Elkerülhetetlennek tűnik a nagy metán kiáramlás

Oldal 1 / 2Következő →

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#75
Köszönöm a helyreigazítást! Tv-ben, beszélgetõs mûsorban ahol történész is volt hallottam évekkel ezelõtt a 1o-15%-t, most h ilyen magas százalékot mondtál utánanéztem a neten, s 2o-5o% közötti értékeket láttam. Nem zárható ki, h simán rosszul emlékszem.

A fogyasztói társadalom három alappillére: a reklám, a tervezett elavulás és a hitel

#74
Az 1241-42-es tatárjárás embervesztesége körülbelül 55% volt, azaz nagyjából az ország fele meghalt, vagy elhurcolták. A nemesség vesztesége arányaiban még magasabb volt, hisz õk voltak a fegyveres harc vezetõi, és a legkívánatosabb zsákmányolni való gazdái.

#73
Bizonyos mértékben azért az is számít, hogy távolabb mi történik (hirtelen az a hasonlat jutott eszembe, h Dzsingisz-kán is messze volt amikor elhatározta, h Nyugat felé indul, oszt ráment a magyarság 1o-15%-a a folyamat végére), pl. növeli a bevándorlók számát ha ott rosszra fordulnak a dolgok. Mondjuk nem vsz., hogy akkora gondokat okozna a felmelegedés az USA-ban, hogy tömegesen költözzenek az amik a Kárpát-medencébe, Kínából is egyre kevésbé fognak elvándorolni gondolom, az afrikai országokból már inkább. Sok hatás meg áttételesen érvényesül, pláné a gazdaságban.
Úgy gondolom h nem kéne a felmelegedés ellen 'globálisan' harcolni, hanem csak szelektíven egyes hatásai ellen. Én is a betegségek elleni védekezést tartom a legfontosabbnak, aztán meg pl. árvizek elleni védekezés. Ebbõl ráadásul a trópusi betegségek eredeti elterjedési területein élõk is profitálhatnak elvileg. Ha azt nézzük, mikor ment jobban az emberiségnek az elmúlt 2ooo évben, "furcsa" módon a kevés jó idõszak egybeesik az enyhe éghajlattal. Rengeteg állat és növényfaj élettere kiterjedne, sokkal többé, mint amennyi kihalna a felmelegedés miatt. A jégkorszak-sorozat elõtt a mi vidékünkön szubtrópusi éghajlat volt, a mai itteni élõvilág gazdagsága attól fényévekre van. (Mondjuk ebben az ember keze is benne van). Sok eszköz/lehetõség van a kezünkben, ha ki fogunk halni, ahogy mindero írta, az akkor a hülyeségünk miatt lesz szerintem, s valószínûleg meg is fogjuk érdemelni 😊 Bocs a sok dumáért, elkezdtem írni s belefeledkeztem.

A fogyasztói társadalom három alappillére: a reklám, a tervezett elavulás és a hitel

#72
Te még optimista vagy hozzám képest.
Sok tudatlan meg örüljön magának.

Nem lesz szép csendes az elmúlása az emberiségnek...

#71
Majd lesz, ha itt is megjelennek a trópusi/mediterrán betegségek...

Az élet egy sz@r játék, de a grafikája nagyon ott van. ;)

#70
Traktorgyartas: a cikkben irja, hogy kulfoldi cegeknek most is gyartanak magyar cegek magyon sok alkatreszt, csupan kellene egy osszeszerelo gyar is, hogy mi adhassuk el a kesztermeket.

A mezogazdasagrol szolo resz sajnos igaz, ezert vagyok en hive a protekcionista nemzetgazdasagnak. Vedovamok igenis kellenenek. Csak a hulye gondolja azt, hogy a vamok karosak, mert dragabb lesz tole az aru. Persze, dragabb, de legalabb lesz hazai termeles es munkahely, ennelfogva penz is. Hiaba olcsobb az aru, ha nincs munkahely es penz sem.
#69
Ha újra indítják a traktorgyártást. Ha gazdaságosabb lesz itt gyártani, mint behozni máshonnan. Ha lesz pénze a sok kistermelõnek, hogy 20-50 millióért vegyen belõle. Ha...Ha..

Mint mondtam, az utóbbi negyed évszázadban akkora kárt okoztak a politikusaink az iparban és a mezõgazdaságban, amit sohasem fog kiheverni.

Amennyit most exportálunk a mezõgazdasági termékeinkbõl, az semmi. Tíz év alatt sem megy ki annyi, mint a hetvenes-nyolcvanas években egy év alatt. Azt meg nem is kell említenem, hogy milyen cirkusz produkált, és produkál mind a mai napig például a 4mancs, meg néhány másik szervezet. Az egyik német ismerõsöm meg volt gyõzõdve arról, hogy a magyar élelmiszerek sokkal pocsékabb minõségûek, mint az övék.
Amikor elmeséltem neki, hogy például az EU-ban eladható méznek a fele méz, fele cukorszirup, de nálunk csak az adható el méznek, ami a kaptárból jön ki, egészen elképedt.

#68
Epp az elobb olvastam az indexen egy cikket, ami szerint a ujrainditanak a magyar traktorgyartast a kormany tamogatasaval.
Ne legyel mar olyan pesszimista. Erdelyben elek es tele vannak a boltok magyar elelmiszerekkel, nem lehet olyan szar a termeles, ha exportra is megy.
Egyebkent nem csak a Karpat-medencere gondoltam, hanem ugy az egesz Europara, a mi kontinensunket nem erintene a sivatagosodas. Sot szerintem meg jobb is lehetne az EU-nak. Kepzelj el 1,3 milliard ehes kinait, akik egy kis kenyerert cserebe barmit legyartanak nekunk. 😊
#67
A gond az, hogy már régen nincs meg az ország önellátási képessége. A nehézipar gyakorlatilag nincs, nem csak azért, mert nem mûködnek a bányák, hanem mert szépen felszámoltak mindent. A mezõgazdaságot hangzatos jelszavakkal tönkretették, a feldolgozóiparral és minden mással együtt.
Az elmúlt közel negyed évszázad alatt gyakorlatilag eltûnt az a tudásörökség, ami az ipari mezõgazdaság újraindításához kéne, de azt az EU amúgy sem hagyná. A régi tagok sem tudnak mit kezdeni a saját túltermelésükkel, nincs szükségük egy újabb konkurensre.

#66
Mint ahogy emlitettuk itt paran, az okorban is sokkal melegebb volt a homerseklet, a Karpat-medence megsem volt sivatag, sot nagyon is termekeny volt es egesz Europa is. Az meg engem nem erdekel, hogy Kina, Afrika, meg az USA elsivatagosodik.
#65
Fogalmam sincs, hogy mi lesz. Remélem, hogy túl borúlátó vagyok, de nem bírom a hurráoptimizmust.

#64
Azert valljuk be ekkora problemak biztosan nem lesznek a Karpat-medenceben.
#63
Nem igen hiszem, hogy önállóan meg tudsz majd élni, ha az egész ipar összeomlik.

A falvak max. a középkorban voltak önellátóak, úgy-ahogy. Akkor is szükségük volt a városi piacokra, egyrészt eladni a fölöslegüket, másrészt megvásárolni a helyben nem gyártott, nem gyártható, és az élethez szükséges dolgokat.

Mit csinálsz, ha nincs áram? Ha áramhiány miatt nincs víz, nem mennek a gépek, nincs hûtõ, nem tudsz kukoricát darálni az állatoknak?
Ha nincs szerszám, nincs permetezõszer, nincs vetõmag? Ha beszarik a traktor, az autód, és nincs alkatrész a javításhoz?
Ha nincs ruhád, mert se ruhát nem árulnak a boltban, de még szövetet sem, amibõl talán tudnál( valaki a faluban legalábbis tudna) ruhát varrni?
Hol õrölnéd meg a gabonádat, amit ugyan talán meg tudsz termelni a földeden?
Mit fogsz viselni a lábadon, ha nem kapsz cipõt, gumicsizmát?

A mai viszonyok között nincs olyan, hogy önellátás. A falu és a város(azaz az ipar) szimbiózisban él egymással. Ha az egyik leáll, a másik is nagyon megérzi.

#62
Itt is van némi zavar. Tény, hogy az esõerdõk is termelnek némi oxigént, de nagyjából ugyanannyit el is fogyasztanak. A nagy CO2->O2 átalakító rendszer a tengerekben lakik és algának hívják.

Nem kell az erdõket kiirtani, de nem azért, mert az oxigén kevesebb lesz, hanem azért, mert az állatok elveszítik az élõhelyüket, a lokálos klíma szárazabb lesz és az erózió lemossa a vékony talajréteget a sziklákról. Az oxigén mennyiségét számottevõen nem befolyásolja.

#61
Meglepne, ha így lenne. Az, hogy a kecskék valamelyet rontják a növények túlélési esélyeit, stimmel. Az, hogy a Szahara az ember miatt lett sivatag, marhaság. Meg kell nézni a légkörzés nevû meteorológiai alapjeleséget és máris rájössz, hogy a sivatagok nem véletlenül vannak ott, ahol. Az meg, hogy a Szahara a jégkorszakban lett volna a legzöldebb, valami "zöld" tévhit.
De mindenki abban hisz, amiben akar.

#60
+1
#59
A mult szazad, az a 20., akkoriban is 10 millioan laktak Magyarorszagon es nem eheztek. Igazabol Magyarorszagon eleg ritkan volt ehinseg. Az 1800-as evekben is laktak 6-7 millioan a mai Magyarorszag teruleten, sokkal kisebb volt a termelekenyseg es megis mi voltunk a vilag egyik vezeto gabonaexportore.
#58
Most nagyon mellelottel, falun lakom, akkor sem fogok ehezni, ha semmit nem kapok a boltban. Megtermelem majd magamnak, max annyi, hogy nem lesz annyira valtozatos a kaja, de legalabb egeszsegesebb lesz. 😊

Futeni meg faval szoktunk, erdo meg iszonyat sok van korulottunk, ha az el is fogyna valaha, addigra ugyis beut a felmelegedes es nem kell futeni. 😊
#57
<#taps>a számból vetted ki a szót.

.Vajon mi volt előbb? Az ember vagy a hülyeség?

#56
Épp a múlt hét kedden villáztam át kétszer is huszonkét mázsa sz@art, hivatalos nevén birkatrágyát, úgyhogy nekem személy szerint semmi. Hogy a cikkhez is kapcsolódjon, akkor abban van metán! Meg ammónia. Napokig büdös tõle az ember, de ha beérik kiváló tápanyag utánpótlás, és a rossz vízelvezetésû talajokat javítja. Addig meg fûti a palántanevelõmet.

.Vajon mi volt előbb? Az ember vagy a hülyeség?

#55
Nos, az, hogy a mezõgazdaság csak a GDP néhány százalékát adja önmagában igaz. Csakhogy azt elfelejtik, hogy az élelmiszeripar sem lenne nélküle.
Azután ott van az élelmiszerek forgalmazása, tárolása, kereskedelme. Ezeket mindig a szolgáltatások körébe számolják, holott mezõgazdaság nélkül ezek sem lennének. Azután nézzük a mezõgazdaság hatását az iparra, mint megrendelõt!
Nem kellenek traktorok? Jármûgyártás, acélipar csökken. Nem kell mûtrágya, fólia,hûtõház, szárító , szecskázó, csávázó gépek? Vegyipar csökken.
Nem véletlenül adnak olyan óriási mezõgazdasági támogatásokat az egész világon. Mert jól tudják, hogy nem csak a GDP menne össze vagy tíz-húsz százalékkal, hanem a munkanélküliség is megnõne ugyanannyival. De nem is ez az igazi ok. Hanem az, hogy mezõgazdaság nélkül a külkereskedelem masszívan deficites lenne, mert a vetélytársak persze boldogan árasztanák el a piacukat a saját termékeikkel, ahogy az részben Magyarország esetében is történt.

A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk

#54
Irtogattok itt mindenfélét a mezõgazdaságról összevissza. Csak úgy süt a tudatlanság az írásotokból hogy még!

Elõször is, az hogy nagyipari mûveléssel, vagy kézimunkával mûvelnek meg egy földterületet, az kb. csak annyit jelent, hogy adott terület többet, vagy kevesebbet terem. Meg azt, hogy az utóbbihoz sokkal több ember kell területegységenként.

Mo.-n a szocializmus elõtt 6 millió embernek kellett a földeken dolgoznia, 1.7 millió lóval. Most mindössze az ország lakosságának 6-10%-a dolgozik a mezõgazdaságban, és kb a másfélszeresét termelik(3,5-5 millió tonna búzát). A szocializmus alatt meg még ennek is a kétszeresét termelték meg(8-10 millió tonna búza).

Ami pedig a biokertészkedést illeti, abban a formában, ahogy szokták csinálni (no vegyszer, no trágyázás) az bizony egy tudatlan panelparaszti marhaság. Félelmetesen kis terméshozammal, mert kizsarolják a földet. Nem tudom, hogy ezeknek a hülyéknek mi bajuk az istállótrágyával? Az nem bioeredetû?
Viszont, ha a földbe nem pótoljuk a kivett anyagokat, akkor az nem fog teremni.

#53
"Nem akarok senkit meggyõzni, mert amikor nem lesz mit ennetek a városban, én leszek, aki méregdrágán fogja nektek eladni, amit itt vidéken megtermelt. Ti meg majd fizettek, mint a kisangyal."

Ez mondjuk az elmúlt pár száz évben sem volt igy, pedig a városokban akkor sem termeltek sok élelmiszert.


"Láttam már kezdeményezéseket, ahol a lakóközösség összefogott, és a tetõn kertészkedésbe fogtak. Ezeket a folyamatokat most kell elindítani, mert nem úgy megy, hogy ma még fogalmam sincs róla, hogyan kell a növényeket gondozni, holnap meg már menni fog! "

És ezzel mire mész? Mármint hobbynak nem rossz de bármiféle megélhetéshez édeskevés. Az ilyen önellátó családi gazdálkodáshoz nagyjából 10 hektár/családtól indulnak az alapok nem 100 négyzetméter/30 család.

Tudomásul kell venni hogy a mai lélekszámot csak nagyipari mezõgazdaság tudja eltartani ha ez valamiért összeomlik akkor pl. magyarország eltartóképessége visszaesik a mult századira ami mondjuk egy-másfél millió ember a mai magyarország területén. Ez esetben viszont ha ez egyik napról a másikra történik, akkor szomorúan szólok hogy a te általad megtermelt élelmiszerre még másik 9 millió is pályázni fogsz, ugyhogy nem azzal leszel elfoglalva hogy méregdrágán eladd, hanem hogy hogy titkold el nehogy kinyirjanak érte...

#52
Azért írsz ilyeneket, mert természetesnek veszed, hogy az ételért csak el kell menned a boltba, és hazaviszed, de megkérdezném, hogy mész el dolgozni, és megtermelni a rád esõ gdp-t, és fogják ezt tenni a hozzád hasonlók, ha nem lesz mit enni?????? Ugyanis amit nem képes senki átlátni, aki nem dolgozik benne, hogy a mai szintû mezõgazdaság nem tartható fent, ha ilyen ütemben válik kiszámíthatatlanná az idõjárás. Pont. Ezen nem lehet elviccelõdni, hogy legyen ez azok problémája akiket tényleg érint, mert ne ringasd magad abba az illúzióba, hogy téged nem fog, mert amikor nem lesz pénzed télen fûtést fizetni amiért inkább ételt vettél azon a pénzen, majd akkor érezni fogod a saját bõrödön. Inkább el kell kezdeni támogatni azokat az elképzeléseket, amik alternatívát próbálnak nyújtani az élelmiszer megtermelésére ott, és úgy, ahol és ahogy senki nem foglalkozott még vele nagyobb léptékekben. Hozzá kell szokni, hogy a panelerkély nem csak arra való, hogy ki lehessen menni bagózni, hanem rengeteg mindent meg lehet egy ilyen kis helyen is termelni.
Láttam már kezdeményezéseket, ahol a lakóközösség összefogott, és a tetõn kertészkedésbe fogtak. Ezeket a folyamatokat most kell elindítani, mert nem úgy megy, hogy ma még fogalmam sincs róla, hogyan kell a növényeket gondozni, holnap meg már menni fog!
Na mind1. Nem akarok senkit meggyõzni, mert amikor nem lesz mit ennetek a városban, én leszek, aki méregdrágán fogja nektek eladni, amit itt vidéken megtermelt. Ti meg majd fizettek, mint a kisangyal.

.Vajon mi volt előbb? Az ember vagy a hülyeség?

#51
Én meg azt olvastam, hogy kerestek nyomokat, hogy az iparosodás elõtt van-e nyoma az ember által indukált éghajlatváltozásnak.
1 ilyet találtak, ami nem hibahatáron belüli volt, mégpedig egy 0,1 v 0,01°C (már nem emlékszem pontosan) lehûlés.
Ez akkor volt, amikor a mongolok végigirtották fél eurázsiát. Akkor mennyiségû mezõgazdasági területet pusztítottak el,hogy az éppen mérhetõ szintû lehûlést produkált.
Molnibalage
#50
Inkább 1-2%.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#49
Páran félreértenek valamit. A globális felmelegedés nem egyenlõ a globális elsivatagosodással. Egyszerûen csak ki szokták emelni azokat a helyeket, amik pár fokos felmelegedés esetén a különbözõ klímamodellekben valószínûleg szárazabbá válnának. De minél melegebb a légkör, annál több vízpárát képes befogadni, szóval nagy területeken több csapadék hullhat. Amúgy meg régen is volt melegebb klíma valóban, de nem is az a baj önmagában, hogy melegszik a légkör, hanem ennek a társadalmi lenyomata. Százmilliók, vagy lehet, hogy milliárdok élnek olyan területeken, ahol a klíma megváltozása miatt megváltoznának az életfeltételek, az életszínvonal. Valószínû az elmúlt évezredekben is nagy népvándorlásokat generált a klímaváltozás. Olyanokat, amiket nem is ismerünk, és a történeti idõkben olyanokat, amiket jól ismerünk. (Nyílván a klímaváltozás csak egy tényezõ volt a sok közül.) A mai túlnépesedett földön viszont olyan migrációs feszültséghez, vagy humanitárius katasztrófákhoz vezethetne egy gyors változás, amit a legtöbben szeretnének elkerülni. Nem olyasmire kell gondolni, mint az utópisztikus sci-fikben. Inkább arra, hogy pl ha a hazai gyenge iparra még a szárazság miatt egy mezõgazdasági válság is ráülne, akkor nem lenne pénz a szociális kiadásokra, fokozódna az elszegényedés, gyorsulna az emigráció. Eközben a még rosszabb területekrõl valószínûleg sok menekült érkezne a relatív jobb módú országokba. Több helyen teljesen megváltozhat az "õslakosok" és a bevándorlók aránya (Európában ez már azért elindult, és most is van éghajlati hajtóerõ a migráció mögött.) Átrendezõdnek a világban az erõközpontok, lenne, aki jól is járna. Viszont sok konfliktus alakulna ki, akár háborúk is, a természet pedig biztos nagyon megsínylené, mert a klímaváltozás akár az utolsó, jelenleg érintetlen természeti területekre zúdíthatná az emberiséget, így az ilyenek akár el is tûnhetnének. Érdekes lenne pl 300 év múlva egy Szibéria, ahol fenyõ már nincs, de mindenütt gabonát termesztenek.
#48
A fejlett allamokban a GDP-nek alig 5-10%-at adja a mezogazdasag. Europat nem fogja fenyegetni az ehinseg, inkabb azokat fogja sulytani, akik most is eheznek, csak sokkal jobban. Ha tetszik ha nem, de Afrika lakossaga az elmult evszazadban nagyon elszaporodott, majd visszaall egy olyan szintre, amit el tud tartani a kontinens.
#47
50-60 meteres vizszint emelkezesrol beszel az osszes kutato, a metan meg nem fog egyszerre kiaramlani, hanem fokozatosan, de kozben le is bomlik.
#46
Ez sem biztos, hogy igaz. Olvastam a multkor (talan pont itt az sg-n), hogy a kozepkori lehules pont azert volt, mert rengeteg erdot kivagtak es sokkal kevesebb para jutott ki a legkorbe. Szoval az igaz, hogy a sok erdo sok szen-dioxidot kot le, de sok parat is juttat a legkorbe, ami felmelegedest okoz. Sajnos nem olyan egyszeru ez, mint gondoljuk.
#45
Oszinten, minket, itt a Karpat-medenceben, miben erint a felmelegedes? Megolvad az Eszaki es Deli hosapka, megemelkedik a tenger szintje es? Nincs tengerpartunk, minket ugysem erintene. Aggodjanak Hollandiaban, meg Velenceben az emberek. 😄
Az okorban is joval melegebb volt a homerseklet, olvastam egyszer, hogy Pannoniaban mediteran novenyeket is termesztettek a romaiak. Szoval nem lehetett gaz akkor sem. Ugyis mindig panaszkodunk a futesszamlara, meg par ev es megszunik. 😊
#44
Végre el kellene dönteni, hogy az olaj lobbi a gonosz, vagy a megújuló energia lobbi, vagy az atomlobbi, esetleg már nincs is gój a világban?
#43
Persze hosszú távon van a foszilizáció, de ez annyira alternatíva amennyire a kõszén megújuló energiaforrás.
#42
Nem szép dolog kiirtani az erdõket, de a CO2-vel emberi lépték alatt nem tudnak semmit se tenni. A meglévõ erdõk a környezetükkel egyensúlyban vannak: A növények CO2-t vesznek föl, O2-t állítanak meg, közben szenet kötnek meg, majd a szénvegyületek O2-t felhasználva lebomlanak és a megkötött szén meg vissza a levegõbe. Ezt csinálja egy kifejlett erdõ. Egy erdõ csak addig köt meg szenet amíg fejlõdik, a biomasszája nõ, de ez elég gyorsan lecseng. Természetesen lehet erdõt ültetni, de az is véges, és a föld alól fölhozott összes szenet nem tudja megkötni.
bakvarnyu
#41
De nem mond már,hogy csak a globális felmelegedés miatt álltál át bicajra <#vigyor1>

#40
...és TE mit teszel, annak érdekében, hogy ez ne történjen meg?!

Nem nagy dolog, de én 10 évvel ezelõtt eladtam az autómat, és azóta bicajjal járok...
Globálisan nézve ez igazán semmiség...
Ezzel nem magamat vigasztalom..., de tettem valamit.
Te csak ücsörögj tovább a karosszékedben, és várd, hogy a "többiek" majd elkezdik...
Lehet, hogy hiába vársz, de legalább ebben a kényelemben harapja át a változás a torkodat!
Peace! 😊

D9

#39
Bah! A mostani problémának annyi köze van az írott történelem elõtti korok éghajlatváltozásaihoz, mint szitakötõnek a helikopterhez.
Teljesen mindegy, hogy régen természetes folyamatok útján változott az átlaghõmérséklet, a baj ott van, hogy totálisan szétk...rjuk az ökológiai rendszerek ellenálló képességét, és a folyamat, ami akkor természetes úton a visszájára fordult, az most nem fog!
Én elhiszem, neked, hogy sokan azért érvelnek a globális felmelegedés ellen, mert üzleti érdekük fûzi õket a témához, de kérlek lásd be, hogy a többség nem azért ugat ennyit, hogy kihûtse a gyomrát.
Ha melegebb lesz a klíma (olyan meleg, mint ahogy te mondod, régen volt) a mai viszonyokhoz berendezkedett (ipari) mezõgazdaság nem fogja tudni a mai termelékenységét hozni. Nem tudom mennyi idõs vagy, de biztos tudod, hogy voltak idõk, amikor nem volt elég élelem mindenkinek, és csak jegyre járt egy bizonyos mennyiség, hát ezek az idõk jöhetnek el újra, csak akkor azért nem volt mit enni, mert nem volt kinek meg mivel megtermelni, most meg majd kiviszi az aszáj, és-vagy a belvíz, lerágják a sáskák (vagy a gyapottok bagolylepke) a termést, az öntözéstõl elszikesednek a termõterületek, a belvízszivattyúzás során a kijuttatott mûtrágyák az ivóvízbázisainkba kerülnek, a rovarirtószerek szermaradványai megmérgeznek bennünket is. hiába van minden felmerülõ problémára ésszerûnek tûnõ megoldásunk, azok csak újabb problémákat szülnek, amiket csak sok pénzért lehet majd megoldani, és honnan lesz rá pénzünk, ha a gdp felét lenullázza a visszaesõ mezõgazdasági termelés?

.Vajon mi volt előbb? Az ember vagy a hülyeség?

#38
A co2 nem jelentene ekkora problémát, ha nem tûnne el minden évben egy Nagy-Britanniányi erdõterület a föld színérõl (by Attanborough). Ugyanis ennek fényében elég nehézkes lesz megállítani a mókuskereket. Hiába van már smaragdfa, az sem él meg mindenütt (meg elég sérülékeny lenne az ökoszisztéma, ha mindenhova ilyeneket ültetnének).

.Vajon mi volt előbb? Az ember vagy a hülyeség?

#37
ne legyen melegedés mert az elõzõ nyár is kurva meleg volt
#36
Akkor majd nem mi megyünk Velencébe, hanem Velence jön ide... 😉
#35
Ezek mind teljesen eltérõ témakörök, ennyi erõvel azt is idehozhatnánk hogy és mi van a télapóval...

#34
Aha, szóval ergo minden a legnagyobb rendben megy!? A levegõ CO2/oxigéntartalmától , az ózongyilkos gázokon keresztül a vegyszerekig a tengerekben...(ja és az ûrszemétrõl már ne is beszéljünk)
Amúgy majd ha Velencébe szeretnél menni, ne lepõdj meg, ha egyszer csak majd nincs.

Im beginning to have less and less interest in what you think is possible or impossible. (Dr. Strangelove)

#33
Ha nem eszünk babot, nem lesz annyi metán kiáramlás sem <#idiota>

#32
Az megvan, hogy a Szahara a jégkorszak alatt volt a legzöldebb?
És kialakult ott egy viszonylag stabil ökoszisztáma, ami a maradványvízen eléldegélt. Viszont a legeltetõ állattartás a regenerálódási szinten túl pusztítottam a növénytakarót, ami csökkentette az esõk mennyiségét. A száhel övezetben ugyanez a jelenség megy. Minél kevesebb az esõ, annál sérülékenyebb az élõvilág, annál könnyebb kiirtani és telepíteni egy sivatagot helyette. A kiirtott esõerdõ, ha nagyobb területen irtják ki, mint egy tisztás, akkor baromi lassan nõ vissza. Erre már jönnek rá amazóniában is.
#31
én picit árnyaltabban látom:

természetesen a sötét zöld egy veszélyes lény és sokszor túloz, de szerintem azok is akik azt valják, hogy nem lesz semmi baj, ha megugrik pár fokot a hõmérséklet.

Ha más nem azért mert a mostanira rendelkeztünk be (tengerparti városok), illetve szerintem (persze ez csak egy feltevés) régen sokkal több növény lehetet teszem azt Afrikában ezért sem lehetett annyira sivatagos, viszont most már gond lenne.

Talán erre jó példa, Görögország, biztos teljesen más volt ott az élet amíg ki nem vágták a fáikat hajóknak.

Szóval kellenek a zöld intelmek szerintem (mûanyag kezelés, ilyesmi), mert már annyira megváltoztattuk néhány kritikus terület (esõerdõk, sivatagok) méretét, hogy nem tudna beállni egy élhetõ álapot.

Ahhoz, hogy összehúzódj, El?bb ki kell tágulnod, Ahhoz, hogy elgyöngülhess, El?bb meg kell er?södnöd, Ahhoz, hogy összeomolj, El?bb fel kell épülnöd,

#30
Egyetertek.
Itt van a lenyeg.
#29
Penge akkor lehet, hogy ujra lesz tengerpartunk?
ja nem mert ott a franya karpatok....
#28
Az, hogy a melegedés sivatagosodást okoz, egy nagy félreértés. Épp, hogy akkor volt a szahara a legkisebb, amikor az éghajlat melegebb volt. Kevesebb jég, több folyékony víz. Nézz utána: amikor az õsember elhagyta afrikát és kezdte benépesíteni kisázsia és európa térségeit, jóval melegebb volt az éghajlat a mostaninál és épp azért tudta megtenni ezt az utat, mert a sivatag is jóval kisebb volt.
Csak a "megélhetési zöldek" ezt hajlamosak elhallgatni, amikor "érvelnek". Tessék végre megérteni: a globális felmelegedés valós, és meglehetõsen természetes folyamat, csak pár "okos" ember rájött, hogy a körülötte kialakított pánik, az "ellene folyatott harc" sok pénzt hoz nekik.

wraithLord
#27
Nyilván az ökológiai tolerancia intervalluma nem végtelen... Mint ahogy a vvt-szám sem lehet akármennyi.
#26
Ez az egyéni alkalmazkodás példája. Viszont, azt tudtad, hogy ha egy a tengerszinthez közeli területen született pár felköltözik egy magaslati, például a nepáli területre, nem lehet gyermekük? A meddõséget is a ritka légnyomás okozza, és ahhoz is hogy termékeny legyen az ott élõ népcsoport, a fokozatos nemzedékeken keresztüli alkalmazkodásra volt szükséges.

Oldal 1 / 2Következő →