Elkerülhetetlennek tűnik a nagy metán kiáramlás

Nem, de pl. a vörösvértestek egységnyi térfogatban lévõ mennyisége megnõ, ami szintén hemoglobinszint-növekedéssel jár. Csak egy bizonyos vvt-szám felett már keringési problémákat okozhat a dolog.

Pontosan. Évszázadok vagy évezredek óta ott élnek. A tibetiek vérében is magasabb a hemoglobin (?) szint, de attól, mert valaki odamegy, ez nem alakul ki. A mediterrán éghajlaton edzõdött rómaiból nem lett 2 év alatt hidegtûrõ rozmár...

De azok ott éltek és azt szokták meg, míg ha te odamennél nem bírnád. Ugyanez volt a rómaiakkal is.

A római légionárius zoknijához csak egy link, az emberi tûrõképesség szélsõséges voltára. A Yahgan emberek a 0-10 C között ingadozó hõmérsékleten nem-hogy zoknit, de még egy ágyékkötõt sem hordtak.
Amúgy egy elég széljárta dél-amerikai szigeten laktak.
Azoknak, akik nem tudnak angolul: én sem, hanem a fordítást a google-val csinálom.

"Meg az angolok római birodalom által uralt részén a feljegyzések szerint az õrjáratok nem hordtak zoknit."

A zoknikrol csak annyit, hogy regeszek megtalaltak azt a fatablara irt es a talaj miatt konzervalodott levelet a limes kornyeken ami melle a germaniai anya kuldot zoknit a britanniaban katonaskodo (es fazo) a fianak. Arrol nem beszelve, hogy a romai idokben eszak afrika zold mediterran videk volt es a mostani italia kornyeken meg sokkal huvosebb volt.

A metan kibocsatassal az a gond, hogy ha annyira felmelegedik a legkor, hogy a metan is kiszabaduljon, akkor annyira meleg lesz, mint az emlosok letezese ota meg soha. Tovabba a foldon jelenleg tobb szen es szen alapu egyeb energiahordozo van mint amennyit meg biztonsagosan elegethetnenk az oxigen alapu elet fenntartasa mellett. Ennek oka az, hogy az osszes ilyen energiahordozo a legkorbol kerult kivalasztasra meg az oxigen alapu letformak megjelenese elott. Tovabbi gond, hogy eleg kb. a 10-20%-at elegetni a teljes keszletnek es mar megfulladt minden eloleny ami nem tud sajat oxigent eloallitani, de szuksege lenne ra. Szinte az osszes allat ilyen, pl. a modern technika nelkul az ember is.

ps: Tisztan a metan kiaramlas miatt kb. +6 fokkal nohet a homerseklet es haromszorosara nohet a co2 koncentracio. Mindehez 200 meteres tengerszint emelkedes tartozik. Ezek alapjan lehet szamolni a hatasokat...

Ez nem megszokás kérdése és fõleg nem igaz hogy nem zavarta õket. Egyszerüen eltengõdtek valahogy a létminimum alatt és nagyjából az összes tevékenységük arra volt elegendõ hogy épp hogy ne haljanak éhen. Beláthatod hogy ez nagyon nem volt igaz a romaiakra, tehát õk nem "megszokásból" jártak egy lepedõben. Ráadásul az északon harcoló romaiak bizony alaposan fel voltak öltözve, szóval egyszerüen csak ennyivel melegebb volt akkor közép és dél európában.

Afrika: nincs olyan összefüggés hogyha északon hideg van délen meg meleg akkor ha északon melegebb lesz akkor délen meg mégmelegebb. Ha az idõjárás igy müködne akkor az egyenlitõ vidékén sivatagnak kéne lennie, ehelyett esõerdõk vannak. Szóval az idõjárás jóval bonyolultabb ennél.
Másrészt viszont, észak afrika már a rómaiak korában is száraz volt és nem igazán "elég lakott", mondhatni full sivatag. Észak afrikai aranykora valamikor ie. 5000-2000-ig tartott majd elkezdett a környék elsivatagosodni ami aztán több nagy civilizáció pusztulását okozta.

Egyébként nem vagyok ez ügyben nagy szakértõ, de szerintem afrika elsivatagosodását nagyban a helyi lakosok idézik elõ, azzal hogy pl. felégetik az esõerdõt és hasonlók.

a zoknikhoz sehogy, az csak arra utalt, hogy lehet azt szokták meg, szóval nem zavarta õket.

Afrika vonal:
Egyszerûen hiányoltam az érveket pro/kontra. Meg már kikoptak a töri ismereteim és próbáltam a római kori Afrikát elképzelni. Mert ha akortájt az átlaghõmérséklet annyival melegebb volt, hogy London magaságában lehetett szõlõt termeszteni, akkor É-Afrikának élhetetlennek kellett lennie, nem?

Ugye mostanság a fõérvek egyike a felmelegedéssel járó elsivatagosodás is, tehát, ha felmegy még pár fokot, akkor Afrika meghatározó része sivatag lesz, viszont ha jól rémlik akkoriban É-Afrika elég lakott volt, de akkor hogy, mert így nagyon nem áll össze nekem az az érvrendszer, hogy visszaáll egy régebbi álapot.

A zokni nélküli rómaiak végighóditották a fél világot a te kaukázus családod pedig gyakorlatag elagonizált 40 évet és végül kihalt... Azt hiszem van némi különbség, leginkább az hogy a rómaiak nem azért jártak lepedõben mert szerettek fázni hanem mert annyira meleg volt az éghajlat. Legalábbis kötve hiszem hogy a dúsgazdag római hadvezérek és szenátorok pénzhiány miatt nem öltözködtek fel rendesen....

Afrikát pedig nem értem hogy jön ide, a kettõnek (ilyen értelemben) semmi köze egymáshoz.

*(ezzel nem akartam arra utalni, hogy a pénz csúnya dolog)

Aki egy kicsit olvasott a temaban, az tudja, hogy a felmelegedesek es lehulesek ciklikusan valtakoznak. A mostani felmelegedessel pont az a gond "csak", amit irtal. Ezt mondjak a szakemberek is, a tobbit csak te kepzeled be...
A mesterseges ok pedig a sebessege miatt nyilvanvalo.

A gyors felmelegedessel az a gond, hogy ongerjeszto folyamat es valoszinuleg olyan valtozasokkal jar, ami csokkenti a biodiverzitast (tomeges fajkihalas), az ember lehetseges elohely teruletét (pl. tengerszintemelkedes) es a termoteruletet (pl. sivatagosodas, ami emberi leptekkel nem visszafordulo folyamat), szelsosegesebbe valik az idojaras (tobbek kozott pl. kevesebb termes).
Ezek a hatasok nem CSAK a felmelegedes eredmenye - ezt senki nem allitja - csak az meg ratesz egy lapattal.

A mar tulnepesedett emberiseg komoly telepuleseket epit arviz-veszelyes helyekre, agyonszabalyozott folyok melle stb. emiatt milliok lehetnek hirtelen foldonfutok, modern nepvandorlasok indulhatnak meg vagy annak eros politikai nyomasa lenne, ami konfliktusok sorahoz vezet stb.
A tovabbi elelem-problema kivedesere megtobb tomegtermeles, monokultura venne el a helyet az ember szamara normalis elo kornyezettol, a komplex biomoktol.

"Egyébként meg alkalmazkodni kell." Igen. És az ember alkalmazkodóképességének mértékét leginkább pénzben lehet manapság megadni...

nem rég volt egy cikk az indexen, hogy a II.vh után a találtak egy magányos családot a Kaukázusban, akik lemaradtak a II.vh-ról is. A nehéz körülmények között felnövõ gyerekek simán alkalmazkodtak és kisnadrágban is elment vadászni a nagyobbik gyerek, akár nagyon hidegben is. Nos ennyit a "zokni" nélküli rómaikról.

Egyébként mi a helyzet Afrikával? mert ok, hogy É-EU szõlöt termelt akkoriban, de ezen analógia mentén, akkor a komplett afrika (egyenlítõt leszámítva) egy nagy sivatag volt? Ha igen akkor hogy élt ott annyi ember (nem csak a Nílus mentén), ha meg nem, akkor most miért van elsivatagosodás?

Az volt. 😊

Megy a panaszkodás hogy így meg úgy melegszik az éghajlat. Meglehet hogy az emberiség felgyorsította, de nem számottevõen szerintem. Ha nem segítettünk volna a természetnek, akkor kb 30-40 évvel késõbb lenne a mostani szint. De fel sem tûnne, mert ahhoz iparosodott társadalom kellene, és nagyüzemben az ipar csak nemrég óta van jelen a földön.

A zöldeknél is megy a pánik hogy olvadnak a jéghegyek, és el fog térni a golf áramlat stb... Azzal csak az a gond, hogy ha az elterelõdik, és nem szállít meleget északra akkor elkezdõdik egy lehûlés ami miatt a jég megerõsödik, és a golf áramlat visszatér(het) a helyére.

Az ember egy apró pont a föld életében. És ahogy George Carlin is mondta, nem a földet kell megmenteni mert az leszarja mi van velünk, hanem magunkat. A föld ezzel a melegedéssel csak azt fogja elérni hogy az ember -más néven a föld tetve- létszáma megcsappanjon. Ha megússza az ember, akkor késõbb a föld "kitalál" valami más módszert a ritkításunkra.

Szefmester, a kérdésed "Lehet hogy akkor tájt melegebb volt mint most?") költõi kérdés? 😊 Mert pontosan leírtad az utóbbi 2ooo év nagyobb éghajlat-változásait Európában. A Római Birodalom legjobb napjai egy különösen enyhe idõszakra estek, hasonlóképpen i.sz. 1ooo körül egy újabb enyhe idõszak volt az un. "középkori éghajlati optimum" ami vmikor 13oo-as évek elején csengett le. Ez alatt voltak a viking utak (meg Grönland neve is eléggé árulkodó), meg ez volt az az idõszak amikor a mai Norvégia déli részén is szõlõt termesztettek. Ezután jött a Kis jégkorszak kb. 131o-tõl 185o-ig. Ez komoly lehûléssel kezdõdött ("nyár nélküli évek") és hamarosan olyan éhínségeket okozott, h egyes vidékeken állítólag megették az emberek saját éhenhalt hozzátartozóikat/gyerekeiket.
Wolfgang Behringer A klíma kultúrtörténete c. könyvbõl lehet ezen idõszakokról bõvebben olvasni.

Egész pontosan kinek nem tenne jót? Inkább csak arról van szó hogy féltjük a saját seggünket...

Egyébként meg alkalmazkodni kell. A mai emberiség nagy hibája hogy azt hiszi az elmúlt 100 év idõjárása a normális és az etalon. Közben elfelejti hogy 500 éve volt egy mini jégkorszak, 2000 éve a rómaik egy szál lepedõt magukra teritve szaladgáltak olyan helyeken ahol ma ugyanazon évszakban pulóver divik és igy tovább, szóval hogy egyáltalán nem a mostani idõjárás a normális.

Szerintem itt nem arról van szó, hogy nem volt még ilyen éghajlat, mert tudjuk, hogy volt. Inkább arról, hogy egy ilyen éghajlatváltozás nem tenne jót, nem jön jól az amúgy is túlnépesedett emberiségnek, a modern emberi civilizációnak... (ami eddig nem volt). Enélkül is van elég gondunk.

Továbbá (talán) arról is, hogy a melegedést felgyorsítottuk (mert amúgy is globális felmelegedés van), és már nem is nagyon lehet visszalassítani a normális ütemre, itt van a nyakunkon, és mint az elõzõ bekezdésben is utaltam rá, meglehetõsen rosszkor...

A metáh-hidrát sem egy veszélytelen dolog.
A kettõ együtt meg teljesen instabillá teszi a föld klímáját.

Amúgy mintha lett volna valami olyasmi hogy Grönlandon olvadt a jég és hótakaró és tádááá ELÕKERÜLT a jég alól egy viking falu. Lehet hogy amikor a vikingek arra jártak és letelepedtek akkor olyan idõ lehetett mint most, aztán jött egy lehûlés?
Meg az angolok római birodalom által uralt részén a feljegyzések szerint az õrjáratok nem hordtak zoknit. Na már most, amikor egy kutatócsapat modern emberekkel (katonákkal többek között) megvizsgálták milyen körülmények között éltek, milyen módon építhettek sáncokat, masírozhattak stb, az emberek jópár nap után kértek/kaptak zoknikat, mert annyira tipikusan angol volt az idõjárás, holott ha jól emlékszem tavasz volt. Lehet hogy akkor tájt melegebb volt mint most?

Tény hogy melegszik a környezet ( a sok h**i miatt is akár), de volt itt már hidegebb és melegebb is mint most. Ha az éveket nagyobb csoportokba gyûjtenénk, pl 100 éves ciklusokra és azokat tekintenénk egy "nagyobb év" 1 napjának akkor lehet azt látnánk hogy van egy komolyabb évszakos periódus is, és most haladunk a nyár felé...

Akkor mostmár úgy is mindegy. Személyszerint nincs is semmi bajom azzal, ha melegebb lesz az idõ.

A jeget pedig le kell olvasztani,hogy hozzáférjünk a nagy mennyiségû kõolajhoz a föld alatt!
És sietni kell,mert hamarosan lekéssük.
Ha elfogy a könnyen kitermelhetõ kõolaj,erre már esélyünk sem lesz 😛

Túl sok az ember meg az állat a földön, mindenki co2-t lélegzik ki. Kataklizmát ide, világjárványt. Megoldódna az éhinség is, a munkahely hiány is, lakhatási gondok is. <#zavart2>
(a fentieket kéretik nem komolyan venni)

Amúgy mióta összetettebb élet van a Földön olyan 1,5 Mrd éve az átlaghõmérséklet sokkal magasabb volt a maihoz képest. Az idõ nagyrészében egyáltalán nem volt jégtakaró a sarkokon.

Ja és a Nap sugárzása is jelentõsen, értsd több 10%-ot emelkedett a kezdetekhez képest!

Talán csak valami olyasmi van, ha pl. összenyomsz egy rugót, az elõbb utóbb kipattan, ha a körülmények változnak.
Gondolom.

Rájöttem a világegyetem alapösszefüggésére!!!!

SG Tudomány rovat=Minmeghalunk!

<#nyes>

Akkor indítsuk meg a globális lehûlést... kezdésnek be kellene valahogy röffenteni néhány komolyabb vulkánt hogy a kilökõdött hamu kis lehûlést eredményezzen. Persze messze a lakott területektõl és légi folyosóktól. Nehogy már istent játszás közben bajt okozzunk magunknak meg a drága folyamatosan növekvõ (muhaha) gazdaságunknak.

Ha meg véletlen túlhûtjük a világot, akkor mindenki telefingja majd a légkört és kormányszinten lesz kötelezõ a bab és a káposztazabálás. 😄

A 424.000 és 374.000 évvel ezelõtti idõszak azonban különösen meleg volt, még a legészakibb barlangban is beindult a cseppkõképzõdés - egyben arra is utalva, hogy az egybefüggõ permafroszt az elmúlt 500.000 évben csak egyszer olvadt meg. Akkoriban a globális hõmérséklet 1,5 Celsius fokkal volt magasabb, mint az elmúlt 10.000 évben, más szavakkal, a mai permafroszt 1,5 fokos globális melegedésnél válik potenciális veszélyforrássá, magyarázta Vaks.

Pedig egyetlen egy erõmû sem volt !!!444négyénégynégy!!!