A NASA megtalálta a Föld leghidegebb pontját

Oldal 1 / 2Következő →

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#51
:-D
Ezt hogy hoztam össze? De ciki. :-D
#50
Arktisz, nem Tarktisz. Legyünk pontosak, ha már szõrözünk. A többi OK.

#49
Ha fogsz egy kisebb darab szárazjeget, és beleteszed egy üdítõitalos pohárba, egy olyan "misztikus" italt kapsz, amibõl dõl a pára. Megihatod, semmi bajod nem lesz tõle. A gótikus bulik elengedhetetlen tartozéka. Füstgenerátornak azonban kilószám kéne a szárazjeget vízbe tenni. Drága.

A rockzenekarok viszont olyan ködfejlesztõt használtak, amilyent eredetileg katonai célra fejlesztettek ki, arra hogy a saját csapatokat ne lássa az ellenség, és így ne tudjon rájuk célozni. Eredetileg az angol tengerészet fejlesztette ki az elvet, és késõbb kezdték a szárazföldi csapatok használni.
Ez olajat égetett el(füstölt el), és sokkal olcsóbb volt üzemeltetni, mint egy szárazjegest.

#48
Túl gyors a reakció, és a folyékony, nagyobb fajsúlyú víz több energiát veszítene, mint a levegõ, vagy a pohár az asztalon keresztül, tehát jó közelítés az egyenlet.
#47
Az a Tarktisz. Az Antarktisz az a Déli-Sark. Tudod, az egyik, az északi csak egy jégtábla, míg a déli egy kontinens. A hatodik vagy hetedik, attól függõen, hogy Amerikát egynek vagy kettõnek számítjuk. Szerintem kettõ, amelyiket egy földhíd köt össze. Észak- és Dél-Amerika, közötte meg Közép-Amerika a földhíd.
#46
Én még gyerekként láttam egy kamiont, ami megállt egy kisközért elõtt, és lepotyogott róla egy darabv jég, ami "füstölr" és szóltam a barátomnak, hogy meg ne fogja, mert szárazjég. A rakodó kesztyûben felkapta, mi meg megtapostunk egy kisebbet és tetszett a látvány. A rakodó is ránk szólt, hogy veszélyes, és valahogy akkoriban az rémlett, hogy a révében szárazjeget emlegettek az Omega koncerttel kapcsolatban. Még a dalukat is énekeltük, ahogy "füstöltek" a kisebb darabok. Az Omegának komoly technikája volt. Elvileg jobb stúdiójuk volt, mint a Hungarotonnak.
#45
Az sem rossz ötlet, eredetileg "ideális" körülmények között gondoltam, tehát itthon a konyhában, 20 C fokon, pohárban, ahogy Öveges professzor csinálta volna. 😊

Im beginning to have less and less interest in what you think is possible or impossible. (Dr. Strangelove)

#44
Lehet, nem tudom, én is csak egy nasa cikkben olvastam ennek a lehetõségérõl (az NPB-t is egy lehetséges becsapódás nyomának tekintik). Lehet, hogy a gyenge gravitáció, gyenge mágneses mezõ, napszél és a becsapódások egyszerre játszottak közre.

"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB

#43
Azáért szivesen elmennék az északi sarkra pár hónapra egy bázisra 😄

"I am the man who surpasses God!" "Kill me and become a hero, or die by my hand and become one of my victims."" "See you space cowboy..." "Roger, roger."

#42
Nem ezt használták a koncerteken. A szárazjég túl drága abban a mennyiségben, amennyi egy rockkoncert "befüstöléséhez" kellett. Ráadásul nehéz is lett volna bármikor hozzáférni, mert azt frissen le kell gyártani, mert tárolni meglehetõsen nehéz.

A rockkoncerteken olajjal mûködõ, elektromos meghajtású füstölõket használtak, mert az olcsóbb volt és bármikor rendelkezésre tudott állni.

#41
HA feltételezzük, hogy a reakció olyan gyors, hogy a környezet nem tud leadni elég energiát. :-) Mondjuk egy termoszban csináljuk. :-)
#40
"Egyébként tényleg meglepõ, nem tudtam, hogy a CO2 földi körülmények között is lehet szilárd állapotban"

Szárazjég és Omega koncert a bûvszó.

Ezt használták "füstöléshez". A CO2 szilárd állapotából rögtön gáznemû lesz (szublimál), és a levegõ páratartalma azonnal ködöt képez a hidegtõl.
#39
Köszi, szerintem jó! 😉 Fizikában csak az elektromosságban vagyok otthon, mi azt számoltunk, orrvérzésig. Géppel sem volt egyszerû. 😊

Im beginning to have less and less interest in what you think is possible or impossible. (Dr. Strangelove)

#38
Amúgy nemhinném, hogy hibás lennea diagramm oylan értelemben, hogy használhattlan, csak hiányos. Gondolom, hogy a szócikk készítõi a jelenleg az iparban folyó, gyártási, feldolgozási folyamatok során elõforduló állapotokra hegyezték ki. A 200K alatti hõmérséklet már inkább a laborokra jellemzõ. A szócikk írója gyanítom valamiféle ipari felhasználásokról szóló cikkbõl emelhette át a diagramot.
#37
Már rájöttem korábban, csak az sg másik cikkhez posztolta a kiigazításomat. Igen valóban hibások ezek a diagramok.

Egyébként tényleg meglepõ, nem tudtam, hogy a CO2 földi körülmények között is lehet szilárd állapotban.

A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk

#36
Semmi gond, én is szoktam benézni 😊 Ez lenne SG-n a legnagyobb baj, emelkedne a színvonal jócskán 😊
#35
Na az elõzõt jól benéztem, tárgytalan az egész.

A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk

#34
Ez a diagram az 200K nál kezdõdik. Ami -73C. Itt meg ennél hidegebb van, ez nem szerepel a diagramon. Mellesleg azt találtam a leírásban hogy 1bar nyomáson, tehát normál légköri nyomáson -78C a fagyáspont. Rosszul értelmezem a diagramot?
#33
Mondjuk nem csoda, ki az a hülye, aki így csinál diagramot, hogy a nulla pontot lehagyja?

A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk

#32
Ez a kép jobb:
http://en.wikipedia.org/wiki/File:Carbon_dioxide_pressure-temperature_phase_diagram.svg

A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk

#31
Csak egy kicsivel nagyobb nyomáson. Ha a nyomás elérné vagy meghaladná a kb. három báros nyomást, akkor csapódna ki.
http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Carbon_dioxide_pressure-temperature_phase_diagram_international.svg

A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk

#30
Amúgy érdekes, ezen a hõmérsékleten már a CO2 kicsapódik szárazjégként elvileg.
#29
Egyszerûen nem vagyunk jelent az Antarktiszon, hogy folyamatosan méricskéljünk.
#28
Szerintem ilyet kellett számolni középiskolában fizika órán.

Mennyi fajhõje van a jégkockának, mennyi a kólának a kettõ fagyáspontja közül az alacsonyabbikon, és mennyi hõenergia szükséges a fagyásponton lévõ felolvasztásához annak hõmérséklet emelése nélkül. Ezeknek az összegének alacsonyabbnak kell lennie, mint a jégkocka és a kóla fejhõjének a fagyásponton. De tuti, hogy elrontottam, mert így gépelve már elfelejti az ember, hogy milyen egyenletrendszert írt fel. Tollal meg papírral menne. :-) Persze a négyjegyû függvénytábla sem ártana.
#27
A Vénuszhoz annyit tennék hozzá, hogy nagy a gravitációja. A földi 90% felett van. A Marsé meg harmada a földinek.
#26
Hosszútávon nem. A gravitáció tartja meg a légkört, és van még pár tényezõ, ami ezen módosítani tud. Utánpótlás a vulkánokból, a mágneses tér, ami eltéríti a napszelet. Ráadásul az alacsonyabb gravitációért felelõs kisebb tömeg miatt könnyebben szilárdul meg a magma, ami leállítja a vulkanikus mûködést, és a mágneses mezõt létrehozó dinamóhatást. A Marsnak elvileg tízmillió éves nagyságrendben lehetett komolyabb légköre.
#25
Méretfüggõ. Szvsz egy maroknyi már elég lenne ahhoz, hogy belefagyjon a kóla a pohárba.

#24
A globális felmelegedés propagandájának pont nem erre volna szüksége, hanem az abszolút hõrekord megdõlésére. Ami lehet, hogy már (a megkérdõjelezett mérések esetében) 101 vagy 90 éves, de legjobb esetben, a modern érában mérve is már 20 éves...

Kelly Sue Deconnick Heather Anthos Gail Simone Anita Sarkeesian Vita Ayala Sana Amanat Sam Maggs Kathleen Kennedy Leslye Headland Lauren Hissrich Lindsey Weber Alex Kurtzman JJ Abrams

#23
A Mars két holdja a leginkább elfogadott elmélet szerint utólag elfogott aszteroida.
A Phobos átlagos sugara 11.1 km, a Deimos-é kb. a fele. Egyszerûen túl kicsik bármilyen gravitációs trükkhöz.
Ha beleütköznének a Marsba csinálnának egy-egy Hellas Platinia nagyságrendû krátert.

#22
Engem ezzel kapcsolatban az izgat leginkább, vajon ha errõl a helyrõl származó jégkockát bedobnám a kólámba, vajon lefagyasztaná e az egészet, ill. milyen hidegnek kellene lennie a jégkockának, hogy az lefagyassza egy pohár tartalmát!?<#vigyor2>

Im beginning to have less and less interest in what you think is possible or impossible. (Dr. Strangelove)

#21
Azért a Phobos elég termetes. 1,08×10^16 kg már számottevõ ilyen szempontból?
#20
Van két holdja... Akár azok gravitációs tere is bekavarhatott. Bár nem számottevõen szerintem.
#19
Igen, jogos.
#18
Ajjajj, tehát akkor a Földön nincs értelmes élet, mert ezek a körülmények alkalmatlanok a földi élet számára!
Nikolaosz
#17
"Mars: kisebb gravitáció, kis mágneses mezõ, nincs felszíni utánpótlás, nincs légkör."

Egészen pontosan, vékony légkörrel rendelkezik. A felszíni légnyomás kevesebb mint 1%-a a földinek ha jól tudom.

Ne szánd a vakot mert ?t nem bénítják meg e világ látomásai, szánd inkább magadat. Áldott legyen az Ori!

#16
"Szerintem lehetséges, hogy egy ilyen becsapódás következményeképp az atmoszféra egy része kilökõdött az ûrbe."

Egyrészt akármilyen nagy is a két említett becsapódási kráter, az ezt okozó aszteroidák mérete alig haladhatta meg a 10 kilométeres átmérõt, ami azért nem olyan nagy. Másrészt nem adhattak át akkora impulzust az ilyen, az eredményét tekintve egy tömegben egyesülõ tömeg a légkörnek, mert a kis méretarány miatt inkább behatoltak egymásba. A dínógyilkos aszteroida sem szakította le a Föld légkörét, csak éppen komoly keveredést okozott benne.

Ahhoz, hogy egy bolygó légkörét egy ütközés letépje, arányaiban legalább olyan arányú ütközõ tömegnek kell lennie, mint az õsföld-õshold páros. Erre viszont semmilyen bizonyíték sincs.

#15
Biztos vagy ebben? A Hellas Platinia és a Utopia Platinia a legnagyobb kráterek közé tartoznak a Naprendszerben. Szerintem lehetséges, hogy egy ilyen becsapódás következményeképp az atmoszféra egy része kilökõdött az ûrbe.

"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB

#14
Soktényezõs a dolog. Van nagyonsok példa teljesen furcsa légkörökre.

Merkúr: nagy mágneses mezõ, sok napszél, nincs légkör

Vénusz: kicsi mágneses mezõ, viszonlag nagy napszél, sûrû légkör (a felszíni folyamatokból kap utánpótlást)

Föld: a sziklabolygók között a legnagyobb felszíni gravitációval rendelkezik, van mágneses mezõ is, van utánpótlás a felszínrõl is, van légkör, bár közel sem olyan sûrû mint a Vénuszé.

Mars: kisebb gravitáció, kis mágneses mezõ, nincs felszíni utánpótlás, nincs légkör.

Titán: ez egy újabb érdekesség, picike test, kis gravitáció a számítások szerint a légkörét el kellene veszítenie 10 millió év alatt mégis van légköre. Valószínûleg itt is a felszínrõl kap utánpótlást.

Szóval az, hogy van e légköre vagy nincs egy-egy égitestnek rengeteg körülménytõl függ. Ezek közül a mágneses mezõ csak az egyik tényezõ.
#13
A Föld esetében ott van az ütközõ objektum maradványa(a Hold), de a Marsnál ilyenrõl nem tudok. Ha meg az õsmars, és a vele ütközõ objektum összeolvadt, a légkörnek sem szabna máshová kerülni.

#12
Ütközés egy nagyobb objektummal?
#11
Ennek csak az mond ellent, hogy bár a Vénusznál a Nap közelsége miatt jóval erõsebb a napszél hatása, mégis sokkal sûrûbb a légköre. Sokkal sûrûbb, mint például a Földé, pedig egyrészt a Föld is messzebb kering, és a Vénusznak sincs számottevõ mágneses mezeje.

#10
A jelenlegi elméletek szerint a ritka marsi atmoszférának a mágneses mezõ gyengesége, az alacsonyabb gravitáció vagy egy nagyobb objektum becsapódása is okai lehetnek. Az is lehet, hogy mindhárom egyszerre.

"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB

#9
Én is úgy tudom. A gravitáció meg tudná tartani, de a napszél elfújja mágneses mezõ nélkül (évmilliárdok alatt).

#8
Én úgy tudom, hogy a gyenge mágneses mezõ miatt ritka a légkör.
#7
Ha sûrûbb lenne a légköre a Marsnak, akkor hasonló vagy ritkább lenne az élet, mint itthon. Kérdésem: a marsi gravitáció sûrûbb lékört is megtudna tartani?

angelus1991ster.blogspot.hu

#6
Nem semmi. A Marson +20 és -125 Celsius fok közt ingadozhat a hõmérséklet évszakoktól, napszaktól és pozíciótól függõen, itt meg -93,2 fokot mértek (itt és a wikipédián -94,7-et említenek)... Érdekes, hogy az Antarktiszon is elõfordulhatnak ilyen marsi hõmérsékletek, jelentõsen sûrûbb légkörben és jóval közelebb a Naphoz.

"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB

#5
1. em akármilyen anyagú cipõtalp kellhet oda.

2. Akkor ott csapdába esik a CO2! <#awink>
#4
Akkor már csak egy kérdésem maradt...

Tényleg ennyire friss hírekkel kedveskednek nekünk?
Zombee
#3
Ehhez is 27 év kellett, hogy megdöntse az elõzõt. Az abszolút rekordok azért ritkábban dõlnek meg, mint a napi meg területi csúcsok, ez a meleg és hideg rekordokra éppúgy érvényes.

JimKirk
#2
Igen.
Oldal 1 / 2Következő →