75
  • kukacos
    #75
    Azért van még pár jó magyar sci-fi, pl. az Ogg második bolygója és a Távoli tűz is letehetetlen.
  • physis
    #74
    Jav2: **Jean-Pierre** Changeux. A matematikáról írt véleménye Allégre, Claude: "Bevezetés a természettörténetbe" c. könyvében olvasható magyarul. Ez nincs meg online, de egy hasonló témájú cikk itt igen. A Kazohinia meg a Faremido is feszeget hasonló témákat. Remélhetőleg lesz lehetőségünk ezt a gyakorlatban is tesztelni (ha nem is a Marson).
  • physis
    #73
    Bocsánat, persze nem "Capillaria", hanem "Faremido".
  • physis
    #72
    Köszönöm, hogy szóltál, jobban kidomborítottam az angol Wikipedia "Capillaria" cikkében a szatirikus-társadalomkritikai jellemzést.

    A társadalmi bajok többsége strukturális jellegű, ilyen szempontból a két regény naivnak is lehetne nevezhető, de szerintem a két műnek azért mégis van fontos és ma is időszerű tartalma. Nem tudjuk, vannak-e lények, akik nálunk ,,közvetlenebbül'' is képesek érzékelni a természet törvényszerűségeit és mintázatait. Az embernél a matematika az elme csúcsra járatásával valósul meg: a beszéd és a látás képességeit járatjuk csúcsra. Nem tudjuk, hogy valójában nem emberspecifikus-e az, amit mi matematikaélményként élünk meg. Nem biztos, hogy fel tudjuk használni a földönkívüli intelligenciákkal való kommunikációban a matematika ,,univerzalitását''. Nemcsak a matematikafilozófián belül jelentek meg ,,antiplatonista'' megközelítések, de Pierre Changeux neurobiológus is írt erről.

    A Capillaria-ban nagyon erős a természettörvények **élményének**, átélésének leírása, tulajdonképpen engem ez mostanában jobban megragadott benne, mint a társadalomkritikai részek.
  • errorista
    #71
    Azért az borzasztóan távol áll a scifitől. Maradjunk annyiban, hogy filozófia/társadalomkritika. Én mondjuk rövidebben is leírtam volna azt az egy gondolatot, hogy az emberek azért ártanak egymásnak / viselkednek nemracionálisan, mert beteg az agyuk.
    ( Ráadásul az egész szemlélet elavult, feltalálták azóta a játékelméletet )
  • physis
    #70
    Szívesen. Magyar scifi-közeli műfajból a Kazohinia tetszett a legjobban, és a valamelyest rokon, de rövidebb Faremido (Szathmári maga mondta, hogy rokon a téma). Érdekes, ezek angolul is ismertek lettek valamelyest. A spirituálisabb scifik nem jöttek annyira be nekem, viszont ezek a furcsa holisztikus-racionalitást feldolgozó scifik tetszettek (a nyolcvanas évek végén találkoztam velük).
  • kukacos
    #69
  • kukacos
    #68
    Köszi! Akkor ezért nem találtam angol nyelvű változatot sem.
  • mrzool
    #67
    Keresgélnek utánuk, de marha nehéz megtalálni őket, hiszen akármennyire is halottnak tűnik a Mars, vannak aktív felszíni folyamatok (évszakok változása -> jégtakaró, szélviharok). Kicsit részletesebben erről itt:

    Discouraging the search for Mars Polar Lander
  • MuchACHO79
    #66
    Engem feledtébb érdekelne, hogy vajon a sok sok póruljárt mars misszió tönkrement szondái milyen állapotban vannak a mars felszinén. Azokat nem látogatják meg?
  • errorista
    #65
    ez a bibliográfia könyvtár viszont megérné, hogy tovább legyen folytatva ( akár közösségi alapokon )
  • physis
    #64
    Ennyi rövid összefoglaló szöveget találtam.
  • physis
    #63
    Kedves Kukacos és Lamda5,

    Az egyik Galaktikában olvastam én is.

    Gödri Botond: A jógi
  • lambda5
    #62
    Ez engem is érdekelne...
    A tervezés és kivitelezés témáról meg annyit, hogy nem mindíg a logikus megoldás kerül előtérbe, hanem a tekintély elvűség...
  • kukacos
    #61
    Volt egy sci-fi novella valahol, ahol egy idegen bolygóra leszálló robot vagy valami hasonlónak nem jön le a lencsevédő a kamerájáról.

    Az ideges tudósok szórakoztatni kezdik egymást történetekkel. Az egyik elmeséli, hogy járt keleten, ahol látott egyszer egy béna szerzetest egy oszlop tetején, fülig szarban, akit amikor nyomoráról kérdezte, titokzatosan válaszol. A tudósok elmennek, és az egyik kamerán megjelenik egy csupasz öregember hosszú szakállal, aki odaügyetlenkedik a szondához, lefeszegeti a lencsevédőt, és eltűnik.

    Nem emlékszik valaki, honnan van a sztori, ki írta és mi a címe?
  • shamanist
    #60
    köszönöm.
    visszahoztatok az erő sötét oldaláról
  • mrzool
    #59
    A magyarázat egyszerű: az SG által idetett kép inkább egy művészi, mintsem tudományos montázs, ez egyből látszik a szépia színeken és az árboc kitakarásán. Valószínűleg ez volt az eredetije, csak valamiért a forrásfeltüntetés lemaradt a cikkből:

    http://www.360cities.net/image/curiosity-rover-martian-solar-day-2#147.50,21.20,59.0

    Ha "hivatalos" képekre vágysz, akkor vagy te rakod össze magadnak a nyers képekből:

    http://mars.jpl.nasa.gov/msl/multimedia/raw/

    vagy megelégedsz a NASA verzióival:

    http://mars.jpl.nasa.gov/msl/multimedia/images/?ImageID=4472
    http://mars.jpl.nasa.gov/msl/multimedia/images/?ImageID=4471

    Vagy ellátogatsz olyan külföldi fórumokra (pl. unmannedspaceflight), ahol a rajongók maguk állítják össze a panorámákát (a NASA PR gépezetéhez képest nyilván gyorsabban, a minőség pedig hullámzó:)))
  • norbre
    #58
    amúgy ha jól látom, a kamerát tartó állvány eltolva is van a jármű becsatlakozó oszlopának tengelyéhez képest.. így körbefordulva, simán csinál olyan képeket amiket összeillesztve, maga az állvány kitakarható egyéb részletekkel
  • norbre
    #57
    khm.. ha megnézel bármilyen 360 körpanorámát, azokban sem látod az állványt..

    némi ezzel kapcsolatos okfejtésről itt (#25041-#25044):
    Fotóink

    bár ez esetben az utólagos retusálás lehetőségére tippelnék..

    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
    attól hogy nem értünk valamit még nem biztos hogy hazudnak ;)
  • shamanist
    #56
    engem még mindig az egyes kép izgat...

    ha ennek nincs köze a marsjáró valós idejő küldetéséhez akkor miért nem lehet odaírni: illusztracio
    teljesen kiakaszt hogy a marsjáró felülről van fényképezve és be van li kelve a cikkhez. mit hihetek ilyenkor?
    1. a kép nem a Marson készült hanem műteremben és azért nem látszik a kamera tartó állványa
    2. a kép a Marson készült csak ügyesen kieszedték belőle az állványt. de ha már hozzányultak akkor az egész project is ku van cicomázva. sőtt! talán csak egy sivatagba rakták le a gépet és megy a porhintés meg a fotósopp.
    3. a képnek nincs köze a valós küldetéshez és csak be lett ide szerkesztve mert szép és emeli a cikk látványát

    nincs több ötletem!
    mé kell engem a konteósok közé kényszeríteni?
    ;-)
  • okosan gyerekek
    #55
    nem akarnak szakadárokat, mint a britek! ;)
  • errorista
    #54
    mert a Föld picike, mi meg sokan vagyunk. A lényeg az lenne, hogy minél több lélek éljen, minél több művészetet és tudományt alkossanak. Ehhez elengedhetetlen a Naprendszer, a Galaxis, a világegyetem kolonizálása.
  • Bannedusermail
    #53
    Minek? Ha embert küldenek oda, akkor csak azzal tudna foglalkozni, hogy minél később dögöljön meg. Sokkal több gyakorlati haszna van egy ilyen önkáró okosrobotnak.
  • errorista
    #52
    embert. sokat. növényt, oxigént. kolonizációt. szunyogot nem.
  • Bannedusermail
    #51
    Mégis mit vártál? Oda küldenek három csillagrombolót, három birodalmi rohamosztagos hadosztállyal, 15 TIE-fighter ezreddel, létrehoznak egy bányakolóniát, és a kitermelt nyersanyagokból felépítik a harmadik halálcsillagot?

    Tényleg, mi a francot kellett volna odaküldeni szerinted?
  • item
    #50
    Azért látszik,hogy elég sokat fejlődött a képalkotási/rögzítési technológia az évtizedek során. Egy több száz millió km-re lévő automata gép által készített fotó olyan,mint,ha itt lenne kint a kertben. Bámulatos. Le a kalappal az ember által megtervezett,kifejlesztett és alkalmazott technológiák előtt.

    Nemrég azon gondolkodtam,hogy pl 150 év alatt mekkora fejlődésen ment át az emberiség. Csak gondoljatok bele,hogy 150-éve többségében lovaskocsik jártak meg rendes utak sem voltak. Amit most lehetetlennek gondolunk,az 150 év múlva megszokott dolog lesz,ebben biztos vagyok. Bámulatos,hogy hogyan fejlődik az emberiség,még ha több generációnak is kell váltania egymást.
  • Igoor
    #49
    Hát igen, ilyen az mikor a tolatást valaki rosszul fordítja…
    De látom, hogy a cikkíró a kiegészítésében is ragaszkodik ehhez és mindenképpen vissza a akarja küldeni a kispajtást a kezdőpozícióba. :)
  • Imremagdi
    #48
    Publikus a kép, ahol a repedés, sérülés látható?
  • shamanist
    #47
    na ja. nem látom én sem azt a felfüggesztést amin a kamera van. talán egy katonai drón?

    ha meg a hátsó szelet akarják mérni, csinálnak egy hátra arcot.


    90fokban :-D

  • norbre
    #46
    gondolom az eddig jól bevált 360 panoráma eljárások egyikével
  • Dzsabba
    #45
    Nekem azt magyarázza el valaki, hogy tud önmagáról ilyen képet csinálni mint az első képen vagy mint ezen a panoráma képen.
  • norbre
    #44
    btw.. ha 180°fordulna, akkor nem az eredeti helyzetében lenne, hanem pont fordítva
  • norbre
    #43
    "Néhány métert fogunk előre haladni, majd helyben teszünk egy 90 fokos fordulatot, és visszatérünk"

    gondolom tett egy 90° fordulatot helyben, aztán visszafelé is (-90°), az eredeti helyzetébe..
  • MuchACHO79
    #42
    Nem azért, hogy az okosokkal kötekedjek, de ha helyben 90 fokos fordulatot tesznek akkor nem értem hogy kerül vissza a marsjáró oda ahol volt. Nem inkább 180?

    Ezekkel a szögekkel mindig csak a gond van. "eddig hülye voltam, de ma tettem egy 360 fokos fordulatot"
  • kisemlős
    #41
    Vagy csak egy marslakó kicsuzlizta! :-))
  • kisemlős
    #40
    "Elvégre fémről beszélünk, amit jó esetben egy keményebb műanyag burkolat is körbevesz."

    igen, - 60 fokon ezek az anyagok furán tudnak viselkedni. ;-)
  • COOLancs
    #39
    Ez valami szupertitkos teleportációs technika burkolt bejelentése lehet... Nemsokára küldik a CsK-1-et.

    Egyébként meg nem a külső vezetékek közül sérült meg, hanem magában a szenzorban valami.
  • errorista
    #38
    #12 -ből találd ki
  • TokraFan
    #37
    Ha a hozzád hasonlókon múlna, akkor mai napig a sötét középkori rémálomban imádná az emberiság a "lapos" földet.
    Nyugalom, meg fogjuk hódítani az űrt! Csak idő -és dogmák helyett értelmes gondolatok- kérdése!
  • Omega
    #36
    Először én is a kábelekre figyeltem fel, aztán meg arra, hogy ezek biztosan olyan kábelek, amik sokmindent kibírnak, de nem is történik velük sokminden. Nehéz lett volna a házon belül vezetni mindent?