111
-
mizar1 #71 De nem arról van szó, hogy ha elmegyek a kert végébe locsolni akkor szervezetem összes anyaga kismilliárdszor, pixelről pixelre lemásolódik és mire odaérek nem ugyanazokból az atomokból áll.
-
mizar1 #70 Nem véletlen a példa, és bizony stimmel.
világíthatok jobbra és balra egyszerre, és bizony számomra az lesz a tapasztalat, hogy a két lámpa egyszerre és az első másodperc végén fogja megvilágítani az egymástól 600 ezer km-re lévő két objektumot.
Bizonyítsd be, hogy nem így van. -
Irasidus #69 Lorenz-transzformáció nélkül akármit kaphatsz, viszont ha nem Móricka példákkal próbálkoznál, hanem fizikával rögtön szemet szúrna, hogy a számításod finoman szólva nem stimmel. -
Vol Jin #68 Nem feltétlen. Képletesen értve a világ egy pixeles monitor Tehát ha mozog egy részecske, akkor csak egy másik pixel fogja jelenteni a részecskét. Ettől még a törvények érvényesek lesznek rá. -
mizar1 #67 Érdekes, hogy nem érted a példám.
Pedig egyszerű.
Mechanikusan alkalmazod azt amit megtanultál.
Valójában nem érted az egészet. -
Tentacle #66 Na látod, az ilyenek miatt írtam azt a kritikát.
"Ne gyere most az űrhajósok "rendszerével", arra azt írtam, hogy haladás közben nem mérnek 300 ezret sem sebességnek."
Nem is kell annyival menniük, hogy számolni kelljen az időlassulással. A GPS műholdak órája is el van állítva, hogy korrigálják, pedig azok sebessége meg sem közelíti az általad írtat.
Az elmélet szépsége abban van, hogy tudnod kell, mit milyen viszonyítási rendszerben kell számolni. Ugyanis ekkora sebességek mellett ez már nagyon nem mindegy.
A fénysebesség fix. Akármekkora sebességeket adsz is össze, az egymáshoz viszonyított sebesség nem lehet több 300 000 Km/s-nál, akármilyen meglepő is. -
mizar1 #65 Most akkor nem értetted a példát?
Tőlem balra kétszázzal, jobbra kétszázzal, egy másodperc múlva becsapódnak, látom egyszerre a kettőt, mérem, hogy egy másodperc.
A két becsapódási pont közözz meg 400 ezer km a távolság.
Na akkor most mi van?
Kiszámolom, hogy mennyi volt az egymáshoz viszonyított sebességük és azt kapom, hogy 400 ezer km/sec volt.
Ne gyere most az űrhajósok "rendszerével", arra azt írtam, hogy haladás közben nem mérnek 300 ezret sem sebességnek.
Persze ha megállnak és számolnak őlk is azt mérik, hogy 400 ezerre vannak egymástól. Jé! -
Tentacle #64 #60-ra akart menni. -
Tentacle #63 Az "űrhajó" viszonyítási rendszerében a kettejük közti távolság kb 290 000 km. -
mizar1 #62 "Azaz nem a mi valósnak hitt részecskéink mozognak, hanem csak átadódik az információ a teret alkotó részecskék között, hogy a tér adott pontjának hogyan kell viselkednie."
-Az bizonyosan nem így van.
Az ember pl. túl bonyolult rendszer ahhoz, hogy az összes eleme minden pillanatban átadódjon és fölépüljön az ember helyváltoztatása során.
Így a kevésbé bonyolultaknál sem ez a helyzet. -
mizar1 #61 Így van, nincs "tök üres" tér.
Anyag van mindenhol valamilyen megnyilvánulási formában. -
mizar1 #60 "Elviekben"-ről van szó. Nyilván mindenki tudja, hogy az adott környezetben senki nem haladhat fénysebességgel. Éppen ezért írtam én is 200 ezer km/s balra, és 200 ezer km/sec jobbra haladó tárgyról.
De nekem nagyon tetszik ahogy lehülyézel mindenkit.
Végre itt vagy közöttünk, aki kirázza a kisujjából az elméletet. Számítunk a kritikádra és meg is köszönjük.
Tehát akkor az utólagos számítás szerint mennyivel nőtt a két test között a távolság egy másodperc alatt, és mennyi a számított, egymástól való távolodási sebességük másodpercenként? -
Tentacle #59 Tökre aranyos, ahogy mindenféle felvetéseket magyaráztok "tudományosan", belevonva a relativitás elméletet is, amiről halvány fingotok sincs. Dobálóztok kövekkel fénysebességgel, űrhajók mennek fénysebességgel, holott alap dolog, hogy semmi, aminek nyugalmi tömege van (és ebbe tartozok a kő és az űrhajó is), megközelítheti nagyon, de NEM ÉRHETI EL a fénysebességet.
A másik, amiről láthatóan nincs fogalmatok, hogy minden megfigyelő számára (bármilyen sebességű koordináta-rendszerben van), a fénysebesség ugyanannyi, 300000Km/s. Ezért egy pl. 100 000 Km/s sebességgel haladó űrhajó ha egy csillag felé halad, akkor a hajón levők számára a csillag fénye 300 000 Km/s sebességgel közeledik, ha 100 000 Km/s sebességgel távolodik a csillagtól, a csillag fénye szintén 300 000 Km/s sebességgel közeledik felé.
A "tudományos" magyarázataitok során szintén nem veszitek figyelembe a nagy sebességnél fellépő idődilatációt a távolság kontraktust. -
Vol Jin #58 Én meg annyival egészíteném ki, hogy szerintem a tök üres tér is anyag, azaz egy kvantumos háló, és amit mi gondolunk anyagnak, az csak ennek a hálónak a rezgése. Mondjuk a kvark nem más, mint az, hogy ennek a hálónak az egyik eleme kvarként viselkedik, és amikor a kvark mozog, akkor a szomszédos ilyen részecske kezd el kvarkként viselkedni, míg a korábban magát kvarkként mutató részecske vákuummá változik. Azaz nem a mi valósnak hitt részecskéink mozognak, hanem csak átadódik az információ a teret alkotó részecskék között, hogy a tér adott pontjának hogyan kell viselkednie. Azaz, mi a valós tér és anyag illúziói vagyunk, akik soha nem fogják észlelni a valós részecskéket. -
mizar1 #57 "Vagy, a tér osztódással szaporodik, azaz adott idő alatt egy adott mértékben nyúlik. Innen nem nehéz levezetni, hogy van olyan távolság, ami gyorsabban távolodik, mint a fénysebesség."
-Ez a helyes válasz. Annyi megszorítással, hogy a tér nem üres valami, hanem anyag.
Tehát nem arról van szó, hogy van az üres tér ami csak távolság amelyben van anyag, (Ez egy matematikai tér lenne amelyben anyag van, ami képtelenség!), hanem van az anyag, amelynek tulajdonsága a kiterjedés, amit térnek nevezünk. (Valamint a szüntelen mozgás amit meg "áttételesen" időnek nevezünk, illetve ebből vezetjük le.) -
mizar1 #56 Azt látod, hogy egyik jobbra, másik balra távolodik.
Ha van balra és jobbra egy-egy fénymásodpercre lévő égitest (amelyek tehát egymástól két fénymásodpercre vannak), akkor egy másodperc múlva becsapódnak.
Te pedig megállapítod, hogy a két űrhajó közötti távolság egy másodperc alatt 600 ezer km-rel nőtt, vagyis az egymáshoz viszonyított sebességük 600 ezer km volt másodpercenként.
A két űrhajós ha menet közben egymást figyeli azt méri, hogy csak C-vel távolodnak egymástól. -
Meridian #55 Igaz, elnéztem a mértéket, de az arányt nem, azaz ~1:20-hoz (átmérő/távolság).
-
Vol Jin #54 És mi van, ha még mindig nő? :-)
Ki kell fejleszteni egy csillagrombolót és odaküldeni a Bruce Wilicét. Ha nem jár sikerrel, mert nem lövi le az alakváltó úrkutyákat, és egy DNS maipulált bigével nem semmisíti meg a gömböt, akkor felépítjük a halálcsillagot, és egyfolytában oda lövöldözünk. -
Vol Jin #53 "Egyébként az Androméda köd is egész nagy folt az égbolton, csak túl halvány ahhoz hoyg lássuk is rendesen...
100millió fényév átmérőjű, és 2milliárd fényévre van,"
Nem. 2 millió fényévre van és százezer fényév átmérőjű.
Elvileg szabad szemmel látható. Csillagokat 1000 fényév távolságból láthatunk. Tehát a saját galaxisunk csak egy kis részét láthatod, ha felnézel az égre. Akik a galaxis közepén laknak, azok, mivel a csillagok ott tízszer közelebb vannak egymáshoz átlagosan, ezerszer több csillagot látnak, azaz ezerszer fényesebb az éjszakai égboltjuk. Mondhatni éjszaka csak délutáni naplemente van náluk. Ha valamit szabad szemmel látsz, és messzebb van ezer fényévnél, az éppen felrobbant vagy nem egy csillag, hanem 100 milliárd egy kupacban, és egy galaxis. -
Vol Jin #52 Igen, és én is ezt magyaráztam valakinek. Szóval én értem. -
Vol Jin #51 Pedig de.
A vöröseltolódás a távolsággal arányos minden irányba. Azaz, ami tízszer messzebb van, az tízszer gyorsabban távolodik.
Ezt logikailag kétféleképpen oldhatod fel.
Mi vagyunk a dolgok kellős közepén, minden innen szalad el.
Vagy, a tér osztódással szaporodik, azaz adott idő alatt egy adott mértékben nyúlik. Innen nem nehéz levezetni, hogy van olyan távolság, ami gyorsabban távolodik, mint a fénysebesség. Azaz, ha ott most történik valami, a büdös életben nem foglyuk látni, mert elindul onnan a fény, megtesz egy fényévet, és pont ugyanolyan messze lesz, mint amikor elindult. Valami hepertérmasina vagy teleportgép kellene, hogy infót kapjunk onnan. Ez annyit jelent, hogy egyszer lehet majd olyan fejlett egy távcsövünk, hogy ellát eddig a határig, és hirtelen nem lesznek majd galaxisok azon túl. Mármint lesznek, csak nem láthatjuk, mert hiába látnánk el messzebbre, amíg ideérne a fényük, mi nem leszünk itt, hogy lássuk őket. -
Vol Jin #50 Te is kihagytad az általános iskolában a térfogatszámítást.
Köbre kell emelni a hányados. Ha háromszor akkora az átmérője, és hasonlóak, akkor 29-szer nagyobb. Ha négyszer, akkor 64-szer. Ne vitatkozz, kérdezd meg a tanárnénit az iskolában!
280/80=3,5
3.5 a harmadikon=42,875
Úgyhogy leülhetsz!
Általános iskolai matekből kaptál tőlem egy virtuális egyest. Kezdheted újra az ötödik osztályt... -
Meridian #49 Egyébként az Androméda köd is egész nagy folt az égbolton, csak túl halvány ahhoz hoyg lássuk is rendesen...
100millió fényév átmérőjű, és 2milliárd fényévre van, azaz ez olyan szögben látszik, mint egy százforintos (~2cm átmérővel) ~40 cm-ről... -
Meridian #48 Na igen, de előtte és utána is rengeteg csillag és gakaxis van, ami jórészt eltakarja ezt a nagy ürességet, látszólagosan. Csak amikor kiszűrték az előtte és a távolabb lévő objektumokat a távolságaik alapján, akkor derült ki, hogy a tér nagy darabjában nincs túl sok minden.... -
Meridian #47 Pedig egyszerű a magyarázat... ott, ahol ez a nagy semmi volt, na ott játszódott le az 5-ik elem című film alapsztorija... a gonosz gömb ami növekedett, ott mindent elnyelt, aztán mikor végre sikerült kivégezni, pukk, eltűnt maga a gömb is...
:P :D -
halgatyó #46 Érdekes kérdés vetődött fel a hozzászólásokat olvasva.
Azt tudjuk, hogy a tárgyak sebessége nem érheti el a fény sebességét. Viszont újabban az is felvetődött, hogy mi van akkor, ha maga a tér sincs nyugalomban? Mert ha jól értem a táguló világegyetem elméletet, akkor a tér nincs nyugalomban.
Ez esetben, ha jól értettem, egymáshoz képest fénysebességnél gyorsabban mozoghat két tárgy, és egyik sem fogja látni a másikat.
Igen ám, csakhogy olyan nincs, hogy "a térhez képest". A tárgyak (eddigi hitünk szerint) csak egymáshoz képest mozognak, a tér mint olyan nem tartalmaz apró mérföldköveket, hogy az abszolút mozgás megállapítható legyen.
Hm. -
Drinkman #45 owned -
zord #44 Sajnáljuk Földlakók!
Most, hogy megtaláltatok minket, a Nagy Sötét Ráadásul Hideg Semmit: végetek!
Köszönjétek Lawrence Rudnick-nak!
Hamarosan elér titeket a triplafénysebességű plazmalövedékünk.
Ennyi! -
Cleawer #43 280/80->3,5 a méretarány
3,5^3=42,875 a térfogatarányos méret.
Gondolom a így értette a cikkíró.
-
he111 #42 "eddigi csúcstartó: 80 megaparsec
mostani felfedezés : 280 megaparsec"
"ezzel az új lyuk negyvenszer nagyobb a korábbi csúcstartónál"
GRATULÁLOK értelmi fogyatékos cikkíró... -
nextman #41 En is arra szavazok, hogy standard modell fail -
#40
"Stephen Hawkingnak is volt egy elmélete a fejlett társadalmak energiahasznosításáról, amelyben több lépésben egy bolygót, naprendszert vagy akár egy egész galaxist is kivonhatnának energetikailag az univerzumból"
Mert biztos olvasta Francis Carsac: A sehollakók c. könyvét (1954)
:-D -
culas25hc #39 De miért ne kapnánk info-t a legtávolabbi pontokról? Voltak azok közelebb is régen, csak ugye egyre nagyobb késésben értesülünk róla. Gondolom én :D
Bár én nem értek a csillagászathoz, de szerintem nem annyira hülyék a csillagászok, hogy nem számoltak azzal, hogy egy 5 milliárd éves képet látunk a lyukról, szerintem amit megadtak méretet, az már tartalmazza ezt a korrekciót, és a jelenlegi értéket jelenti. -
vision5 #38 Ráadásul nem közelít hanem minden lehetséges utat bejár és csak a mért pontban érzékeli a műszered mert az egymással interferáló utak semlegesítik a jelet. -
vision5 #37 A fény azért 1c-vel közelít mert azzal mérsz. Ha lenne nem fényen alapuló mérőműszerünk könnyen lehet hogy át kéne gondolni ezt mégegyszer.
-
Vol Jin #36 "Minél távolabb van valami annál kisebb méretű innen nézve. Tehát ez egy bazi nagy lyuk de a képeken valójában egy nagyon kicsike pont."
Ha tőlünk 6-10 milliárd fényévre van, legyen 8 milliárd, de egymilliárd fényév átmérőjű, az közel sem pontszerű innen nézve. Kábé olyan a fejedből kinézve, mint a lábaidnál lévő focilabda. Meg eleve 13 milliárd fényévnél messzebbre nem látunk. Tehát semmiféleképpen nem lehet nekünk pontszerű. -
karesz6 #35 " Vöröseltolódás vagy mi a szösz, de majd a csillagászok jó megmonnyák!"
Erre várok én is:). Tessék okoskodni.(bármit is mondanak a trollok) ez az a fórum amin egy félig kompetens fizikus hallgató is kiélheti a gyökérségeit. (és le *****om mit mondanak a trollok majd utánanézek vagy a lehetőségeim alapján rákérdezek és lesz saját véleményem). -
Drinkman #34 Simán elér hozzád az üzi csak a fele akkora frekvenciájú lesz a fénysugár. Vöröseltolódás vagy mi a szösz, de maj a csellagászok jó megmonnyák! 
-
karesz6 #33 Bár belegondolva az ő idejük lerövidül :) vagyis én azt látom hogy az üzenet számomra végtelen idő alatt teszi meg a távolságot a két űrhajó között míg számukra az üzenet fénysebességgel közelít.XDD Viszont az űrhajósok ideje végtelenül lelassult tehát ha a világűr végtelen megkapják az üzenetet ha pedig nem akkor simán felkenődnek a falra abban a pillanatban ahogy elérik az 1c-t.
Na jó befejeztem...XD -
karesz6 #32 Érdekes kérdés :) az én (sg.hu-s) tudásom alapján a vonatkozó témában arra tippelnék hogy a két elhajított tárgy között a bennük utazók szemszögéből a tér összesűrűsödik a távolság lerövidül és csak 1c sebességgel látják magukjat egymástól távolodni. Míg a tárgyakat eldobó szemszögéből A űrhajó jobbra megy 1 c vel míg b balra szintén 1 c vel.
Kérdés: (A fény feléd ugye mindig 1c vel közelít) Mi történik ha A úrhajó B nek küld lézerrel üzeneteket? Pontosabban mit lát c (aki az űrhajók indítóállásáról figyeli a történéseket)? El tudom fogadni hogy így is odaér az üzenet, el tudom fogadni hogy ez nem sérti a rel. elméletet, de ha én figyelem meg az üzenet terjedését mégis mit látok az űrhajók indítóállásáról??
Tehát jobbra megy a űrhajó 1c vel balra megy b űrhajó 1 c vel. A küld b nek fénysebeséggel üzenetet. Én mit látok c pontból ami nem sért semmiféle alapvető szabályt??