101
-
Irasidus #101 Dehogynem. Egyrészt a szökési sebességen túl még számtalan dogtól függ a légkör megtartása. Lásd: Titán, Vénusz sokkal sűrübb légköre a Földinél, aztán mégis kisebbek, sőt a Vénusznak még csak magnetoszférája sincs. Másrészt, a "gyors" elvesztést csillagászati értelembe kell érteni, ez cirka 10 millió év a Mars esetében. -
Vol Jin #100 "A nagyobb távolságú égitestek kutatása azért is fontos, hogy amikor eljön az idő, hogy elhagyjuk a főldet, addigra már rendelkezni kell mindazokkal az ismeretekkel és eszközökkel, amik elegendőek a földi civilizáció megmentéséhez.
Ez sok pénz, de ha nem időben kezdjük el ennek a kutatását, akkor esélyünk sem lesz.. "
Képtelenség szétcseszni egy bolygót annyira, hogy mondjuk a Marson kelljen élnünk. Mondjuk a Föld annyira élhetetlen lenne, mint itt most a Mars, akkor is megspórolnánk a költözködést. -
Vol Jin #99 "Magnetoszféra nélkül kb. 10 millió év kell a légkör olyan csökkenéséhez, ami már ember számára lakhatatlan. Szóval nem hiszem, hogy ez lenne jelenleg a legégetőbb a Mars terraformálásában..."
Mágneses mező nélkül sem tartana meg a Mars légkört, mert ahhoz a gravitációs ereje is kevés. Alacsony a szökési sebesség, így magas a szökési sebességet elérő gázatomok száma már alacsony nyomáson is. -
Irasidus #98 Nem 1-2, hanem több, mondjuk úgy 36 darab. Vákuumban a mágneses mező bármely pontjában a mágneses indukció egyenesen arányos a mágneses térerősséggel, a "mágneses buborék" mérete a napszéltől függően változik. Szupravezető mágnesekkel meg, ma már "ultrabrutál" mágneses tereket tudunk kelteni (=ultrabrutál = a Föld magnetoszférájánál milliószor erősebbet is!). -
#97
"Megoldás: a GPS műholdakhoz hasonlóan létre lehet hozni egy mágneses műholdakból álló gyűrűt a bolygó körül, már ha erre valóban szükség lenne. Ki tudja ma még?"
Huh ez azért nagyon sci-fi! Mire gondolsz konkrétan? Hoyg tud egy-két műhold akkora mágneses mezőt kelteni? -
ugh #96 A fold meg jo ideig lakhatobb lesz mint barmely mas bolygo.
Ha meg koltozni kell akkor sem egy szarabb helyre.
A cirka 3,5-4 milliard ev alatt amig a nap feldagad szerintem meg lesz par fejlesztes ami jobb lesz mint egy "kalyha" a seggunk ala. -
ugh #95 Mar bocs de mert hagynank el a foldet?
A marson egy "bura" alatt eldegelenel, azt a foldon is megteheted sokkal olcsobban.
Annyira meg max atombombak ezreivel lehetne tonkretenni ,hogy elhetetlen legyen.
Az okorendszert letre hozni meg nem olyan egyszeru.
Hiaba ultetsz a marsi talajba egy novenyt es biztositassz neki a foldihez hasonlo atmoszferat meg nedvesseget.
Rohadtul el fog pusztulni.
Viragfoldet vinni meg kisse koltseges.
Nem beszelve a karos sugarzasrol amit a nap okoz. En is lattam musorokoat ahol ilyeneket fantazialtak es szerintem te is ezekbol indulsz ki.
Neha az az erzesem, hogy a nasanal nem beszelnek egymassal a kulonbozo tudomanyagak kepviseloi -
ugh #94 Az lehet, hogy az olajtarsasagok perelik egymast (altalaban a piaci reszvetel novelese erdekeben), de egyiknek sem erdeke, hogy ne kelljen olajat hasznalni.
Sokszor osszefognak mahinaljak akar a politikat is lepenzelik akit kell, hogy az erdekeiket ervenyesitsek, iylenkor meg az ellentetek is megszunnek.
Csak hogy neki tobb legyen a bevetele, esetleg tonkretegye a masikat hogy a piacait megszerezze.
Szal szerintem gondolkozz el azon ki a naiv es beszel butasagokat.
Eljunk mar a foldon ha lehet.. -
ugh #93 Megint okoskodsz.
A kompakt szot masra is hasznalni szoktak.
Ott a kompakt disc (tudod a cd).
Az ezert kapta a nevet mert nem egy 40 centi atmerolyu bakelitet cipelsz magaddal.
Tudod kicsi es hordozhato.
Persze ugy nehez valamit ertelmezni ,hogy eleve ugy alsz hozza, hogy te vagy a langelme a masik meg hulye es szanadekosan nem is akarod erteni mere akar kilyukadni.
-
Atyuska #92 A cikk nem említette elég kiemelten, hogy a marsi por sugárzási szinte magasabb, így nem csak a szűrők betömődése miatt van jelentőségük.
Amerika nem véletlen hajt a marsi küldetésekre, hisz Kína nyomást gyakorol rá. Kínának rövidtávú célja állandó holdbázis létrehozása, s ezek után jön a Mars..
A por semlegesítésére talán az egyik jó módszer a feltöltésük csökkentése, s akkor akár le is lehet mosni. A másik probléma az erős állandó szél általi porok által keletkezett amortizáció jelenléte.
A Mars bázis közelében egy hordozható mini atomerőművet terveztek, amely az elektromos energiát biztosítja, s emellett ott az ökorendszer is, amely a friss levegő és étel, ital alapját biztosítaná. Ezeket is meg kell védeni egyrészt a sugárzástól, a portól és az igen nagy erejű szélviharoktól is.
A nagyobb távolságú égitestek kutatása azért is fontos, hogy amikor eljön az idő, hogy elhagyjuk a főldet, addigra már rendelkezni kell mindazokkal az ismeretekkel és eszközökkel, amik elegendőek a földi civilizáció megmentéséhez.
Ez sok pénz, de ha nem időben kezdjük el ennek a kutatását, akkor esélyünk sem lesz.. -
Irasidus #91 Ez is igaz, a magnetoszféra véd minket, de a hiánya nem okoz akkor galibát mint gondold. Bizonyított tény, hogy földi magnetoszféra is már sokszor megszűnt, és mégsem volt tömeges kihalás! Nyilván a rák kockázata nagyobb lenne, de hát az élet kockázatos, ettől még lakhatóbb lenne mint most (a sűrűbb légkör jobb védelmet nyújt). Ugyan kicsit korai még véleményt alkotni, de a Curiosity mérései szerint jelenleg a sugárzás akkora mint a ISS-en (ez kb. 400 X nagyobb mint a Földön)! Megoldás: a GPS műholdakhoz hasonlóan létre lehet hozni egy mágneses műholdakból álló gyűrűt a bolygó körül, már ha erre valóban szükség lenne. Ki tudja ma még? -
csimmasz #90 Viszont a kozmikus sugárzas nem épp kedvez az élővilágnak.
Egy esetleges terraformálasnak az lenne a lényege, hogy később kialakítsanak élő flórát és faunát, ami igy elég körülményes lenne.
Aztán, talán nem elképzelhetetlen olyan élőlények kifejlesztése vagy szelektálása amelyek megélnének ott.
-
Irasidus #89 Magnetoszféra nélkül kb. 10 millió év kell a légkör olyan csökkenéséhez, ami már ember számára lakhatatlan. Szóval nem hiszem, hogy ez lenne jelenleg a legégetőbb a Mars terraformálásában... -
Nos #88 Az, hogy nem tud kimenni az udvarra sok embernek nem lehet probléma. A környezetemben is ismerek pár embert, aki csak muszályból kel fel a monitor mellől :) -
Nos #87 A Marson nem a por a fő probléma, csak az egyik. Ahhoz, hogy az összetetteb földi típusú élet meg tudjon telepedni rajta, újra kéne olvasztani a Mars magját. Ugyanis nincs, vagyis nagyon gyenge a magnetoszférája. -
Akitlosz #86 Szerintem igazad van. A szemét keletkezése nem probléma.
Elvégre sajnos a Földön sem az. Működik egy halom atomerőmű, sok száz érvig mérgező kezelhetetlen szemetet termelve.
Az ötleted jó. Az első marsi küldetésnél, amikor is csak mennek, és jönnek nem kell, hogy szempont legyen a 100%-os újrahasznosítás.
Az első marsi szeméthegy, később amúgy is történelmi nevezetesség, turistalátványosság lesz. :-) -
csimmasz #85 Nekem is úgy tűnik mintha kimaradna a tervből néhány lépcsőfok.
A marsra küldendő cuccokat elöször a Holdon kellene tesztelni, aztán ha ott minden klappol akkor lehet szervezni a Marsi nyaralót a kis háztájival
Vajon mekkora lenne az esélye egy sikeres emberes küldetésnek a Marsra és vissza, ha az összes technologiának akkor lenne az éles próbája.
Annyi hiba lehetőség van hogy szinte biztos a kudarc.
Van egy olyan érzésem, hogy az emberiség aranykora épp most ér véget, innen már csak lefele vezet az út, bár ne legyen igazam.
Talán még van esély a növekedésre de nem a nyugati világban hanem Kinában Indiában.
Amint ott is fölzárkózott a társadalom megint jön egy krízis sújosabb mint a mostani ami visszadobja a civilizációt egy két száz evvel.
Lehet soha töbé nem lép ember más égitestre.
Főleg ha egy meteor felénk tart arra se nagyon áldoznak, max megfigyelésre, legalább tudnifogjuk előre mikor oltják le a villanyt. -
Akitlosz #84 Ha korlátlan mennyiségű pénzről dönthető döntéshozó lennék, akkor én sem a Mars utazásba ölném a pénzt, hanem építenék egy holdbázist.
Miért?
1 .Mert azt már ma is meg lehet valósítani, semmi megoldhatatlan probléma nincsen, nem kell semmilyen áttörésre várni.
2. Állandó emberi jelenlét a Holdon rengeteg általános érvényű tapasztalatot - tehát a Marson is hasznosítható - hozna, hogy hogyan is lehet megélni egy idegen világban, távol a Földtől.
3. A Holdon lehet tudományos kutatásokat végezni, csillagászati obszervatóriumot építeni, bányászni, beindítani az ipari termelést, a turizmust, azaz sokkal előbb lehetne vele pénzt is keresni, ezáltal részben önfenntartóvá tenni a vállalkozást, mint a Marson,
4. Ha kész a holdbázis, akkor utána a Marsra menni is könnyebb lenne, könnyebben tudnák a könnyebb megoldást egy halom problémára.
5. Tartok tőle, hogy az amerikaiaknál ez a Mars dolog is csak amolyan mi legyünk az elsők verseny, bár versenytársuk egyelőre nincsen. Azaz elküldenek pár embert a Marsra, ők ott letűzik a zászlót, fényképeszkednek kicsit, aztán hazajönnek, aztán már nem is érdekli többet az amerikaiakat a Mars 50 évig, ahogyan az a Holddal is történt. -
Akitlosz #83 "Mintha lelassult volna szinte minden komolyabb fejlesztés, vagy a feladatok nagy bonyolultsága vagy a krízis miatt esetleg csak úgy tűnik?"
Nem úgy tűnik, valóban lelassult. Nem a válság miatt. Hanem az emberiséget már nem érdekli annyira az űrkutatás. A Szovjetunió megszűnésével már űrverseny sincsen. Az amerikai Egyesült államok ma legfeljebb nyolcad annyi pénzt költ űrkutatásra, mint az 1960-as években. Orosz adatot nem tudok, de náluk valószínűleg még annyit sem. Főleg mivel az országuk is sokkal kisebb lett azóta.
Inkább csak fantáziálnak manapság a NASA-nál, a kitalált úrprogramok közül úgy minden huszadik valósul csak meg.
Gondolta volna valaki 1970. körül, hogy 2000-re nem lesz holdbázis?
Már 2013. van, de nemhogy holdbázis nincsen, de még a Holdra eljutni is képtelen ma az emberiség. Semmilyen olyan űrhajó sincsen jelenleg, amivel a Holdra lehetne menni. Ehhez képest a Marsról fantáziálnak folyton, amikor a Holdon sem sikerült eddig megoldani a tartós emberi jelenlétet, pedig az sokkal könnyebb lenne.
-
Richard Donkies #82 "Az igazi a Mars terraformálása, felmelegítése, tengerek létrehozása, erdők telepítése, s végül pedig a légkör levegővé alakítása."
Ezek olyan távlatok, amelyben az emberiség soha nem fog gondolkozni.
Fantáziálgatni el lehet róla, de megvalósítva sose lesz. -
Akitlosz #81 A problémák azért vannak hogy megoldjuk azokat.
A Földön is van por, itt sem egészséges a belélegzése, mégis élünk.
A Hold pora kevésbé hasonlít a földi porra, mint a marsi por, aztán mégis sikerültek a küldetések. Ráadásul a Holdon járt űrhajósok semmiféle betegséget nem szereztek.
Ez a cikk szerintem csak azért festi le ennyire negatívan a helyzetet, hogy ehhez képest még nagyobb sikernek tűnjön, amikor ezt a problémát is megoldják.
Az különben is csak rövid távú megoldás, hogy az ember alkalmazkodik a marsi környezethez. Az igazi a Mars terraformálása, felmelegítése, tengerek létrehozása, erdők telepítése, s végül pedig a légkör levegővé alakítása.
Ekkor a marsi por tulajdonságai is változának és jobban hasonlítanának a földi porra. -
Richard Donkies #80 Sokan hajlandóak lennének meghalni a hírnévért. 
-
Deus Ex #79 (Mindemellett, nagyon szívesen belepusztulnák én egy Mars-utazás unalmába..:-)) -
Deus Ex #78 A jelenlegi technikai-gazdasági szinten szerintem is bőven elegendő a szondás küldetések nyújtotta tempó és keret a kutatásra. -
#77
„A por szabhat gátat a Mars emberi meghódításának”
Es meg tobb tucat mas dolog;) -
mrzool #76 Ez nagyon régi urban legend, ami annyira beleitta magát a köztudatba, hogy még űrhajósok is bekajálták. Lásd:
Pedro_Duque_s_diary_from_space
I am writing these notes in the Soyuz with a cheap ballpoint pen. Why is that important? As it happens, I've been working in space programmes for seventeen years, eleven of these as an astronaut, and I've always believed, because that is what I've always been told, that normal ballpoint pens don't work in space.
[...]
So I also took one of our ballpoint pens, courtesy of the European Space Agency (just in case Russian ballpoint pens are special), and here I am, it doesn't stop working and it doesn't 'spit' or anything. Sometimes being too cautious keeps you from trying, and therefore things are built more complex than necessary. -
Richard Donkies #75 "Nyilván kezelni kell a por jelentette kockázatot ..."
Minek?
Úgyse megy oda az ember.
Ha az utazás alatt még nem is halt bele az unalomba, hát a Marson tuti abban fog elpusztulni.
Jó esetben lesz egy pár 10 négyzetméteres kapszulája, amiből nagyon körülményes és pazarló lesz a kifáradás a szabadba.
Nem olyan lesz, mint a Földön, hogy gondolok egyet kimegyek az udvarra, vagy gondolok egyet bejövök.
Aztán, ha mégis kimegy, hát azt a sivatagot rövid úton megunja.
Nincs ott semmi.
Persze geológusok előnyben, ők lehet elkapirgálnának a kavicsok között.
Az, hogy a Marson belátható időn belül nem lesz emberi jelenlét az tuti.
Először a Holdon kellene tesztelni a rendszert. Minimális a különbség és a Hold sokkal előnyösebb a közelsége és kisebb gravitációja miatt. -
Szefmester #74 Ha jól tudom ez az űrtoll mai árfolyamon került 1 millióba fejlesztésileg ami akkortájt jóval kevesebb volt. Még ez is soknak tűnhet, de tuti hogy nem került akkoriban 1 misibe. -
#73
Elképesztő, hogy még mindig van akkora marha, aki posztolja ezt az UL-t... -
djw #72 nem tudom, ezért is írtam, hogy talán városi legenda -
csimmasz #71 UL valóság alappal.
Az oroszok ceruzát használtak ami grafit, most magas oxigén koncentráció+grafit=gyúllékony elegy, nemszeretem dolog az űrben.
Ráadásul a grafit a súlytalanség miatt mindenhova eljut és mivel elektromos vezető ezért az elektronika nem kedveli.
Namost, a hagyományos tollak nem működnek a sulytalanság miatt, kénytelenek voltak kifejleszteni egyet, de, hogy millió dollárból ez szerintem kamu.
-
djw #70 másik dolog: a zűrruha forgó alaktrészeire... miért nem rakják be az egész ruhát egy nejlon csomagolásba? Csak mint teória... nem kéne tisztogatni a rucit, hanem időnként leszedegetik róla a csomagolást + újat tesznek rá... és nem kidobják, hanem újra beolvasztják a megtisztított műanyagot.
kicsit olyan érzésem van ezzel a témával kapcsolatban, mint a nasa által kifejlesztett űrtollal kapcsolatban, ami persze lehet, hogy csak városi legenda. Millió dollárokból kifejlesztették az űrtollat. Az oroszok meg ceruzát használtak. -
Deus Ex #69 Nyilván kezelni kell a por jelentette kockázatot is, nyilván van rá technikai vagy logisztikai megoldás.
A porral kapcsolatos aranyos körülmény: Afgánia egyes vidékein magas a szálló por koncentrációja, s ennek a pornak lakott területek környékén 15 %-a elporladt emberi és állati ürülék.
Bon apetit. -
djw #68 http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=IPM8OR6W6WE
bevonják vele a zűrruhát és nem lesz zűr... -
csimmasz #67 Valahol szállóigévé vált a beszólás, az "űrmeghódiccsa" de azért még néha kell neki egy két lökés, ki ne kopjon a köztudatból.
M. Gomba ezért vissza vissza látogat, egyszerü kis közösségükhöz és ólom tömörségű mondaninivalójával kényeztet bennünket.
A világ számunkra sokkal kellemesebb hely azzal a tudattal, hogy nincs meghódiccsa ezért álmaink édessebbek lehetnek, jövőnk pedig a földre korlározódhat.
Az egyetlen amire keressük a választ szüntelen, vajon ez a mérhetetlen tudás isteni ajándék, vagy születési rendellenesség.
Halványan körvonalazódik új szektánk, amelybe próféntaként legföbb vágyunk viszont látni öt, csak ritkán kaphatunk bölcsessége gyümölcseiből, a rendszeres kezelések miatt. :)
-
Katalizátor #66 Hallod! Már vagy egy órája sírva röhögök ezen!!! 
-
Irasidus #65 Igen naivan látod a világot, és butaságokat beszélsz. A kompakt szó jelentése: tömör, sűrű, tömény. Mi az "normalis kompakt energia", az olaj nem elég sűrű? Ok, ott a szén, meg a gáz, meg az atom, víz, szél és nap, stb. Egyébként tudtad, hogy több olajcég is létezik a földön? És ezek egymásnak konkurenciái, olyannyira, hogy a MOL-t például pereli a Horvát INA? Nincsenek jóban, és főleg nincs egy kézben, mint ahogy az Te ostobán képzeled...
Másik meg az, hogy robotok is csak eszközök, és olyan helyre érdemes odaküldeni ahova a kutatók valamiért nem tudunk odamenni. Tudod sokkal nehezebb egy kulcslyukon keresztül egy ragasztószalaggal összekötözött hurkapáclikával írni, miközben a kulcslyukon keresztül alig látsz valamit. Az űrszondás kutatás ilyen - és az analógat tovább folytatva - erre akkor van szükség, ha az ajtót képtelen vagy kinyitni. Az űrszondás és emberes űrkutatás nem alternatívája egymásnak, egy szonda nem fedez fel semmit, csakis az ember, aki nagyon messze, nagyon lassan, és csak is korlátozott feladatokat adhat egy robotnak. Ennyi. -
culas25hc #64 Mondjuk az űrbázis álmennyezetének esetleges javítása esetén azért jól fog jönni, hogy találtunk gipszet a Marson. -
ugh #63 Nagyot szoltal mint a vizipisztoly.
Mennyit gondolkoztal rajta?
Hozzatennem a szarkazmus megertesehez inteligencia kell.
Te meg az utobbinak nezz utanna mit jelent.
A szemelyeskedes meg a gyengeelmejuek "fegyvere".
"Puszi a hasadra..." -
ugh #62 Az emberek nem latjak hasznat mert jelenleg nincs.
Azert vegetal mert nincs penz (meg er egy miset az is mert nincs).
Az adofizetoket meg nem keresheted meg azzal hogy fizessel meg 10% adot plusszban hogy a nasanak legyen penze (soxor marhasagokra megy az a "keves" is) kifejleszteni valami uj meghajto rendszert.
Mert ez a mostani egy "bicikli".
Es lehet hogy az ablakon kidobott penz lenne igy is.
Nincs normalis kompakt energia forras es ez kene legyen az elso.
Szal az egesz veszett fejsze nyele.
Inkabb a robot technologiat fejlesztenem, de oda is energia kell.
Szal. ezt kene legeloszor megoldani.
Csak ez megy szembe megy a koolajra ratelepepedett kartelekkel mert onnantol nem lenne pl az autokhoz vagy az eromovekhez sem olaj vagy foldgaz.
Ez a dolog elegge messzire visz.
Siman meg merem kockaztatni hogy a helyzet nem fog valtozni amig van olaj.