Elkerülhetetlen, vagy irtó nagy mázli az összetett élet?
← ElőzőOldal 18 / 18
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#26
Elveszítem egy olvasómat. :-(
Nem jó hír a mai napra.
Azért többet tudunk mint gondolnád.
A Nap és a Föld szerkezetérõl is.
Egy távoli környezet színképvonalaiból pedig elég sok minden megállapítható.
Nem jó hír a mai napra.
Azért többet tudunk mint gondolnád.
A Nap és a Föld szerkezetérõl is.
Egy távoli környezet színképvonalaiból pedig elég sok minden megállapítható.
#25
"A csillagok színképelemzése megmutatja, hogy egy rendszerben mibõl milyen arányban és mennyiségben van jelen."
Ne már. Ha tényleg meg vagy gyõzõdve arról, hogy egy távcsõvel (!) pontosan (!) ki tudjuk deríteni, hogy más rendszerekben (amik több millió fényévre vannak tõlünk) hány fajta elem található a mi rendszerünkhöz képest, akkor a továbbiakban figyelmen kvíül hagyom a hozzászólásaidat. Még azt sem tudjuk, hogy mi van a nap és más bolygók belsejében, még azt sem tudjuk hogy mi van a mi bolygónk belsejében a földkéreg alatt, CSAK találgatunk és modellezünk, egy méréssel se tudunk bizonyítékot szerezni.
"Ezzel mi is így vagyunk és leszünk, csak ez lesz majdani lehetséges útjaink célja, és ezért mi is békések leszünk az ottaniakkal ha valaha eljutunk más Naprendszerbe."
Szóval a jövõbe is látsz, ezek szerint soha nem fogunk kifogyni egyes elemekbõl? Hallottál arról, hogy pár év múlva kifogyunk a héliumból (+foszforból, +plutóniumból és utána az olajból is bár az szerves)
Ne már. Ha tényleg meg vagy gyõzõdve arról, hogy egy távcsõvel (!) pontosan (!) ki tudjuk deríteni, hogy más rendszerekben (amik több millió fényévre vannak tõlünk) hány fajta elem található a mi rendszerünkhöz képest, akkor a továbbiakban figyelmen kvíül hagyom a hozzászólásaidat. Még azt sem tudjuk, hogy mi van a nap és más bolygók belsejében, még azt sem tudjuk hogy mi van a mi bolygónk belsejében a földkéreg alatt, CSAK találgatunk és modellezünk, egy méréssel se tudunk bizonyítékot szerezni.
"Ezzel mi is így vagyunk és leszünk, csak ez lesz majdani lehetséges útjaink célja, és ezért mi is békések leszünk az ottaniakkal ha valaha eljutunk más Naprendszerbe."
Szóval a jövõbe is látsz, ezek szerint soha nem fogunk kifogyni egyes elemekbõl? Hallottál arról, hogy pár év múlva kifogyunk a héliumból (+foszforból, +plutóniumból és utána az olajból is bár az szerves)
Még nem olvastam el teljesen a cikket így csak átfutottam a kommentelõk neveit de furcsállom h Tau nem jelent még meg 😄 reméljük nyaralni ment.
#23
Így van, a lehetõségek kibontakozásához és fönnmaradásához megfelelõ környezet kell, mindig az adott evolúciós szintnek megfelelõ.
De a galaktikánkban szóba jöhetõ kb. 3 milliárd Naprendszerben ez lehetséges.
Az is lehetséges, hogy mázlink van, és a 16 fényévre lévõ Tau Ceti rendszerében akad ilyen bolygó.
De a galaktikánkban szóba jöhetõ kb. 3 milliárd Naprendszerben ez lehetséges.
Az is lehetséges, hogy mázlink van, és a 16 fényévre lévõ Tau Ceti rendszerében akad ilyen bolygó.
#22
Ez biztosan nem így van.
A természetben 92 féle elem van.
Gyakorlatilag elmondható, hogy minél magasabb a rendszáma egy elemnek annál kevesebb van belõle az összeshez képest.
Nyilván, hiszen összetettebb anyag.
A csillagok színképelemzése megmutatja, hogy egy rendszerben mibõl milyen arányban és mennyiségben van jelen.
Semmiért nincs értelme ideutazniuk a kíváncsiságukon kívül.
Ezzel mi is így vagyunk és leszünk, csak ez lesz majdani lehetséges útjaink célja, és ezért mi is békések leszünk az ottaniakkal ha valaha eljutunk más Naprendszerbe.
A természetben 92 féle elem van.
Gyakorlatilag elmondható, hogy minél magasabb a rendszáma egy elemnek annál kevesebb van belõle az összeshez képest.
Nyilván, hiszen összetettebb anyag.
A csillagok színképelemzése megmutatja, hogy egy rendszerben mibõl milyen arányban és mennyiségben van jelen.
Semmiért nincs értelme ideutazniuk a kíváncsiságukon kívül.
Ezzel mi is így vagyunk és leszünk, csak ez lesz majdani lehetséges útjaink célja, és ezért mi is békések leszünk az ottaniakkal ha valaha eljutunk más Naprendszerbe.
#21
1. mi még nem tudjuk eldönteni csak megbecsülni, hogy melyek a gyakori és nem gyakori elemek, mivel csak egy naprendszert tudunk tüzetesen átnézni távcsõvel és még csak pár db szondát küldtünk ki az ûrbe
2. ha a lenti story így is történt, ahogy abban a doksi filmben mondták, akkor is valszeg, csak felfedezõ/járõr funkciót töltött be az ûrhajójuk, esetleg az anyabolygón súlyos nyersanyaghiány lépett fel és ezért sok hajót kiküldtek nagy térfoggattal beszerzõ körútra
3. ez mind-mind csak találgatás
2. ha a lenti story így is történt, ahogy abban a doksi filmben mondták, akkor is valszeg, csak felfedezõ/járõr funkciót töltött be az ûrhajójuk, esetleg az anyabolygón súlyos nyersanyaghiány lépett fel és ezért sok hajót kiküldtek nagy térfoggattal beszerzõ körútra
3. ez mind-mind csak találgatás
#20
A világtörténelemben nagyon sokszor elõfordult, hogy az élet szinte teljesen kipusztult, csak valami iszonyatos szerencse miatt mégis a fajok pár %-a túlélte a dolgokat, lehet máshol nem volt az ottani "földnek" folyamatosan hatalmas szerencséje.
#19
Nincs olyan értékes anyag a Világegyetemünkben amiért érdemes lenne ekkora utat vállalni. Egyszerûen nem éri meg nekik, ráadásul nekik is van.
#18
Miért nem terveznek kifejezetten olyan szondát ami élet és annak nyomait kutatja mondjuk a Marson vagy az Europán vagy az Enceladuson vagy épp a Titánon. Küldözgetik a sok robotot, hogy sziklákat méricskéljenek meg fényképezzenek miközben ha meglátnánk valahol is az élet lenyomatát nem is magát az életet már sokkal elõrébb lennénk. Így meg csak találgatás van. Mit tudunk most? Semmit. Nem tudjuk mennyire gyakori az élet azt sem tudjuk biztosan a naprendszerbe hány helyen alakult ki.
#17
Nem csak a fémmennyiség a szempont a bányászatnál, hanem a felszíni hõmérséklet mértéke és ingadozása, a felszíni viharok mértéke és gyakorisága, víz és élelem elõfordulása (ha szükséges), a gravitáció mértéke (ez pl nagyon fontos) és az is lehet (kis valószínûséggel), hogy hajótöröttek vagy "üzemanyaghiányban" szenvedtek...
#16
Ez nem így van, az evolúció nem véletlen, hanem természeti törvény.
Még akkor is ha az ember még nem emelte a törvények közé a saját rendszerében.
Az anyag mindig kimeríti a környezetében lehetséges összes állapotát és új lehetõségek, ezzel új törvények jönnek létre amelyeket ismét kimerít a lehetõségekhez képest.
Ez az anyag evolúciója. A biológiai anyag evolúciójának lényege ugyan ez csak részleteiben sokkal bonyolultabb.
Pl. egy gázfelhõ lehetséges tulajdonságai adottak és elég csekélyek, de ha egy térrészben a felhõ tömege eléri a naptömeg 20%-át beindul a magfúzió és csillaggá alakul létrehozva a bolygórendszert is. Máris rengeteg új lehetõségnek nyitva utat ezzel, pl. a biológiai evolúcióét.
Még akkor is ha az ember még nem emelte a törvények közé a saját rendszerében.
Az anyag mindig kimeríti a környezetében lehetséges összes állapotát és új lehetõségek, ezzel új törvények jönnek létre amelyeket ismét kimerít a lehetõségekhez képest.
Ez az anyag evolúciója. A biológiai anyag evolúciójának lényege ugyan ez csak részleteiben sokkal bonyolultabb.
Pl. egy gázfelhõ lehetséges tulajdonságai adottak és elég csekélyek, de ha egy térrészben a felhõ tömege eléri a naptömeg 20%-át beindul a magfúzió és csillaggá alakul létrehozva a bolygórendszert is. Máris rengeteg új lehetõségnek nyitva utat ezzel, pl. a biológiai evolúcióét.
#15
Írj hát valami jót, emeld a színvonalat.
#14
A mi Napunk -és ezzel bolygórendszere a közepes fémtartalmú csillagok közé tartozik.
Ha olyan anyagokat keresnek amikre gondolsz akkor más Naprendszert keresnének.
Békés találkozás lenne ha lenne, de ere szinte semmi remény.
Ha olyan anyagokat keresnek amikre gondolsz akkor más Naprendszert keresnének.
Békés találkozás lenne ha lenne, de ere szinte semmi remény.
#13
A tèma jò, a hozzászòlòk java viszont khm...
往前看同志
#12
Ha idejönne egy fejlettebb faj akkor szinte biztos, hogy arra kényszerítenének minket, hogy adjuk át az univerzumban ritkán elõforduló elemeket, illetve bányásszunk még nekik, különben bum-bum, mondjuk ezt úgy is megcsinálhatják, hogy kiiktatnák egy-két ország miniszterelnökét és egy "bábot" raknának a helyére... volt egy dokumentumfilm a témában, ahol néhány nem a mainstream-hez tartozó tudós beszélt arról, hogy D-Afrikában és Peruban (a Nasca-vonalakhoz közel) 100k éves aranybányákat találtak, ilyenkor felmerül a kérdés, hogy 100k évvel ezelõtt örült a törzs ha nem halt éhen, mert sikeres volt egy mamut vadászat, akkor hogy voltak képesek egy hegynek a nagy részét eltüntetni, szal simán lehetséges, hogy az ember egy kis közvetlen génmanipulációval került ki az állatvilágból, hogy bányászó-eszköz legyen egy ideszakadt ûrhajó legénységének, az ûrhajót megrakták, elment, a homo sapiens meg elszaporodott 100k év alatt... (nem mondom h biztosan így volt, de ez egy lehetséges forgatókönyv akár)
Nem vagyok biológus-antropológus szakértõ, de azt tudom, hogy az egész bolygó radioaktív (a falak körülötted, a billentyûzet/egér, még te magad is radioaktív vagy) ha csak kis mértékben is. Ez az évmilliárdok alatt nem befolyásolhatja a kémiai-biológiai folyamatokat?
Nem vagyok biológus-antropológus szakértõ, de azt tudom, hogy az egész bolygó radioaktív (a falak körülötted, a billentyûzet/egér, még te magad is radioaktív vagy) ha csak kis mértékben is. Ez az évmilliárdok alatt nem befolyásolhatja a kémiai-biológiai folyamatokat?
#11
"Lehet hogy egy harmadik megoldas az igaz."
Lehet, hogy maga az energia az élet, hiszen anélkül nem nagyon lenne semmi. Az élettelen számítógép is 'életre kel', ha bekapcsolod. 😄
Lehet, hogy maga az energia az élet, hiszen anélkül nem nagyon lenne semmi. Az élettelen számítógép is 'életre kel', ha bekapcsolod. 😄
益田せいじ
#10
,,Nehéz elképzelni másik utat az energiaprobléma megkerüléséhez és tudjuk, hogy ez csak egyszer ment végbe a Földön, mivel minden eukarióta egyetlen közös õs leszármazottja. "
Vagy többször ( ezerszer, milliószor, milliárdszor? elég sok sejt úszkálhat az irdatlan óceánokban ), de nem voltak képesek közösen szaporodni, és az egyik jobb volt, mint a többi.
Amúgy jó cikk, köszönjük.
Vagy többször ( ezerszer, milliószor, milliárdszor? elég sok sejt úszkálhat az irdatlan óceánokban ), de nem voltak képesek közösen szaporodni, és az egyik jobb volt, mint a többi.
Amúgy jó cikk, köszönjük.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#9
Morden, igen, ugyanerre alapoznak a kreacionisták. 😊
És nem hülyék.
És nem hülyék.
#8
"Lane beismeri, hogy igen sok kitöltendõ hiányosság és lépcsõfok van egy szerves molekulákat elõállító elektromechanikus reaktor és egy élõ, lélegzõ sejt között"
Pont ez a problemam, hogy nem igen hiszem, hogy vegyi anyagok veletlen keveredesebol letrejohetne, egy elo sejt. Ahhoz az tul bonyolult. Ennel meg valami intelligencia altali tudatos tervezesnek is nagyobb eselyt adok, pedig abban se nagyon hiszek. Lehet hogy egy harmadik megoldas az igaz.
Persze azert fantasztikusnak tartom a gondolatot, hogy egy ilyen osszetett ontudattal rendelkezo leny, mint az ember, esetleg netan tenyleg csak par vegyi anyag kombinaciojabol alakult ki. Elkepzelem, ahogy 3 milliard evvel ezelott tombolnak az elemek, tuz, viz, gaz, lava, becsapodo meteoritok. Es kozben a fold masodpercenkent ezer milliard "kiserletet" hajt vegre, es egyszer csak valamelyik sikerul. Es par milliard ev mulva az a "kombinacio" mar a sajat keletkezesen gondolkodik.
Pont ez a problemam, hogy nem igen hiszem, hogy vegyi anyagok veletlen keveredesebol letrejohetne, egy elo sejt. Ahhoz az tul bonyolult. Ennel meg valami intelligencia altali tudatos tervezesnek is nagyobb eselyt adok, pedig abban se nagyon hiszek. Lehet hogy egy harmadik megoldas az igaz.
Persze azert fantasztikusnak tartom a gondolatot, hogy egy ilyen osszetett ontudattal rendelkezo leny, mint az ember, esetleg netan tenyleg csak par vegyi anyag kombinaciojabol alakult ki. Elkepzelem, ahogy 3 milliard evvel ezelott tombolnak az elemek, tuz, viz, gaz, lava, becsapodo meteoritok. Es kozben a fold masodpercenkent ezer milliard "kiserletet" hajt vegre, es egyszer csak valamelyik sikerul. Es par milliard ev mulva az a "kombinacio" mar a sajat keletkezesen gondolkodik.
#7
Nagyon jó a cikk (eltekintve a rendszeres központozási hibáktól, de nyilván a fordítás során maradtak ki az angol központozás láttán). Köszönjük!! 😊
#6
Jelenlegi tudásom szerint nem nagyon várható, hogy valaha valaki érthetõen és bizonyítottan meg tudja azt magyarázni, hogy sikerült a 0-ról emberi intelligenciát összehozi, gondolok arra, hogy atomi magerõk stb stb aztán így meg úgy és hopp kialakult a tudat az élettelen atomok valamilyen összeállása alapján.
A materialista elméletek szerint az élet és minden mozgatórugója a véletlen.
Persze szegény materialista tudósok ezt nem igazán merik beismerni, még maguknak sem. Mentségükre legyen mondva, nem is értik mirõl van szó.
A gond csak az, hogy véletlen nincs. És itt van a brutális paradoxona a materializmusnak, amely vallja, hogy a tudomány az értelem, logika letéteményese. Nem látják, hogy a véletlenben való hittel pontosan önmagukat és híveiket köpik szembe. Meg az értelmet és a logikát...
Sajnos Einstein híres mondatát is kigúnyolják ("Isten nem kockajátékos" - itt Einstein nem Istenre gondolt persze, hanem a logikára, értelemre). Sajnos nem látok reményt arra, hogy az az einsteini szellem feléledjen a tudósokban. Ahhoz már túl késõ. Elfogy az olaj, véget ér a jólét, véget ér a tudományos fejlõdés. A "fejlett" világ egymásnak ugrik mert véget ér a jóléte. Ez szerintem 20-50 éven belül bekövetkezik.
Ennyi idõ pedig kevés arra a tudósoknak, hogy felismerjék: nincs véletlen.
Persze szegény materialista tudósok ezt nem igazán merik beismerni, még maguknak sem. Mentségükre legyen mondva, nem is értik mirõl van szó.
A gond csak az, hogy véletlen nincs. És itt van a brutális paradoxona a materializmusnak, amely vallja, hogy a tudomány az értelem, logika letéteményese. Nem látják, hogy a véletlenben való hittel pontosan önmagukat és híveiket köpik szembe. Meg az értelmet és a logikát...
Sajnos Einstein híres mondatát is kigúnyolják ("Isten nem kockajátékos" - itt Einstein nem Istenre gondolt persze, hanem a logikára, értelemre). Sajnos nem látok reményt arra, hogy az az einsteini szellem feléledjen a tudósokban. Ahhoz már túl késõ. Elfogy az olaj, véget ér a jólét, véget ér a tudományos fejlõdés. A "fejlett" világ egymásnak ugrik mert véget ér a jóléte. Ez szerintem 20-50 éven belül bekövetkezik.
Ennyi idõ pedig kevés arra a tudósoknak, hogy felismerjék: nincs véletlen.
Igen. A Spektrumon vagy a Natgeon, esetleg a Discoveryn évekkel ezelõtt volt egy mûsor errõl. A világûrben a meteoritokon az egyik irányba csavarodó molekulák találhatók meg. Ugyanis az UV-sugárzás megszabja, hogy melyek alakulnak ki. És ezek potyogtak le a Földre és ezek szennyezték be az õsóceánt. Márha nem értettek félre valamit. Szóval az aminosvavak az égbõl potyogtak le, és amikor ezek életté álltak össze, saját magukat termelték ki már nem spontánul, hanem az éket termékeiként.
#3
Ezt az áldozatot meg kellett hoznom 😊
Egyébként arról tud valaki valamit, hogy az mitõl lehet, hogy csak az egyik fajta kiralitású szerves molekulák maradtak meg szerves építõkövekként? Hiszen a spontán kialakulásnál elvileg egyenletes valószínûséggel jöhetnek létre a különbözõ kiralitású molekulás, s elvileg létezhetnének "tükör-organizmusok", amikben csak a molekulák csavarodása fordított.
Hallottam olyat, hogy létezhet valamiféle eleve királis tulajdonságú ágy, amin a szerves élet fejlõdhetett. Errõl tudtok valami konkrétumot?
Egyébként arról tud valaki valamit, hogy az mitõl lehet, hogy csak az egyik fajta kiralitású szerves molekulák maradtak meg szerves építõkövekként? Hiszen a spontán kialakulásnál elvileg egyenletes valószínûséggel jöhetnek létre a különbözõ kiralitású molekulás, s elvileg létezhetnének "tükör-organizmusok", amikben csak a molekulák csavarodása fordított.
Hallottam olyat, hogy létezhet valamiféle eleve királis tulajdonságú ágy, amin a szerves élet fejlõdhetett. Errõl tudtok valami konkrétumot?
#2
Lentebb az elsõ felesleges komment 😄
Vissza a tárgyra szóval ,ha van milliárdszor milliárd dolog ami mondjuk X de van ebben 1 db Y akkor a normális tudósok arra következtetnek, hogy X igaz a világegyetem egészére és az az 1 valami különleges és furcsa dolog ami nem lehet véletlen kivételt képez ezen dolog alol az evolúció.
Vissza a tárgyra szóval ,ha van milliárdszor milliárd dolog ami mondjuk X de van ebben 1 db Y akkor a normális tudósok arra következtetnek, hogy X igaz a világegyetem egészére és az az 1 valami különleges és furcsa dolog ami nem lehet véletlen kivételt képez ezen dolog alol az evolúció.
#1
Tegyük fel, hogy mindenki kiírta már magából ehhez a válaszhoz a kreó vs evó vitához történõ összes hozzászólását, és a flame-háború elültével innentõl már mindenkinek csak normális produktív hozzászólások maradtak a tarsolyában, amik még véletlenül sem érintik a fentebb említett problémakört.
← ElőzőOldal 18 / 18