118
-
Tau Tang Wou #118 Szóval te úgy érvelsz, hogy az érveidet megtartod magadnak. Aztán meg győztesnek nyilvánítod magadat, amiért én nem nézek utána annak, hogy létezik e a titkos érved.
-
Irasidus #117 Látszik nem érted, nem nekem kell az ifó hanem neked! Sajnálom de hülyén fogsz meghalni, az ifót én és google megtartjuk. ;) Az meg tényleg kész kabaré, hogy annyira nincsen önálló gondolatod, hogy visszaírod amit neked írtam! Tudod, fegyvertelenekkel nem vívok szellemi párbaj! Most vigyorogj, bubi! -
Tau Tang Wou #116 Értem.
Szóval te saját elmondásod szerint tudod használni a Guglit, mégse sikerült egyetlen linket sem prezentálnod a távoli csillagok körül leledző Oort-felhőkről. Ugye pupák?
-
Irasidus #115 Lássuk csak, nyilván van valami ami megakadályoz abban, hogy a googlét használd, és utánakeress. Mivel a billentyűzetet tudod használ, csak valami mentális problémára gondolok. Viszont, ha ez a helyzet, akkor az én magyarázatom nem értenéd meg. Második mondatod, megint csak arról árulkodik, hogy az iskolát messziről kerülted! Ahhoz ugyanis nem kell két diploma, hogy egy épeszű ember belássa, minél távolabb van valami a Naptól - és persze nincs saját fénye - annál kevésbé látható, sőt egy bizonyos távolság után már semmit sem lehet látni belőle! Ugye milyen hihetetlen dolgok ezek? És a magyarázat:
Az Oort-felhőben két üstükös mag között valójában óriási távolságok vannak, egy objektumot kiszúrni lehelten, a teljes égboltot nagyon-nagy felbontásban leképező távcső építése szintúgy lehetetlen. Viszont más naprendszerekre éppen azért mert messziről nézünk rájuk, a gyenge infravörös sugárzás összeadódik. Sőt, a mi Oort-felhőnk X mennyiségű fonton "kiszűr", ezt fehéregyensúlyban mutathat és mutat is - statisztikai alapon - lelhetnél is kisebb eltérést. Egyébként meg az Oort-felhő a naprendszer keletkezése után visszamaradt törmelékfelhő, ilyen keletkező naprendszereket százával figyelünk meg és azonosítunk bennük üstökösmagokat. Ennyi, te viszont adós vagy a válasszal pupák! Mi lesz? -
Tau Tang Wou #114 "Kivéve ha már más naprendszerek körül is felfedeztünk Oorth-felhőt, ugye? "
Lássuk, ki, hol és mikor?
Mellesleg tök logikus, hogy a mi naprendszerünk Oort-felhőjét nem látjuk, de a fényévekre lévőkét meg igen.
Hát persze...
-
Irasidus #113 Honnan jönnek az üstökös? Abból az irányból, ahová az üstökösfelhőt teszik, nyilván máshonnan jönnek, csak a hajtóművükkel pályát módosítanak, hogy mi azt higgyük messziről jönnek. Hát persze. Elég sok van belőlük, így azt mondani, hogy ott sokan vannak, nem túl nehéz. Egyszerű paraszti ésszel is belátható lenne. De neeem, neked nem! Az összetételük, meg a keletkezésükre ad magyarázatot, persze nem neked. -
Irasidus #112 Kivéve ha már más naprendszerek körül is felfedeztünk Oorth-felhőt, ugye? Egyébként nem kell látni őket, a tudomány nem hiszem ha látom alapon működik. Bizonyítékom van akkor létezik. A bizonyíték jelen esetben a naprendszer keletkezésének modelljéből való levezetés, az összetételük, a pályájuk, illetve a Kuiper-öv léte, ja meg az, hogy más naprendszerek körül is léteznek! Hoppá! :) De, ha tudsz jobb magyarázatot, akkor nosza rajta, ne kímélj! -
Tau Tang Wou #111 Nem fennakadtam, csak rávilágítottam, hogy mennyire megalapozott tudományosan az Oort-felhő léte, meg az üstökösök eredete. 
-
Shiny Copperpot #110 Hát, ha pont ezen tudtál fennakadni, akkor fogalmad sincs, hogy mi a tudomány. Mondjuk nem mondhatnám, hogy meglepődtem... 
-
Tau Tang Wou #109 "...logikusan meg lehet magyarázni, ha azt feltételezzük, hogy..."
A kőkemény tudomány...
-
Shiny Copperpot #108 Az Oort felhőre tudtommal az a bizonyíték, hogy kiszámolták az ismert üstökösök pályáját. A rövid periódusúak ezek szerint egy korong alakú területről érkeznek a Kuiper-öv objektumain túli forrásból, míg a hosszú periódusúak egy gömb alakú területről még annál is távolabb. Az korongot Hills-felhőnek, a gömböt Oort felhőnek hívják, bár az előbbit az utóbbi részének is tekintik. A felhő forrása lehet a Nap sugárnyomása (amikor megindult a fúziós reakció és felfénylett a Nap, kifújta a por és a gázok egy részét a külső régiókba, ahol azok összeálltak), vagy azoknak a gáz- és porfelhőknek a maradványai, amiből a Nap és a rokonai születtek, esetleg a Nap keringése közben "összeszedett" anyagok. Vagy a fentiek együtt.
A 10000 évnyi üstökös életkor nekem is gyanús, de nem lehetetlen, logikusan meg lehet magyarázni, ha azt feltételezzük, hogy a felhőben folyamatos az anyag csomósodása, ami előbb vagy utóbb a Napba gravitál. Ennek viszont ellentmond, hogy ismerünk olyan aszteroidákat, amik üstökösök voltak, de aszteroidává váltak a belső naprendszerben, miután megszabadultak az illékony anyagoktól. -
Tau Tang Wou #107 Nem hülyeség, viszont a kérdéseid jók.
Valójában senki nem tudja honnan vannak még üstökösök, ha 14-16 milliárd éves az univerzum.
Mivel ez a szám nem nagyon vitatható (nem tűrik), így kitalálták az Oort-felhőt, de azt még soha senki nem látta.
Az Oort-felhőre pedig az a bizonyíték, hogy vannak üstökösök.
Érted ugye?
Ez olyan, mintha én felállítanék egy tudományos elméletet, hogy azért kék az ég, mert a tündérek kékre festik, majd ezzel bizonyítanám a tündérek létezését, hiszen tény, hogy kék az ég.
-
Irasidus #106 Az üstökösök a naparendszer kialakulása után visszamaradt jég és szikladarabok egyvelege. Az üstökösök a Naptól sok-sok millió kilométerre egy törmelékfelhőben keringenek, ha onnan kiszabadul egy üstökösmag (pl.: ütközés, egy közeli csillag gravitációja, stb. által) akkor elindul a Nap felé, ahol pár ezer, vagy millió év alatt elpárolog a Nap hőjétől, aztán jön egy másik. Ilyen egyszerű. -
Meridian #105 az üstökösök átlagos életkora 10ezer év? Ez nem hülyeség? 1 millió éve akkro nem voltak üstökösök? és egymilliárd éve? Vagy ha igen, akkor honann keletkeznek az üstökösök? -
Tau Tang Wou #104 Ezt én mondtam.
Te egészen más állásponton voltál. -
Chakotay #103 Persze aztán ha esetleg úgy adódik,akkor az űrből akármelyik országot is meg lehetne egy kicsit atom bombázni(vagy véletlen baleset) még mielőtt azt mondhatná,hogy mukk.A ballisztikus rakéta meg mehet nyugdíjba. -
lammaer #102 Informatikus mérnök... na azokkal vagyok körbevéve (ITben dolgozom én is), ha rajtuk múlik szerencsések vagyunk ha az aszteroidának szánt atomtöltet nem a margitszigeten robban...
"jé, van egy nullpointer exception... az én gépemen még ment rendesen....committálom a fixet". A többség ilyen :)
(semmi személyeskedés természetesen, örülök hogy kielégítetted a kiváncsiságomat :) )
-
Zolly75 #101 "A net hatalmas elonye, hogy mindenki azt ir amit akar." Szerintem ez inkább hátrány. Legalábbis a többiekre nézve. -
#100
Pillanatokig lehetséges, ha a táguló gáz létrehoz valamiféle nyomást és megfelelő hőmérsékletet. -
kvp #99 "Mostmár kiváncsi vagyok hogy IRL ti miféle szerzetek vagytok?"
En speciel pont mernok es fejlesztomernokkent is dolgozom (beagyazott hardver/szoftver). Sajnos ezzel a vegzettseggel max. az ejszakai muszak szintjet utnem meg a jpl-en belul, mert nincs phd-m. Egyebkent mondjuk nehany ember viselkedese alapjan nem pekre tippelnek, hanem hivatasos varosi troll-ra, de ez mar mas kerdes. Viszont vannak hatarozottan ertelmes emberek is. A net hatalmas elonye, hogy mindenki azt ir amit akar.
http://en.wikipedia.org/wiki/On_the_Internet,_nobody_knows_you're_a_dog -
lammaer #98 Mostmár kiváncsi vagyok hogy IRL ti miféle szerzetek vagytok? Mert itt már mindenki MIT 4xes doktorival tolja a maga igazát...
Aztán majd kiderül, az egyik biztonsági őr, a másik meg pék :) -
kukacos #97 Egyrészt nem kérdés, másrészt baromira nem érdekes. A Földre semmilyen hatása nincs, ha átvág egy űrbéli gázfelhőn. -
Tau Tang Wou #96 Folyadékfelhő?
A folyadékfázis nem esélyes űr-körülmények között. (Átmenetileg, nagyon rövid ideig elképzelhető a robbantásnál.)
Azonnal átmegy szilárdba vagy gázba.
Kicsit gyúrjál, nézegessél fázisdiagrammokat.
-
#95
Az lehet, hogy más anyag fajhője kisebb, csak ha azonos térfogatban sokszor nagyobb tömeg van, akkor a kettő szorzata mi lesz? Tehát, hiába kisebb a szilikát fajhője, ha két anyag sűrűság és fajhő aránya nagyon eltérő, akkor a hajadra kenheted. Hát a hővezetés smafu...? -
#94
Sehol nem mondtam azt, hogy visszamászik. A robbanás miatt lehet, hogy gázfelhő és folyadékfelő is kialakul, de hogy ezek mennyire távolodnak el és milyen vektort vesznek fel, az már egy érdekes kérdés. -
kukacos #93 És? Ennek mi köze ahhoz, hogy az üstökösök példája kiválóan illusztrálja, hogy Molnibalage marhaságot írt #61-ben, miszerint a gázról visszahűlő anyag visszamászik az aszteroidára? -
ostoros #92 Szép számítások voltak, minden elismerésem. Azért egy picit csaltál, mert a víz fajhője jóval nagyobb mint a fém vagy szilikát fajhője. Igaz, azokat tovább kell melegíteni. -
kukacos #91 A legkeményebb kihívás amúgy egy mélyűri üstökös lenne: óriási méret (20-50km), hatalmas sebesség (>50 km/s), és extrém rövid, esetleg csak pár hónapos riasztási idő. Egy ilyen 2014-ben majdnem eltalálja majd a Marsot, de az is lehet, hogy ütközik vele:
http://www.economist.com/blogs/babbage/2013/02/comet-headed-mars
Az ilyen találkozások esélye úgy 1 db néhány százmillió évenként, szóval nekem nagyon gyanús, hogy szemtanúi lehetünk egy ilyennek - lehet, hogy idegen űrhajó közeledik ... ;)
Viccet félretéve, egy ilyen üstökös ellen tényleg kétséges, hogy mit tudnánk csinálni az imán kívül. Nagyon földközelben meg lehetne küldeni a teljes atomarzenállal, a normál ICBM-ek is el tudják vinni a csomagot pár ezer km-re. Nincs az az üstökös, ami kibírna néhány ezer atomtöltetet, már ha el tudjuk találni velük. Kérdés persze, hogy ilyen közel ez mire lenne elég. -
Tau Tang Wou #90 Az üstökösök gyenge anyagból vannak gyúrva. Gyakorlatilag jég, némi kőzettel szennyezve.
Itt viszont keményebb aszteroidákat is szét kellene robbantani. -
Tau Tang Wou #89 Üstökösök átlagos élettartama 10 ezer év.
-
Irasidus #88 Nap egy átlagos üstököst több ezer vagy millió év alatt tud csak megsemmisíteni (ez sok mindentől függ). -
kukacos #87 Másik kiváló példa az üstökösök csóvája. Azért senki se higgye már, hogy a Naptól távolodva az üstökös akár több száz millió kilométeres csóvája visszatér a 20 km-es üstökösmaghoz ... pedig ott csak a Nap sugarai melegítik fel az ojjektumot, nem egy méterekre robbanó atombomba. -
Tau Tang Wou #86 "Pl. nemesgázok szobahőmérsékleten több 100 m/s sebességgel mozognak:"
Mivel én úgy emlékeztem, hogy a levegő molekulák kb 400m/sec sebességgel mennek, ezért megnéztem a linkedet.
Az ottani ábra szerint a Xe is 200m/s sebességgel mozog.
A Ne 500, az Ar 350, így jónak tűnik a 400 az oxigénre, nitrogénre.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!Mielőtt bármelyik kekec belekötne, szeretném jelezni, hogy ezek természetesen átlagsebességek.
-
kukacos #85 Általános iskolában tanítják, hogy a gáz halmazállapot definíciója az, hogy a molekulák közötti kémiai kötések megszűnnek, azaz molekulaszintig "szétmegy" az anyag.
Ha a keletkező gázrészecskék termikus sebessége magasabb, mint az aszteroidához tartozó szökési sebesség, ami egy 2-300 méteresnél 10 cm/s, akkor azok sose fognak újra összeállni, hanem a termikus expanzió kíséretében távoznak. Márpedig ezt pár extra fok átadásával az összes gáz röhögve teljesíti. Pl. nemesgázok szobahőmérsékleten több 100 m/s sebességgel mozognak:
http://en.wikipedia.org/wiki/Maxwell-Boltzmann_distribution#Distribution_for_the_speed
Röviden: amit az aszteroida anyagából gázzá változtatsz, azt az aszteroida sose látja már viszont. -
Tau Tang Wou #84 Az jó, mert én úgy tudom a világűrben -270°C-ig hűl miden, ami nincs valamilyen módon fűtve. -
Irasidus #83 Egyetértek. -
Tau Tang Wou #82 Szerintem csak annyit lehetne megbízhatóan állítani, hogy ilyen típusú és mérettartományú aszteroidák a Naptól ennyi és ennyi távolságra kb ilyen hőmérsékletre melegszenek fel. -
Tau Tang Wou #81 "Ja, mert szerinted molekula szintig szétmegy az egész mi?"
Te mondtad:
[URL=http://www.sg.hu/listazas_msg.php3?id=1363377050&no=61] "Oké, hogy elpárologtatod és szétmegy a tömör cucc gáz és folyadékba. És mi lesz, mikor visszahűl...? " [/URL]
Úgy látom nem tudod már hol tartasz a vitában. -
Irasidus #80 Mondjuk abban igaza van, hogy Föld térségében a víz napsugárzás hatására szét esik molekulákra (vízgőz), és csak árnyékban tud kicsapódni és jeget képezni. -
Irasidus #79 Átlaghőmérséklet mond valamit? A kisbolygók/aszteroidák nagyon kicsit (csak hármat ismerünk ami meghaladja az 500 km), így nagyon hamar beállnak egy termikus egyensúlyi állapotba. Persze igazad van, ez függ az albedotól, a forgástól, és méretétől, felszíni morfológiájától, belső szerkezetétől illetve összetételtől is, és persze távolságfüggő. Viszont ezek az égitestek a méretűkből kifolyólag hamar leadják a hőt.