75
-
torreadorz #35 Ezek mind teljesen eltérő témakörök, ennyi erővel azt is idehozhatnánk hogy és mi van a télapóval... -
noland #34 Aha, szóval ergo minden a legnagyobb rendben megy!? A levegő CO2/oxigéntartalmától , az ózongyilkos gázokon keresztül a vegyszerekig a tengerekben...(ja és az űrszemétről már ne is beszéljünk)
Amúgy majd ha Velencébe szeretnél menni, ne lepődj meg, ha egyszer csak majd nincs. -
syn7h37ic #33 Ha nem eszünk babot, nem lesz annyi metán kiáramlás sem 
-
inkvisitor #32 Az megvan, hogy a Szahara a jégkorszak alatt volt a legzöldebb?
És kialakult ott egy viszonylag stabil ökoszisztáma, ami a maradványvízen eléldegélt. Viszont a legeltető állattartás a regenerálódási szinten túl pusztítottam a növénytakarót, ami csökkentette az esők mennyiségét. A száhel övezetben ugyanez a jelenség megy. Minél kevesebb az eső, annál sérülékenyebb az élővilág, annál könnyebb kiirtani és telepíteni egy sivatagot helyette. A kiirtott esőerdő, ha nagyobb területen irtják ki, mint egy tisztás, akkor baromi lassan nő vissza. Erre már jönnek rá amazóniában is. -
Renegade #31 én picit árnyaltabban látom:
természetesen a sötét zöld egy veszélyes lény és sokszor túloz, de szerintem azok is akik azt valják, hogy nem lesz semmi baj, ha megugrik pár fokot a hőmérséklet.
Ha más nem azért mert a mostanira rendelkeztünk be (tengerparti városok), illetve szerintem (persze ez csak egy feltevés) régen sokkal több növény lehetet teszem azt Afrikában ezért sem lehetett annyira sivatagos, viszont most már gond lenne.
Talán erre jó példa, Görögország, biztos teljesen más volt ott az élet amíg ki nem vágták a fáikat hajóknak.
Szóval kellenek a zöld intelmek szerintem (műanyag kezelés, ilyesmi), mert már annyira megváltoztattuk néhány kritikus terület (esőerdők, sivatagok) méretét, hogy nem tudna beállni egy élhető álapot. -
ugh #30 Egyetertek.
Itt van a lenyeg. -
ugh #29 Penge akkor lehet, hogy ujra lesz tengerpartunk?
ja nem mert ott a franya karpatok.... -
SaGa #28 Az, hogy a melegedés sivatagosodást okoz, egy nagy félreértés. Épp, hogy akkor volt a szahara a legkisebb, amikor az éghajlat melegebb volt. Kevesebb jég, több folyékony víz. Nézz utána: amikor az ősember elhagyta afrikát és kezdte benépesíteni kisázsia és európa térségeit, jóval melegebb volt az éghajlat a mostaninál és épp azért tudta megtenni ezt az utat, mert a sivatag is jóval kisebb volt.
Csak a "megélhetési zöldek" ezt hajlamosak elhallgatni, amikor "érvelnek". Tessék végre megérteni: a globális felmelegedés valós, és meglehetősen természetes folyamat, csak pár "okos" ember rájött, hogy a körülötte kialakított pánik, az "ellene folyatott harc" sok pénzt hoz nekik. -
#27
Nyilván az ökológiai tolerancia intervalluma nem végtelen... Mint ahogy a vvt-szám sem lehet akármennyi. -
teddybear #26 Ez az egyéni alkalmazkodás példája. Viszont, azt tudtad, hogy ha egy a tengerszinthez közeli területen született pár felköltözik egy magaslati, például a nepáli területre, nem lehet gyermekük? A meddőséget is a ritka légnyomás okozza, és ahhoz is hogy termékeny legyen az ott élő népcsoport, a fokozatos nemzedékeken keresztüli alkalmazkodásra volt szükséges. -
#25
Nem, de pl. a vörösvértestek egységnyi térfogatban lévő mennyisége megnő, ami szintén hemoglobinszint-növekedéssel jár. Csak egy bizonyos vvt-szám felett már keringési problémákat okozhat a dolog. -
#24
Pontosan. Évszázadok vagy évezredek óta ott élnek. A tibetiek vérében is magasabb a hemoglobin (?) szint, de attól, mert valaki odamegy, ez nem alakul ki. A mediterrán éghajlaton edződött rómaiból nem lett 2 év alatt hidegtűrő rozmár... -
#23
De azok ott éltek és azt szokták meg, míg ha te odamennél nem bírnád. Ugyanez volt a rómaiakkal is. -
#22
A római légionárius zoknijához csak egy link, az emberi tűrőképesség szélsőséges voltára. A Yahgan emberek a 0-10 C között ingadozó hőmérsékleten nem-hogy zoknit, de még egy ágyékkötőt sem hordtak.
Amúgy egy elég széljárta dél-amerikai szigeten laktak.
Azoknak, akik nem tudnak angolul: én sem, hanem a fordítást a google-val csinálom. -
kvp #21 "Meg az angolok római birodalom által uralt részén a feljegyzések szerint az őrjáratok nem hordtak zoknit."
A zoknikrol csak annyit, hogy regeszek megtalaltak azt a fatablara irt es a talaj miatt konzervalodott levelet a limes kornyeken ami melle a germaniai anya kuldot zoknit a britanniaban katonaskodo (es fazo) a fianak. Arrol nem beszelve, hogy a romai idokben eszak afrika zold mediterran videk volt es a mostani italia kornyeken meg sokkal huvosebb volt.
A metan kibocsatassal az a gond, hogy ha annyira felmelegedik a legkor, hogy a metan is kiszabaduljon, akkor annyira meleg lesz, mint az emlosok letezese ota meg soha. Tovabba a foldon jelenleg tobb szen es szen alapu egyeb energiahordozo van mint amennyit meg biztonsagosan elegethetnenk az oxigen alapu elet fenntartasa mellett. Ennek oka az, hogy az osszes ilyen energiahordozo a legkorbol kerult kivalasztasra meg az oxigen alapu letformak megjelenese elott. Tovabbi gond, hogy eleg kb. a 10-20%-at elegetni a teljes keszletnek es mar megfulladt minden eloleny ami nem tud sajat oxigent eloallitani, de szuksege lenne ra. Szinte az osszes allat ilyen, pl. a modern technika nelkul az ember is.
ps: Tisztan a metan kiaramlas miatt kb. +6 fokkal nohet a homerseklet es haromszorosara nohet a co2 koncentracio. Mindehez 200 meteres tengerszint emelkedes tartozik. Ezek alapjan lehet szamolni a hatasokat... -
torreadorz #20 Ez nem megszokás kérdése és főleg nem igaz hogy nem zavarta őket. Egyszerüen eltengődtek valahogy a létminimum alatt és nagyjából az összes tevékenységük arra volt elegendő hogy épp hogy ne haljanak éhen. Beláthatod hogy ez nagyon nem volt igaz a romaiakra, tehát ők nem "megszokásból" jártak egy lepedőben. Ráadásul az északon harcoló romaiak bizony alaposan fel voltak öltözve, szóval egyszerüen csak ennyivel melegebb volt akkor közép és dél európában.
Afrika: nincs olyan összefüggés hogyha északon hideg van délen meg meleg akkor ha északon melegebb lesz akkor délen meg mégmelegebb. Ha az időjárás igy müködne akkor az egyenlitő vidékén sivatagnak kéne lennie, ehelyett esőerdők vannak. Szóval az időjárás jóval bonyolultabb ennél.
Másrészt viszont, észak afrika már a rómaiak korában is száraz volt és nem igazán "elég lakott", mondhatni full sivatag. Észak afrikai aranykora valamikor ie. 5000-2000-ig tartott majd elkezdett a környék elsivatagosodni ami aztán több nagy civilizáció pusztulását okozta.
Egyébként nem vagyok ez ügyben nagy szakértő, de szerintem afrika elsivatagosodását nagyban a helyi lakosok idézik elő, azzal hogy pl. felégetik az esőerdőt és hasonlók. -
Renegade #19 a zoknikhoz sehogy, az csak arra utalt, hogy lehet azt szokták meg, szóval nem zavarta őket.
Afrika vonal:
Egyszerűen hiányoltam az érveket pro/kontra. Meg már kikoptak a töri ismereteim és próbáltam a római kori Afrikát elképzelni. Mert ha akortájt az átlaghőmérséklet annyival melegebb volt, hogy London magaságában lehetett szőlőt termeszteni, akkor É-Afrikának élhetetlennek kellett lennie, nem?
Ugye mostanság a főérvek egyike a felmelegedéssel járó elsivatagosodás is, tehát, ha felmegy még pár fokot, akkor Afrika meghatározó része sivatag lesz, viszont ha jól rémlik akkoriban É-Afrika elég lakott volt, de akkor hogy, mert így nagyon nem áll össze nekem az az érvrendszer, hogy visszaáll egy régebbi álapot. -
torreadorz #18 A zokni nélküli rómaiak végighóditották a fél világot a te kaukázus családod pedig gyakorlatag elagonizált 40 évet és végül kihalt... Azt hiszem van némi különbség, leginkább az hogy a rómaiak nem azért jártak lepedőben mert szerettek fázni hanem mert annyira meleg volt az éghajlat. Legalábbis kötve hiszem hogy a dúsgazdag római hadvezérek és szenátorok pénzhiány miatt nem öltözködtek fel rendesen....
Afrikát pedig nem értem hogy jön ide, a kettőnek (ilyen értelemben) semmi köze egymáshoz. -
#17
*(ezzel nem akartam arra utalni, hogy a pénz csúnya dolog) -
#16
Aki egy kicsit olvasott a temaban, az tudja, hogy a felmelegedesek es lehulesek ciklikusan valtakoznak. A mostani felmelegedessel pont az a gond "csak", amit irtal. Ezt mondjak a szakemberek is, a tobbit csak te kepzeled be...
A mesterseges ok pedig a sebessege miatt nyilvanvalo.
A gyors felmelegedessel az a gond, hogy ongerjeszto folyamat es valoszinuleg olyan valtozasokkal jar, ami csokkenti a biodiverzitast (tomeges fajkihalas), az ember lehetseges elohely teruletét (pl. tengerszintemelkedes) es a termoteruletet (pl. sivatagosodas, ami emberi leptekkel nem visszafordulo folyamat), szelsosegesebbe valik az idojaras (tobbek kozott pl. kevesebb termes).
Ezek a hatasok nem CSAK a felmelegedes eredmenye - ezt senki nem allitja - csak az meg ratesz egy lapattal.
A mar tulnepesedett emberiseg komoly telepuleseket epit arviz-veszelyes helyekre, agyonszabalyozott folyok melle stb. emiatt milliok lehetnek hirtelen foldonfutok, modern nepvandorlasok indulhatnak meg vagy annak eros politikai nyomasa lenne, ami konfliktusok sorahoz vezet stb.
A tovabbi elelem-problema kivedesere megtobb tomegtermeles, monokultura venne el a helyet az ember szamara normalis elo kornyezettol, a komplex biomoktol.
-
#15
"Egyébként meg alkalmazkodni kell." Igen. És az ember alkalmazkodóképességének mértékét leginkább pénzben lehet manapság megadni... -
Renegade #14 nem rég volt egy cikk az indexen, hogy a II.vh után a találtak egy magányos családot a Kaukázusban, akik lemaradtak a II.vh-ról is. A nehéz körülmények között felnövő gyerekek simán alkalmazkodtak és kisnadrágban is elment vadászni a nagyobbik gyerek, akár nagyon hidegben is. Nos ennyit a "zokni" nélküli rómaikról.
Egyébként mi a helyzet Afrikával? mert ok, hogy É-EU szőlöt termelt akkoriban, de ezen analógia mentén, akkor a komplett afrika (egyenlítőt leszámítva) egy nagy sivatag volt? Ha igen akkor hogy élt ott annyi ember (nem csak a Nílus mentén), ha meg nem, akkor most miért van elsivatagosodás? -
Szefmester #13 Az volt. :)
Megy a panaszkodás hogy így meg úgy melegszik az éghajlat. Meglehet hogy az emberiség felgyorsította, de nem számottevően szerintem. Ha nem segítettünk volna a természetnek, akkor kb 30-40 évvel később lenne a mostani szint. De fel sem tűnne, mert ahhoz iparosodott társadalom kellene, és nagyüzemben az ipar csak nemrég óta van jelen a földön.
A zöldeknél is megy a pánik hogy olvadnak a jéghegyek, és el fog térni a golf áramlat stb... Azzal csak az a gond, hogy ha az elterelődik, és nem szállít meleget északra akkor elkezdődik egy lehűlés ami miatt a jég megerősödik, és a golf áramlat visszatér(het) a helyére.
Az ember egy apró pont a föld életében. És ahogy George Carlin is mondta, nem a földet kell megmenteni mert az leszarja mi van velünk, hanem magunkat. A föld ezzel a melegedéssel csak azt fogja elérni hogy az ember -más néven a föld tetve- létszáma megcsappanjon. Ha megússza az ember, akkor később a föld "kitalál" valami más módszert a ritkításunkra. -
Zolly75 #12 Szefmester, a kérdésed "Lehet hogy akkor tájt melegebb volt mint most?") költői kérdés? :) Mert pontosan leírtad az utóbbi 2ooo év nagyobb éghajlat-változásait Európában. A Római Birodalom legjobb napjai egy különösen enyhe időszakra estek, hasonlóképpen i.sz. 1ooo körül egy újabb enyhe időszak volt az un. "középkori éghajlati optimum" ami vmikor 13oo-as évek elején csengett le. Ez alatt voltak a viking utak (meg Grönland neve is eléggé árulkodó), meg ez volt az az időszak amikor a mai Norvégia déli részén is szőlőt termesztettek. Ezután jött a Kis jégkorszak kb. 131o-től 185o-ig. Ez komoly lehűléssel kezdődött ("nyár nélküli évek") és hamarosan olyan éhínségeket okozott, h egyes vidékeken állítólag megették az emberek saját éhenhalt hozzátartozóikat/gyerekeiket.
Wolfgang Behringer A klíma kultúrtörténete c. könyvből lehet ezen időszakokról bővebben olvasni. -
torreadorz #11 Egész pontosan kinek nem tenne jót? Inkább csak arról van szó hogy féltjük a saját seggünket...
Egyébként meg alkalmazkodni kell. A mai emberiség nagy hibája hogy azt hiszi az elmúlt 100 év időjárása a normális és az etalon. Közben elfelejti hogy 500 éve volt egy mini jégkorszak, 2000 éve a rómaik egy szál lepedőt magukra teritve szaladgáltak olyan helyeken ahol ma ugyanazon évszakban pulóver divik és igy tovább, szóval hogy egyáltalán nem a mostani időjárás a normális. -
#10
Szerintem itt nem arról van szó, hogy nem volt még ilyen éghajlat, mert tudjuk, hogy volt. Inkább arról, hogy egy ilyen éghajlatváltozás nem tenne jót, nem jön jól az amúgy is túlnépesedett emberiségnek, a modern emberi civilizációnak... (ami eddig nem volt). Enélkül is van elég gondunk.
Továbbá (talán) arról is, hogy a melegedést felgyorsítottuk (mert amúgy is globális felmelegedés van), és már nem is nagyon lehet visszalassítani a normális ütemre, itt van a nyakunkon, és mint az előző bekezdésben is utaltam rá, meglehetősen rosszkor... -
#9
A metáh-hidrát sem egy veszélytelen dolog.
A kettő együtt meg teljesen instabillá teszi a föld klímáját. -
Szefmester #8 Amúgy mintha lett volna valami olyasmi hogy Grönlandon olvadt a jég és hótakaró és tádááá ELŐKERÜLT a jég alól egy viking falu. Lehet hogy amikor a vikingek arra jártak és letelepedtek akkor olyan idő lehetett mint most, aztán jött egy lehűlés?
Meg az angolok római birodalom által uralt részén a feljegyzések szerint az őrjáratok nem hordtak zoknit. Na már most, amikor egy kutatócsapat modern emberekkel (katonákkal többek között) megvizsgálták milyen körülmények között éltek, milyen módon építhettek sáncokat, masírozhattak stb, az emberek jópár nap után kértek/kaptak zoknikat, mert annyira tipikusan angol volt az időjárás, holott ha jól emlékszem tavasz volt. Lehet hogy akkor tájt melegebb volt mint most?
Tény hogy melegszik a környezet ( a sok h**i miatt is akár), de volt itt már hidegebb és melegebb is mint most. Ha az éveket nagyobb csoportokba gyűjtenénk, pl 100 éves ciklusokra és azokat tekintenénk egy "nagyobb év" 1 napjának akkor lehet azt látnánk hogy van egy komolyabb évszakos periódus is, és most haladunk a nyár felé... -
#7
Akkor mostmár úgy is mindegy. Személyszerint nincs is semmi bajom azzal, ha melegebb lesz az idő. -
#6
A jeget pedig le kell olvasztani,hogy hozzáférjünk a nagy mennyiségű kőolajhoz a föld alatt!
És sietni kell,mert hamarosan lekéssük.
Ha elfogy a könnyen kitermelhető kőolaj,erre már esélyünk sem lesz :P -
#5
Túl sok az ember meg az állat a földön, mindenki co2-t lélegzik ki. Kataklizmát ide, világjárványt. Megoldódna az éhinség is, a munkahely hiány is, lakhatási gondok is. 
(a fentieket kéretik nem komolyan venni) -
#4
Amúgy mióta összetettebb élet van a Földön olyan 1,5 Mrd éve az átlaghőmérséklet sokkal magasabb volt a maihoz képest. Az idő nagyrészében egyáltalán nem volt jégtakaró a sarkokon.
Ja és a Nap sugárzása is jelentősen, értsd több 10%-ot emelkedett a kezdetekhez képest!
Talán csak valami olyasmi van, ha pl. összenyomsz egy rugót, az előbb utóbb kipattan, ha a körülmények változnak.
Gondolom. -
#3
Rájöttem a világegyetem alapösszefüggésére!!!!
SG Tudomány rovat=Minmeghalunk!
-
Szefmester #2 Akkor indítsuk meg a globális lehűlést... kezdésnek be kellene valahogy röffenteni néhány komolyabb vulkánt hogy a kilökődött hamu kis lehűlést eredményezzen. Persze messze a lakott területektől és légi folyosóktól. Nehogy már istent játszás közben bajt okozzunk magunknak meg a drága folyamatosan növekvő (muhaha) gazdaságunknak.
Ha meg véletlen túlhűtjük a világot, akkor mindenki telefingja majd a légkört és kormányszinten lesz kötelező a bab és a káposztazabálás. :D -
Laceee #1 A 424.000 és 374.000 évvel ezelőtti időszak azonban különösen meleg volt, még a legészakibb barlangban is beindult a cseppkőképződés - egyben arra is utalva, hogy az egybefüggő permafroszt az elmúlt 500.000 évben csak egyszer olvadt meg. Akkoriban a globális hőmérséklet 1,5 Celsius fokkal volt magasabb, mint az elmúlt 10.000 évben, más szavakkal, a mai permafroszt 1,5 fokos globális melegedésnél válik potenciális veszélyforrássá, magyarázta Vaks.
Pedig egyetlen egy erőmű sem volt !!!444négyénégynégy!!!