A por szabhat gátat a Mars emberi meghódításának
Oldal 1 / 3Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#101
Dehogynem. Egyrészt a szökési sebességen túl még számtalan dogtól függ a légkör megtartása. Lásd: Titán, Vénusz sokkal sûrübb légköre a Földinél, aztán mégis kisebbek, sõt a Vénusznak még csak magnetoszférája sincs. Másrészt, a "gyors" elvesztést csillagászati értelembe kell érteni, ez cirka 10 millió év a Mars esetében.
#100
"A nagyobb távolságú égitestek kutatása azért is fontos, hogy amikor eljön az idõ, hogy elhagyjuk a fõldet, addigra már rendelkezni kell mindazokkal az ismeretekkel és eszközökkel, amik elegendõek a földi civilizáció megmentéséhez.
Ez sok pénz, de ha nem idõben kezdjük el ennek a kutatását, akkor esélyünk sem lesz.. "
Képtelenség szétcseszni egy bolygót annyira, hogy mondjuk a Marson kelljen élnünk. Mondjuk a Föld annyira élhetetlen lenne, mint itt most a Mars, akkor is megspórolnánk a költözködést.
Ez sok pénz, de ha nem idõben kezdjük el ennek a kutatását, akkor esélyünk sem lesz.. "
Képtelenség szétcseszni egy bolygót annyira, hogy mondjuk a Marson kelljen élnünk. Mondjuk a Föld annyira élhetetlen lenne, mint itt most a Mars, akkor is megspórolnánk a költözködést.
#99
"Magnetoszféra nélkül kb. 10 millió év kell a légkör olyan csökkenéséhez, ami már ember számára lakhatatlan. Szóval nem hiszem, hogy ez lenne jelenleg a legégetõbb a Mars terraformálásában..."
Mágneses mezõ nélkül sem tartana meg a Mars légkört, mert ahhoz a gravitációs ereje is kevés. Alacsony a szökési sebesség, így magas a szökési sebességet elérõ gázatomok száma már alacsony nyomáson is.
Mágneses mezõ nélkül sem tartana meg a Mars légkört, mert ahhoz a gravitációs ereje is kevés. Alacsony a szökési sebesség, így magas a szökési sebességet elérõ gázatomok száma már alacsony nyomáson is.
#98
Nem 1-2, hanem több, mondjuk úgy 36 darab. Vákuumban a mágneses mezõ bármely pontjában a mágneses indukció egyenesen arányos a mágneses térerõsséggel, a "mágneses buborék" mérete a napszéltõl függõen változik. Szupravezetõ mágnesekkel meg, ma már "ultrabrutál" mágneses tereket tudunk kelteni (=ultrabrutál = a Föld magnetoszférájánál milliószor erõsebbet is!).
#97
"Megoldás: a GPS mûholdakhoz hasonlóan létre lehet hozni egy mágneses mûholdakból álló gyûrût a bolygó körül, már ha erre valóban szükség lenne. Ki tudja ma még?"
Huh ez azért nagyon sci-fi! Mire gondolsz konkrétan? Hoyg tud egy-két mûhold akkora mágneses mezõt kelteni?
Huh ez azért nagyon sci-fi! Mire gondolsz konkrétan? Hoyg tud egy-két mûhold akkora mágneses mezõt kelteni?
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#96
A fold meg jo ideig lakhatobb lesz mint barmely mas bolygo.
Ha meg koltozni kell akkor sem egy szarabb helyre.
A cirka 3,5-4 milliard ev alatt amig a nap feldagad szerintem meg lesz par fejlesztes ami jobb lesz mint egy "kalyha" a seggunk ala.
Ha meg koltozni kell akkor sem egy szarabb helyre.
A cirka 3,5-4 milliard ev alatt amig a nap feldagad szerintem meg lesz par fejlesztes ami jobb lesz mint egy "kalyha" a seggunk ala.
#95
Mar bocs de mert hagynank el a foldet?
A marson egy "bura" alatt eldegelenel, azt a foldon is megteheted sokkal olcsobban.
Annyira meg max atombombak ezreivel lehetne tonkretenni ,hogy elhetetlen legyen.
Az okorendszert letre hozni meg nem olyan egyszeru.
Hiaba ultetsz a marsi talajba egy novenyt es biztositassz neki a foldihez hasonlo atmoszferat meg nedvesseget.
Rohadtul el fog pusztulni.
Viragfoldet vinni meg kisse koltseges.
Nem beszelve a karos sugarzasrol amit a nap okoz. En is lattam musorokoat ahol ilyeneket fantazialtak es szerintem te is ezekbol indulsz ki.
Neha az az erzesem, hogy a nasanal nem beszelnek egymassal a kulonbozo tudomanyagak kepviseloi
A marson egy "bura" alatt eldegelenel, azt a foldon is megteheted sokkal olcsobban.
Annyira meg max atombombak ezreivel lehetne tonkretenni ,hogy elhetetlen legyen.
Az okorendszert letre hozni meg nem olyan egyszeru.
Hiaba ultetsz a marsi talajba egy novenyt es biztositassz neki a foldihez hasonlo atmoszferat meg nedvesseget.
Rohadtul el fog pusztulni.
Viragfoldet vinni meg kisse koltseges.
Nem beszelve a karos sugarzasrol amit a nap okoz. En is lattam musorokoat ahol ilyeneket fantazialtak es szerintem te is ezekbol indulsz ki.
Neha az az erzesem, hogy a nasanal nem beszelnek egymassal a kulonbozo tudomanyagak kepviseloi
#94
Az lehet, hogy az olajtarsasagok perelik egymast (altalaban a piaci reszvetel novelese erdekeben), de egyiknek sem erdeke, hogy ne kelljen olajat hasznalni.
Sokszor osszefognak mahinaljak akar a politikat is lepenzelik akit kell, hogy az erdekeiket ervenyesitsek, iylenkor meg az ellentetek is megszunnek.
Csak hogy neki tobb legyen a bevetele, esetleg tonkretegye a masikat hogy a piacait megszerezze.
Szal szerintem gondolkozz el azon ki a naiv es beszel butasagokat.
Eljunk mar a foldon ha lehet..
Sokszor osszefognak mahinaljak akar a politikat is lepenzelik akit kell, hogy az erdekeiket ervenyesitsek, iylenkor meg az ellentetek is megszunnek.
Csak hogy neki tobb legyen a bevetele, esetleg tonkretegye a masikat hogy a piacait megszerezze.
Szal szerintem gondolkozz el azon ki a naiv es beszel butasagokat.
Eljunk mar a foldon ha lehet..
#93
Megint okoskodsz.
A kompakt szot masra is hasznalni szoktak.
Ott a kompakt disc (tudod a cd).
Az ezert kapta a nevet mert nem egy 40 centi atmerolyu bakelitet cipelsz magaddal.
Tudod kicsi es hordozhato.
Persze ugy nehez valamit ertelmezni ,hogy eleve ugy alsz hozza, hogy te vagy a langelme a masik meg hulye es szanadekosan nem is akarod erteni mere akar kilyukadni.
A kompakt szot masra is hasznalni szoktak.
Ott a kompakt disc (tudod a cd).
Az ezert kapta a nevet mert nem egy 40 centi atmerolyu bakelitet cipelsz magaddal.
Tudod kicsi es hordozhato.
Persze ugy nehez valamit ertelmezni ,hogy eleve ugy alsz hozza, hogy te vagy a langelme a masik meg hulye es szanadekosan nem is akarod erteni mere akar kilyukadni.
#92
A cikk nem említette elég kiemelten, hogy a marsi por sugárzási szinte magasabb, így nem csak a szûrõk betömõdése miatt van jelentõségük.
Amerika nem véletlen hajt a marsi küldetésekre, hisz Kína nyomást gyakorol rá. Kínának rövidtávú célja állandó holdbázis létrehozása, s ezek után jön a Mars..
A por semlegesítésére talán az egyik jó módszer a feltöltésük csökkentése, s akkor akár le is lehet mosni. A másik probléma az erõs állandó szél általi porok által keletkezett amortizáció jelenléte.
A Mars bázis közelében egy hordozható mini atomerõmûvet terveztek, amely az elektromos energiát biztosítja, s emellett ott az ökorendszer is, amely a friss levegõ és étel, ital alapját biztosítaná. Ezeket is meg kell védeni egyrészt a sugárzástól, a portól és az igen nagy erejû szélviharoktól is.
A nagyobb távolságú égitestek kutatása azért is fontos, hogy amikor eljön az idõ, hogy elhagyjuk a fõldet, addigra már rendelkezni kell mindazokkal az ismeretekkel és eszközökkel, amik elegendõek a földi civilizáció megmentéséhez.
Ez sok pénz, de ha nem idõben kezdjük el ennek a kutatását, akkor esélyünk sem lesz..
Amerika nem véletlen hajt a marsi küldetésekre, hisz Kína nyomást gyakorol rá. Kínának rövidtávú célja állandó holdbázis létrehozása, s ezek után jön a Mars..
A por semlegesítésére talán az egyik jó módszer a feltöltésük csökkentése, s akkor akár le is lehet mosni. A másik probléma az erõs állandó szél általi porok által keletkezett amortizáció jelenléte.
A Mars bázis közelében egy hordozható mini atomerõmûvet terveztek, amely az elektromos energiát biztosítja, s emellett ott az ökorendszer is, amely a friss levegõ és étel, ital alapját biztosítaná. Ezeket is meg kell védeni egyrészt a sugárzástól, a portól és az igen nagy erejû szélviharoktól is.
A nagyobb távolságú égitestek kutatása azért is fontos, hogy amikor eljön az idõ, hogy elhagyjuk a fõldet, addigra már rendelkezni kell mindazokkal az ismeretekkel és eszközökkel, amik elegendõek a földi civilizáció megmentéséhez.
Ez sok pénz, de ha nem idõben kezdjük el ennek a kutatását, akkor esélyünk sem lesz..
#91
Ez is igaz, a magnetoszféra véd minket, de a hiánya nem okoz akkor galibát mint gondold. Bizonyított tény, hogy földi magnetoszféra is már sokszor megszûnt, és mégsem volt tömeges kihalás! Nyilván a rák kockázata nagyobb lenne, de hát az élet kockázatos, ettõl még lakhatóbb lenne mint most (a sûrûbb légkör jobb védelmet nyújt). Ugyan kicsit korai még véleményt alkotni, de a Curiosity mérései szerint jelenleg a sugárzás akkora mint a ISS-en (ez kb. 400 X nagyobb mint a Földön)! Megoldás: a GPS mûholdakhoz hasonlóan létre lehet hozni egy mágneses mûholdakból álló gyûrût a bolygó körül, már ha erre valóban szükség lenne. Ki tudja ma még?
#90
Viszont a kozmikus sugárzas nem épp kedvez az élõvilágnak.
Egy esetleges terraformálasnak az lenne a lényege, hogy késõbb kialakítsanak élõ flórát és faunát, ami igy elég körülményes lenne.
Aztán, talán nem elképzelhetetlen olyan élõlények kifejlesztése vagy szelektálása amelyek megélnének ott.
Egy esetleges terraformálasnak az lenne a lényege, hogy késõbb kialakítsanak élõ flórát és faunát, ami igy elég körülményes lenne.
Aztán, talán nem elképzelhetetlen olyan élõlények kifejlesztése vagy szelektálása amelyek megélnének ott.
#89
Magnetoszféra nélkül kb. 10 millió év kell a légkör olyan csökkenéséhez, ami már ember számára lakhatatlan. Szóval nem hiszem, hogy ez lenne jelenleg a legégetõbb a Mars terraformálásában...
#88
Az, hogy nem tud kimenni az udvarra sok embernek nem lehet probléma. A környezetemben is ismerek pár embert, aki csak muszályból kel fel a monitor mellõl :)
#87
A Marson nem a por a fõ probléma, csak az egyik. Ahhoz, hogy az összetetteb földi típusú élet meg tudjon telepedni rajta, újra kéne olvasztani a Mars magját. Ugyanis nincs, vagyis nagyon gyenge a magnetoszférája.
#86
Szerintem igazad van. A szemét keletkezése nem probléma.
Elvégre sajnos a Földön sem az. Mûködik egy halom atomerõmû, sok száz érvig mérgezõ kezelhetetlen szemetet termelve.
Az ötleted jó. Az elsõ marsi küldetésnél, amikor is csak mennek, és jönnek nem kell, hogy szempont legyen a 100%-os újrahasznosítás.
Az elsõ marsi szeméthegy, késõbb amúgy is történelmi nevezetesség, turistalátványosság lesz. :-)
Elvégre sajnos a Földön sem az. Mûködik egy halom atomerõmû, sok száz érvig mérgezõ kezelhetetlen szemetet termelve.
Az ötleted jó. Az elsõ marsi küldetésnél, amikor is csak mennek, és jönnek nem kell, hogy szempont legyen a 100%-os újrahasznosítás.
Az elsõ marsi szeméthegy, késõbb amúgy is történelmi nevezetesség, turistalátványosság lesz. :-)
#85
Nekem is úgy tûnik mintha kimaradna a tervbõl néhány lépcsõfok.
A marsra küldendõ cuccokat elöször a Holdon kellene tesztelni, aztán ha ott minden klappol akkor lehet szervezni a Marsi nyaralót a kis háztájival
Vajon mekkora lenne az esélye egy sikeres emberes küldetésnek a Marsra és vissza, ha az összes technologiának akkor lenne az éles próbája.
Annyi hiba lehetõség van hogy szinte biztos a kudarc.
Van egy olyan érzésem, hogy az emberiség aranykora épp most ér véget, innen már csak lefele vezet az út, bár ne legyen igazam.
Talán még van esély a növekedésre de nem a nyugati világban hanem Kinában Indiában.
Amint ott is fölzárkózott a társadalom megint jön egy krízis sújosabb mint a mostani ami visszadobja a civilizációt egy két száz evvel.
Lehet soha töbé nem lép ember más égitestre.
Fõleg ha egy meteor felénk tart arra se nagyon áldoznak, max megfigyelésre, legalább tudnifogjuk elõre mikor oltják le a villanyt.
A marsra küldendõ cuccokat elöször a Holdon kellene tesztelni, aztán ha ott minden klappol akkor lehet szervezni a Marsi nyaralót a kis háztájival
Vajon mekkora lenne az esélye egy sikeres emberes küldetésnek a Marsra és vissza, ha az összes technologiának akkor lenne az éles próbája.
Annyi hiba lehetõség van hogy szinte biztos a kudarc.
Van egy olyan érzésem, hogy az emberiség aranykora épp most ér véget, innen már csak lefele vezet az út, bár ne legyen igazam.
Talán még van esély a növekedésre de nem a nyugati világban hanem Kinában Indiában.
Amint ott is fölzárkózott a társadalom megint jön egy krízis sújosabb mint a mostani ami visszadobja a civilizációt egy két száz evvel.
Lehet soha töbé nem lép ember más égitestre.
Fõleg ha egy meteor felénk tart arra se nagyon áldoznak, max megfigyelésre, legalább tudnifogjuk elõre mikor oltják le a villanyt.
#84
Ha korlátlan mennyiségû pénzrõl dönthetõ döntéshozó lennék, akkor én sem a Mars utazásba ölném a pénzt, hanem építenék egy holdbázist.
Miért?
1 .Mert azt már ma is meg lehet valósítani, semmi megoldhatatlan probléma nincsen, nem kell semmilyen áttörésre várni.
2. Állandó emberi jelenlét a Holdon rengeteg általános érvényû tapasztalatot - tehát a Marson is hasznosítható - hozna, hogy hogyan is lehet megélni egy idegen világban, távol a Földtõl.
3. A Holdon lehet tudományos kutatásokat végezni, csillagászati obszervatóriumot építeni, bányászni, beindítani az ipari termelést, a turizmust, azaz sokkal elõbb lehetne vele pénzt is keresni, ezáltal részben önfenntartóvá tenni a vállalkozást, mint a Marson,
4. Ha kész a holdbázis, akkor utána a Marsra menni is könnyebb lenne, könnyebben tudnák a könnyebb megoldást egy halom problémára.
5. Tartok tõle, hogy az amerikaiaknál ez a Mars dolog is csak amolyan mi legyünk az elsõk verseny, bár versenytársuk egyelõre nincsen. Azaz elküldenek pár embert a Marsra, õk ott letûzik a zászlót, fényképeszkednek kicsit, aztán hazajönnek, aztán már nem is érdekli többet az amerikaiakat a Mars 50 évig, ahogyan az a Holddal is történt.
Miért?
1 .Mert azt már ma is meg lehet valósítani, semmi megoldhatatlan probléma nincsen, nem kell semmilyen áttörésre várni.
2. Állandó emberi jelenlét a Holdon rengeteg általános érvényû tapasztalatot - tehát a Marson is hasznosítható - hozna, hogy hogyan is lehet megélni egy idegen világban, távol a Földtõl.
3. A Holdon lehet tudományos kutatásokat végezni, csillagászati obszervatóriumot építeni, bányászni, beindítani az ipari termelést, a turizmust, azaz sokkal elõbb lehetne vele pénzt is keresni, ezáltal részben önfenntartóvá tenni a vállalkozást, mint a Marson,
4. Ha kész a holdbázis, akkor utána a Marsra menni is könnyebb lenne, könnyebben tudnák a könnyebb megoldást egy halom problémára.
5. Tartok tõle, hogy az amerikaiaknál ez a Mars dolog is csak amolyan mi legyünk az elsõk verseny, bár versenytársuk egyelõre nincsen. Azaz elküldenek pár embert a Marsra, õk ott letûzik a zászlót, fényképeszkednek kicsit, aztán hazajönnek, aztán már nem is érdekli többet az amerikaiakat a Mars 50 évig, ahogyan az a Holddal is történt.
#83
"Mintha lelassult volna szinte minden komolyabb fejlesztés, vagy a feladatok nagy bonyolultsága vagy a krízis miatt esetleg csak úgy tûnik?"
Nem úgy tûnik, valóban lelassult. Nem a válság miatt. Hanem az emberiséget már nem érdekli annyira az ûrkutatás. A Szovjetunió megszûnésével már ûrverseny sincsen. Az amerikai Egyesült államok ma legfeljebb nyolcad annyi pénzt költ ûrkutatásra, mint az 1960-as években. Orosz adatot nem tudok, de náluk valószínûleg még annyit sem. Fõleg mivel az országuk is sokkal kisebb lett azóta.
Inkább csak fantáziálnak manapság a NASA-nál, a kitalált úrprogramok közül úgy minden huszadik valósul csak meg.
Gondolta volna valaki 1970. körül, hogy 2000-re nem lesz holdbázis?
Már 2013. van, de nemhogy holdbázis nincsen, de még a Holdra eljutni is képtelen ma az emberiség. Semmilyen olyan ûrhajó sincsen jelenleg, amivel a Holdra lehetne menni. Ehhez képest a Marsról fantáziálnak folyton, amikor a Holdon sem sikerült eddig megoldani a tartós emberi jelenlétet, pedig az sokkal könnyebb lenne.
Nem úgy tûnik, valóban lelassult. Nem a válság miatt. Hanem az emberiséget már nem érdekli annyira az ûrkutatás. A Szovjetunió megszûnésével már ûrverseny sincsen. Az amerikai Egyesült államok ma legfeljebb nyolcad annyi pénzt költ ûrkutatásra, mint az 1960-as években. Orosz adatot nem tudok, de náluk valószínûleg még annyit sem. Fõleg mivel az országuk is sokkal kisebb lett azóta.
Inkább csak fantáziálnak manapság a NASA-nál, a kitalált úrprogramok közül úgy minden huszadik valósul csak meg.
Gondolta volna valaki 1970. körül, hogy 2000-re nem lesz holdbázis?
Már 2013. van, de nemhogy holdbázis nincsen, de még a Holdra eljutni is képtelen ma az emberiség. Semmilyen olyan ûrhajó sincsen jelenleg, amivel a Holdra lehetne menni. Ehhez képest a Marsról fantáziálnak folyton, amikor a Holdon sem sikerült eddig megoldani a tartós emberi jelenlétet, pedig az sokkal könnyebb lenne.
"Az igazi a Mars terraformálása, felmelegítése, tengerek létrehozása, erdõk telepítése, s végül pedig a légkör levegõvé alakítása."
Ezek olyan távlatok, amelyben az emberiség soha nem fog gondolkozni.
Fantáziálgatni el lehet róla, de megvalósítva sose lesz.
Ezek olyan távlatok, amelyben az emberiség soha nem fog gondolkozni.
Fantáziálgatni el lehet róla, de megvalósítva sose lesz.
#81
A problémák azért vannak hogy megoldjuk azokat.
A Földön is van por, itt sem egészséges a belélegzése, mégis élünk.
A Hold pora kevésbé hasonlít a földi porra, mint a marsi por, aztán mégis sikerültek a küldetések. Ráadásul a Holdon járt ûrhajósok semmiféle betegséget nem szereztek.
Ez a cikk szerintem csak azért festi le ennyire negatívan a helyzetet, hogy ehhez képest még nagyobb sikernek tûnjön, amikor ezt a problémát is megoldják.
Az különben is csak rövid távú megoldás, hogy az ember alkalmazkodik a marsi környezethez. Az igazi a Mars terraformálása, felmelegítése, tengerek létrehozása, erdõk telepítése, s végül pedig a légkör levegõvé alakítása.
Ekkor a marsi por tulajdonságai is változának és jobban hasonlítanának a földi porra.
A Földön is van por, itt sem egészséges a belélegzése, mégis élünk.
A Hold pora kevésbé hasonlít a földi porra, mint a marsi por, aztán mégis sikerültek a küldetések. Ráadásul a Holdon járt ûrhajósok semmiféle betegséget nem szereztek.
Ez a cikk szerintem csak azért festi le ennyire negatívan a helyzetet, hogy ehhez képest még nagyobb sikernek tûnjön, amikor ezt a problémát is megoldják.
Az különben is csak rövid távú megoldás, hogy az ember alkalmazkodik a marsi környezethez. Az igazi a Mars terraformálása, felmelegítése, tengerek létrehozása, erdõk telepítése, s végül pedig a légkör levegõvé alakítása.
Ekkor a marsi por tulajdonságai is változának és jobban hasonlítanának a földi porra.
Sokan hajlandóak lennének meghalni a hírnévért. <#papakacsint>
#79
(Mindemellett, nagyon szívesen belepusztulnák én egy Mars-utazás unalmába..:-))
#78
A jelenlegi technikai-gazdasági szinten szerintem is bõven elegendõ a szondás küldetések nyújtotta tempó és keret a kutatásra.
#76
Ez nagyon régi urban legend, ami annyira beleitta magát a köztudatba, hogy még ûrhajósok is bekajálták. Lásd:
Pedro_Duque_s_diary_from_space
I am writing these notes in the Soyuz with a cheap ballpoint pen. Why is that important? As it happens, I've been working in space programmes for seventeen years, eleven of these as an astronaut, and I've always believed, because that is what I've always been told, that normal ballpoint pens don't work in space.
<...>
So I also took one of our ballpoint pens, courtesy of the European Space Agency (just in case Russian ballpoint pens are special), and here I am, it doesn't stop working and it doesn't 'spit' or anything. Sometimes being too cautious keeps you from trying, and therefore things are built more complex than necessary.
Pedro_Duque_s_diary_from_space
I am writing these notes in the Soyuz with a cheap ballpoint pen. Why is that important? As it happens, I've been working in space programmes for seventeen years, eleven of these as an astronaut, and I've always believed, because that is what I've always been told, that normal ballpoint pens don't work in space.
<...>
So I also took one of our ballpoint pens, courtesy of the European Space Agency (just in case Russian ballpoint pens are special), and here I am, it doesn't stop working and it doesn't 'spit' or anything. Sometimes being too cautious keeps you from trying, and therefore things are built more complex than necessary.
"Nyilván kezelni kell a por jelentette kockázatot ..."
Minek?
Úgyse megy oda az ember.
Ha az utazás alatt még nem is halt bele az unalomba, hát a Marson tuti abban fog elpusztulni.
Jó esetben lesz egy pár 10 négyzetméteres kapszulája, amibõl nagyon körülményes és pazarló lesz a kifáradás a szabadba.
Nem olyan lesz, mint a Földön, hogy gondolok egyet kimegyek az udvarra, vagy gondolok egyet bejövök.
Aztán, ha mégis kimegy, hát azt a sivatagot rövid úton megunja.
Nincs ott semmi.
Persze geológusok elõnyben, õk lehet elkapirgálnának a kavicsok között.<#nevetes1>
Az, hogy a Marson belátható idõn belül nem lesz emberi jelenlét az tuti.
Elõször a Holdon kellene tesztelni a rendszert. Minimális a különbség és a Hold sokkal elõnyösebb a közelsége és kisebb gravitációja miatt.
Minek?
Úgyse megy oda az ember.
Ha az utazás alatt még nem is halt bele az unalomba, hát a Marson tuti abban fog elpusztulni.
Jó esetben lesz egy pár 10 négyzetméteres kapszulája, amibõl nagyon körülményes és pazarló lesz a kifáradás a szabadba.
Nem olyan lesz, mint a Földön, hogy gondolok egyet kimegyek az udvarra, vagy gondolok egyet bejövök.
Aztán, ha mégis kimegy, hát azt a sivatagot rövid úton megunja.
Nincs ott semmi.
Persze geológusok elõnyben, õk lehet elkapirgálnának a kavicsok között.<#nevetes1>
Az, hogy a Marson belátható idõn belül nem lesz emberi jelenlét az tuti.
Elõször a Holdon kellene tesztelni a rendszert. Minimális a különbség és a Hold sokkal elõnyösebb a közelsége és kisebb gravitációja miatt.
#74
Ha jól tudom ez az ûrtoll mai árfolyamon került 1 millióba fejlesztésileg ami akkortájt jóval kevesebb volt. Még ez is soknak tûnhet, de tuti hogy nem került akkoriban 1 misibe.
#73
Elképesztõ, hogy még mindig van akkora marha, aki posztolja ezt az UL-t...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#72
nem tudom, ezért is írtam, hogy talán városi legenda
#71
UL valóság alappal.
Az oroszok ceruzát használtak ami grafit, most magas oxigén koncentráció+grafit=gyúllékony elegy, nemszeretem dolog az ûrben.
Ráadásul a grafit a súlytalanség miatt mindenhova eljut és mivel elektromos vezetõ ezért az elektronika nem kedveli.
Namost, a hagyományos tollak nem mûködnek a sulytalanság miatt, kénytelenek voltak kifejleszteni egyet, de, hogy millió dollárból ez szerintem kamu.
Az oroszok ceruzát használtak ami grafit, most magas oxigén koncentráció+grafit=gyúllékony elegy, nemszeretem dolog az ûrben.
Ráadásul a grafit a súlytalanség miatt mindenhova eljut és mivel elektromos vezetõ ezért az elektronika nem kedveli.
Namost, a hagyományos tollak nem mûködnek a sulytalanság miatt, kénytelenek voltak kifejleszteni egyet, de, hogy millió dollárból ez szerintem kamu.
#70
másik dolog: a zûrruha forgó alaktrészeire... miért nem rakják be az egész ruhát egy nejlon csomagolásba? Csak mint teória... nem kéne tisztogatni a rucit, hanem idõnként leszedegetik róla a csomagolást + újat tesznek rá... és nem kidobják, hanem újra beolvasztják a megtisztított mûanyagot.
kicsit olyan érzésem van ezzel a témával kapcsolatban, mint a nasa által kifejlesztett ûrtollal kapcsolatban, ami persze lehet, hogy csak városi legenda. Millió dollárokból kifejlesztették az ûrtollat. Az oroszok meg ceruzát használtak.
kicsit olyan érzésem van ezzel a témával kapcsolatban, mint a nasa által kifejlesztett ûrtollal kapcsolatban, ami persze lehet, hogy csak városi legenda. Millió dollárokból kifejlesztették az ûrtollat. Az oroszok meg ceruzát használtak.
#69
Nyilván kezelni kell a por jelentette kockázatot is, nyilván van rá technikai vagy logisztikai megoldás.
A porral kapcsolatos aranyos körülmény: Afgánia egyes vidékein magas a szálló por koncentrációja, s ennek a pornak lakott területek környékén 15 %-a elporladt emberi és állati ürülék.
Bon apetit.
A porral kapcsolatos aranyos körülmény: Afgánia egyes vidékein magas a szálló por koncentrációja, s ennek a pornak lakott területek környékén 15 %-a elporladt emberi és állati ürülék.
Bon apetit.
#68
http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=IPM8OR6W6WE
bevonják vele a zûrruhát és nem lesz zûr...
bevonják vele a zûrruhát és nem lesz zûr...
#67
Valahol szállóigévé vált a beszólás, az "ûrmeghódiccsa" de azért még néha kell neki egy két lökés, ki ne kopjon a köztudatból.
M. Gomba ezért vissza vissza látogat, egyszerü kis közösségükhöz és ólom tömörségû mondaninivalójával kényeztet bennünket.
A világ számunkra sokkal kellemesebb hely azzal a tudattal, hogy nincs meghódiccsa ezért álmaink édessebbek lehetnek, jövõnk pedig a földre korlározódhat.
Az egyetlen amire keressük a választ szüntelen, vajon ez a mérhetetlen tudás isteni ajándék, vagy születési rendellenesség.
Halványan körvonalazódik új szektánk, amelybe próféntaként legföbb vágyunk viszont látni öt, csak ritkán kaphatunk bölcsessége gyümölcseibõl, a rendszeres kezelések miatt. :)
M. Gomba ezért vissza vissza látogat, egyszerü kis közösségükhöz és ólom tömörségû mondaninivalójával kényeztet bennünket.
A világ számunkra sokkal kellemesebb hely azzal a tudattal, hogy nincs meghódiccsa ezért álmaink édessebbek lehetnek, jövõnk pedig a földre korlározódhat.
Az egyetlen amire keressük a választ szüntelen, vajon ez a mérhetetlen tudás isteni ajándék, vagy születési rendellenesség.
Halványan körvonalazódik új szektánk, amelybe próféntaként legföbb vágyunk viszont látni öt, csak ritkán kaphatunk bölcsessége gyümölcseibõl, a rendszeres kezelések miatt. :)
#66
Hallod! Már vagy egy órája sírva röhögök ezen!!! <#worship>
#65
Igen naivan látod a világot, és butaságokat beszélsz. A kompakt szó jelentése: tömör, sûrû, tömény. Mi az "normalis kompakt energia", az olaj nem elég sûrû? Ok, ott a szén, meg a gáz, meg az atom, víz, szél és nap, stb. Egyébként tudtad, hogy több olajcég is létezik a földön? És ezek egymásnak konkurenciái, olyannyira, hogy a MOL-t például pereli a Horvát INA? Nincsenek jóban, és fõleg nincs egy kézben, mint ahogy az Te ostobán képzeled...
Másik meg az, hogy robotok is csak eszközök, és olyan helyre érdemes odaküldeni ahova a kutatók valamiért nem tudunk odamenni. Tudod sokkal nehezebb egy kulcslyukon keresztül egy ragasztószalaggal összekötözött hurkapáclikával írni, miközben a kulcslyukon keresztül alig látsz valamit. Az ûrszondás kutatás ilyen - és az analógat tovább folytatva - erre akkor van szükség, ha az ajtót képtelen vagy kinyitni. Az ûrszondás és emberes ûrkutatás nem alternatívája egymásnak, egy szonda nem fedez fel semmit, csakis az ember, aki nagyon messze, nagyon lassan, és csak is korlátozott feladatokat adhat egy robotnak. Ennyi.
Másik meg az, hogy robotok is csak eszközök, és olyan helyre érdemes odaküldeni ahova a kutatók valamiért nem tudunk odamenni. Tudod sokkal nehezebb egy kulcslyukon keresztül egy ragasztószalaggal összekötözött hurkapáclikával írni, miközben a kulcslyukon keresztül alig látsz valamit. Az ûrszondás kutatás ilyen - és az analógat tovább folytatva - erre akkor van szükség, ha az ajtót képtelen vagy kinyitni. Az ûrszondás és emberes ûrkutatás nem alternatívája egymásnak, egy szonda nem fedez fel semmit, csakis az ember, aki nagyon messze, nagyon lassan, és csak is korlátozott feladatokat adhat egy robotnak. Ennyi.
#64
Mondjuk az ûrbázis álmennyezetének esetleges javítása esetén azért jól fog jönni, hogy találtunk gipszet a Marson.
#63
Nagyot szoltal mint a vizipisztoly.
Mennyit gondolkoztal rajta?
Hozzatennem a szarkazmus megertesehez inteligencia kell.
Te meg az utobbinak nezz utanna mit jelent.
A szemelyeskedes meg a gyengeelmejuek "fegyvere".
"Puszi a hasadra..."
Mennyit gondolkoztal rajta?
Hozzatennem a szarkazmus megertesehez inteligencia kell.
Te meg az utobbinak nezz utanna mit jelent.
A szemelyeskedes meg a gyengeelmejuek "fegyvere".
"Puszi a hasadra..."
#62
Az emberek nem latjak hasznat mert jelenleg nincs.
Azert vegetal mert nincs penz (meg er egy miset az is mert nincs).
Az adofizetoket meg nem keresheted meg azzal hogy fizessel meg 10% adot plusszban hogy a nasanak legyen penze (soxor marhasagokra megy az a "keves" is) kifejleszteni valami uj meghajto rendszert.
Mert ez a mostani egy "bicikli".
Es lehet hogy az ablakon kidobott penz lenne igy is.
Nincs normalis kompakt energia forras es ez kene legyen az elso.
Szal az egesz veszett fejsze nyele.
Inkabb a robot technologiat fejlesztenem, de oda is energia kell.
Szal. ezt kene legeloszor megoldani.
Csak ez megy szembe megy a koolajra ratelepepedett kartelekkel mert onnantol nem lenne pl az autokhoz vagy az eromovekhez sem olaj vagy foldgaz.
Ez a dolog elegge messzire visz.
Siman meg merem kockaztatni hogy a helyzet nem fog valtozni amig van olaj.
Azert vegetal mert nincs penz (meg er egy miset az is mert nincs).
Az adofizetoket meg nem keresheted meg azzal hogy fizessel meg 10% adot plusszban hogy a nasanak legyen penze (soxor marhasagokra megy az a "keves" is) kifejleszteni valami uj meghajto rendszert.
Mert ez a mostani egy "bicikli".
Es lehet hogy az ablakon kidobott penz lenne igy is.
Nincs normalis kompakt energia forras es ez kene legyen az elso.
Szal az egesz veszett fejsze nyele.
Inkabb a robot technologiat fejlesztenem, de oda is energia kell.
Szal. ezt kene legeloszor megoldani.
Csak ez megy szembe megy a koolajra ratelepepedett kartelekkel mert onnantol nem lenne pl az autokhoz vagy az eromovekhez sem olaj vagy foldgaz.
Ez a dolog elegge messzire visz.
Siman meg merem kockaztatni hogy a helyzet nem fog valtozni amig van olaj.
#61
Mar eleve aproblemat nem ertem.
Mi a raknak embert kuldeni?
Tul komoly kutato bazist ugy se lehetne letrehozni.
A holdon is kapirgaltak urhajosok nem is egy, kozetmintakat hoztak vissza szart se talaltak.
Majd 40 evre ra egy szonda talalt vizjeget.
Akkor most ki a hatekonyabb?
Vagy egy kikurt nagy kamu az ott talalt vizjeg.
Pusztan preztisbol kihajitani tobb szaz milliard dollart meg felesleges.
Mi a raknak embert kuldeni?
Tul komoly kutato bazist ugy se lehetne letrehozni.
A holdon is kapirgaltak urhajosok nem is egy, kozetmintakat hoztak vissza szart se talaltak.
Majd 40 evre ra egy szonda talalt vizjeget.
Akkor most ki a hatekonyabb?
Vagy egy kikurt nagy kamu az ott talalt vizjeg.
Pusztan preztisbol kihajitani tobb szaz milliard dollart meg felesleges.
#60
Mar bocs de mi szarnak vinnenk vizet a marsra.
Dongetik melluket a nasanal, hogy mennyi vizet (vizjeget) talaltak.
Erted.
Amugy itt lejjebb irta valaki a kivul elhelyzett urruhat.
Egy ilyen 8 kereken gurulo fosnak a fulkeje mogott van felaggatva kivulrol.
Egeyebek gyanant vannak helyek a foldon ahol sot meg a franc tudja miket hord a szel.
Senkinek lofasz baja sincs tole.
A banyaszoknal evtizedek alatt alakul ki a szilikozis.
Dongetik melluket a nasanal, hogy mennyi vizet (vizjeget) talaltak.
Erted.
Amugy itt lejjebb irta valaki a kivul elhelyzett urruhat.
Egy ilyen 8 kereken gurulo fosnak a fulkeje mogott van felaggatva kivulrol.
Egeyebek gyanant vannak helyek a foldon ahol sot meg a franc tudja miket hord a szel.
Senkinek lofasz baja sincs tole.
A banyaszoknal evtizedek alatt alakul ki a szilikozis.
#59
http://www.youtube.com/watch?v=2JwsTREVMMs <#wink>
D9
#58
A víz akár ki is maradhat a dologból. Nem cián az a marsi por, hogy belépéskor azonnal 100%-ban meg kelljen szabadulni tõle. Mivel jellemzõen szilárd részecskékrõl van szó, a levegõbõl nagy részük hatásosan kiszûrhetõ, az eddig talált anyagok nagyon csekély koncentrációban tartósan sem veszélyesek.
Egyszerû lefúvatással, a zsilip levegõjét hatásos szûrõn keresztül keringetve és ionizálva a por nagy részétõl meg lehet szabadulni, pl. a nyomáskiegyenlítés elég hosszú idõtartama alatt. Az a nagyon kicsi rész, ami makacsul tapad az ûrruhához, nem fog komoly gondot okozni, annak többsége ott is marad. Ami ebbõl idõvel mégis leválik, annak egy része a zsilipkamrában marad -mivel az ûrruhát is ott célszerû tárolni- , azt idõvel szintén kiszûrik a beépített szûrõk a levegõbõl. Ami mégis bejut a lakrészbe, annak nagy részét szintén megfognák a légszûrõk.
Ennyi intézkedés mellett még veszélyes anyag tartalom szempontjából is biztosan töredéke portartalmú levegõt lélegezhetnének a Marsutazók, mit a Földön maradt városlakók...
Úgy mellékesen:
Legalább az oda-vissza úthoz szükséges technikai feltételekrõl hallanánk már annyit, mint az ilyen részletkérdésekrõl... Nem olyan technológiákról elmélkedni, ami csak évtizedek múlva érhet el "human rated" szintet, hanem olyanokról, amelyekbõl az anyagiak megléte esetén akár holnap el tudnák kezdeni építeni az elsõ tesztekhez szükséges hardvert...
Egyszerû lefúvatással, a zsilip levegõjét hatásos szûrõn keresztül keringetve és ionizálva a por nagy részétõl meg lehet szabadulni, pl. a nyomáskiegyenlítés elég hosszú idõtartama alatt. Az a nagyon kicsi rész, ami makacsul tapad az ûrruhához, nem fog komoly gondot okozni, annak többsége ott is marad. Ami ebbõl idõvel mégis leválik, annak egy része a zsilipkamrában marad -mivel az ûrruhát is ott célszerû tárolni- , azt idõvel szintén kiszûrik a beépített szûrõk a levegõbõl. Ami mégis bejut a lakrészbe, annak nagy részét szintén megfognák a légszûrõk.
Ennyi intézkedés mellett még veszélyes anyag tartalom szempontjából is biztosan töredéke portartalmú levegõt lélegezhetnének a Marsutazók, mit a Földön maradt városlakók...
Úgy mellékesen:
Legalább az oda-vissza úthoz szükséges technikai feltételekrõl hallanánk már annyit, mint az ilyen részletkérdésekrõl... Nem olyan technológiákról elmélkedni, ami csak évtizedek múlva érhet el "human rated" szintet, hanem olyanokról, amelyekbõl az anyagiak megléte esetén akár holnap el tudnák kezdeni építeni az elsõ tesztekhez szükséges hardvert...
" Biztos lehet olyan ruhát fejleszteni amin egyszerûen nem tapad meg a por."
Nem lehet.
Minden anyag atomokból áll. Emiatt minden anyag felülete elektronfelhõ. Emiatt a porrészecskék elektronfelhõjét mindig is vonzani fogják a ruha atommagjai, ha elég közel kerültek egymáshoz.
Nem lehet.
Minden anyag atomokból áll. Emiatt minden anyag felülete elektronfelhõ. Emiatt a porrészecskék elektronfelhõjét mindig is vonzani fogják a ruha atommagjai, ha elég közel kerültek egymáshoz.
#56
A játékodhoz van valami walkthru-szerûség, mert mászkáltam az ûrhajón, de aztán elakadtam egy ajtónál, amit sehogy sem sikerült kinyitni? :)
#55
Már sumér ékírásos táblákat is találtak, amin arról panaszkodik az írnok, hogy a "mai fiatalok nem tisztelik az idõseket stb."
#54
Megkerült a tékozló fiu!
Már hiányoltuk a meghódiccsát.
Valami hír a távolból? :)
Már hiányoltuk a meghódiccsát.
Valami hír a távolból? :)
#53
úúú pedig mán majdnem meghodicsottuk!!!
#52
Jól látod, sajnos nagyon is jól. Az erkölcs nagyon fontos eleme lenne mindenféle társadalomnak, a tudományos fejlõdés egyáltalán nem helyettesítheti ezt.
Manapság terhes nõt sem látni, ez sem divat, nemhogy helyet tudnék nekik adni...
A zenészekhez még megjegyezném, lehet, hogy én nem nevezném zenének, zenésznek azokat amikre te gondoltál:) Ellenpéldáim: 1 2 3
Manapság terhes nõt sem látni, ez sem divat, nemhogy helyet tudnék nekik adni...
A zenészekhez még megjegyezném, lehet, hogy én nem nevezném zenének, zenésznek azokat amikre te gondoltál:) Ellenpéldáim: 1 2 3
Oldal 1 / 3Következő →