bvalek#35
A csillagász szakon, legalább is az ELTE MSc-n egyáltalán nem tanítanak elegendö általános relativitáselméletet ahhoz, hogy a hallgatók hozzá tudjanak szólni a sötét anyag relativitáselmélettel történö magyarázatának problémájához. Nincs is rá igazán szükség hogy ennyire elmélyedjenek benne, egyetlen gyakorlati probléma sem igényel stacionárius megoldásokat. Persze aki szakosodik az más tészta, de az általad felsorolt jelenségekhez sokkal kevesebb ált. rel. is elegendö. Söt, a legtöbb elméleti fizikus úgy végez, hogy soha nem is volt ált. rel. tantárgya. Annyira különálló terület, hogy a legtöbb szakterületnek érintölegesen sincs rá szüksége. A kozmológiában is kerülik, ahol csak lehet, és klasszikus közelítésekkel dolgoznak. Ez önmagában nem rossz dolog, ágyúval nem lövünk verébre, de ebben a konkrét esetben nem ártana jobban elmélyülni a tengelyszimmetrikus stacionárius megoldásokban, mert a megoldás kulcsa lehet.
Az Arxiv sosem volt fizetös, te nagy olvasott "szakértö". Ami meg a cikkröl írt "elemzésedet" illeti:
az alkalmazott koordináta-rendszer hol a részecskék mozgására illesztették, hol a metrikus térőidben adták meg
Hogy a búbánatba lehet egy alkalmazott koordináta-rendszert "metrikus téridöben megadni"?
amikor egy gáz mozgását vizsgálod, akkor sincs szükség minden molekula helyzetének, és egyéb tulajdonságainak az ismeretére.
Itt sincs rá szükség. A galaxist porfelhöként, azaz belsö nyomás nélküli folyadék-megoldással modellezik.
Valóban a galaxisoknak nagy a tömegük, azt' mégsem omlik össze szingularitásba, és nem produkál relativisztikus paradoxonokat; csupán csak azért mert óriási a kiterjedése!? Ne már! Amit te próbálsz magaddal elhitetni, vagyis, hogy mert nagy a tömege ezért relativisztikus hatás is nagy, ez nem igaz.
Látom a magyar nyelvvel is hadilábon állsz. Nem a tömeg nagyságáról beszélek, hanem a csillagokból sok. Ismétlem, nem lehet a gravitációs hatásukat egyszerüen összeadogatni, mert a gravitációs kölcsönhatás nem lineáris. A vita azon folyik, hogy a nemlineáris hatás elég nagy-e ahhoz, hogy megmagyarázza a forgásgörbéket. A közvélekedés szerint nem az, a cikk szerzöi szerint igen. Írtak már a cikkre válaszokat, viszontválaszok is érkeztek, a vita nincs lezárva.
Egyikben sebességet, másikban az időt fejezték ki - nincs kapcsolat a két inerciarendszer között.
Ez meg mi a szösz? Nekem üres hadoválásnak tünik, szavakat dobálsz egymás után, tekintet nélkül a jelentésükre
