okosan gyerekek#3
bár a természettudományos ismereteim korlátozottak, a szövegértési kvalitásaimmal nekem nincsenek problémáim így ellenben veled tudom az egyszerű választ: így nem jöhet létre az a típusú robbanás, ami megtörtént Fukusimában.
tehát rohadtul nem jártál közel a kutatás céljához. nem az a lényeg, hogy egyenletesen hűljön a golyó, hanem hogy a vízzel ne érintkezhessen, amíg a hőmérséklete a víz forrását eredményezné közvetlen kontaktus esetén.
őicit cizelláltabb válasszal élve pedig: ahogy közeledik 100C° felé a gömb hőmérséklete, úgy csökken a Leidenfrost gőzpárna vastagsága, mert kevesebb víz párolog hirtelen el a gömb körül míg nem itt-ott közvetlenül érintkezik a vízzel, ami ennek hatására hirtelen hatalmas mennyiségben forr el -- ez az a robbanás, amit látsz a bal képen.
míg az új módszer lényegében azt teszi lehetővé, hogy az utolsó pillanatokban is a gömb teljes felületét körbe ölelő Leidenfrost gőzpárnát az anyag 100C° alá hűléséig is fent tudja tartani. az ok pedig az érdes felület apró üregeiben keresendő melyek mintegy bufferként viselkednek a gőzpárna tekintetében. amikor a gőzpárna kezd elvékonyodni, az üregek még mindig (innen már tudományosan nekem sem világosak az ok-okozati összefüggések) tudják garantálni a Leidenfrost gőzpárna jelenlétét.