Egymilliárd fényévnyi üresség az univerzumban
← ElőzőOldal 3 / 3
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#11
Nem mondta senki, hogy ez újdonság 😊
#10
Az eredeti cikk idöpontja és szerzöje: 17:23 24 August 2007 by Anil Ananthaswamy. Ez most komoly, az SG ezentúl 6 éves cikkeket fog újdonságként beállítva leközölni?
Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity
#9
"Egyik reggel kissé unatkoztam és azt mondtam magamnak, miért nem nézek szét a WMAP hideg foltjának irányában" - mondta Rudnick.
<#wilting>
<#wilting>
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#8
Nekem is az jutott eszembe elsõre 😊
De Voyagerben csak galaxison belül utaznak, nem? Szóval az csak egy galaxison belüli lyuk volt, nem ennyire nagy léptékû.
De Voyagerben csak galaxison belül utaznak, nem? Szóval az csak egy galaxison belüli lyuk volt, nem ennyire nagy léptékû.
az előző aláírásom szánalmas volt, se nem szellemes, se nem logikus, és még rosszul is volt begépelve, így inkább kiszedtem :(
#7
Elolvasva a cikket egybõl eszembe jutott a Star Trek Voyager azon epizódja amikor egy olyan szektorba érnek ahol szó szerint nincs semmi. Sem csillagok sem galaxisok és nem tudnak onnan kijönni. Azt hiszem éjszaka volt a címe. Fura, hogy a scfi néha mégsem az 😊
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#6
"csupán valami hozzánk ehhez a feltételezett lyukhoz képest közelebb esõ dolog elnyeli az abból az irányból felénk érkezõ hullámokat?" Ez nem magyarázza sem az onnan érkezõ hideg fotonokat, sem azt, hogy az eddig ismert nagytömegû elnyelõknek szép gravitációs lencse hatásunk van, így a mögöttük lévõ dolgok látszanak, csak torzan, esetleg több elnyújtott "példányban" is.
Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...
#5
A homogenitás sosem volt probléma. Pont abból a feltevésbõl indul ki a mai kozmológia, hogy a világegyetem nagy léptékben homogén és izotrop. Tehát egyenletesen oszlik el az anyag (nagy léptékben) és bárhova mézünk, mindenhol ugyan azt látjuk.
Ez olyan, mintha a óceán közepén körülnéznénk és csak a "végtelen" vizet látjuk magunk körül. Csak mi ugye aprók vagyunk, ezért látjuk a vízmolekulákat, sõt az atomokat és a kvarkokat is. És a mi nézõpontunkból nincs homogenitás, hiszen az atomok között látjuk az üres teret, az egyenlõtlen eloszlást is(egy hullám miatt), látjuk, hogy a molekulák mozgásban vannak stb.
A mai kozmológiai felfedezések tapasztalatok, meg kezdenek "ellent mondani ennek". Itt több irányba el lehet indulni, vagy az eddigi felvetések nem jók, vagy még nem értük el a homogenitáshoz szükséges legnagyobb léptéket.
A másik dolog, hogy ezek nem kijelentett dogmák, még mielõtt valaki elkezdi hülyézni a tudósokat, hogy marhaságokat beszélnek. Vannak elméleti hipotézisek és ezeket vizsgálják, hogy a gyakorlati megfigyelés, mérés egybe esik e az elmélet álltak megjósolt felvetésekkel (és ez egy hosszú idõ). Sok van ami igen, és van olyan is, ami nem.
Ez olyan, mintha a óceán közepén körülnéznénk és csak a "végtelen" vizet látjuk magunk körül. Csak mi ugye aprók vagyunk, ezért látjuk a vízmolekulákat, sõt az atomokat és a kvarkokat is. És a mi nézõpontunkból nincs homogenitás, hiszen az atomok között látjuk az üres teret, az egyenlõtlen eloszlást is(egy hullám miatt), látjuk, hogy a molekulák mozgásban vannak stb.
A mai kozmológiai felfedezések tapasztalatok, meg kezdenek "ellent mondani ennek". Itt több irányba el lehet indulni, vagy az eddigi felvetések nem jók, vagy még nem értük el a homogenitáshoz szükséges legnagyobb léptéket.
A másik dolog, hogy ezek nem kijelentett dogmák, még mielõtt valaki elkezdi hülyézni a tudósokat, hogy marhaságokat beszélnek. Vannak elméleti hipotézisek és ezeket vizsgálják, hogy a gyakorlati megfigyelés, mérés egybe esik e az elmélet álltak megjósolt felvetésekkel (és ez egy hosszú idõ). Sok van ami igen, és van olyan is, ami nem.
#4
Minél távolabb van valami annál kisebb méretû innen nézve. Tehát ez egy bazi nagy lyuk de a képeken valójában egy nagyon kicsike pont. Mi van ha például nincs is ott lyuk, csupán valami hozzánk ehhez a feltételezett lyukhoz képest közelebb esõ dolog elnyeli az abból az irányból felénk érkezõ hullámokat?
#3
Amennyire én értek a kozmológiához, minél korábbi ez a lyuk annál inkább meglepõbb.
#2
Eddig azon problémáztak hogy túlságosan homogén az univerzum, most meg találnak egy nagy lyukat és valszeg több ilyen is van. Erre most ez a meglepõ. Jöhetne már egy Einstein II. aki épkézláb modellel áll elõ, nem ilyen sötét cuccokkal teletömött toldozott foldozott félmegoldásokkal.
#1
Kis problémát látok. Ha 1 milliárd fényévet átlátunk, akkor az elejétõl a végéig 1 milliárd évig kell haladnunk fénysebességgel, és ezalatt az idõ alatt, már akár régen tömör anyaggá válhat az üresség. Tehát amit látunk az a múlt, ami sohasem tekinthetõ jelennek, valóságnak.
← ElőzőOldal 3 / 3