényes schengeni vízuma addig nem mehet tovább egyetlen egy EU-s országba sem. Ezt mondják a jogszabályok. Azon most el lehet vitatkozni (joggal), hogy a jelenlegi helyzetre ez a szabályozás alkalmatlan mivel nem arra találták ki, hogy egyszerre több ezer, tízezer ember jöjjön be egy schengeni ország határain. No meg eleve nem feltételezték, hogy a közel keletről illetve Afganisztánból, Pakisztánból, Afrikából és még isten tudja mely országból beözönlő menekültek nagy ívben leszarják, hogy itt Európában mit lehet és mit nem.
Utoljára szerkesztette: Pluskast, 2015.09.29. 13:34:18
"Mi akadalyozna meg nekik, hogy mondjuk Bulgarian kereszult menjenek?"
Van egy nagy és hosszú kerítésük (kb háromszor jobban felszerelt mint a miénk) meg határőrizetük. Mehetni mehetne arra menekült, csak ugye ha Szerbiából közelíti meg akkor ugyanúgy menekült kérelmet kell beadnia amit aztán a bolgár hatóságok elbírálnak.
"Ez egy EU direktiva. Ennek semmi koze a Menekultugyi Egyezmenyhez."
Ez egy felsorolás, amely bemutatja azon EU-s országokat akik a saját nemzeti törvényeikben rögzítették, hogy ők mely országokat ítélnek meg biztonságos országoknak. Azt kellene megérteni, hogy schengen nem ellentétes az általad hivatkozott menekültügyi egyezménnyel. Bejönni bejöhet a menekült a legális határátkelő helyeken, ott beadja a menekültügyi kérelmét regisztráltatja magát és megvárja amíg elbírálják. Onnan tovább nem mehet mert amíg nincs érvényes schengeni vízuma addig nem mehet tovább egyetlen egy EU-s országba sem. Ezt mondják a jogszabályok. Azon most el lehet vitatkozni (joggal), hogy a jelenlegi helyzetre ez a szabályozás alkalmatlan mivel nem arra találták ki, hogy egyszerre több ezer, tízezer ember jöjjön be egy schengeni ország határain. No meg eleve nem feltételezték, hogy a közel keletről illetve Afganisztánból, Pakisztánból, Afrikából és még isten tudja mely országból beözönlő menekültek nagy ívben leszarják, hogy itt Európában mit lehet és mit nem.
Utoljára szerkesztette: Pluskast, 2015.09.29. 13:34:18
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#3646
Vagy talan neked
Én utána olvastam, ugyanott.
Pedig az lett volna a relevansabb resz
Beszkennelem ide ezt amit hiányolsz, és a nem kötelező érvényű egyezményekről írtakat. De nem öt perc múlva.
Én utána olvastam, ugyanott.
Pedig az lett volna a relevansabb resz
Beszkennelem ide ezt amit hiányolsz, és a nem kötelező érvényű egyezményekről írtakat. De nem öt perc múlva.
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#3645
A "soft law" kifejezésnek kell utánanézned.
Vagy talan neked. Pont azt jelenti, amit irtam. Not legally binding.
Szó van róla a bemásolt szöveg utáni bekezdésben, de semmi olyat nem ír róla, amit ne tudnánk, vagy a bemásolt részletet más kontextusba helyezné.
Pedig az lett volna a relevansabb resz, mivel az altalad bescanelt szovegben nem az 1951-es Egyezmenyrol ertekezik.
Vagy talan neked. Pont azt jelenti, amit irtam. Not legally binding.
Szó van róla a bemásolt szöveg utáni bekezdésben, de semmi olyat nem ír róla, amit ne tudnánk, vagy a bemásolt részletet más kontextusba helyezné.
Pedig az lett volna a relevansabb resz, mivel az altalad bescanelt szovegben nem az 1951-es Egyezmenyrol ertekezik.
#3644
a hatályos magyar és nemzetközi jogszabályok szerint (schengen, dublin) nem mehettek volna tovább.
Vilagos, de akkor miert nem kuldtek vissza oket Gorogorszagba vagy ahonnan jottek? Hiszen ezzel vetettek torveny ellen, ergo nem is kell oket befogadni.
Máshonnan nem tudnak jönni.
Mi akadalyozna meg nekik, hogy mondjuk Bulgarian kereszult menjenek?
Tessék biztonságos országok listája az EU egyes tagállamai szerint.
Ez egy EU direktiva. Ennek semmi koze a Menekultugyi Egyezmenyhez.
Vilagos, de akkor miert nem kuldtek vissza oket Gorogorszagba vagy ahonnan jottek? Hiszen ezzel vetettek torveny ellen, ergo nem is kell oket befogadni.
Máshonnan nem tudnak jönni.
Mi akadalyozna meg nekik, hogy mondjuk Bulgarian kereszult menjenek?
Tessék biztonságos országok listája az EU egyes tagállamai szerint.
Ez egy EU direktiva. Ennek semmi koze a Menekultugyi Egyezmenyhez.
#3643
"hanem az idealista politikusokkal, akik inkább hagyják hogy elárasszák az országukat és a kontinenst idegenekkel"
De pont ezért nem ér semmit. Mi élnék ezzel a joggal, Brüsszel meg azt mondja, hogy kvázi jogot sértünk vele.
De pont ezért nem ér semmit. Mi élnék ezzel a joggal, Brüsszel meg azt mondja, hogy kvázi jogot sértünk vele.
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#3642
Nem a lent említett "soft law"-al van probléma, mert az egyértelmű eszközt ad az ilyen méretű migráció megfékezésére, hanem az idealista politikusokkal, akik inkább hagyják hogy elárasszák az országukat és a kontinenst idegenekkel, csak nehogy lenácizzák őket a liberális véleményterrorista különítmények. És ez még a jobbik lehetőség. A másik az, hogy mindezt direkt hagyják.
Utoljára szerkesztette: ManoNegra, 2015.09.29. 12:44:55
Utoljára szerkesztette: ManoNegra, 2015.09.29. 12:44:55
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#3641
Nos igen, a soft law pont e jelen helyzetben nem ér semmit (meg úgy általában a nemzetközi jogban sem). Ezért is áramlik a tömeg Európába.
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#3640
A Nagy Karoly altali ertelmezes szerint egyetlen orszagnak sem kell senkit befogadnia, ergo a teljes Menekultugyi Egyezmeny ertelmetlen, mivel semmilyen kotelezettseggel nem jar. De akkor mi ertelme van? Csak egy ajanlas? Amit senkinek sem kell betartania?
A "soft law" kifejezésnek kell utánanézned.
Mindazonaltal ebben a szovegben semmilyen hivatkozast nem latok az 1951-es Egyezmenyre, csak az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatara. Olyan mintha az elozot mashol targyalna. Tudnal linket adni a teljes szovegre?
Szó van róla a bemásolt szöveg utáni bekezdésben, de semmi olyat nem ír róla, amit ne tudnánk, vagy a bemásolt részletet más kontextusba helyezné.
Linket nem tudok adni, mert én a könyvből szkenneltem be (megvásárolható egyébként) , de van itt nagyjából ötven kötet bibliográfiai hivatkozás, ha nagyon szeretnéd, ezeket még beszkennelem.
Utoljára szerkesztette: ManoNegra, 2015.09.29. 12:18:59
A "soft law" kifejezésnek kell utánanézned.
Mindazonaltal ebben a szovegben semmilyen hivatkozast nem latok az 1951-es Egyezmenyre, csak az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatara. Olyan mintha az elozot mashol targyalna. Tudnal linket adni a teljes szovegre?
Szó van róla a bemásolt szöveg utáni bekezdésben, de semmi olyat nem ír róla, amit ne tudnánk, vagy a bemásolt részletet más kontextusba helyezné.
Linket nem tudok adni, mert én a könyvből szkenneltem be (megvásárolható egyébként) , de van itt nagyjából ötven kötet bibliográfiai hivatkozás, ha nagyon szeretnéd, ezeket még beszkennelem.
Utoljára szerkesztette: ManoNegra, 2015.09.29. 12:18:59
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#3639
A Nagy Karoly altali ertelmezes szerint egyetlen orszagnak sem kell senkit befogadnia, ergo a teljes Menekultugyi Egyezmeny ertelmetlen, mivel semmilyen kotelezettseggel nem jar. De akkor mi ertelme van? Csak egy ajanlas? Amit senkinek sem kell betartania?
Mindazonaltal ebben a szovegben semmilyen hivatkozast nem latok az 1951-es Egyezmenyre, csak az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatara. Olyan mintha az elozot mashol targyalna. Tudnal linket adni a teljes szovegre?
Ez utobbi is ellentmondasos szamomra:
"Alanyi jog ennélfogva az egyének számára nincs, csupán az államnak van menedéknyújtásra diszkrecionális joga" vs. "Ez a határozat is tar-
talmazza a visszazsuppolás tilalmát"
Hogyan lehet valamit tiltani egy olyan torvennyel, aminek semmilyen hatalya sincs? Most vagy diszkrecionalis jog vagy pedig vannak kotelezo elemek, tilalmak.
Hogy miért nem utasítják vissza?
Akkor meg mindig nem ertem, hogy miert kellett kulon torvenyeket hozni MO-on, hogy arra hivatkozva lehessen kitiltani a menekultkent erkezoket. Miert nem mondta az a kormany, hogy "tomeges bevandorlas" es senkit sem fogadunk be?
Mindazonaltal ebben a szovegben semmilyen hivatkozast nem latok az 1951-es Egyezmenyre, csak az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatara. Olyan mintha az elozot mashol targyalna. Tudnal linket adni a teljes szovegre?
Ez utobbi is ellentmondasos szamomra:
"Alanyi jog ennélfogva az egyének számára nincs, csupán az államnak van menedéknyújtásra diszkrecionális joga" vs. "Ez a határozat is tar-
talmazza a visszazsuppolás tilalmát"
Hogyan lehet valamit tiltani egy olyan torvennyel, aminek semmilyen hatalya sincs? Most vagy diszkrecionalis jog vagy pedig vannak kotelezo elemek, tilalmak.
Hogy miért nem utasítják vissza?
Akkor meg mindig nem ertem, hogy miert kellett kulon torvenyeket hozni MO-on, hogy arra hivatkozva lehessen kitiltani a menekultkent erkezoket. Miert nem mondta az a kormany, hogy "tomeges bevandorlas" es senkit sem fogadunk be?
#3638
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#3637
Ja és mielőtt azt kérdeznéd, hogy ebben a listában hol van Magyarország, tessék itt.
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#3636
Jaj ne! Komolyan kérdezed? Szerinted miért volt balhé a keletinél nyáron? Nem azért nem engedték tovább a menekülteket mert valamiféle perverz élvezettel nézték ahogy ezek az emberek tüntetnek, hanem mert a hatályos magyar és nemzetközi jogszabályok szerint (schengen, dublin) nem mehettek volna tovább. Csak ugye a nemzetközi sajtó nyomására illetve a tragédia elkerülése miatt elengedték őket. Szerinted melyik európai ország vállalná fel annak következményét, hogy több tízezer vagy százezer ember feltorlódjon a hazájában akik aztán dühödt hordaként szétverik az országot mert nem akarják őket tovább engedni?
"Ezenkivul a magyar hatosag hogyan bizonyitja, hogy melyik szemely lepett be az EU-ba Gorogorszagban es melyik nem?"
Egyrészt itt van Görögország sara és ezért folyik ellene 2009 óta kötelezettségszegési eljárás mivel szarik regisztrálni a menekülteket. Másrészt kivétel nélkül mindegyik menekült azt állítja, hogy Görögországon keresztül jött, hovatovább máshonnan nem is tudna jönni, mivel abban az esetben jelezné bármely másik tengerparttal rendelkező balkáni ország (ami ha megnézzük a térképet max Albánia), hogy nagyszámú menekült jött be az országába. Máshonnan nem tudnak jönni. Eléggé nyilvánvaló.
"Eleve, ez a "biztonsagos orszag" kitetel melyik rendelkezesben szerepel?"
Tessék biztonságos országok listája az EU egyes tagállamai szerint.
"Ezenkivul a magyar hatosag hogyan bizonyitja, hogy melyik szemely lepett be az EU-ba Gorogorszagban es melyik nem?"
Egyrészt itt van Görögország sara és ezért folyik ellene 2009 óta kötelezettségszegési eljárás mivel szarik regisztrálni a menekülteket. Másrészt kivétel nélkül mindegyik menekült azt állítja, hogy Görögországon keresztül jött, hovatovább máshonnan nem is tudna jönni, mivel abban az esetben jelezné bármely másik tengerparttal rendelkező balkáni ország (ami ha megnézzük a térképet max Albánia), hogy nagyszámú menekült jött be az országába. Máshonnan nem tudnak jönni. Eléggé nyilvánvaló.
"Eleve, ez a "biztonsagos orszag" kitetel melyik rendelkezesben szerepel?"
Tessék biztonságos országok listája az EU egyes tagállamai szerint.
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#3635
A legnagyobb problémát minden országban a már ott élő, politikába, gazdaságba, hírközlésbe, szórakoztatóiparba és a közéletbe beszivárgó komprádor elemek jelentik. Ők szítják az öngyilkos, nemzetellenes közhangulatot, gerjesztik a káoszt.
Ha a fősodratú média tenné a dolgát és csak tájékoztatna, a lakosság nem lenne megvezetne; akkor Európában nem lenne migránsprobléma és hatékonyabban segítenénk a szíreken is (pl. Aszad elnök - akár évekkel ezelőtti - támogatásával).
Ha a fősodratú média tenné a dolgát és csak tájékoztatna, a lakosság nem lenne megvezetne; akkor Európában nem lenne migránsprobléma és hatékonyabban segítenénk a szíreken is (pl. Aszad elnök - akár évekkel ezelőtti - támogatásával).
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#3634
Hogy miért nem utasítják vissza? Mert "welcome refugees" és "wilkommenkultur" divatja van, de ha minden igaz, már leáldozóban a nagy nekibuzdulás.
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#3633
Idézek Nagy Károly: Nemzetközi jog c. könyvéből. A kiemelés tőlem származik.
A) A MENEDÉKJOG FOGALMA
Menedékjog alatt az államnak azt a jogát kell érteni, hogy az üldözött személyek részére
védelmet nyújthat és a kiadásukat más állam részére megtagadhatja. Attól függően
hogy az állam hol nyújtja a menedéket, beszélhetünk területi és diplomáciai menedék
jogról. A diplomáciai menedékjog a követség épületébe menekült személy kiadásának
megtagadását jelenti (részletesen a VIII. fejezetben lesz róla szó). A területi menedék
jog akkor nyújtható, ha az üldözött egyén az állam határait átlépi vagy ha nyílt tenge-
ren vagy bárhol a hajójára menekül. A területi menedékjog nyújtásának módozatait a
belső jog rendezi, Így annak mérlegelése, hogy kinek ad menedéket, minden állam
diszkrecionális joga, a nemzetközi jog ezzel kapcsolatban csak bizonyos, a nemzetközi
jogban kialakult általános elveket tartalmaz, melyeket az ENSZ Közgyűlése 1967.
december 14-én elfogadott 2312(XXIl) szárnú határozata foglalt össze.
A menedék keresésének jogát az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata az emberi
jogok szintiére emelte és 14. cikkében kimondta:
"1. Minden személynek joga van az üldözés elől más országban menedéket keresni
és a más ország nyújtotta menedéket élvezni.
2. Erre a jogra nem lehet hivatkozni közönséges bűncselekmény miatti, kellőképpen
megalapozott üldözés, sem pedig az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétes
tevékenység esetében."
A Nyilatkozat 13. cikkének 2. bekezdése pedig kimondta: "Minden személynek
joga van minden országot, ideértve saját hazáját is, elhagyni, valamint saját hazájába
visszatérni."
A Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya csak ezt a másodikként említett
jogot erősítette meg (12. cikk 2. pont), az Egyetemes Nyilatkozatban rögzített mene-
dékhez való jogot ennélfogva csupán a nemzetközi szokásjog által biztosított jognak
lehet tekinteni, az elóbb emlí tett 1967. december 14-én elfogadott közgyűlési határo-
zat (ennek címe: Nyilatkozat a Területi Menedékjogról) mint "soft law" jellegű ajánlás
szó szerint megismétli azzal, hogy a menedékjog biztosításához alapul szolgáló indokok
értékelése a menedékjogot nyújtá állam joga. Alanyi jog ennélfogva az egyének számára
nincs, csupán az államnak van menedéknyújtásra diszkrecionális joga, viszont a te-
rületi menedékjogról kiadott ENSZ közgyűlési határozat értelmében az egyik állam
által nyújtott menedéket minden más állam tiszteletben tartja. Ez a határozat is tar-
talmazza a visszazsuppolás tilalmát, de ez alól nemzetbiztonsági okokból kivételesen - pl.
személyek tömeges beáramlása esetén - a befogadó állam mentesül, de ilyenkor is
meg kell próbálnia, hogy más államok - akár ideiglenesen is - befogadják a menekül-
teket, hogy azoknak ne oda kelljen visszatérniük, ahol őket üldözik.
278-279 old.
A) A MENEDÉKJOG FOGALMA
Menedékjog alatt az államnak azt a jogát kell érteni, hogy az üldözött személyek részére
védelmet nyújthat és a kiadásukat más állam részére megtagadhatja. Attól függően
hogy az állam hol nyújtja a menedéket, beszélhetünk területi és diplomáciai menedék
jogról. A diplomáciai menedékjog a követség épületébe menekült személy kiadásának
megtagadását jelenti (részletesen a VIII. fejezetben lesz róla szó). A területi menedék
jog akkor nyújtható, ha az üldözött egyén az állam határait átlépi vagy ha nyílt tenge-
ren vagy bárhol a hajójára menekül. A területi menedékjog nyújtásának módozatait a
belső jog rendezi, Így annak mérlegelése, hogy kinek ad menedéket, minden állam
diszkrecionális joga, a nemzetközi jog ezzel kapcsolatban csak bizonyos, a nemzetközi
jogban kialakult általános elveket tartalmaz, melyeket az ENSZ Közgyűlése 1967.
december 14-én elfogadott 2312(XXIl) szárnú határozata foglalt össze.
A menedék keresésének jogát az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata az emberi
jogok szintiére emelte és 14. cikkében kimondta:
"1. Minden személynek joga van az üldözés elől más országban menedéket keresni
és a más ország nyújtotta menedéket élvezni.
2. Erre a jogra nem lehet hivatkozni közönséges bűncselekmény miatti, kellőképpen
megalapozott üldözés, sem pedig az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétes
tevékenység esetében."
A Nyilatkozat 13. cikkének 2. bekezdése pedig kimondta: "Minden személynek
joga van minden országot, ideértve saját hazáját is, elhagyni, valamint saját hazájába
visszatérni."
A Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya csak ezt a másodikként említett
jogot erősítette meg (12. cikk 2. pont), az Egyetemes Nyilatkozatban rögzített mene-
dékhez való jogot ennélfogva csupán a nemzetközi szokásjog által biztosított jognak
lehet tekinteni, az elóbb emlí tett 1967. december 14-én elfogadott közgyűlési határo-
zat (ennek címe: Nyilatkozat a Területi Menedékjogról) mint "soft law" jellegű ajánlás
szó szerint megismétli azzal, hogy a menedékjog biztosításához alapul szolgáló indokok
értékelése a menedékjogot nyújtá állam joga. Alanyi jog ennélfogva az egyének számára
nincs, csupán az államnak van menedéknyújtásra diszkrecionális joga, viszont a te-
rületi menedékjogról kiadott ENSZ közgyűlési határozat értelmében az egyik állam
által nyújtott menedéket minden más állam tiszteletben tartja. Ez a határozat is tar-
talmazza a visszazsuppolás tilalmát, de ez alól nemzetbiztonsági okokból kivételesen - pl.
személyek tömeges beáramlása esetén - a befogadó állam mentesül, de ilyenkor is
meg kell próbálnia, hogy más államok - akár ideiglenesen is - befogadják a menekül-
teket, hogy azoknak ne oda kelljen visszatérniük, ahol őket üldözik.
278-279 old.
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#3632
Ha ez ennyire egyertelmu, mint ahogy te allitod, akkor miert nem utasitjak ki erre hivatkozva az erintett orszagok tomegesen a menekulteket? Miert kellett MO-nak is uj torvenyeket alkotnia, hogy minel elobb megszabadulhassanak ezektol az emberektol? Ezenkivul a magyar hatosag hogyan bizonyitja, hogy melyik szemely lepett be az EU-ba Gorogorszagban es melyik nem? Eleve, ez a "biztonsagos orszag" kitetel melyik rendelkezesben szerepel?
#3631
Az, hogy te hogyan értelmezed a szabályozást az egy dolog, az meg megint egy másik, dolog hogy mit mond. Az ide érkező menekült mind a magyar, mind a nemzetközi jogszabályokat megszegi, ugyanis mind a dublini, mind a schengeni jogszabályok a magyar törvények szerves részét képezi. A helyzet pedig az, hogy a menekült amint belép Görögország területére befogadó országba érkezik. Először is azt kellene tisztába tenni, hogy Görögország amelybe bejön a menekült milyen ország. Nemzetközi jogi fogalmak szerint biztonságos? Igen. Szóval akkor a menekült már nem olyan ország területén van ahol neki menekülnie kell? Nem. Olyan EU-s tagállam amely aláírta dublini és a schengeni egyezményeket? Igen. Mit is mond a dublini egyezmény? Az Európai Parlament és az uniós tagállamokat megjelenítő Tanács 2013. június 26-án kihirdetett, 604/2013/EU számú közös rendelete, amely megállapítja azokat a feltételeket és eljárási szabályokat, amelyek annak a meghatározására irányulnak, hogy egy "harmadik országbeli" - unión kívüli - állampolgár vagy hontalan személy által az EU-tagállamok valamelyikében nemzetközi védelem iránt benyújtott kérelem megvizsgálásáért melyik tagállam felelős. Főszabály szerint ezt a felelősséget az a tagállam viseli, melyen át a menedékkérő belépett az EU területére.
A görög hatóságoknak kötelességük lenne regisztrálni és ezek után elbírálni az országba beérkező menekültet, hogy maradhat e az EU területén vagy sem. A menekült nem választhatja meg, hogy én nem regisztrálok Görögországban, hovatovább azt sem teheti meg, hogy addig nem regisztrálom magamat egy országban sem amíg nem érem el Németországot. Ezt pont, hogy tiltja a dublini egyezmény. Megint csak más kérdés, hogy Görögország lustaságból, félelemből, stb. ezt nem, vagy alig teszi meg. Ráadásul ahhoz, hogy egy menekült Görögországból tovább tudjon jutni bármely más Eu-s tagállamba, schengeni vízumra van szüksége. Amit csak úgy tud megkapni, ha Görögország adott menekült részére azt kiállította. Lehet ezt még cizellálni és rugózhatunk még rajta, de a helyzet az, hogy ez tény.
Utoljára szerkesztette: Pluskast, 2015.09.28. 18:13:47
A görög hatóságoknak kötelességük lenne regisztrálni és ezek után elbírálni az országba beérkező menekültet, hogy maradhat e az EU területén vagy sem. A menekült nem választhatja meg, hogy én nem regisztrálok Görögországban, hovatovább azt sem teheti meg, hogy addig nem regisztrálom magamat egy országban sem amíg nem érem el Németországot. Ezt pont, hogy tiltja a dublini egyezmény. Megint csak más kérdés, hogy Görögország lustaságból, félelemből, stb. ezt nem, vagy alig teszi meg. Ráadásul ahhoz, hogy egy menekült Görögországból tovább tudjon jutni bármely más Eu-s tagállamba, schengeni vízumra van szüksége. Amit csak úgy tud megkapni, ha Görögország adott menekült részére azt kiállította. Lehet ezt még cizellálni és rugózhatunk még rajta, de a helyzet az, hogy ez tény.
Utoljára szerkesztette: Pluskast, 2015.09.28. 18:13:47
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#3630
Olyan nincs, hogy tranzitország ! Ez csak a te agyadban létezik. Mivel már Törökországban biztonságban vannak, menekült státusz sincs !
De ha mégis bepróbálkozik az EU-ba, addig ott kell dekkolnia Görögben, amíg valamelyik ország elfogadja a kérelmét... innentől van "tranzit", amikor hivatalosan/engedélyjel átutazhat az ország/okon... Ez a Törvény !
De ha mégis bepróbálkozik az EU-ba, addig ott kell dekkolnia Görögben, amíg valamelyik ország elfogadja a kérelmét... innentől van "tranzit", amikor hivatalosan/engedélyjel átutazhat az ország/okon... Ez a Törvény !
Az emberiség nagy tragédiája, hogy a hazugság vált mérvadóvá, a gondolkodókat pedig konteó hívöknek titulálták.
#3629
Minden menekültnek kötelezettségei vannak azzal az országgal szemben, ahol tartózkodik,
Ez a befogado orszagra vonatkozik. Nem a tranzitorszagokra. A magyar - hivatalos - hatarra erkezo menekult, melyik magyar jogszabalyt szegi meg? Merthogy MO-on nem lehet szankcionalni azert ha valahol mondjuk illegalisan lepte at a hatart. Legalabbis en - a vonatkozo egyezmeny elolvasasa utan - igy tudom. Ha esetleg tudsz idezni olyan konkret torvenyeket, amik ellentmondanak ennek, akkor azt szivesen latom.
Ez a befogado orszagra vonatkozik. Nem a tranzitorszagokra. A magyar - hivatalos - hatarra erkezo menekult, melyik magyar jogszabalyt szegi meg? Merthogy MO-on nem lehet szankcionalni azert ha valahol mondjuk illegalisan lepte at a hatart. Legalabbis en - a vonatkozo egyezmeny elolvasasa utan - igy tudom. Ha esetleg tudsz idezni olyan konkret torvenyeket, amik ellentmondanak ennek, akkor azt szivesen latom.
#3628
Csakhogy az egy egyezmény, és az általad említett egyezményben van egy kitétel ami így hangzik:
"Minden menekültnek kötelezettségei vannak azzal az országgal szemben, ahol tartózkodik,
különösképpen az, hogy magát az ország törvényeinek és szabályainak, valamint a közrend fenntartása
érdekében hozott intézkedéseknek alávesse."
Ergo ha Görögországban van be kell tartania az ország rendelkezéseit és törvényeit. A dublini rendelet szerint pedig a menekültnek ott kell kérelmeznie a menekült státuszt amely EU-s országba belépett. Persze az egy más kérdés, hogy Görögország szarik regisztrálni a menekülteket, de ettől még a főszabály szerint a migránsnak Görögországban kellene kérelmezni, és emiatt ott maradni amíg elbírálják a kérelmét. Nemhiába nem akarnak regisztrálni ott a menekültek. Nemhiába folyik pontosan emiatt Görögországgal szemben kötelezettségszegési eljárás.
Utoljára szerkesztette: Pluskast, 2015.09.28. 15:54:33
"Minden menekültnek kötelezettségei vannak azzal az országgal szemben, ahol tartózkodik,
különösképpen az, hogy magát az ország törvényeinek és szabályainak, valamint a közrend fenntartása
érdekében hozott intézkedéseknek alávesse."
Ergo ha Görögországban van be kell tartania az ország rendelkezéseit és törvényeit. A dublini rendelet szerint pedig a menekültnek ott kell kérelmeznie a menekült státuszt amely EU-s országba belépett. Persze az egy más kérdés, hogy Görögország szarik regisztrálni a menekülteket, de ettől még a főszabály szerint a migránsnak Görögországban kellene kérelmezni, és emiatt ott maradni amíg elbírálják a kérelmét. Nemhiába nem akarnak regisztrálni ott a menekültek. Nemhiába folyik pontosan emiatt Görögországgal szemben kötelezettségszegési eljárás.
Utoljára szerkesztette: Pluskast, 2015.09.28. 15:54:33
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#3627
mivel 1. Görögország biztonságos ország, 2. EU-s tagállam.
Mint mondtam, az 1951-es Menekultugyi Egyezmeny, nem tartalmaz ilyen kiteteleket. Ott adja be a menekult a kerelmet, ahol akarja.
Mint mondtam, az 1951-es Menekultugyi Egyezmeny, nem tartalmaz ilyen kiteteleket. Ott adja be a menekult a kerelmet, ahol akarja.
#3626
A judeokrácia minden európai államot lerabol, a görögökre most kifejezzeten rájár a rúd. Már alig van sziget, turisztikai övezet, ami a görög államé maradt, a görög lakosság gazdagabbik fele is próbál megszabadulni az ingatlanoktól.
Egy állam eladósodásáról meg értelmetlen beszélni akkor, ha a pénzével, belső financiális lehetőségekkel nem maga rendelkezik.
Egy állam eladósodásáról meg értelmetlen beszélni akkor, ha a pénzével, belső financiális lehetőségekkel nem maga rendelkezik.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#3625
Az viszont a másik kérdés, hogy a görögök tartoznak-e, vagy őket is kirabolták/ják.. <#confused>
Az emberiség nagy tragédiája, hogy a hazugság vált mérvadóvá, a gondolkodókat pedig konteó hívöknek titulálták.
#3624
Igen, a görögök ebben kő keményen ludasok. Van akik szerint ez bosszú és félig meddig zsarolás is a részükről, nevezetesen így akarják kikényszeríteni, hogy adósságuk egy jelentős részét engedje el Brüsszel.
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#3623
Na erről meg nem is beszélve, hogy Görögországot csak akkor hagyhatnák el, ha egy másik ország adna nekik befogadó nyilatkozatot.
Egy másik EU országban pedig csak akkor kérhetnének menedéket, ha oda úgy érkeznek direktbe, hogy más szabad országot nem érintettek, ami jelen esetben csak repülővel lehetséges. Persze az már ismeretes, hogy a görögök miért intettek be az EU-nak...
A végeredmény tehát az, hogy a törvények értelmében itt a közel keleti régióból senkinek keresnivalója nincs.
Egy másik EU országban pedig csak akkor kérhetnének menedéket, ha oda úgy érkeznek direktbe, hogy más szabad országot nem érintettek, ami jelen esetben csak repülővel lehetséges. Persze az már ismeretes, hogy a görögök miért intettek be az EU-nak...
A végeredmény tehát az, hogy a törvények értelmében itt a közel keleti régióból senkinek keresnivalója nincs.
Az emberiség nagy tragédiája, hogy a hazugság vált mérvadóvá, a gondolkodókat pedig konteó hívöknek titulálták.
#3622
Na látod ez a baj. Mert ugye nem Magyarországon kellett volna beadnia eleve, hanem Görögországban, mivel 1. Görögország biztonságos ország, 2. EU-s tagállam. Aki törvényt sértett az a menekült. Olyan nincs, hogy végig barangolom Európát és oda megyek ahova nekem tetszik. Ezért is hívják őket többek között illegális bevándorlóknak.
UI: Melyik egyezményre gondolsz? Dublini?
Utoljára szerkesztette: Pluskast, 2015.09.28. 14:32:36
UI: Melyik egyezményre gondolsz? Dublini?
Utoljára szerkesztette: Pluskast, 2015.09.28. 14:32:36
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#3621
Ha a szerencsetlen elmegy MO-ra es ott adja be a menekultkerelmet, akkor azt ott kell elbiralni. En az egyezmenyben nem talaltam olyan protokolt, amire te hivatkozol.
#3620
"A menekulteket minden alairo orszag koteles befogadni addig, amig meg nem szunik a veszely az orszagukban, ez nem opconalis."
Meg is tették ezt velük, Törökországban. Ide már nem is juthatnának el, mivel Görögország is biztonságos ország. Szóval aki ide belép az nem menekült hanem gazdasági migráns.
Meg is tették ezt velük, Törökországban. Ide már nem is juthatnának el, mivel Görögország is biztonságos ország. Szóval aki ide belép az nem menekült hanem gazdasági migráns.
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#3619
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#3618
Az eddigi hozzáállásodból ez következik. :-S
Miért, gondoljuk azt, hogy nem is vagy magyargyűlölő és igazságosan próbálsz hozzáállni a világ problémáihoz, Izrael törvénysértéseihez stb.? LOL
Miért, gondoljuk azt, hogy nem is vagy magyargyűlölő és igazságosan próbálsz hozzáállni a világ problémáihoz, Izrael törvénysértéseihez stb.? LOL
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#3617
Mondjuk, én adnék nekik lehetőséget: A Dohány utcában van egy helyrajzi szám, ahova építhetik a mecsetet, beszéljék meg egymás között, csak az egyik maradhat és csak ott. ;-)
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#3616
Miert irtam volna le ilyet, amikor nem Bahreinrol volt szo? Azt is le kellett volna irnom az elobb, hogy a DPRK rezsim is vesszen, mert kulonben szerinted engem nem erdekel, hogy egy azsiai orszagban embereket nyomnak el es ezert tamogatom a Kim csaladot?
#3615
Felteszem, hogy az oroszgyűlöleted is innen ered.
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#3614
Például arra, hogy a bahreini rezsim által elnyomott emberekről nem jutott eszedbe egy ilyen (Gondolom akkor nem szolalt fel ilyen hangosan, amikor a kedves vezetoje sorra kinoztatta es gyilkoltatta a honfitarsait.) sirámot legépelni, mert téged nem az érdekel, ha egy arab államban elnyomnak valakit, hanem az, hogy Szíriában vesszen Aszad.
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#3613
Akkor kerlek magyarazd el, hogy mire ertetted a kettos mercet!
#3612
Ne csodálkozz rajta. Lehet, hogy Soros menekült útvonal brossúrájához gyűjt még infókat és összezavarta volna magát.. De legalább is a gazdájának lehetett nem tetsző a pösszenet.. <#wink>
Az emberiség nagy tragédiája, hogy a hazugság vált mérvadóvá, a gondolkodókat pedig konteó hívöknek titulálták.
#3611
Nem ezt gondolom mr szalmabáb.
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#3610
Te tenyleg azt gondolod, hogy en annak orulok, hogy Syriaban polgarhaboru van es a KSA-ban meg nincs? Neked kezd egy kicsit tenyleg megartani a judeophobiad 😊