51
-
Vol Jin #51 :-D
Ezt hogy hoztam össze? De ciki. :-D -
teddybear #50 Arktisz, nem Tarktisz. Legyünk pontosak, ha már szőrözünk. A többi OK. -
teddybear #49 Ha fogsz egy kisebb darab szárazjeget, és beleteszed egy üdítőitalos pohárba, egy olyan "misztikus" italt kapsz, amiből dől a pára. Megihatod, semmi bajod nem lesz tőle. A gótikus bulik elengedhetetlen tartozéka. Füstgenerátornak azonban kilószám kéne a szárazjeget vízbe tenni. Drága.
A rockzenekarok viszont olyan ködfejlesztőt használtak, amilyent eredetileg katonai célra fejlesztettek ki, arra hogy a saját csapatokat ne lássa az ellenség, és így ne tudjon rájuk célozni. Eredetileg az angol tengerészet fejlesztette ki az elvet, és később kezdték a szárazföldi csapatok használni.
Ez olajat égetett el(füstölt el), és sokkal olcsóbb volt üzemeltetni, mint egy szárazjegest. -
Vol Jin #48 Túl gyors a reakció, és a folyékony, nagyobb fajsúlyú víz több energiát veszítene, mint a levegő, vagy a pohár az asztalon keresztül, tehát jó közelítés az egyenlet. -
Vol Jin #47 Az a Tarktisz. Az Antarktisz az a Déli-Sark. Tudod, az egyik, az északi csak egy jégtábla, míg a déli egy kontinens. A hatodik vagy hetedik, attól függően, hogy Amerikát egynek vagy kettőnek számítjuk. Szerintem kettő, amelyiket egy földhíd köt össze. Észak- és Dél-Amerika, közötte meg Közép-Amerika a földhíd. -
Vol Jin #46 Én még gyerekként láttam egy kamiont, ami megállt egy kisközért előtt, és lepotyogott róla egy darabv jég, ami "füstölr" és szóltam a barátomnak, hogy meg ne fogja, mert szárazjég. A rakodó kesztyűben felkapta, mi meg megtapostunk egy kisebbet és tetszett a látvány. A rakodó is ránk szólt, hogy veszélyes, és valahogy akkoriban az rémlett, hogy a révében szárazjeget emlegettek az Omega koncerttel kapcsolatban. Még a dalukat is énekeltük, ahogy "füstöltek" a kisebb darabok. Az Omegának komoly technikája volt. Elvileg jobb stúdiójuk volt, mint a Hungarotonnak. -
noland #45 Az sem rossz ötlet, eredetileg "ideális" körülmények között gondoltam, tehát itthon a konyhában, 20 C fokon, pohárban, ahogy Öveges professzor csinálta volna. :) -
Pares #44 Lehet, nem tudom, én is csak egy nasa cikkben olvastam ennek a lehetőségéről (az NPB-t is egy lehetséges becsapódás nyomának tekintik). Lehet, hogy a gyenge gravitáció, gyenge mágneses mező, napszél és a becsapódások egyszerre játszottak közre. -
EnxTheOne #43 Azáért szivesen elmennék az északi sarkra pár hónapra egy bázisra :D -
teddybear #42 Nem ezt használták a koncerteken. A szárazjég túl drága abban a mennyiségben, amennyi egy rockkoncert "befüstöléséhez" kellett. Ráadásul nehéz is lett volna bármikor hozzáférni, mert azt frissen le kell gyártani, mert tárolni meglehetősen nehéz.
A rockkoncerteken olajjal működő, elektromos meghajtású füstölőket használtak, mert az olcsóbb volt és bármikor rendelkezésre tudott állni. -
Vol Jin #41 HA feltételezzük, hogy a reakció olyan gyors, hogy a környezet nem tud leadni elég energiát. :-) Mondjuk egy termoszban csináljuk. :-) -
Vol Jin #40 "Egyébként tényleg meglepő, nem tudtam, hogy a CO2 földi körülmények között is lehet szilárd állapotban"
Szárazjég és Omega koncert a bűvszó.
Ezt használták "füstöléshez". A CO2 szilárd állapotából rögtön gáznemű lesz (szublimál), és a levegő páratartalma azonnal ködöt képez a hidegtől. -
noland #39 Köszi, szerintem jó! ;) Fizikában csak az elektromosságban vagyok otthon, mi azt számoltunk, orrvérzésig. Géppel sem volt egyszerű. :) -
gforce9 #38 Amúgy nemhinném, hogy hibás lennea diagramm oylan értelemben, hogy használhattlan, csak hiányos. Gondolom, hogy a szócikk készítői a jelenleg az iparban folyó, gyártási, feldolgozási folyamatok során előforduló állapotokra hegyezték ki. A 200K alatti hőmérséklet már inkább a laborokra jellemző. A szócikk írója gyanítom valamiféle ipari felhasználásokról szóló cikkből emelhette át a diagramot. -
ostoros #37 Már rájöttem korábban, csak az sg másik cikkhez posztolta a kiigazításomat. Igen valóban hibások ezek a diagramok.
Egyébként tényleg meglepő, nem tudtam, hogy a CO2 földi körülmények között is lehet szilárd állapotban. -
gforce9 #36 Semmi gond, én is szoktam benézni :) Ez lenne SG-n a legnagyobb baj, emelkedne a színvonal jócskán :) -
ostoros #35 Na az előzőt jól benéztem, tárgytalan az egész.
-
gforce9 #34 Ez a diagram az 200K nál kezdődik. Ami -73C. Itt meg ennél hidegebb van, ez nem szerepel a diagramon. Mellesleg azt találtam a leírásban hogy 1bar nyomáson, tehát normál légköri nyomáson -78C a fagyáspont. Rosszul értelmezem a diagramot? -
ostoros #33 Mondjuk nem csoda, ki az a hülye, aki így csinál diagramot, hogy a nulla pontot lehagyja? -
ostoros #32 Ez a kép jobb:
http://en.wikipedia.org/wiki/File:Carbon_dioxide_pressure-temperature_phase_diagram.svg -
ostoros #31 Csak egy kicsivel nagyobb nyomáson. Ha a nyomás elérné vagy meghaladná a kb. három báros nyomást, akkor csapódna ki.
http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Carbon_dioxide_pressure-temperature_phase_diagram_international.svg -
gforce9 #30 Amúgy érdekes, ezen a hőmérsékleten már a CO2 kicsapódik szárazjégként elvileg. -
Vol Jin #29 Egyszerűen nem vagyunk jelent az Antarktiszon, hogy folyamatosan méricskéljünk. -
Vol Jin #28 Szerintem ilyet kellett számolni középiskolában fizika órán.
Mennyi fajhője van a jégkockának, mennyi a kólának a kettő fagyáspontja közül az alacsonyabbikon, és mennyi hőenergia szükséges a fagyásponton lévő felolvasztásához annak hőmérséklet emelése nélkül. Ezeknek az összegének alacsonyabbnak kell lennie, mint a jégkocka és a kóla fejhőjének a fagyásponton. De tuti, hogy elrontottam, mert így gépelve már elfelejti az ember, hogy milyen egyenletrendszert írt fel. Tollal meg papírral menne. :-) Persze a négyjegyű függvénytábla sem ártana. -
Vol Jin #27 A Vénuszhoz annyit tennék hozzá, hogy nagy a gravitációja. A földi 90% felett van. A Marsé meg harmada a földinek. -
Vol Jin #26 Hosszútávon nem. A gravitáció tartja meg a légkört, és van még pár tényező, ami ezen módosítani tud. Utánpótlás a vulkánokból, a mágneses tér, ami eltéríti a napszelet. Ráadásul az alacsonyabb gravitációért felelős kisebb tömeg miatt könnyebben szilárdul meg a magma, ami leállítja a vulkanikus működést, és a mágneses mezőt létrehozó dinamóhatást. A Marsnak elvileg tízmillió éves nagyságrendben lehetett komolyabb légköre. -
teddybear #25 Méretfüggő. Szvsz egy maroknyi már elég lenne ahhoz, hogy belefagyjon a kóla a pohárba. -
Ender Wiggin #24 A globális felmelegedés propagandájának pont nem erre volna szüksége, hanem az abszolút hőrekord megdőlésére. Ami lehet, hogy már (a megkérdőjelezett mérések esetében) 101 vagy 90 éves, de legjobb esetben, a modern érában mérve is már 20 éves... -
teddybear #23 A Mars két holdja a leginkább elfogadott elmélet szerint utólag elfogott aszteroida.
A Phobos átlagos sugara 11.1 km, a Deimos-é kb. a fele. Egyszerűen túl kicsik bármilyen gravitációs trükkhöz.
Ha beleütköznének a Marsba csinálnának egy-egy Hellas Platinia nagyságrendű krátert.
-
noland #22 Engem ezzel kapcsolatban az izgat leginkább, vajon ha erről a helyről származó jégkockát bedobnám a kólámba, vajon lefagyasztaná e az egészet, ill. milyen hidegnek kellene lennie a jégkockának, hogy az lefagyassza egy pohár tartalmát!? 
-
Tsol #21 Azért a Phobos elég termetes. 1,08×10^16 kg már számottevő ilyen szempontból? -
Szefmester #20 Van két holdja... Akár azok gravitációs tere is bekavarhatott. Bár nem számottevően szerintem. -
gforce9 #19 Igen, jogos. -
ProgServ #18 Ajjajj, tehát akkor a Földön nincs értelmes élet, mert ezek a körülmények alkalmatlanok a földi élet számára! -
#17
"Mars: kisebb gravitáció, kis mágneses mező, nincs felszíni utánpótlás, nincs légkör."
Egészen pontosan, vékony légkörrel rendelkezik. A felszíni légnyomás kevesebb mint 1%-a a földinek ha jól tudom. -
teddybear #16 "Szerintem lehetséges, hogy egy ilyen becsapódás következményeképp az atmoszféra egy része kilökődött az űrbe."
Egyrészt akármilyen nagy is a két említett becsapódási kráter, az ezt okozó aszteroidák mérete alig haladhatta meg a 10 kilométeres átmérőt, ami azért nem olyan nagy. Másrészt nem adhattak át akkora impulzust az ilyen, az eredményét tekintve egy tömegben egyesülő tömeg a légkörnek, mert a kis méretarány miatt inkább behatoltak egymásba. A dínógyilkos aszteroida sem szakította le a Föld légkörét, csak éppen komoly keveredést okozott benne.
Ahhoz, hogy egy bolygó légkörét egy ütközés letépje, arányaiban legalább olyan arányú ütköző tömegnek kell lennie, mint az ősföld-őshold páros. Erre viszont semmilyen bizonyíték sincs. -
Pares #15 Biztos vagy ebben? A Hellas Platinia és a Utopia Platinia a legnagyobb kráterek közé tartoznak a Naprendszerben. Szerintem lehetséges, hogy egy ilyen becsapódás következményeképp az atmoszféra egy része kilökődött az űrbe. -
gforce9 #14 Soktényezős a dolog. Van nagyonsok példa teljesen furcsa légkörökre.
Merkúr: nagy mágneses mező, sok napszél, nincs légkör
Vénusz: kicsi mágneses mező, viszonlag nagy napszél, sűrű légkör (a felszíni folyamatokból kap utánpótlást)
Föld: a sziklabolygók között a legnagyobb felszíni gravitációval rendelkezik, van mágneses mező is, van utánpótlás a felszínről is, van légkör, bár közel sem olyan sűrű mint a Vénuszé.
Mars: kisebb gravitáció, kis mágneses mező, nincs felszíni utánpótlás, nincs légkör.
Titán: ez egy újabb érdekesség, picike test, kis gravitáció a számítások szerint a légkörét el kellene veszítenie 10 millió év alatt mégis van légköre. Valószínűleg itt is a felszínről kap utánpótlást.
Szóval az, hogy van e légköre vagy nincs egy-egy égitestnek rengeteg körülménytől függ. Ezek közül a mágneses mező csak az egyik tényező. -
teddybear #13 A Föld esetében ott van az ütköző objektum maradványa(a Hold), de a Marsnál ilyenről nem tudok. Ha meg az ősmars, és a vele ütköző objektum összeolvadt, a légkörnek sem szabna máshová kerülni. -
Tsol #12 Ütközés egy nagyobb objektummal?