physis#72
Köszönöm, hogy szóltál, jobban kidomborítottam az angol Wikipedia "Capillaria" cikkében a szatirikus-társadalomkritikai jellemzést.
A társadalmi bajok többsége strukturális jellegű, ilyen szempontból a két regény naivnak is lehetne nevezhető, de szerintem a két műnek azért mégis van fontos és ma is időszerű tartalma. Nem tudjuk, vannak-e lények, akik nálunk ,,közvetlenebbül'' is képesek érzékelni a természet törvényszerűségeit és mintázatait. Az embernél a matematika az elme csúcsra járatásával valósul meg: a beszéd és a látás képességeit járatjuk csúcsra. Nem tudjuk, hogy valójában nem emberspecifikus-e az, amit mi matematikaélményként élünk meg. Nem biztos, hogy fel tudjuk használni a földönkívüli intelligenciákkal való kommunikációban a matematika ,,univerzalitását''. Nemcsak a matematikafilozófián belül jelentek meg ,,antiplatonista'' megközelítések, de Pierre Changeux neurobiológus is írt erről.
A Capillaria-ban nagyon erős a természettörvények **élményének**, átélésének leírása, tulajdonképpen engem ez mostanában jobban megragadott benne, mint a társadalomkritikai részek.