Eltûnnek a CD-k a boltokból
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#28
Én pontosan emlékszem mindenre. Bár én úri gyerek voltam kölökkoromban, németbõl hozott lemezekkel és normális lejátszóval 😄 Nem egy lemezem abból az idõbõl most is megvan, teljesen hibátlanok. A másik fele is igaz, akkor vettem 35e forintért a deck-em amikor 20e Ft volt a havi fizum. (És nem azért mert olyan rosszul kerestem...)
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
#27
bekövetkezett az a ritka este, amikor az offtopikosodás nem ment át értelmetlenségbe, meg trolloskodásba. de azért az offtopikosodási területen is sikerült két vonatkozást alaposan összevegyíteni.
van ugyanis az átlagos, (óccsótól jó közepesig) kategória, meg a vájtfülûségi készítmények. aki nem hallja meg azt, hogy mi a hangzásbéli minõségi különbség a nem több mint harminc évvel ezelõtti _ÁTLAGÁRÚ_ vagy akkor a többihez képest óccsónak számító cucc és a mai megfelelõik között, azon fülorvos már nem segít. azoknak, akik tudják, hogy mi a vinyl és nem érzelmi/nosztalgia, hanem minõségi okból szeretik, illene azt is tudniuk, hogy milyen volt a kopó tûs, sercegõsithetõ vinyles, elöregedettgumigörgõktõl dübörgõsödó lemezjátszó, meg a kikerülhetetlenül zajos analógszalagos. ja igen, tényleg, aki a kora miatt nem emlékezhet rá, annak nincs esélye összehasonlító hallgatást csinálni. de azért még ajánlom összehasonlításnak azt is, hogy az kazettásmagnófénykorabeli cuccok reálértéken vett ára hogyan viszonyul a mai kütyük reálértéken vett árától
van ugyanis az átlagos, (óccsótól jó közepesig) kategória, meg a vájtfülûségi készítmények. aki nem hallja meg azt, hogy mi a hangzásbéli minõségi különbség a nem több mint harminc évvel ezelõtti _ÁTLAGÁRÚ_ vagy akkor a többihez képest óccsónak számító cucc és a mai megfelelõik között, azon fülorvos már nem segít. azoknak, akik tudják, hogy mi a vinyl és nem érzelmi/nosztalgia, hanem minõségi okból szeretik, illene azt is tudniuk, hogy milyen volt a kopó tûs, sercegõsithetõ vinyles, elöregedettgumigörgõktõl dübörgõsödó lemezjátszó, meg a kikerülhetetlenül zajos analógszalagos. ja igen, tényleg, aki a kora miatt nem emlékezhet rá, annak nincs esélye összehasonlító hallgatást csinálni. de azért még ajánlom összehasonlításnak azt is, hogy az kazettásmagnófénykorabeli cuccok reálértéken vett ára hogyan viszonyul a mai kütyük reálértéken vett árától
#26
Igen, sajnos jobb megoldas nincs. Ha valaki a gyujtemenyet a gyerekeire szeretne hagyni, akkor meg plane.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#25
Ebben csak azért nem vagyok biztos mert ugye a vinylnek van mindenféle elõnye a digitális zenékkel szemben a CD-nek viszont nincs semmi. Ezért nem gondolom, hogy hosszútávon gyûjthetõ item lenne. Aki zenét akar offline gyûjteni mert érdekelni fogja az szerintem beesik a vinyl táborba. Legalábbis nekem ez tûnik logikusnak.
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
#24
Az a lenyeg, beepult-e a nyelvbe vagy sem. Mint alabb irtam, az eredeti jelentese vagy utalasanak helyessege lenyegtelen. A bakelit szo a magyarban, a hanglemezre utalva inkabb hasznalatos, mint a vinyl, raadasul az magyarul vinil lenne.
Persze, ez nem olyan egetrengeto problema, de a vinil vagy vinyl utalva a hanglemezre kevesbe elfogadott jelenleg, mint a bakelit. Csak a magyarban persze es jelenleg, mert ha egyre tobb ember hasznalja, akkor beepul a nyelvbe es helyes lesz azt hasznalni. Eles hatar vagy pontos idopont nincs. 😊
A CD sajnos vagy nem, teljesen beepult mar, ugyhogy a jelenkori szotarak es lexikonok is tartalmazzak.
Persze, ez nem olyan egetrengeto problema, de a vinil vagy vinyl utalva a hanglemezre kevesbe elfogadott jelenleg, mint a bakelit. Csak a magyarban persze es jelenleg, mert ha egyre tobb ember hasznalja, akkor beepul a nyelvbe es helyes lesz azt hasznalni. Eles hatar vagy pontos idopont nincs. 😊
A CD sajnos vagy nem, teljesen beepult mar, ugyhogy a jelenkori szotarak es lexikonok is tartalmazzak.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#23
Amúgy nem hiszem, hogy el fog tûnni a CD, csak megmarad olyan szinten mint ma a vynil (!) lemez. A minõségi zenehallgatáshoz a minõségi formátumon kívül hozzátartozik a lemez illata, kézzelfoghatósága, szövegkönyv lapozgatása stb...
A flac nagyon jól szól, de olyan mint minõségi bort inni mûanyag flakonból. Teljesen jó dolog az mp3, látok jövõt a felhõszolgáltatásokban is, de lesz mindig is egy réteg, akik igényelni fogják a jó öreg CD-t.
A flac nagyon jól szól, de olyan mint minõségi bort inni mûanyag flakonból. Teljesen jó dolog az mp3, látok jövõt a felhõszolgáltatásokban is, de lesz mindig is egy réteg, akik igényelni fogják a jó öreg CD-t.
#22
Akkor a CD helyett is használja mindenki a KL szót... mellesleg a bakelit a helytelen megnevezés, mivel bakelitbõl soha senki nem csinált még hanglemezt 😛
#21
nagoyn sok éve nem foglalkozok semmilyen optikai lemezzel, sokkal jobb a flac vagy jó bitrátájú mp3, tárolhatóbb stb sajnos a lemezeknek leáldozott teljesen, de a modern kor hozadéka a folyamatos minõségromlás is... amúgy a zenék 90%ánál nem számít min van, az összes pop meg a mostani slágerek és cumók nagy része úgy szemét ahogy van. valódi zene meg már egyre kevesebb van, ahoz meg ha nem te játszod otthon oylan hangtechnika kell. az embereket nem érdekli a minõség, sajnos a divat és a tömeg kell nekik. átlagban elég lenne 128as mp3 is, de jó lenen minden flacban, persze, ez szinte senkit enm érdekel...
#20
A vynil egy anyag neve nem egy angol szó. Az Atom se egy angol szó hanem egy név.
#19
A különbséget nem kell bemutatni... A klasszikus elektromos hangszerek (pl. analóg szinti, gitár, dobgép) hangját is a a kvázi természetesek közé sorolnám. De fõleg az analóg gitárét (feltéve, hogy nem szintit vezérelnek vele), hiszen ott még a zenész által közvetlenül befolyásolható mechanikus rezgésbõl származik a hang... Igazából a digitális világ zenéivel sincs sok bajom addig, amíg közvetlen ember-hangszer kapcsolatból származik, a gond az, hogy ebbõl is egyre kevesebb van...
Nem tudom, hogy próbáltad -e már, de nézd meg az abebooks-on (.com vagy .co.uk)
kb olyan mint nálunk a bookline, tehát antikváriumok kinálatát összpontosítja, csak hatalmas választékkal.
kb olyan mint nálunk a bookline, tehát antikváriumok kinálatát összpontosítja, csak hatalmas választékkal.
All we ever wanted was an answer...
#17
Szerintem meg ha valaki vasarolni akar zenet akkor legalabb adjanak hozza egy dizajnos CD-t is, ha meg online akarom letolteni azt letoltom inkabb ingyen...
Intel Pentium E5200 2,5Ghz | Geil Ultra 4GB DDR2 800MHz Ram | SAPPHIRE HD 4830 | WD 320GB 7200 RPM |
#16
a vynil egy szintetikus anyag neve, nem egy 'angol szó'......... tehát teljesen helyénvaló a használata a magyar nyelvben
#15
Én is úgy vagyok vele, hogyha veszek is CD-t, azt gyakran inkább online. Esetleg magától a zenekartól.
llax válasza tetszett, jól megmagyarázta. Egyébként szomorú úgy általában a technikai világban (jó példa még a fotózás), hogy azt mondják rettentõ nagy a fejlõdés, mégis a kompakt terjed. És rosszabb minõségben hallgatunk zenét, fotózunk, mint évtizedekkel ezelõtt...
Nekem nem olyan jó a hallásom, mégis vagyok olyan szentimentális, hogyha megveszek valamit, akkor már legyen ott a polcon. És azért online esetén is inkább Flac-ot veszek.
llax válasza tetszett, jól megmagyarázta. Egyébként szomorú úgy általában a technikai világban (jó példa még a fotózás), hogy azt mondják rettentõ nagy a fejlõdés, mégis a kompakt terjed. És rosszabb minõségben hallgatunk zenét, fotózunk, mint évtizedekkel ezelõtt...
Nekem nem olyan jó a hallásom, mégis vagyok olyan szentimentális, hogyha megveszek valamit, akkor már legyen ott a polcon. És azért online esetén is inkább Flac-ot veszek.
#14
Az a maszter, vagyis utomunka, ami a kiadando formatumra optimalizalja a mar kevert zeneanyagot.
Sajnos sok esetben sporolnak ezen is, meg mar a keveresen is... mert egyre igenytelenebb a mainstream zene fogyasztasa.
Csak egy szuk retegnek van a kiemelkedo minosegre igenye, sajnos.
Sajnos sok esetben sporolnak ezen is, meg mar a keveresen is... mert egyre igenytelenebb a mainstream zene fogyasztasa.
Csak egy szuk retegnek van a kiemelkedo minosegre igenye, sajnos.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#13
Azt azert tudnod kell, hogy elektronikus hangszerek kozott nagyon nagy kulonbseg van digitalis es analog hangzas kozott, ill. nem csak a hangzas, hanem a hang konkret tulajdonsaga a lenyeg, marmint minoseg szempontbol, hogy kvantalt vagy nem. Ezt hosszu lenne most leirni, a lenyeg, hogy egy analog elektronikus hangszernek is hasonlo "minosege" lehet, mint egy akusztikus hangszernek.
A felveteli lanc pedig mindket esetben lehet analog vagy digitalis is. Ha a netrol es CD-rol beszelunk, akkor ugye kikerulhetetlen a legalabb egyszeri ADC, vagyis a vegeredmeny mindenkeppen digitalis lesz. Ilyenkor sem mindegy, ez milyen fazisban, mi modon, milyen minoseggel tortenik.
A felveteli lanc pedig mindket esetben lehet analog vagy digitalis is. Ha a netrol es CD-rol beszelunk, akkor ugye kikerulhetetlen a legalabb egyszeri ADC, vagyis a vegeredmeny mindenkeppen digitalis lesz. Ilyenkor sem mindegy, ez milyen fazisban, mi modon, milyen minoseggel tortenik.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#12
A vinyl hasonloan rossz szó, mint a bakelit.
A vinyl, angol szó, nem magyar.
A hanglemez jelentésére már kozkeletu szóvá vált a bakelit. A nyelv folyamatosan változik, nyelvészektol, újítóktól fuggetlenul. Sokszor illogikus jelentések szuletnek, tévedések, félreértések, egyszerusítések által.
Így volt a bakelit esetén is. A hanglemez a legjobb szó, de sokan használják a bakelitet úgy, hogy tudják, a lemezek anyaga messze nem bakelit. 😉
A vinyl, angol szó, nem magyar.
A hanglemez jelentésére már kozkeletu szóvá vált a bakelit. A nyelv folyamatosan változik, nyelvészektol, újítóktól fuggetlenul. Sokszor illogikus jelentések szuletnek, tévedések, félreértések, egyszerusítések által.
Így volt a bakelit esetén is. A hanglemez a legjobb szó, de sokan használják a bakelitet úgy, hogy tudják, a lemezek anyaga messze nem bakelit. 😉
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#11
Igazad van sajnos.
Több keverõ mesterrel is volt már a témában interjú, mind azt mondta, hogy igazából a gond az, hogy 3 féle keverést kellene csinálni csak ezt nem szeretik kifizetni a kiadók. Így csinálnak egyet az online letölthetõ (itunes és társai) zenéhez és utána az kerül a cd-re meg minden másra 😞
Csak ez már egy kicsit is normálisabb hifin élvezhetetlen. 😞
Több keverõ mesterrel is volt már a témában interjú, mind azt mondta, hogy igazából a gond az, hogy 3 féle keverést kellene csinálni csak ezt nem szeretik kifizetni a kiadók. Így csinálnak egyet az online letölthetõ (itunes és társai) zenéhez és utána az kerül a cd-re meg minden másra 😞
Csak ez már egy kicsit is normálisabb hifin élvezhetetlen. 😞
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
#10
Annyiból viszonylag könnyû a helyzetem, hogy "mai" zenét nem sokat hallgatok 😊 A régieket meg igyekszem a koráb(b)an kiadott CD-n megszerezni. Bármi régihez hozzányúlnak "remastering" címszó alatt, a "normális" eszközökön, viszonylag csendesebb helyen (komolyabb háttérzaj nélkül) hallgathatatlan, dinamika nélküli, ordító zagyvalék lesz belõle, mint ahogyan a mai zenék többségét kiadják...
Valahol úgy érzem, hogy ezt az agyon komprimálást nem is igazán a "zenei igényekhez", hanem sokkal inkább a tömegesen elterjedt eszközökhöz igazítják. Agybadugóson, pc hangszórón, 100% mûanyag minihifin (és házimozin), gyári autórádión (gyári hangszórókkal), tv-n stb... egy nagy dinamikájú hanganyag egy részét nem is hallanád rendesen... Ugyanakkor az emberek nagy-nagy többsége a fentebb felsorolt eszközökön hallgat zenét, legtöbbször nem is csendes helyen (ahol a nagy dinamika érvényesülni tudna), így elsõsorban hozzájuk kell igazodni.
Valahol úgy érzem, hogy ezt az agyon komprimálást nem is igazán a "zenei igényekhez", hanem sokkal inkább a tömegesen elterjedt eszközökhöz igazítják. Agybadugóson, pc hangszórón, 100% mûanyag minihifin (és házimozin), gyári autórádión (gyári hangszórókkal), tv-n stb... egy nagy dinamikájú hanganyag egy részét nem is hallanád rendesen... Ugyanakkor az emberek nagy-nagy többsége a fentebb felsorolt eszközökön hallgat zenét, legtöbbször nem is csendes helyen (ahol a nagy dinamika érvényesülni tudna), így elsõsorban hozzájuk kell igazodni.
#9
Hát ha a valóban zenélnek alatt mondjuk a kalsszikust és jazzt érted akkor igazad van, ha már mondjuk a rock zenét is akkor sajnos nincs 😞 A mostanában megjelenõ rock lemezek nagy része ugyanaz a loudness waros szarrá kompresszált fosch mint az egynyári lemezek esetében (én ezért tértem vissza egyébként a vinylezéshez mert ott ez még mindig nem jellemzõ - ugyanannak az albumnak a CD és vinyl változata között ég és föld különbsége szokott lenni).
Egy jó kis oldal ahol elég sok zene megtalálható már - meg lehet nézni, hogy némely CD-n mekkora a dinamika tartomány (fõleg ha számba vesszük, hogy a CD marha jó lenne ebbõl a szempontból ha nem akarnák gyárilag butítani 😞 )
Lemezek dinamika tartománya
Egy jó kis oldal ahol elég sok zene megtalálható már - meg lehet nézni, hogy némely CD-n mekkora a dinamika tartomány (fõleg ha számba vesszük, hogy a CD marha jó lenne ebbõl a szempontból ha nem akarnák gyárilag butítani 😞 )
Lemezek dinamika tartománya
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
#8
Akik valóban zenélnek, azok adni fognak arra, hogy normális minõségben elérhesd a mûveiket. A loudness var szellemében kevert, kizárólag elektronikus hangszereket használó, alaposan utómunkált énekhangot tartalmazó anyagok esetén nem sokat veszítesz egy magasabb birate-û (256-320) mp3 hallgatásakor.
Természethû visszaadást csak ott van értelme elvárni, ahol a hangok is (legalább részben) természetesek. Ilyen mûvekbõl egyre kevesebb születik, közelít ahhoz a 10%-hoz (aztán csak reméljük, hogy innét kerül majd ki az a 10%)...
Természethû visszaadást csak ott van értelme elvárni, ahol a hangok is (legalább részben) természetesek. Ilyen mûvekbõl egyre kevesebb születik, közelít ahhoz a 10%-hoz (aztán csak reméljük, hogy innét kerül majd ki az a 10%)...
#7
Milyen formátumban kapja online? Megvehetem SACD formátumban? Vagy az lesz a 10%, amit boltban vehetek meg, online meg 128 kbit/s MP3 szutyok?
#6
😊 nini egy ember, aki tudja, hogy az nem bakelit !!!!! 😊
(kábé nyolcvan éve már nem kizárólag bakelit, és hatvan éve már gyakorlatilag kizárólag vinyl )
kábé az az érzésem, hogy a cikk akkor is megíródhatott volna,
ha a zenemásolás teljesen fizikailag is lehetetlen lenne,
a cikk akkor is megíródhatott volna,
ha egyáltalán nem is létezne letöltõs zene, még fizetõs formában se nem,
és a cikk akkor is megíródhatott volna,
ha a cd maradt volna az egyeduralkodó adathordozó,
az a magánvéleményem, hogy ahogy a könyv is, még fizikai formájában is az egyik leginkább internetesboltba való termék, ugyanilyen alapon a zenei album is, akkor is, ha csak fizikai cd formájában lenne elérhetõ, benne van a top5-ben azok között a termékkategóriák között, amik a leginkább internetesboltba valók.
egy jóválasztékú cipõbolttól, péüzlettõl, zöldségpiactól kábé hat nagyságrenddel kisebb áruválasztékot várunk el, mint egy könyv-, zene-, film bolttól. besétálós boltban ezeket a legnehezebb megfelelõ választékban kiszolgálni, ahhoz képest, hogy milyen könnyû internetesboltból kiszolgálni. szóval asszem lesznek még olyan boltsorvadások is, ahol a fizikai termék nem lényegül át letöltõs termékké, de a fizikai termék jellege nagyon adja a webesbolti árulást.
(kábé nyolcvan éve már nem kizárólag bakelit, és hatvan éve már gyakorlatilag kizárólag vinyl )
kábé az az érzésem, hogy a cikk akkor is megíródhatott volna,
ha a zenemásolás teljesen fizikailag is lehetetlen lenne,
a cikk akkor is megíródhatott volna,
ha egyáltalán nem is létezne letöltõs zene, még fizetõs formában se nem,
és a cikk akkor is megíródhatott volna,
ha a cd maradt volna az egyeduralkodó adathordozó,
az a magánvéleményem, hogy ahogy a könyv is, még fizikai formájában is az egyik leginkább internetesboltba való termék, ugyanilyen alapon a zenei album is, akkor is, ha csak fizikai cd formájában lenne elérhetõ, benne van a top5-ben azok között a termékkategóriák között, amik a leginkább internetesboltba valók.
egy jóválasztékú cipõbolttól, péüzlettõl, zöldségpiactól kábé hat nagyságrenddel kisebb áruválasztékot várunk el, mint egy könyv-, zene-, film bolttól. besétálós boltban ezeket a legnehezebb megfelelõ választékban kiszolgálni, ahhoz képest, hogy milyen könnyû internetesboltból kiszolgálni. szóval asszem lesznek még olyan boltsorvadások is, ahol a fizikai termék nem lényegül át letöltõs termékké, de a fizikai termék jellege nagyon adja a webesbolti árulást.
#5
Szerencsére vinyl esetén nem ilyen rossz a helyzet, bár ha belegondolok azt is online veszem 😊
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
#4
En most par regebbi angol nyelvu konyvet probalok beszerezni, de ott tartok, hogy mar az amazonnal is csak digitalis valtozatban erhetoek el. Pedig kivetelesen a nyomtatott valtozat kellene. A digitalis terjesztessel az az egyetlen gondom, hogy sok regebbi mu igy nem lesz elerheto legalisan titkositas (masolasvedelem) nelkul, csak illegalis forrasbol.
#3
Ez is igaz, de mondjuk ízlésen vitatkozni nem szerencsés dolog.
Értem én, csak leszarom. :) Nem kell válaszolnod, igazam van.
#2
Én sajnálom, hogy elveszítik az állásukat de manapság a legkényelmetlenebb megoldás CD-n zenét hallgatni.
Értem én, csak leszarom. :) Nem kell válaszolnod, igazam van.
#1
Talán azért nincs is szükség CD-re, mert az egynyári slágereket úgysem akarod örökre õrizgetni, 1 évig meg kitart a HDD-n/pendrive-on is. <#fejvakaras>