Atomot az aszteroidáknak!
Oldal 1 / 3Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#118
Szóval te úgy érvelsz, hogy az érveidet megtartod magadnak. Aztán meg gyõztesnek nyilvánítod magadat, amiért én nem nézek utána annak, hogy létezik e a titkos érved.
<#hehe>
<#hehe>
#117
Látszik nem érted, nem nekem kell az ifó hanem neked! Sajnálom de hülyén fogsz meghalni, az ifót én és google megtartjuk. ;) Az meg tényleg kész kabaré, hogy annyira nincsen önálló gondolatod, hogy visszaírod amit neked írtam! Tudod, fegyvertelenekkel nem vívok szellemi párbaj! Most vigyorogj, bubi!
#116
Értem.
Szóval te saját elmondásod szerint tudod használni a Guglit, mégse sikerült egyetlen linket sem prezentálnod a távoli csillagok körül leledzõ Oort-felhõkrõl. Ugye pupák? <#hehe>
Szóval te saját elmondásod szerint tudod használni a Guglit, mégse sikerült egyetlen linket sem prezentálnod a távoli csillagok körül leledzõ Oort-felhõkrõl. Ugye pupák? <#hehe>
#115
Lássuk csak, nyilván van valami ami megakadályoz abban, hogy a googlét használd, és utánakeress. Mivel a billentyûzetet tudod használ, csak valami mentális problémára gondolok. Viszont, ha ez a helyzet, akkor az én magyarázatom nem értenéd meg. Második mondatod, megint csak arról árulkodik, hogy az iskolát messzirõl kerülted! Ahhoz ugyanis nem kell két diploma, hogy egy épeszû ember belássa, minél távolabb van valami a Naptól - és persze nincs saját fénye - annál kevésbé látható, sõt egy bizonyos távolság után már semmit sem lehet látni belõle! Ugye milyen hihetetlen dolgok ezek? És a magyarázat:
Az Oort-felhõben két üstükös mag között valójában óriási távolságok vannak, egy objektumot kiszúrni lehelten, a teljes égboltot nagyon-nagy felbontásban leképezõ távcsõ építése szintúgy lehetetlen. Viszont más naprendszerekre éppen azért mert messzirõl nézünk rájuk, a gyenge infravörös sugárzás összeadódik. Sõt, a mi Oort-felhõnk X mennyiségû fonton "kiszûr", ezt fehéregyensúlyban mutathat és mutat is - statisztikai alapon - lelhetnél is kisebb eltérést. Egyébként meg az Oort-felhõ a naprendszer keletkezése után visszamaradt törmelékfelhõ, ilyen keletkezõ naprendszereket százával figyelünk meg és azonosítunk bennük üstökösmagokat. Ennyi, te viszont adós vagy a válasszal pupák! Mi lesz?
Az Oort-felhõben két üstükös mag között valójában óriási távolságok vannak, egy objektumot kiszúrni lehelten, a teljes égboltot nagyon-nagy felbontásban leképezõ távcsõ építése szintúgy lehetetlen. Viszont más naprendszerekre éppen azért mert messzirõl nézünk rájuk, a gyenge infravörös sugárzás összeadódik. Sõt, a mi Oort-felhõnk X mennyiségû fonton "kiszûr", ezt fehéregyensúlyban mutathat és mutat is - statisztikai alapon - lelhetnél is kisebb eltérést. Egyébként meg az Oort-felhõ a naprendszer keletkezése után visszamaradt törmelékfelhõ, ilyen keletkezõ naprendszereket százával figyelünk meg és azonosítunk bennük üstökösmagokat. Ennyi, te viszont adós vagy a válasszal pupák! Mi lesz?
#114
"Kivéve ha már más naprendszerek körül is felfedeztünk Oorth-felhõt, ugye? "
Lássuk, ki, hol és mikor?
Mellesleg tök logikus, hogy a mi naprendszerünk Oort-felhõjét nem látjuk, de a fényévekre lévõkét meg igen.
Hát persze...<#hehe>
Lássuk, ki, hol és mikor?
Mellesleg tök logikus, hogy a mi naprendszerünk Oort-felhõjét nem látjuk, de a fényévekre lévõkét meg igen.
Hát persze...<#hehe>
#113
Honnan jönnek az üstökös? Abból az irányból, ahová az üstökösfelhõt teszik, nyilván máshonnan jönnek, csak a hajtómûvükkel pályát módosítanak, hogy mi azt higgyük messzirõl jönnek. Hát persze. Elég sok van belõlük, így azt mondani, hogy ott sokan vannak, nem túl nehéz. Egyszerû paraszti ésszel is belátható lenne. De neeem, neked nem! Az összetételük, meg a keletkezésükre ad magyarázatot, persze nem neked.
#112
Kivéve ha már más naprendszerek körül is felfedeztünk Oorth-felhõt, ugye? Egyébként nem kell látni õket, a tudomány nem hiszem ha látom alapon mûködik. Bizonyítékom van akkor létezik. A bizonyíték jelen esetben a naprendszer keletkezésének modelljébõl való levezetés, az összetételük, a pályájuk, illetve a Kuiper-öv léte, ja meg az, hogy más naprendszerek körül is léteznek! Hoppá! :) De, ha tudsz jobb magyarázatot, akkor nosza rajta, ne kímélj!
#111
Nem fennakadtam, csak rávilágítottam, hogy mennyire megalapozott tudományosan az Oort-felhõ léte, meg az üstökösök eredete.<#wink>
#110
Hát, ha pont ezen tudtál fennakadni, akkor fogalmad sincs, hogy mi a tudomány. Mondjuk nem mondhatnám, hogy meglepõdtem... <#rolleyes>
"We have our own place in the universe, and it is a dark, cruel role we play: We are the revolutionaries, we are the usurpers to the heavenly thrones. We are the enemies of the gods."
#109
"...logikusan meg lehet magyarázni, ha azt feltételezzük, hogy..."
A kõkemény tudomány...<#hehe>
A kõkemény tudomány...<#hehe>
#108
Az Oort felhõre tudtommal az a bizonyíték, hogy kiszámolták az ismert üstökösök pályáját. A rövid periódusúak ezek szerint egy korong alakú területrõl érkeznek a Kuiper-öv objektumain túli forrásból, míg a hosszú periódusúak egy gömb alakú területrõl még annál is távolabb. Az korongot Hills-felhõnek, a gömböt Oort felhõnek hívják, bár az elõbbit az utóbbi részének is tekintik. A felhõ forrása lehet a Nap sugárnyomása (amikor megindult a fúziós reakció és felfénylett a Nap, kifújta a por és a gázok egy részét a külsõ régiókba, ahol azok összeálltak), vagy azoknak a gáz- és porfelhõknek a maradványai, amibõl a Nap és a rokonai születtek, esetleg a Nap keringése közben "összeszedett" anyagok. Vagy a fentiek együtt.
A 10000 évnyi üstökös életkor nekem is gyanús, de nem lehetetlen, logikusan meg lehet magyarázni, ha azt feltételezzük, hogy a felhõben folyamatos az anyag csomósodása, ami elõbb vagy utóbb a Napba gravitál. Ennek viszont ellentmond, hogy ismerünk olyan aszteroidákat, amik üstökösök voltak, de aszteroidává váltak a belsõ naprendszerben, miután megszabadultak az illékony anyagoktól.
A 10000 évnyi üstökös életkor nekem is gyanús, de nem lehetetlen, logikusan meg lehet magyarázni, ha azt feltételezzük, hogy a felhõben folyamatos az anyag csomósodása, ami elõbb vagy utóbb a Napba gravitál. Ennek viszont ellentmond, hogy ismerünk olyan aszteroidákat, amik üstökösök voltak, de aszteroidává váltak a belsõ naprendszerben, miután megszabadultak az illékony anyagoktól.
"We have our own place in the universe, and it is a dark, cruel role we play: We are the revolutionaries, we are the usurpers to the heavenly thrones. We are the enemies of the gods."
#107
Nem hülyeség, viszont a kérdéseid jók.
Valójában senki nem tudja honnan vannak még üstökösök, ha 14-16 milliárd éves az univerzum.
Mivel ez a szám nem nagyon vitatható (nem tûrik), így kitalálták az Oort-felhõt, de azt még soha senki nem látta.
Az Oort-felhõre pedig az a bizonyíték, hogy vannak üstökösök. <#nevetes1>
Érted ugye?
Ez olyan, mintha én felállítanék egy tudományos elméletet, hogy azért kék az ég, mert a tündérek kékre festik, majd ezzel bizonyítanám a tündérek létezését, hiszen tény, hogy kék az ég. <#wink>
Valójában senki nem tudja honnan vannak még üstökösök, ha 14-16 milliárd éves az univerzum.
Mivel ez a szám nem nagyon vitatható (nem tûrik), így kitalálták az Oort-felhõt, de azt még soha senki nem látta.
Az Oort-felhõre pedig az a bizonyíték, hogy vannak üstökösök. <#nevetes1>
Érted ugye?
Ez olyan, mintha én felállítanék egy tudományos elméletet, hogy azért kék az ég, mert a tündérek kékre festik, majd ezzel bizonyítanám a tündérek létezését, hiszen tény, hogy kék az ég. <#wink>
#106
Az üstökösök a naparendszer kialakulása után visszamaradt jég és szikladarabok egyvelege. Az üstökösök a Naptól sok-sok millió kilométerre egy törmelékfelhõben keringenek, ha onnan kiszabadul egy üstökösmag (pl.: ütközés, egy közeli csillag gravitációja, stb. által) akkor elindul a Nap felé, ahol pár ezer, vagy millió év alatt elpárolog a Nap hõjétõl, aztán jön egy másik. Ilyen egyszerû.
#105
az üstökösök átlagos életkora 10ezer év? Ez nem hülyeség? 1 millió éve akkro nem voltak üstökösök? és egymilliárd éve? Vagy ha igen, akkor honann keletkeznek az üstökösök?
http://www.taxierden.hu
#104
Ezt én mondtam.<#nevetes1>
Te egészen más állásponton voltál.
Te egészen más állásponton voltál.
#103
Persze aztán ha esetleg úgy adódik,akkor az ûrbõl akármelyik országot is meg lehetne egy kicsit atom bombázni(vagy véletlen baleset) még mielõtt azt mondhatná,hogy mukk.A ballisztikus rakéta meg mehet nyugdíjba.
#102
Informatikus mérnök... na azokkal vagyok körbevéve (ITben dolgozom én is), ha rajtuk múlik szerencsések vagyunk ha az aszteroidának szánt atomtöltet nem a margitszigeten robban...
"jé, van egy nullpointer exception... az én gépemen még ment rendesen....committálom a fixet". A többség ilyen :)
(semmi személyeskedés természetesen, örülök hogy kielégítetted a kiváncsiságomat :) )
"jé, van egy nullpointer exception... az én gépemen még ment rendesen....committálom a fixet". A többség ilyen :)
(semmi személyeskedés természetesen, örülök hogy kielégítetted a kiváncsiságomat :) )
#101
"A net hatalmas elonye, hogy mindenki azt ir amit akar." Szerintem ez inkább hátrány. Legalábbis a többiekre nézve.
A fogyasztói társadalom három alappillére: a reklám, a tervezett elavulás és a hitel
#100
Pillanatokig lehetséges, ha a táguló gáz létrehoz valamiféle nyomást és megfelelõ hõmérsékletet.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#99
"Mostmár kiváncsi vagyok hogy IRL ti miféle szerzetek vagytok?"
En speciel pont mernok es fejlesztomernokkent is dolgozom (beagyazott hardver/szoftver). Sajnos ezzel a vegzettseggel max. az ejszakai muszak szintjet utnem meg a jpl-en belul, mert nincs phd-m. Egyebkent mondjuk nehany ember viselkedese alapjan nem pekre tippelnek, hanem hivatasos varosi troll-ra, de ez mar mas kerdes. Viszont vannak hatarozottan ertelmes emberek is. A net hatalmas elonye, hogy mindenki azt ir amit akar.
http://en.wikipedia.org/wiki/On_the_Internet,_nobody_knows_you're_a_dog
En speciel pont mernok es fejlesztomernokkent is dolgozom (beagyazott hardver/szoftver). Sajnos ezzel a vegzettseggel max. az ejszakai muszak szintjet utnem meg a jpl-en belul, mert nincs phd-m. Egyebkent mondjuk nehany ember viselkedese alapjan nem pekre tippelnek, hanem hivatasos varosi troll-ra, de ez mar mas kerdes. Viszont vannak hatarozottan ertelmes emberek is. A net hatalmas elonye, hogy mindenki azt ir amit akar.
http://en.wikipedia.org/wiki/On_the_Internet,_nobody_knows_you're_a_dog
#98
Mostmár kiváncsi vagyok hogy IRL ti miféle szerzetek vagytok? Mert itt már mindenki MIT 4xes doktorival tolja a maga igazát...
Aztán majd kiderül, az egyik biztonsági õr, a másik meg pék :)
Aztán majd kiderül, az egyik biztonsági õr, a másik meg pék :)
#97
Egyrészt nem kérdés, másrészt baromira nem érdekes. A Földre semmilyen hatása nincs, ha átvág egy ûrbéli gázfelhõn.
#96
Folyadékfelhõ?
A folyadékfázis nem esélyes ûr-körülmények között. (Átmenetileg, nagyon rövid ideig elképzelhetõ a robbantásnál.)
Azonnal átmegy szilárdba vagy gázba.
Kicsit gyúrjál, nézegessél fázisdiagrammokat.<#hehe>
A folyadékfázis nem esélyes ûr-körülmények között. (Átmenetileg, nagyon rövid ideig elképzelhetõ a robbantásnál.)
Azonnal átmegy szilárdba vagy gázba.
Kicsit gyúrjál, nézegessél fázisdiagrammokat.<#hehe>
#95
Az lehet, hogy más anyag fajhõje kisebb, csak ha azonos térfogatban sokszor nagyobb tömeg van, akkor a kettõ szorzata mi lesz? Tehát, hiába kisebb a szilikát fajhõje, ha két anyag sûrûság és fajhõ aránya nagyon eltérõ, akkor a hajadra kenheted. Hát a hõvezetés smafu...?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#94
Sehol nem mondtam azt, hogy visszamászik. A robbanás miatt lehet, hogy gázfelhõ és folyadékfelõ is kialakul, de hogy ezek mennyire távolodnak el és milyen vektort vesznek fel, az már egy érdekes kérdés.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#93
És? Ennek mi köze ahhoz, hogy az üstökösök példája kiválóan illusztrálja, hogy Molnibalage marhaságot írt #61-ben, miszerint a gázról visszahûlõ anyag visszamászik az aszteroidára?
#92
Szép számítások voltak, minden elismerésem. Azért egy picit csaltál, mert a víz fajhõje jóval nagyobb mint a fém vagy szilikát fajhõje. Igaz, azokat tovább kell melegíteni.
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#91
A legkeményebb kihívás amúgy egy mélyûri üstökös lenne: óriási méret (20-50km), hatalmas sebesség (>50 km/s), és extrém rövid, esetleg csak pár hónapos riasztási idõ. Egy ilyen 2014-ben majdnem eltalálja majd a Marsot, de az is lehet, hogy ütközik vele:
http://www.economist.com/blogs/babbage/2013/02/comet-headed-mars
Az ilyen találkozások esélye úgy 1 db néhány százmillió évenként, szóval nekem nagyon gyanús, hogy szemtanúi lehetünk egy ilyennek - lehet, hogy idegen ûrhajó közeledik ... ;)
Viccet félretéve, egy ilyen üstökös ellen tényleg kétséges, hogy mit tudnánk csinálni az imán kívül. Nagyon földközelben meg lehetne küldeni a teljes atomarzenállal, a normál ICBM-ek is el tudják vinni a csomagot pár ezer km-re. Nincs az az üstökös, ami kibírna néhány ezer atomtöltetet, már ha el tudjuk találni velük. Kérdés persze, hogy ilyen közel ez mire lenne elég.
http://www.economist.com/blogs/babbage/2013/02/comet-headed-mars
Az ilyen találkozások esélye úgy 1 db néhány százmillió évenként, szóval nekem nagyon gyanús, hogy szemtanúi lehetünk egy ilyennek - lehet, hogy idegen ûrhajó közeledik ... ;)
Viccet félretéve, egy ilyen üstökös ellen tényleg kétséges, hogy mit tudnánk csinálni az imán kívül. Nagyon földközelben meg lehetne küldeni a teljes atomarzenállal, a normál ICBM-ek is el tudják vinni a csomagot pár ezer km-re. Nincs az az üstökös, ami kibírna néhány ezer atomtöltetet, már ha el tudjuk találni velük. Kérdés persze, hogy ilyen közel ez mire lenne elég.
#90
Az üstökösök gyenge anyagból vannak gyúrva. Gyakorlatilag jég, némi kõzettel szennyezve.
Itt viszont keményebb aszteroidákat is szét kellene robbantani.
Itt viszont keményebb aszteroidákat is szét kellene robbantani.
#89
Üstökösök átlagos élettartama 10 ezer év.<#wink>
#88
Nap egy átlagos üstököst több ezer vagy millió év alatt tud csak megsemmisíteni (ez sok mindentõl függ).
#87
Másik kiváló példa az üstökösök csóvája. Azért senki se higgye már, hogy a Naptól távolodva az üstökös akár több száz millió kilométeres csóvája visszatér a 20 km-es üstökösmaghoz ... pedig ott csak a Nap sugarai melegítik fel az ojjektumot, nem egy méterekre robbanó atombomba.
#86
"Pl. nemesgázok szobahõmérsékleten több 100 m/s sebességgel mozognak:"
Mivel én úgy emlékeztem, hogy a levegõ molekulák kb 400m/sec sebességgel mennek, ezért megnéztem a linkedet.
Az ottani ábra szerint a Xe is 200m/s sebességgel mozog.
A Ne 500, az Ar 350, így jónak tûnik a 400 az oxigénre, nitrogénre.
Mielõtt bármelyik kekec belekötne, szeretném jelezni, hogy ezek természetesen átlagsebességek.
Mivel én úgy emlékeztem, hogy a levegõ molekulák kb 400m/sec sebességgel mennek, ezért megnéztem a linkedet.
Az ottani ábra szerint a Xe is 200m/s sebességgel mozog.
A Ne 500, az Ar 350, így jónak tûnik a 400 az oxigénre, nitrogénre.
#85
Általános iskolában tanítják, hogy a gáz halmazállapot definíciója az, hogy a molekulák közötti kémiai kötések megszûnnek, azaz molekulaszintig "szétmegy" az anyag.
Ha a keletkezõ gázrészecskék termikus sebessége magasabb, mint az aszteroidához tartozó szökési sebesség, ami egy 2-300 méteresnél 10 cm/s, akkor azok sose fognak újra összeállni, hanem a termikus expanzió kíséretében távoznak. Márpedig ezt pár extra fok átadásával az összes gáz röhögve teljesíti. Pl. nemesgázok szobahõmérsékleten több 100 m/s sebességgel mozognak:
http://en.wikipedia.org/wiki/Maxwell-Boltzmann_distribution#Distribution_for_the_speed
Röviden: amit az aszteroida anyagából gázzá változtatsz, azt az aszteroida sose látja már viszont.
Ha a keletkezõ gázrészecskék termikus sebessége magasabb, mint az aszteroidához tartozó szökési sebesség, ami egy 2-300 méteresnél 10 cm/s, akkor azok sose fognak újra összeállni, hanem a termikus expanzió kíséretében távoznak. Márpedig ezt pár extra fok átadásával az összes gáz röhögve teljesíti. Pl. nemesgázok szobahõmérsékleten több 100 m/s sebességgel mozognak:
http://en.wikipedia.org/wiki/Maxwell-Boltzmann_distribution#Distribution_for_the_speed
Röviden: amit az aszteroida anyagából gázzá változtatsz, azt az aszteroida sose látja már viszont.
#84
Az jó, mert én úgy tudom a világûrben -270°C-ig hûl miden, ami nincs valamilyen módon fûtve.
#83
Egyetértek.
#82
Szerintem csak annyit lehetne megbízhatóan állítani, hogy ilyen típusú és mérettartományú aszteroidák a Naptól ennyi és ennyi távolságra kb ilyen hõmérsékletre melegszenek fel.
#81
"Ja, mert szerinted molekula szintig szétmegy az egész mi?"
<#vigyor2>
Te mondtad:
"Oké, hogy elpárologtatod és szétmegy a tömör cucc gáz és folyadékba. És mi lesz, mikor visszahûl...? "
Úgy látom nem tudod már hol tartasz a vitában.
<#vigyor2>
Te mondtad:
"Oké, hogy elpárologtatod és szétmegy a tömör cucc gáz és folyadékba. És mi lesz, mikor visszahûl...? "
Úgy látom nem tudod már hol tartasz a vitában.
#80
Mondjuk abban igaza van, hogy Föld térségében a víz napsugárzás hatására szét esik molekulákra (vízgõz), és csak árnyékban tud kicsapódni és jeget képezni.
#79
Átlaghõmérséklet mond valamit? A kisbolygók/aszteroidák nagyon kicsit (csak hármat ismerünk ami meghaladja az 500 km), így nagyon hamar beállnak egy termikus egyensúlyi állapotba. Persze igazad van, ez függ az albedotól, a forgástól, és méretétõl, felszíni morfológiájától, belsõ szerkezetétõl illetve összetételtõl is, és persze távolságfüggõ. Viszont ezek az égitestek a méretûkbõl kifolyólag hamar leadják a hõt.
#78
Ja, mert szerinted molekula szintig szétmegy az egész mi? Errõl a véleményem.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#77
Azért maradhat meg, mert vákuum van, szanaszét repülnek és nem találkoznak egymással a vízmolekulák, hogy kristályt alakítsanak.
Szerintem neked kellene kicsit "gyúrni".<#hehe>
Szerintem neked kellene kicsit "gyúrni".<#hehe>
#76
Teljesen mindegy. Az olvadáshõ akkora, hogy teljesen mindegy, hogy -100 vagy -250 fokról melegíted, meg a 100% hatásfok is enyhén túlzó.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#75
Mitõl maradna meg? Ott kezdõdik, hogy milyen alacsony nyomás és hõmérséklet van...? Termodinamikára picit még gyúrjál szerintem.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#74
Ha az aszterioda -180 fokos, akkor egy másik aszteroida majdnem biztos, hogy nem lesz -180 fokos. Ha más a mérete, albedója, akkor máshogy fog melegedni is. Gondolom hidegebb környékrõl érkezik.
A másik kérdés, hogy az aszteroida hol -180 fokos?
A napos oldalán, az árnyékos oldalán vagy a közepében?
A másik kérdés, hogy az aszteroida hol -180 fokos?
A napos oldalán, az árnyékos oldalán vagy a közepében?
#73
A Nap melegít, mimnél közelebb vagy hozzá annál magasabb a hõmérséklete az ott lévõ testnek, gáznak, stb., jelen esetben az aszteroidának. Az aszteroidát "melegíti" fel -180 fokos a Nap a Föld közelében.
#72
Mi -180°C-os az ûrben? <#fejvakaras>
Ez a hõmérséklet eléggé csalóka dolog. Lehet, hogy valahol +1 000 000 °C van és te mégis megfagysz.<#wink>
Ez a hõmérséklet eléggé csalóka dolog. Lehet, hogy valahol +1 000 000 °C van és te mégis megfagysz.<#wink>
Na látod, ezzel szemben ezért látszol te még mindig buta trollnak... :) Gondolom lassan menned kell, mert neked ez túl primitív és meddõ vita. ;)
Ignore on.
Ignore on.
"We have our own place in the universe, and it is a dark, cruel role we play: We are the revolutionaries, we are the usurpers to the heavenly thrones. We are the enemies of the gods."
#70
Nagyon jó, köszönjük a számítás! +1
Bár -250 fok helyet -180 fokkal kellene számolni, ha csak nem Neptunusz térségében akarsz robbantani.
Bár -250 fok helyet -180 fokkal kellene számolni, ha csak nem Neptunusz térségében akarsz robbantani.
#69
Most már megnyugodhatsz, nagyon okosnak látszol...
Aki képes ennyi angol szöveget bekopizni az nem lehet egy hülyegyerek.<#hehe>
(Nem beszélve az irodalmi hivatkozásokról<#vigyor1>)
Aki képes ennyi angol szöveget bekopizni az nem lehet egy hülyegyerek.<#hehe>
(Nem beszélve az irodalmi hivatkozásokról<#vigyor1>)
Oldal 1 / 3Következő →