Vízforralás buborékok nélkül

Véleményem szerint a gõzpárna akkor is jelen marad ebben az esetben, amikor a test hõmérséklete 100 celziusz álá csökken, mivel hozzá tapadt a felülethez, ezért onnan nem tud a már kialakult gõz elszakadni, de vízzé visszaalakulni sem tud, mert a környezet nem elég hideg hozzá, hogy az ehhez szükséges hõt leadja. Újabb adag gõz nem keletkezik, nyilvánvalóan, a visszamaradó gõz még akkor keletkezett, amikor a gömb hõmérséklete melegebb volt 100 foknál. Csak odaragadt. Mint béka a fakerékre.

Ezzel azt akarom mondani, hogy ha vég különbözõ méretû hõcserélõd, akkor nem azt csinálod, hogy felítod a diffegyenletek és végigszámolod a diffegyeneletet. A dimenziótlan diffegyenletek meg vannak oldva, paraméteres görbeseregek. Az adott problémánál kiszámolják a (dimenziótlan) hasonlósági számokat, és az alapján már felhasználhatóak az elõre kiszámolt eredmények. Remélem így érthetõbb. A módszer hátránya természtesen az, hogy ahány hõcserélõ, annyi ilyen egyszerûsítõ öszefüggés volt és minél szélsõségesebb esetre oldottad meg, annál pontatlanabb volt. Viszont akkor ennyit tudtak.

(Ma a hasonlósági számokat a végeselem modellek validálására is szokták használni. Pl. áramkép számításánál hiába ad egyezést a mérésekkel, a fali csúcsszatófeszülségre jellemzõ hasonlósági szám rossz, akkor nem fogadható el a modell, stb.)

A hõ- és áramlástechnikai jelenségeket dimenziótlan számokkal is le lehet írni. Ez azért jó, mert anno a diffegyenleteket csak így tudták gyorsan megoldani. Adott hasonlósági számon belül érvényes zárt alakban van iteratívan megoldható összefüggésekkel dolgoztak. A hasonlósági számok ezen felül másra is jók. Csak egy egyszerû példa.

Ha veszel egy 2 cm-es fém golyót és légáramlásban helyezed, akkor lesz egy légellenállás tényezõje adott levegõ sebességnél, sûrûségnél és hõmérsékletnél. A kérdés az, hogy mikor lesz pl. egy négyszer akkora golyónak ugyanakkora légellenállás tényezõje. Figyelem, ez nem a légellenállási erõ abszolút értéke. Hát akkor, ha a rá vonatkozó hasonlósági számok egyeznek. Áramlásoknál ez jellemzõen a Reynolds szám azonosságát jelenti. Tehát, ha te kimérsz egy 2 cm-es golyóval áramlási sebesség változtatásával különõ Re szám értékeknél ellenállás tényezõket, akkor ugyanakkora Re számnál pusztán a nagyobb vagy kisebb golyó méretével kiszámolható (közelítõleg) az eltérõ méretû, de hasonló test légellenállása, azonos Re szám tartományban.

A hõtechnikai prbolémáknák is vannak ilyen hasonlósági számok. A kismita modellkísérletek alapja az, hogy melyik hasonlósági számot tartod állandónak és mennyire pontosan. Hõtechikában ilyen pl. a Grashof szám, Nusselt-szám, stb.

felmerült egy kérdés bennem.

a Leidenfrost-gõzpárna akkor is jelen van, ha az anyag 100C° hõmérséklet alá süllyed? mert ha nem, akkor mégis csak forrásról beszélünk, hiszen elég valószínûtlen lenne másképp, hogy épp a forráspont alá hûlés megszüntetné egyébként.

azt hiszem ez nem lehetne kizárható, mivel elképzelhetõ, hogy a forrást a kis fajsúlyú, gyenge hõvezetésû, de nagy hõenergiájú levegõ folyamatosan a víz felszínén valósítja meg, épp csak egy nagyon vékony, felszíni rétegében a víznek.

ha pedig 100C° alá süllyed a bevont anyag felülete, akkor a gõzpárna egyszerûen megszûnik semmilyen következmény nélkül, mert ekkor már érintkezhet közvetlenül vízzel az anyag anélkül, hogy hidrogén felszabadulással nagy mennyiségben elforrjon.

segítsetek, ha tévedek, ingoványos területre érkeztem.

ez jó meglátás lehet! ez hiányzott nekem a sztoriból, hogy miért jó, hogy a lyukacsokban vannak a gõzmolekulák: nyilván, mert ott jobban megtapadnak, ami önmagában egy relatív állandó fedettséget biztosít a felületnek még akkor is, ha a gödröcskék csúcsainál ez éppen nem mondható el. a végeredmény az, hogy valamekkora hányadban folyamatosan és erõsen kötõdbe a felülethez jelen van a gõzpárna.

az elsõ 10 sorral, amit leírtál nem lett volna semmi probléma, szívesen megpróbáltam volna megválaszolni a kérdéseidre, de ez:

"Lehetne úgy közölni egy cikket, hogy ne csak kérdéseket vessen fel, hanem eleve magyarázatokkal szolgáljon azokra? Mondjuk elsõ blikkre a felmerülõ kérdéseket a cikkben megválaszolni? Nem kérdés-felelek formájában, hanem a szövegbe ágyazva?"

mért van az, hogy nekem elsõ olvasatra egész jól körvonalazódott minden komolyabb háttértanulmányok nélkül és mért van az, hogy te meg elkezdesz hõzöngeni a cikkíróra?

ami azt illeti nyugodtan anyázhatsz.

Azt hiszem értem. A Leidenfrost gõzpárnára mindkét esetben felhajtóerõ hat, ezért a felszín felé igyekszik emelkedni. Azonban az érdesebb felületen a gõz molekuláit nagyobb kohéziós erõ köti a gömbhöz a nagyobb fajlagos felület miatt, így elég nagy mennyiségben van jelen ahhoz, hogy a víz ne érintkezzen a felülettel. Ez pontosan olyan mint a gekko talpa az üvegen, csak itt meg van fordítva, maga a felület tapadós, és a molekulák tudnak rajta futkározni, legyõzve a felhajtóerõt. Ebben az értelemben véve valószínûleg az áramló víz sodrásával szemben is képesek lennének a felületen maradni (a molekulák, nem a gekkók) szerintem.

Vicces vagy a szövegértési villogásoddal, ugyanis pont nem kapcsolódik sehogy az okoskodásod azzal, amire válaszolgatsz. Felvágos kis retardált pöcs vagy, ráadásul a büdös nagy semmire vered a nyálad.

Fukusimában meg kurvára nem az történt, amit itt összevizionálsz.
Ha neked is csak arról szól az SG. hogy kiékd a retardáltságod, akkor húzzál innen a retkes kurva anyádba.

Komolyan eljutottam odáig, hogy egy tucat embernél kevesebbet tartok itt érdemesnek az emberi hangnemre.

nyilván ebben lehet valami. ettõl függetlenül is azért ez hatalmas áttörés.

mivel sikerült annyi ismeretlen szakszót használod, így a felvetésed nem teljesen értem, viszont azt átlátom -- ha ez válasz a felvetésedre -- hogy minél nagyobb a vízbe mártott test hõmérséklete, annál megingathatatlanabb, stabilabb lesz a gõzpárna, mert a nagyobb hõ, ha nem is egyenesen arányosan, de valamivel mindig több vizet fog gyorsan párolgásra kényszeríteni. tehát az egyedül problémát az okozhatja, hogy a víz áramlása a test kihûlésekor összenyomja a vízpárnát és közvetlen érintkezést tesz számára lehetõvé.

nettó faszságot beszélsz. itt nem forrásról van szó, hanem párolgásról. a fémgolyó olyan forró, hogy a maga körül lévõ levegõt olyan hõmérsékletûre hevíti, hogy ez a légtömeg, víz közelében, akár felgyorsuló párolgást is képes eredményezni. tehát, ahogy közelíted a víz felé a gömb körül lévõ forró levegõ folyamatos párolgásra készteti a vizet a felgyorsuló párolgás pedig stabil vízgõz-réteget alkot a gömb köré. ennyi.

Deháthisz ott vannak a buborékok!

Ez a cikk egy blabla. FORRÁS buborék nékül az olyan, mint fagyás jég nélkül.
A "forrás" szóhoz hozzátartozik a buborékok keletkezése a folyadék belsejében, és a ZUBOGÁS.

A folyadékból történõ gõzcsinálás persze lehetséges forrás nélkül, ezt hívják párolgásnak, amikor a folyadék FELSZÍNÉBÕL a gõztérbe lépnek ki a molekulák/atomok. Ez a párolgás lehet nagyon gyors is.

Technikailag azonban nem ilyen egyszerû a dolog. Teljesen más egy edényben buborékok nélkül megcsinálni másodpercenként 1 gramm gõzt, és megint teljesen más megcsinálni egy 100 köbméteres térben másodpercenként 2 tonnát!

Ráadásul az erõmûvi gõz -- Paksot kivéve -- túlhevített gõz, vagyis a gõz létrejötte után még kap egy rakás hõenergiát. A forralóvizes atomerõmûvekben is.

A forralóvizes blokkok aktív zónájában a hõtermelés kb. 50 MW/m3 , míg a nyomottvizíesekében kb. 100 MW/m3. Ez az eltérés a buborékképzõdés miatti rosszabb hõátadás következménye, amely a rendszerekbe BE VAN TERVEZVE.
Amint molni már említette, a Fukusimai esetnek a gõzbuborékokhoz nagyon semmi köze.

Ha az üzemanyagpálcákat a buborékozó víz helyett folyamatosan gõzpárna venné körül, akkor a hõátadás, még sokszorosan rosszabb lenne!

Ez a cikk lehet egy tudományos kutatási téma eredménye, amit valakik mehpróbáltak kissé nyakonönteni ropppppant fontos gyakorlati alkalmazhatóság szószával, nyilván a kutatásra kapható pénzek érdekében.

Hosszabb elettartam, de csak vizkomentes (desztillalt) vizzel hajtva. Ez egy reaktorban vagy zart ciklusos hoeromuben nem gond.

Tehát szumma szummárum, hosszabb élettartam, de cserébe rövidebb. WTF? :D

Gyakorlatilag elertek azt, hogy 100 fok korul kisebb-nagyobb buborekok helyett folyamatosan apro buborekok keletkezzenek, amik azonnal osszeolvadnak egy nagy buborekka. Ez az ugynevezett gozparna. A megoldas elonye, hogy egyenletesen, turbulencia nelkul melegiti a vizet, ami a futo felulet kopasat csokkenti. Tehat a fem felulet kisebb ho es mechanikus terhelesnek van kiteve, ami hosszabb elettartamot jelent. (lassabban mennenek tonkre a kazanok, futoszalak, stb.) A megoldas egyetlen gondja, hogy a vizko eleg gyorsan tonkreteszi a bevonatot.

Fukushimában az volt a gond, hogy a nagyon forró fémmel érintkezõ vízbõl hidrogén szabadult fel, ami összegyûlt és berobbant. Ezzel a módszerrel ezt meg lehetne akadályozni, de a fûtõelemek így még gyorsabban megolvadtak volna.

A cikk címét még mindig nem értem "Vízforralás buborékok nélkül" A forrás az a pillanant, mikor a folyadék teljes térfogatában párolog így buborékok keletkeznek. Buborékok nélkül hogy forr a víz?

A dolog szépséghibája az, hogy F-ben nem hirtelen forrás történt szerintem, mert folyamatosan bibi volt a remanens hõ. A bubokrék, ha jól értem semmi mást nem csinál, csak a hõátadást csökkenti. Ez hasznos lehet néha, de nem csodafegyver. Ezen felül az egy dolog, hogy ekkora golyó esetén megy. Kéréds, hogy más hõ- és áramlástechnikai peremteltételek esteén mi van, tehát az, hogy a jellemzõ dimenzótlan paraméterekben mekkora tartományban mûködik. Itt a víz nem áramlott, ami alapvetõen más környezet bármilyen hõcserélõvel összevetve.

oh, és pici tovább gondolással könnyen belátható, hogyan kamatoztatható ez egy atomreaktorban: a fûtõelemek borítását egy ilyen réteggel bevonhatják és így teljességgel megakadályozható, hogy a hirtelen forrás kockázataival számolni kelljen.

bár a természettudományos ismereteim korlátozottak, a szövegértési kvalitásaimmal nekem nincsenek problémáim így ellenben veled tudom az egyszerû választ: így nem jöhet létre az a típusú robbanás, ami megtörtént Fukusimában.

tehát rohadtul nem jártál közel a kutatás céljához. nem az a lényeg, hogy egyenletesen hûljön a golyó, hanem hogy a vízzel ne érintkezhessen, amíg a hõmérséklete a víz forrását eredményezné közvetlen kontaktus esetén.

õicit cizelláltabb válasszal élve pedig: ahogy közeledik 100C° felé a gömb hõmérséklete, úgy csökken a Leidenfrost gõzpárna vastagsága, mert kevesebb víz párolog hirtelen el a gömb körül míg nem itt-ott közvetlenül érintkezik a vízzel, ami ennek hatására hirtelen hatalmas mennyiségben forr el -- ez az a robbanás, amit látsz a bal képen.

míg az új módszer lényegében azt teszi lehetõvé, hogy az utolsó pillanatokban is a gömb teljes felületét körbe ölelõ Leidenfrost gõzpárnát az anyag 100C° alá hûléséig is fent tudja tartani. az ok pedig az érdes felület apró üregeiben keresendõ melyek mintegy bufferként viselkednek a gõzpárna tekintetében. amikor a gõzpárna kezd elvékonyodni, az üregek még mindig (innen már tudományosan nekem sem világosak az ok-okozati összefüggések) tudják garantálni a Leidenfrost gõzpárna jelenlétét.

"Vízforralás buborékok nélkül."

Mekkora hülyeség.<#nevetes1>

A jobb oldali golyóról is szakadnak le buborékok.

Tyûha,

Na akkor most lenne egy kérdésem:

Elsõ olvasatra annyi történt, hogy a golyót körbe vette egy szigetelõ gõzpárna, amitõl lassabban hûl. Ez miért is lenne jó egy reaktorban?

Vagy a lényeg, hogy igaz, hogy lásabban hûl, de egyenletesebben, míg normál esetben ingadozva hûlne, nagy intenzitással, majd sehogy, mert nagy gõzpára venné közbe, majd összeomlik, majd megint nagy intenzitással, de ennek az átlaga lassabb hûlést eredményez, viszont sok kis buborék lesz, ami extrém hõmérsékleten vízbontást is eredményezhet, vagy nagyon sok gõzt, ami robbanáshoz vezethet?

Vagy csak egyszerûen egyenletesen melegíti a vizet, ami nem alakul gõzzé egy részében, hanem mind csak melegszik, így a nem képzõdõ gõz nem is okoz túlnyomást egy zárt rendszerben, csak mondjuk a hõtágulás, ami nem olyan intenzív?

Lehetne úgy közölni egy cikket, hogy ne csak kérdéseket vessen fel, hanem eleve magyarázatokkal szolgáljon azokra? Mondjuk elsõ blikkre a felmerülõ kérdéseket a cikkben megválaszolni? Nem kérdés-felelek formájában, hanem a szövegbe ágyazva?