47
-
Irasidus #47 Vicces lenne, főleg, hogy 1953 még nem létezett számítógép, tudod az alapműveletek elvégzése nem olyan nehéz. ;) Ja, hogy fogalmad sincs mit számolnak, csak jár a billentyűzeten a kezed? Bocs, akkor elnézést, hogy megzavartalak az álmodozásban. -
Irasidus #46 Mi nincs? -
qrd0xQSt2rdvnu #45 vagy a nyóckerbe :D -
qrd0xQSt2rdvnu #44 vicces lenne, ha kiderülne, hogy az egész sötét anyag csak egy lebegőpontos számábrázolási anomáliából ered. Vagy a pentium processzorok lebegőpontos egységének számítási hibájából :D -
Vol Jin #43 "nem erdemes vitatkozni egyel sem."
Azért jó dolog olyanon puffogni, ami nincs? -
vumbi #42 gilisztakat akarsz megtanitani versenyfutasra, meg struccokat repulesre. Es fennakadsz azon hogy szereintk nem lehet futni meg repulni? Beszelgeto tarsaid fele szerintem elete elso 15 eveben (alap es koezepszintu oktatasa, ertse ed mondd) kudarcot vallott, es elkeseredetten bizonygatja az igazat, hogy a vilag az nem is ugy van, csak ok (kik? tudosok, gonosz manok) megtevesztik a szgeny nepet, meg osszeskuveselemelet meg bla bla.
nem erdemes vitatkozni egyel sem.
Viszont erdemes leirni a korrekt valaszt a hozzaboffeneseikre. nem azert mert az meggyozi oket, hanem azert hogy ha idetevedne valami johiszemu, akor ne csak a hulyeseget, meg a parttalan anyazast olvassa, hanem nemi tudomanyt is. mellesleg szerintem jo ujjgyakorlat is. :) kifejezetten elvezem. -
Irasidus #41 Próbáltam már különválasztani a két "sötét dolgot", de falra hányt borsó. Itt annyit értenek, hogy sötét, és néhány fizikai fogalom nevének(!) segítségével szógazokat alkotnak. Fizikához, csillagászatot még csak középiskolás szinten sem értik. Próbáltam már ismertteterjsztő jelleggel, próbáltam részletesen elmagyarázni (matekot nem kímélve), de mind hiába, marad a játék a szavakkal... :( -
fszrtkvltzttni #40 Két külön dolog van amit szét kell választani:
Gyorsulva tágul az egész univerzum globálisan. -> oka ismeretlen, "sötét energia"
Az univerzum néhány részében lokálisan az anyag nem úgy viselkedik mint azt a gravitációja indokolná. -> oka ismeretlen, "sötét anyag"
Ezt csak azért írom, mert eddig a sötét anyagról volt szó, amire a "nem megfelelően csomósodó" látható anyagból következtetnek. Ehhez közvetlenül semmi köze a Ia-nak.
(Mivel nem lenne jó, ha a két sötétség összekeveredne, akár fórum szintjén is, ezért csak zárójelben: A megfigyelés az, hogy a távolabbi Ia-k esetében nagyobb a vöröseltolódás. Mivel az Ia-k robbanása hasonló, ezért a robbanás által okozott egyéb hatásoknak is hasonlóaknak kell lenniük. Tehát, ha még ha el is fogadjuk azt amit írsz, ez csak egy konstans vörös eltolódásért felelne, tehát nem magyarázná a megfigyelést.) -
#39
Azonban pl, azt hogy gyorsulva tágul az univerzum vajon nem azért látjuk, mert az Ia supernovák esetében "zavar támad az erőben"?
Az anomáliát meg okozhatja a felfúvódáskor nem teljesen kisimuló Higgs-mező. -
#38
Köszi. -
fszrtkvltzttni #37 http://www.astrochymist.org/astrochymist_ism.html -
fszrtkvltzttni #36 Ha zavar van ez erőben az látszódni fog az atomok színképén is. Nem csak eltolódnak a sávok, hanem egymáshoz képesti helyzetük is megváltozik. Ha az lenne amit te mondasz, akkor a világúr azon területe "ismeretlen atomok"-ból állna.
Másik oldalról: mi okozza az anomáliát? Ha erre nem adsz magyarázatot, akkor csak a szarnak adtál egy pofont. -
fszrtkvltzttni #35 Száz éve molekulákat más galaxisokban? -
fszrtkvltzttni #34 Talán mert megpróbáltak makroszkopikus dolgokkal magyarázni, de nem ment, ezért most megpróbálják mikroszkópikussal. Te hogy kezdenél neki? -
Irasidus #33 A sötét anyagnak több tucat kutatási irány van, a cikk írója kiemel (önkényesen) egyet, aztán legközelebbi cikkben egy másikat. Az egyszeri fórumozó meg csak pislog, és nem érti miről van szó tulajdonképpen. A magyarázatnak szánt két-három zavaros mondat meg elképesztő... Már negyedszere futnék neki elmagyarázni mit ért a _tudomány_ sötét anyag alatt, de a kommenteket elnézve felesleges írni bármit is. Itt mindenki tudni véli mi az a sötét anyag, ami ahogy olvasom fizika halandzsából, meg nagy adag egoból áll. -
idebudanemoda #32 nem túl kicsi a Föld, a mérési "műszereink"? mi van akkor, ha csak egy kis lokális anomália van a környezetünkben ezekből a részecskékből? amúgy is nehéz őket érzékelni, és mint a "A Hubble űrtávcső háromdimenziós sötét anyag térképe" is mutatja, az eloszlás nem feltétlenül homogén.
-
bvalek #31 Ezt mind te fantáziáltad össze, vagy olvastad valahol? Az utóbbi esetben ne higgy annak a blognak, az írója nem tudja miröl beszél. Össze vissza dobál szavakat, anélkül hogy ismerné az értelmüket. -
Irasidus #30 Erről a másik elméletről tudnál egy linket is adni? Köszi. -
ostoros #29 Sok mindent nem vesznek még figyelembe a modellek. A nap például a galaxis középpontjához képest 217 km/s sebességgel halad, ami a fény sebesség ezredrészének mintegy kétharmada. Ez nem csak azt jelenti, hogy a nap óriási tömegéből adódó relativisztikus tömegnövekedés, bár elhanyagolható, de nem nulla. Másik dolog, hogy a gravitációs hatás is fénysebességgel terjed, ami azt jelenti, hogy a galaxis túloldaláról érkező gravitációs hatás 100000 évvel elindulása után érkezik meg egy a túloldalán található csillaghoz. Ez a nap esetében azt jelenti, hogy 60 fényévnyit mozdul el eközben.
A galaxis középpontjából érkező gravitációs hatás a nap esetében 25000 fényévnyiről érkezik, ezalatt az 15 fényévnyit mozdul el. Talán részben ez magyarázhatja a csillagok spirálkarokba rendeződését. Ezenkívül még mindig nem biztosak a tudósok, hogy a gravitáció az térgörbület, vagy hullám? vagy mindkettő? Mert ha mindkettő, akkor a meggörbült tér adott esetben eltérítheti a gravitonokat, ami a gravitáció irányának megváltozását illetve fókuszálását eredményezheti. Pl. A galaxis közepi feketelyuk fókuszálja a mögötte található nagy tömegű csillagok gravitációját, ami emiatt erősebb gravitációt okozhat a galaxis szélein.
Ez persze csak egy feltevés, de ha a kísérleti eredmények és a számolások azt igazolják, hogy a gravitáció nagyobb kell legyen a galaxisok szélein máskülönben a csillagok elrepülnének, az még nem jelenti azt, hogy óriási tömegű láthatatlan anyag van. Ez persze egy kényelmes és egyszerű megoldás a problémára, de túl egyszerű. A láthatatlan anyag amit nem tudunk műszeresen kimutatni csak egy lépésre van attól, hogy mert Isten azt mondta. -
bvalek #28 Ez az "elmélet" félreérti a relativitáselméletet. Nem hiszem hogy komoly forrásból származik. -
kvp #27 Van egy masik elmelet is. Mi van akkor ha a sotet anyag hipotezisehez elvezto meresek eredmenyei egy meresi hibabol jonnek? Ugyanis ha az univerzum gyorsulo tagulasa nem gyorsul, csak a mi erzekelt (fedelzeti) idonk lassul, mivel az egesz naprendszer gyorsul es vele egyutt persze a Fold es a muszerek is. Ez a relativitaselmelet szabalyai szerint megmagyarazna az erzekelt gyorsulast a sotet anyag lete nelkul. A gyorsulas oka lehet az, hogy a naprendszer a galaxisunk szelen, relative nagy keruleti sebesseggel porog, azaz zuhanja korbe a kozepso fekete lyukat. Mivel a galaxis tomegelosztasa emiatt valtozik, ezert a galaxis szele egyre beljebb huzodik, ami egyben nagyobb keruleti sebesseget is okoz. Mindez megmagyarazhatja az eszlelesi hibakat, ami szuksegtelenne teszi a sotet anyag letet. -
bvalek #26 Pontosan. -
Vol Jin #25 Jó, csak szóltam, hogy ezek nem atomi részecskék. -
Vol Jin #24 Tehát nem csak az állapítható meg, hogy mennyi hidrogén meg szén van ott, hanem a konkrét molekulák is, hogy ennyi metán, annyi etán, ennyi hidrogén és ennyi szén külön? -
#23
Világos és jogos, de én akkor is úgy érzem, hogy túl alacsony szinten keressük a választ a univerzum furcsaságaira. -
#22
Köszi, biztos van helyesírási hiba is. Ettől még a mondandóm tartalma ugyanaz. -
blessyou #21 Az általános relativitáselmélet modelljeihez is kell egy anyagmodell, hogy az energia-impulzus tenzort meg lehessen határozni; vagyis a rendszerben uralkodó energiaviszonyokat. Ennek egyik része a nyugalmi tömeg, de benne vannak a feszültségek, nyomás, perdület stb. Ehhez pedig az kell, hogy tisztában legyünk az anyag viselkedésével, részecskefizikai szinten. -
Vol Jin #20 Itt nem atomi szintről van szó, hanem elemi részecskékről. A neutrinok nem nagyon alkotnak atomokat. -
bvalek #19 Te is igazán tájékozódhatnák spammelés helyett. Szerinted a kémiát mi dönti el? Nem az elektronpályák energiaszintjei? A spektrumanalízis pontosan azt méri fel... -
blessyou #18 A kémiai kötéseknek is vannak gerjesztéseik (vonalaik).
-
Vol Jin #17 Az semmit nem mond a kémiáról. Csak a különböző elemek mennyiségéről. -
blessyou #16 Amúgy miért ne lehetne a sötét anyag az un Higgs-field lokális anomáliája?
Mi az a Higgs-mező!
Miért használsz olyan szavakat, amiket nem ismersz?
-
#15
Nekem nem tetszik hogy a világűr eseményeit atomi szinteken akarák megmagyarázni. Most ha "megtalálják" a sötét anyagot akor sem jutunk előre mert nem leszünk képesek megjósolni előre hogy az atomi szintű tulajdonságok mit fognak okozni a galaxisok szintjén. Szerintem előbb egy magasabb szinten kéne leírni az sötét anyagok pontos viselkedésést. Mondok egy példát.
Einstein mikor megalkotta relativitás elméletet nem atomi szinten akarta megmagyarázni hanem a megfigyelhető szinten dolgozott. Nem foglalkozott azzal hogy ezt most milyen részecske okozza. Ennek az lett az eredménye hogy Einstein létrehozott egy használható modellt és előre megjósolt olyan eseményeket amit addig meg sem figyeltek. Pl, hogy a gravitáció a fényt is el fogja téríteni, stb..
A mai tudósok nem így dolgoznak. Atomi szintű modelleket raknak össze amit nem tudnak alkalmazni makró szinten és jönnek egymás után a hírek, hogy de hát ez a mi modellünk szerint nem lehetséges. Újra kell gondolunk. És ami a legrosszabb hogy szimulációkat készítünk az atomi modelljeink alapján és utána pislogunk hoyg nem az jön ki mint aminek kéne ezérz szarrá hackoljuk a modellt.
Remélem sikerült valamennyire átadni a gondolataimat :) -
bvalek #14 Igen, lassan már száz éve lesz. Wikipédia és Google a tudás jobb és balkeze. Ha eszedbe jut valami, elöbb nézz szépen utána az ilyen triviális dolgoknak, és csak utána spammelj kérlek. -
#13
És azonosítottak már más galaxisokban molekulákat? -
#12
Igazából lehet, ez az anomália nagy területű "sekély", vagy sokkal kisebb területre kiterjedő de sokkal "mélyebb" (itt csak korlátozott területeken viselkedik extrém módon az anyag). Mivel csak a hatását látjuk nem tudhatjuk, hogy mi is ez valójában. Lehet olyan modelt csinálni, ami akár mindkét esettel képes a jelenlegi mozgásokat megmagyarázni.
"Másik meg, hogy mivel magyaráznád a Higgs-mező tartós anomáliáját."
Mi az a Higgs-mező!
;) -
bvalek #11 A molekulákben lévö elektronokat is lehet gerjeszteni, azoknak is vannak karakterisztikus spektrumvonalai. -
#10
Őööö. Azzal csak azt tudod megállapítani, hogy valamilyen elemek vannak adott galaxisban, azt nem hogy ezekből képződött-e vagyület.
-
blessyou #9 Épp az a gond, hogy ha minden részecskére megnöveled, mert a köztük ható elektromágneses erő viszont nem változik. Emiatt nehezebb például az elektronokat pályára kényszeríteni az atommagok körül. Vagy egy másik dolog, hogy a magfúzió gyorsabban lezajlik a csillagokban, mert az ütköző magoknak nagyobb az impulzusa.
Persze azért túloztam, nem szükségszerűen szakad fel minden szerkezet kellően finom változtatás esetén, de azért komoly következményei lehetnek. És ugye a hiányzó tömeg nagyobb annál, mint amennyit a látható anyag tömegének kis variálásával lehetne helyettesíteni.
Másik meg, hogy mivel magyaráznád a Higgs-mező tartós anomáliáját. -
NullZ3r0 #8 Spektrumanalízis.