111
-
goldmember #31 Az istennek már nem maradt ötlete, hogy mit szarjon oda. -
Drinkman #30 Látom, nem olvastam. :) -
Drinkman #29 De. Annak a szemszögéből aki elhajította a tárgyakat, viszont a tárgyak egymáshoz viszonyított sebessége nem lesz több mint 300k km/s ezért szép a rel. elmélet.
De bvalek minnyá megmonnya a zőszintét!
-
mizar1 #28 Bizony, érdemes lenne, de neked.
Ha egy síkon baktériumok szaporodnak úgy, hogy mindegyik osztódik majd növekedik, mondjuk másodpercenként, akkor be lehet bizonyítani, hogy lesznek olyan távolságban baktériumok amelyek között a távolság nagyobb ütemben nő mint a fénysebesség értéke. -
mizar1 #27 "Könnyen lehet hogy amit ma mi sötét energia néven kergetünk, azok magasan fejlett technikai társadalmak."
-Hát nem lehet "könnyen"!
Sőt, nehezen sem!
Sőt nagyon nagyon nehezen sem!
Sőt, egyáltalán nem lehet. -
mizar1 #26 "Nem az objektumok "mozognak" egymáshoz képest (mert azt max. fénysebességgel tehetnék),..."
-Na ne mondd!
Tehát ha 200 ezer km/s sebességgel elhajítasz egy tárgyat balra, egyet meg jobbra, akkor egy másodperc múlva nem 400 ezer km-re lesznek egymástól?
Dehogynem.
(Az már egy másik dolog, hogy ezek nem látják nagyobb sebességgel távolodni egymást mint a fény sebessége). -
Amergin #25 Én úgy tudom, hogy simán vannak olyan galaxisok, amik olyan messze vannak már (például) tőlünk, hogy a kettőnk között lévő tér felfúvódása (mert hogy a tágulás ezt jelenti) nagyobb, mint a fény sebessége. Nem az objektumok "mozognak" egymáshoz képest (mert azt max. fénysebességgel tehetnék), hanem a tér "nyílik ki" közöttük, az tágul és az bármekkora sebességgel teheti ezt, nem sérti Eistein elméletét.
Ez annyit jelent, hogy mire ideérne a például 15mrd fényévre lévő galaxis fénye, addigra kettőnk között 25 mrd fényévnyi "új tér" jött létre, tehát már SOHA nem fog ideérni a fényük és vice versa. Most ne a konkrét számokat nézzük, mert azt csak a lényeg szemléltetésére írtam le.
Nincs ebben semmi különös, mi is vagyunk valakitől olyan távol, hogy a mi galaxisunk fénye soha sem fog odaérni hozzájuk...olyan ez, minthogy a hajókról csak a föld görbületéig látunk szabad szemmel, a "horizont alatti" dolgokról mit sem tudunk, csak feltételezzük, hogy mivel az univerzum a belátható részben homogén, így valószínűleg a nem belátható részben is az.
Most persze ez a "felfedezés" (végre má' észrevette valaki) egy kis magyarázatra szorul, bár ebben még a szakértők sem értenek egyet. -
vision5 #24 Azt már régóta lehet tudni hogy nem konstans módon tágul minden irányban. -
ugh #23 Uccso mondat betalalt.
Ott a tiz pont.. -
vision5 #22 Könnyen lehet hogy amit ma mi sötét energia néven kergetünk, azok magasan fejlett technikai társadalmak. Stephen Hawkingnak is volt egy elmélete a fejlett társadalmak energiahasznosításáról, amelyben több lépésben egy bolygót, naprendszert vagy akár egy egész galaxist is kivonhatnának energetikailag az univerzumból, körbeépítve vagy leárnyékolva azt hogy az összes az adott térrészben termelődő energiát hasznosítani tudják. Lehet érdemes lenne ez irányban is vizsgálódni. -
pasi29uk #21 Találtam egy témába vágó (angol nyelvű) oldalt. Érdemes megnézni szerintem. -
fszrtkvltzttni #20 Visszavonva, mert nem olvastam végig... -
fszrtkvltzttni #19 "A hatalmas, közel egymilliárd fényév átmérőjű lyukban sem hagyományos, sem sötét anyag nem található."
Azt mondják, hogy a sötét anyag közvetlenül nem érzékelhető, csak a normál anyagra gyakorolt hatásán keresztül. Ha nincs ott normál anyag, hogy lehet kijelenteni, hogy nincs ott sötét anyag se?
"a CMB fotonjainak hidegsége pedig a sötét anyag hiányára utalt." Ezt is elmagyarázhatná valaki, hogy mi köze a kettőnek egymáshoz. -
bvalek #18 Azóta volt haladás a témában, többek között azokkal a problémákkal is foglalkoztak, amiket NEXUS6 alább felvetett. Ha ezt a cikket annak szánták hogy felmelegítsék a témát, jó lett volna azt is megemlíteni. Még a Wikipédia cikk is tartalmaz némi használható információt, pl. azt, hogy a void csak egy lehetséges magyarázat a sok közül, valamint hogy a méretét is pontosították azóta a felére. -
Zsoltee_a_bator #17 "Pl mégha az univerzum ma is "csak" fénysebességgel tágul, akkor a legtávolabbi részeiről érkező fotonok sem fognak soha ide érni"
megis, miert ne ernenek ide? Nem kotekveskepp, de mielott leszarozod a modellt, erdemes alapokat tudni relativitaselmeletrol, a feny terjedeserol. :) -
prybaby #16 Ez lenne a nagy budos semmi? 
-
#15
Na most itt érdekességek vannak. Szal mekkora is ez a lik?
Ha 6-10 mrd fényév távolságban van, az nem mindegy, mert egyrészt ha valamit fele akkora távolságból látsz ugyan akkorának, mint a távolabbi, akkor a távolabbi 4X olyan nagy.
Nameg az univerzum tágul, 10 mrd éve csak pár mrd fényév kiterjedésű lehetett, mivel az ősrobbanás kb 13 mrd éve volt. Abban egy 1 mrd fényév nagyságú lik az elég meglepő.
Szal mi ez, meg mekkora is akkor az univerzum, vagy hogy van ez?
Pl mégha az univerzum ma is "csak" fénysebességgel tágul, akkor a legtávolabbi részeiről érkező fotonok sem fognak soha ide érni, Ami mellesleg azt is jelenti, hogy az ősrobbanásról soha nem is fogunk képet kapni, ha a távolba tekintés azt is jelenti, hogy időben visszatekintünk.
Ha marha messze is látunk galaxisokat az ciki, mert akkor hogy volt idejük az univerzum egy sokkal korábbi állapotában felvenni ezt a spirál alakzatot. Pedig ilyet is láttak már.
Szal szerintem úgy xar az egész standard modell ahogy van.
-
#14
Bizony. 
A másik gondolatom a Borg volt, akinek világa lapul a sötétség mögött :) -
#13
Rájöhettetek volna, hogy sok területen, köztük az űrkutatásban is mindent új dolgot kész tényként tálalnak egészen addig, amíg meg nem cáfolják. Csak feltételezésekkel bizonyítanak mindent, hiszen csupa olyan dologgal támasztanak alá minden felfedezést, amik még maguk is csak következtetéseken alapulnak. -
kozoltan82 #12 ott aztán lehetne meditálgatni :-P -
e98ff #11 Nem mondta senki, hogy ez újdonság :) -
bvalek #10 Az eredeti cikk idöpontja és szerzöje: 17:23 24 August 2007 by Anil Ananthaswamy. Ez most komoly, az SG ezentúl 6 éves cikkeket fog újdonságként beállítva leközölni? -
Pares #9 "Egyik reggel kissé unatkoztam és azt mondtam magamnak, miért nem nézek szét a WMAP hideg foltjának irányában" - mondta Rudnick.
-
#8
Nekem is az jutott eszembe elsőre :)
De Voyagerben csak galaxison belül utaznak, nem? Szóval az csak egy galaxison belüli lyuk volt, nem ennyire nagy léptékű. -
#7
Elolvasva a cikket egyből eszembe jutott a Star Trek Voyager azon epizódja amikor egy olyan szektorba érnek ahol szó szerint nincs semmi. Sem csillagok sem galaxisok és nem tudnak onnan kijönni. Azt hiszem éjszaka volt a címe. Fura, hogy a scfi néha mégsem az :) -
#6
"csupán valami hozzánk ehhez a feltételezett lyukhoz képest közelebb eső dolog elnyeli az abból az irányból felénk érkező hullámokat?" Ez nem magyarázza sem az onnan érkező hideg fotonokat, sem azt, hogy az eddig ismert nagytömegű elnyelőknek szép gravitációs lencse hatásunk van, így a mögöttük lévő dolgok látszanak, csak torzan, esetleg több elnyújtott "példányban" is. -
wednes #5 A homogenitás sosem volt probléma. Pont abból a feltevésből indul ki a mai kozmológia, hogy a világegyetem nagy léptékben homogén és izotrop. Tehát egyenletesen oszlik el az anyag (nagy léptékben) és bárhova mézünk, mindenhol ugyan azt látjuk.
Ez olyan, mintha a óceán közepén körülnéznénk és csak a "végtelen" vizet látjuk magunk körül. Csak mi ugye aprók vagyunk, ezért látjuk a vízmolekulákat, sőt az atomokat és a kvarkokat is. És a mi nézőpontunkból nincs homogenitás, hiszen az atomok között látjuk az üres teret, az egyenlőtlen eloszlást is(egy hullám miatt), látjuk, hogy a molekulák mozgásban vannak stb.
A mai kozmológiai felfedezések tapasztalatok, meg kezdenek "ellent mondani ennek". Itt több irányba el lehet indulni, vagy az eddigi felvetések nem jók, vagy még nem értük el a homogenitáshoz szükséges legnagyobb léptéket.
A másik dolog, hogy ezek nem kijelentett dogmák, még mielőtt valaki elkezdi hülyézni a tudósokat, hogy marhaságokat beszélnek. Vannak elméleti hipotézisek és ezeket vizsgálják, hogy a gyakorlati megfigyelés, mérés egybe esik e az elmélet álltak megjósolt felvetésekkel (és ez egy hosszú idő). Sok van ami igen, és van olyan is, ami nem. -
thsanyi5 #4 Minél távolabb van valami annál kisebb méretű innen nézve. Tehát ez egy bazi nagy lyuk de a képeken valójában egy nagyon kicsike pont. Mi van ha például nincs is ott lyuk, csupán valami hozzánk ehhez a feltételezett lyukhoz képest közelebb eső dolog elnyeli az abból az irányból felénk érkező hullámokat? -
#3
Amennyire én értek a kozmológiához, minél korábbi ez a lyuk annál inkább meglepőbb. -
#2
Eddig azon problémáztak hogy túlságosan homogén az univerzum, most meg találnak egy nagy lyukat és valszeg több ilyen is van. Erre most ez a meglepő. Jöhetne már egy Einstein II. aki épkézláb modellel áll elő, nem ilyen sötét cuccokkal teletömött toldozott foldozott félmegoldásokkal. -
Moondom #1 Kis problémát látok. Ha 1 milliárd fényévet átlátunk, akkor az elejétől a végéig 1 milliárd évig kell haladnunk fénysebességgel, és ezalatt az idő alatt, már akár régen tömör anyaggá válhat az üresség. Tehát amit látunk az a múlt, ami sohasem tekinthető jelennek, valóságnak.