91
-
#11
Hát ez az! A tudatnál nem az a kérdés, hogy a világgal való alapvető kapcsolata az érzékelés (bármit is jelentsen ez valójában) mi is valójában, hanem, hogy ki, vagy mi érzékel!?
Ha feltesszük, hogy egy tudat van, az univerzumé (természettudományosabb nézőpontból ez a korrekt;), akkor az egyéni tudatok csak olyanok, mint amikor egy hatalmas tükörtábla szilánkokra törik. Ezáltal alakul ki a milliónyi kis, eltérő kép.
;) -
#10
Szerintem a kvantummechanika értelmezhetetlensége, szemléletes képének hiánya abból fakad, hogy valóban statisztikai jellegű mérésekből, eredményekből, elméletekből fakad. De végső soron a lényegét tekintve nem az!
Ugyan statisztikai adatokat összegyűjtve kapunk képet az un hullámfüggvényről, ami viszont, lásd kvantum-összefonódás, egyáltalán nem egy pusztán statisztikai eloszlás, hanem önálló létező, amiről mi csak a statisztikai eredményeket elemezve kapunk képet. (Interferenciák, többrés kísérlet ugye klasszikusan).
Persze a perturbáció számítás fontos részét képezi a kvantummechanikának, ami szintén statisztikai gyökerű dolog. (Kis zavarok kis változást okoznak).
Azonban ha az ilyen sokaságokat determinisztikusan akarjuk kezelni arra is van elmélet: a káosz elmélet!
(De itt kis zavarok okozhatnak nagy változást!!! Vö, alagút effektus!)
Azonban érdekes módon, viszonylagos ismertsége ellenére meglepően kevés esetben alkalmazzák kvantummechanikai problémákra. Talán mert a statisztikus, perturbációszámításon alapuló matematikai modelleknél is nagyobb számtek igénye van. -
noland #9 Szerintem a tudat, lehet maga az érzékelés, egy ablak, értelemszerűen lehet tágítani vagy szűkíteni. Ha ezt feltételezzük lehet olyan tág, hogy belefér az univerzum, tehát az univerzum maga az ablak is és az érzékelt maga. Elindulhat a fantázia, hogy az univerzum is élő, és nem mi figyeljük, legalább úgy figyel minket ő. Vagyis mi vagyunk az univerzum. Ergo tudat és univerzum egy. -
BaltásRém #8 Elgondolkodtató amit írsz ! -
kvp #7 Alternativ magyarazat lehet meg az, hogy az univerzum tobb dimenzios terben letezik, ahol az ido csak egy dimenzio a tobbi kozott. Ha ilyen, akkor az univerzum multbeli es jovobeli allapotai is leteznek es statikusak, mint egy porgetos animacios fuzet. Mi pedig ezen rendszerben haladunk egy adott iranyban. Ez persze azt is jelentheti, hogy a teljes vilag determinisztikus es mind a mult, mind a jovo fix. Mondjuk Einstein is valami hasonlot mondott, tehat akar igaza is lehet.
A kvantum relativitassal az a gond, hogy statisztikai modellt hasznal, tehat veletlennek tekinti a nem ismert mikro folyamatokat, pedig lehet hogy azok is determinisztikusak, csak nem ismerjuk oket egyenkent csak az atlagukat. Attol, hogy valaki nem ertesul egy jelensegrol az meg megtortenik, de a kvantumelmelet azt allitja, hogy amig a kijelolt szemlelo nem ismeri meg az adott targy allapotat, addig annak allapota a lehetseges allapotok kozott lebeg. Tehat ha en nem latok valamit akkor az vagy van vagy nincs es csak tolem fugg hogy felveszi-e a stabil allapotat. A valosag az, hogy az allapot mindentol fuggetlenul letezik es fix, csak nem ismeri a szemlelo, de ha ranez valaki ha nem attol meg ott lesz vagy igy vagy ugy. Ez utobbi a determinisztikus vilagmodell egyik alap feltevese. -
#6
Ráadásul ugye, ha a tudat által nem érzékelt (látott) tárgyak szuperpozíciós állapotban vannak, akkor elképzelhető, hogy a nézőponttól, tudattól függ, hogy mit látnak. És ez lehet különböző is, sőt szükségszerűen különböző!
A tudat az tehát, ami létrehozza az univerzum aktuális képét, az időt a teret, meg mindent ami benne van.
A kérdés már csak az, hogy mi a tudat!?
XD -
Amergin #5 Na, hát akkor ez egy szimulált univerzum, amit a szemfüles programozók úgy csináltak meg, ahogy azt illik: csak akkor rajzolódik ki egy objektum, ha arra ránéz egy megfigyelő. Amíg nem néz oda, addig nem rajzol ki semmit -nem dolgozik a proci.
Tökéletes megoldás, játékokban is így csinálják.
-
Irasidus #4 "Genovese elismeri, hogy eredménye nem oldja meg a problémát, ehelyett azonban úgy véli, egyfajta utalásként szolgál arra, hogy a kvantumegyenletek így vagy úgy, de összedolgozhatók az általános relativitással, reményt adva az egységes elméletnek."
Ennyi. Eddig is nyilvánvaló volt, hogy lehetséges. Az már kevésbé, hogy ami matematikailag lehetséges, nem biztos, hogy valóság is követi. Elképzelhető olyan forgatókönyv is (nem én képzeltem el), ami szerint a világot nem lehet egységesnek leírni. Szóval ez a cikk a tudományos szemét kategóriája. -
rolika #3 A végén még a bisztromat meghajtást is feltaláljuk :-) -
#2
Nem olvastam még soha, hogy a háromnál több dimenziót belevették volna a magyarázatba. Úgy gondolom ugyanis, hogy a kvantumösszefonódásra a háromnál több dimenzió ad magyarázatot, és akkor az általános relativitás elmélettel is szépen összefésülhető. -
MasterMason #1 Látjátok, addig addig variálnak míg nem tök hülyék lettek tőle. :D
Még elolvasni is fájdalmas ezt a betűkből álló értelmetlen halmazt.