halgatyó#10
Ez a cikk egy blabla. FORRÁS buborék nékül az olyan, mint fagyás jég nélkül.
A "forrás" szóhoz hozzátartozik a buborékok keletkezése a folyadék belsejében, és a ZUBOGÁS.
A folyadékból történő gőzcsinálás persze lehetséges forrás nélkül, ezt hívják párolgásnak, amikor a folyadék FELSZÍNÉBŐL a gőztérbe lépnek ki a molekulák/atomok. Ez a párolgás lehet nagyon gyors is.
Technikailag azonban nem ilyen egyszerű a dolog. Teljesen más egy edényben buborékok nélkül megcsinálni másodpercenként 1 gramm gőzt, és megint teljesen más megcsinálni egy 100 köbméteres térben másodpercenként 2 tonnát!
Ráadásul az erőművi gőz -- Paksot kivéve -- túlhevített gőz, vagyis a gőz létrejötte után még kap egy rakás hőenergiát. A forralóvizes atomerőművekben is.
A forralóvizes blokkok aktív zónájában a hőtermelés kb. 50 MW/m3 , míg a nyomottvizíesekében kb. 100 MW/m3. Ez az eltérés a buborékképződés miatti rosszabb hőátadás következménye, amely a rendszerekbe BE VAN TERVEZVE.
Amint molni már említette, a Fukusimai esetnek a gőzbuborékokhoz nagyon semmi köze.
Ha az üzemanyagpálcákat a buborékozó víz helyett folyamatosan gőzpárna venné körül, akkor a hőátadás, még sokszorosan rosszabb lenne!
Ez a cikk lehet egy tudományos kutatási téma eredménye, amit valakik mehpróbáltak kissé nyakonönteni ropppppant fontos gyakorlati alkalmazhatóság szószával, nyilván a kutatásra kapható pénzek érdekében.