Az Én generáció csapdája
← ElőzőOldal 5 / 5
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#10
Én pl direkt teljesen noname cuccokban járok (tescóban veszek pólókat kétévente .. ilyenek), mert nem akarok ehhez a nyomorék márkamajmoló közösséghez tartozni, és mert skót vagyok mint állat és utálom a pénzemet agyatlanul elherdálni.
https://twitter.com/foodlfg
#9
Elmondom hogyan alakult ez hazánkban. A negatív dolgokat szorozd meg hárommal, a pozitív dolgokat oszd el hárommal.
#8
Összefoglalom: Azt mondja a cikk, hogy egyesek szerint elkényeztetett vagy, mert anyuka apuka fényesre nyalta a seggedet, azt hiszed, hogy körülötted forog a világ, pedig nem, és amikor erre rájössz depi leszel, meg öngyi. Mások meg azt mondják, hogy nem.
Remélem ez már nem tl. Az igeidõvel nem személyeskedni akartam, csak az adatlapod (életkor) alapján ez rád is vonatkozik.
Remélem ez már nem tl. Az igeidõvel nem személyeskedni akartam, csak az adatlapod (életkor) alapján ez rád is vonatkozik.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Csak megerõsíteni tudom a leírtakat, az Y-generáció tényleg elég sok beteges vonással bír úgy összegészében. Apropó: én is ide tartozom (mielõtt még valaki bezzeg-az-én-idõmben-ezéssel vádolna..😊 A cikk mondjuk folyamatosan amerikai példákkal dobálózik ami nem baj, de jó lenne ha egyszer megnézné valaki hogyan alakult mindezt hazánkban.
#6
Ezt a gyenge felfogóképességgel rendelkezõ manágerek által kitalált és divatosan használt tldr ügyet hagylyuk már meg talán a divatos manágerblogoknak.
Az "életcél" a kulcsszó.
A túlmagasztalt lurkóknak épp az nincs - mert azt hiszik, hogy már mindenünk megvan, és természetszerûleg meg is lesz, nulla erõfeszítéssel .
Errõl szólt a cikk.
A túlmagasztalt lurkóknak épp az nincs - mert azt hiszik, hogy már mindenünk megvan, és természetszerûleg meg is lesz, nulla erõfeszítéssel
Errõl szólt a cikk.
Szigorúan magánvélemény | Can’t spell “STEAL” without EA? | Gamer's Hell: DLC, Early-A, Pre-Order, Seasons, Episodes, Regions, Loot Box, Microtransactions, MS Store, Epic Store.
#4
Fordítva is igaz. A jó teljesítményemért is csak ritkán kaptam elismerést, és a 'menõ' ismerõseimnek voltak olyan márkás cuccaik, amiket én sose kaptam meg, csak vágyódtam rájuk (bár most utólag felnõtt fejjel belátom, hogy tényleg nincs szükségem azokra). Ez a kettõ együtt oda vezetett, hogy kb 0 önbecsülésem volt, és azt se bántam volna, ha meghalok. Szóval azért nem árt ügyelni az egyensúlyra itt is. (Ebbõl ugyan már kilábaltam, igaz barátok segítségével és egy életcél kitûzésével.)
益田せいじ
#3
Én is arra gondoltam elõször, hogy mi lesz itt... Ehhez kapcsolódik az is, hogy sokszor meglepõdök sok érdekes témánál mennyire kevés a hozzászólás. Ez nem csak egy informatikai, hanem egy tudományos oldal is, mert szerintem a tudományos cikkek a többi magyar oldal felett teljesítenek, magasabb színvonalúak, jól összetettek, megfogalmazottak.
És akkor a cikkel kapcsolatban:
Szerintem elsõdlegesen az a probléma, hogy ma már a ruházatnál és cipõknél a márka logója mindennél elõrébb van a sorrendben. Nem baj, ha valójában nem jó minõségû, nem baj, ha nem kényelmes, nem baj, ha belerohad a lába a cipõbe, de az pipás vagy csillagos, hogy ne említsem konkrétan a márkák nevét. Emellett sok gyerek, pontosabban fiatal sokkal több zsebpénzzel van ellátva, mint ami indokolt lenne, vagy amit a család valóban megengedhetne magának. A szülõ sokszor nem vesz magának ruhát, hogy a kislánynak, kisfiúnak meglegyen a csillagos cipõje, ami egy hosszúszárú tornacipõ...
Mindezekkel együtt egy szellemi fejlõdésben lévõ ember mivel köti össze a jólétet is? Jobb esetben a tudással, ha nem a valóságshowk senkijeibõl indulunk ki.
Azt hiszeik õk mindent pusztán létezésük miatt megérdemelnek és, akinek nincs olyan az kevesebb, mint õk, kevésbé okos és nem ajánlatos vele mutatkozni, mert mellé sajnálnak. Én 23 évesen írom ezt, szóval még közel vagyok ehhez a korosztályhoz.
Nem csak a fiataloknál tapasztalható ez, az idõseknél is elsõsorban a városokban. 60-70 feletti asszonyokat látni 30 éveseknek is merésznek mondható sminkkel és öltözékkel. Én szeretem a mai öregeket, de sok idõssel ma már az a baj, hogy mindennel van ideje foglalkozni, amit megérdemel egy ledolgozott élet után, de sajnos azt hiszi õ mindent jobban csinálna. Az én dédnagymamám még azt mondta "te tudod kisfiam" egy olyan témában ami a korom miatt sokkal közelebb állt hosszám, a következõ generációkban a nagymama majd vitába száll az unokákkal még az okostelefonokat leváltó kütyük terén is.
Én mindkét korosztályt érinti a felesleges dicséret, mert ha a kislány megvette a csillagos cipõt az összes barinõ agyonmagasztalja, anyuka, apuka, az idõs hölgyek sminkjeit is büszkén dicsérik a gyermekek és unokák, na meg az öreg tájékozottságát. Mind alaptalan önbizalomfröccs a nulla teljesítményért.
És akkor a cikkel kapcsolatban:
Szerintem elsõdlegesen az a probléma, hogy ma már a ruházatnál és cipõknél a márka logója mindennél elõrébb van a sorrendben. Nem baj, ha valójában nem jó minõségû, nem baj, ha nem kényelmes, nem baj, ha belerohad a lába a cipõbe, de az pipás vagy csillagos, hogy ne említsem konkrétan a márkák nevét. Emellett sok gyerek, pontosabban fiatal sokkal több zsebpénzzel van ellátva, mint ami indokolt lenne, vagy amit a család valóban megengedhetne magának. A szülõ sokszor nem vesz magának ruhát, hogy a kislánynak, kisfiúnak meglegyen a csillagos cipõje, ami egy hosszúszárú tornacipõ...
Mindezekkel együtt egy szellemi fejlõdésben lévõ ember mivel köti össze a jólétet is? Jobb esetben a tudással, ha nem a valóságshowk senkijeibõl indulunk ki.
Azt hiszeik õk mindent pusztán létezésük miatt megérdemelnek és, akinek nincs olyan az kevesebb, mint õk, kevésbé okos és nem ajánlatos vele mutatkozni, mert mellé sajnálnak. Én 23 évesen írom ezt, szóval még közel vagyok ehhez a korosztályhoz.
Nem csak a fiataloknál tapasztalható ez, az idõseknél is elsõsorban a városokban. 60-70 feletti asszonyokat látni 30 éveseknek is merésznek mondható sminkkel és öltözékkel. Én szeretem a mai öregeket, de sok idõssel ma már az a baj, hogy mindennel van ideje foglalkozni, amit megérdemel egy ledolgozott élet után, de sajnos azt hiszi õ mindent jobban csinálna. Az én dédnagymamám még azt mondta "te tudod kisfiam" egy olyan témában ami a korom miatt sokkal közelebb állt hosszám, a következõ generációkban a nagymama majd vitába száll az unokákkal még az okostelefonokat leváltó kütyük terén is.
Én mindkét korosztályt érinti a felesleges dicséret, mert ha a kislány megvette a csillagos cipõt az összes barinõ agyonmagasztalja, anyuka, apuka, az idõs hölgyek sminkjeit is büszkén dicsérik a gyermekek és unokák, na meg az öreg tájékozottságát. Mind alaptalan önbizalomfröccs a nulla teljesítményért.
#1
Kezdõdhet a tipp: szerintem ebben a témában 2-3 száz komment benne van.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
← ElőzőOldal 5 / 5