Az Én generáció csapdája

Oké, ez elbizonytalanított.

Génterápia segítségével sikerült javítani egy ritka és súlyos agyi zavarban szenvedõ gyerekek mozgásképességén tajvani tudósoknak.
http://index.hu/tudomany/egeszseg/2012/05/18/beteg_gyerekek_gyogyultak_genterapiaval/

legalább

A válasz 200 komment 😊

"Nem hiszem, hogy bárkinek el kellene döntenie, hogy mit nézzenek a többiek a tévében a roppant szélsõséges tartalmaktól eltekintve, de azokra van törvényi szabályozás. A reklámnak meg egyetlen célja van, hogy aki abba energiát és pénzt fektet, az gazdaságilag a terméke értékesítésének növelésével anyagilag jól járjon. Ha az emberek szórakozbi akarnak, akkor joguk van hozzá. Neked max véleményed lehet errõl, beleszólásod nem."

Ha nem hiszed hogy bárkinek el kellene döntenie hogy mit nézzenek a többiek a tévében, akkor ne döntse el senki hogy milyen mûsorok legyenek? Egy csomóan döntenek egyfolytában errõl, különben a tévében a nagy semmit látnád. Dönt az aki kitalál egy mûsort, dönt az aki jóváhagyja az elkészítést, dönt az aki levetíti.
Na hát igen, a reklámba befektetett pénzzel próbálják meg eladni a dolgokat ahelyett hogy a termékek saját magukat adnák el azzal hogy jóak. Muszáj a reklámokba mindenféle 3D-s csilivilit tenni aminek semmi köze hozzá meg az egekig dícsérni a dolgokat, különben nem vennék meg annyian. Ha a valóságot mondanák meg a reklámokban akkor bizony csõd lenne belõle..
Bizony, nekem véleményem lehet róla és van is, meg le is írtam ahogy te a tiédet. Azon próbálok agyalni hogy mik lennének a feltételei egy a mainál jóval fejlettebb társadalomhoz, és miért nem tartunk már ott, pedig a technológia már adott hozzá.

"Engem pont hidegen hagy az iphone, de neked megint semmi közöd ahhoz, hogy az apple vagy a Samsung a nagy riválisa mit kezd az erõforrásaival."

Téged igen, de sok embert rángat magával a láz, és ezek fõleg a fiatalabb korosztály akikrõl szó van. És nem hiszem hogy mindenki zsebbõl fizette ki, nem pedig részletre/hitelre/apucitól. Torzítani fog a jellemén mert azt hiszi hogy bármit megkaphat az életben csak úgy.
Nem lenne semmi gond azzal hogy mindenki csúcstechnológiát használ ha ezt tudatosabb módon tenné, az elõzõ generáció megtanítaná ezt a következõnek. így viszont erõs erõforrás pazarlás van sok területen, és erre az emberek olyan pénzt használnak fel amijük még nincs, hanem majd törlesztik. A "késõbb fizetés" egyre elterjedtebb minden szinten, a kormányoknak is mindenfelé adósságaik vannak. Sok "nem létezõ" pénzt használunk fel, ami azt jelenti hogy nincs mögötte még valódi munka, tehát az átlagembernek keményebben kell dolgoznia hogy fenntarthassa magát. És ugye a pazarlás miatt ez még keményebb munka.
Nincs közöm hozzá... Véleményem van. Mondhatnám akkor én is hogy "semmi közöd hozzá hogy mi az én véleményem." 😊
Miért ne legyen véleményem bármirõl? Gondolkodom, tehát vagyok. Te akkor ülj egyhelyben, csináld a munkád, és ne foglalkozz semmi mással mert nincs hozzá semmi közöd. Ugye hogy ez mekkora hülyeség?

"Logikai bukta. Hogy a hadsereg innovatív, az nem jelenti a kizárólagosságukat ezen a téren. Azon meg nincs mit vitatkozni, hogy egy technológiai cég fejleszteni képes a bevételeibõl. Senkit nem tartok annyira bolondnak, hogy kétségbe vonjam, hogy ezt maga is belássa. Az a sejtésem, hogy inkább daccból ellenkezel."

Azt írtad, hogy a technika azáltal fejlõdik, hogy megvesszük a termékeiket. Leírtam pár példát hogy ez miért nincs mindig így.
Amúgy rájöttem hogy végül is igazad van, meg kell venni a termékeiket, a gond viszont ugye a pénz értéktelenségébõl van, amit fent írtam. A jóból is megárt a sok, túl sok termékeiket veszik meg zombi módra olyan pénzbõl ami még "nincs meg", ezzel maguk alatt ásva a fát.
Amikor meg egy kicsit szorul a hurok, akkor összeomolhatnak mert mikor felnevelték nem tanulta meg hogy lehet problémát megoldani.

"Christiaan Huygens coined the term "centrifugal force" in his 1659 De Vi Centrifiga"

"In 1864, Antonin Prandtl invented the first dairy centrifuge in order to separate cream from milk."

1659-ben elnevezték az erõt centrifugálisnak, 1864-ben csináltak egy eszközt, amit gondolom az erõ miatt amit kihasznál, centrifugának neveztek el. Vagyis a dolog pont fordítva történt.
Amúgy akkor mi a neve?

Erre Bannedusermail áldását kell kérned, õ majd befugázza a fizikusok nagyszótárába.

ilyenkor este...

ehh, már az égiek sem akarják, hogy legyen neve xD

De akkor mi a neve? Azt nem írtad... nincs hivatalos neve???
Akkor legyen most már hivatalosan is ez.
Kereszteljük el:

Teremtõ és gondviselõ Istenünk! Áldásoddal és szereteteddel légy velünk midõn ezt az erõt felvesszük a Megnevezettek tagjai közé. Ámen.
Kedves fizikusok, laikusok, kedves testvéreim!
Keresztelési beszédem alapgondolata, hogy ha már úgyis mindenki ezt használja erre az ellenirányú erõre, akkor mától legyen hivatalosan is ez a neve.
Én téged, Centripetális Erõ megkeresztellek az egy igaz élõ Isten nevében és felveszlek a Megnevezettek tagjai közé. Ámen.


<#hehe>

Igen igazad van , ilyen alapon semminek nem lehetne neve amit korábban már ismertek .

"Ez a centrifugális erõ már nekem is fura, nem az elsõ ember aki szerint nem létezik, pedig én tisztán emlékszem annó úgy tanultuk, hogy a centripetális a középpont irányában hat, a centrifugális pedig a kozápontól kifelé hat.

Most akkor ki a hülye?"


Akkor komkrétan fogalmazok, hogy mindenkinek átmenjen.

A fizika, mint tudományág semmilyen erõt nem nevez centrifugálisnak.
A centripetális erõ egy körpályán mozgó testet tart körpályán ami a körpálya középponzja felé mutat. Newton hatás-ellenhatás törvénye szerint van egy ellenirányú erõ, csak annak nem ventrifugális a neve a fizika szerint. Hétköznapi emberek ezt nevezik centrifugális erõnek, csak éppen ennek nincs ilyen neve... a fizika szerint. Egyszerûen a hétköznapi embereknek a centrifuga jut róla eszükbe, ezért ráakasztották ezt a nevet. Akkor sem ez a neve, ha a google 80 millió találatot ad ki rá. Mivel itt ezen a fórumon leírtátok vagy hússzor a jövõhéten majd 80 millió 20 találatot fog kiadni.

Eleve a centrifuga sokkal késõbbi találmány, mint maga az erõnek a felfedezése a fizika számára. Ilyen alapon lehetne habverõiális erõ is ugyanúgy, mint turmixiális vagy kávédarálóiális erõ is.

"Ha hiszed ha nem, a szórakozás is lehet informatív. Pl én hazamegyek, és a Discovery Channel-t nézem, monnyuk a Mythbusters-t. Az egy szórakoztató mûsor agyament emberekkel, de miközben nézed nagyon érdekes dolgokat is meg lehet tudni. Még szerencse hogy vannak ilyen csatornák és mûsorok, de megvan a másik véglete is a dolognak amikor semmi pluszt nem ad neked, sõt. Ezek nagyrésze pedig manapság a gyerekek felé érkezik retardált mesék formájában. A szülõnek nincs ideje vele foglalkozni, leülteti a tévé elé, aztán meg majd õ nézegeti a bulvármûsorokat.
Persze ez a legrosszabb példa, van egy csomó szórakoztató mûsor amikkel nincs baj, de mivel megvannak ezek a mûsorok a tévében, simán meglehet.
A televízió is csak egy eszköz, az hogy mennyire jó/rossz egy ember számára attól függ, hogyan használják.
A reklám célja pedig elvileg az lenne hogy egy termékrõl megtudjam hogy milyen, közben pedig szórakoztató legyen. Alig van olyan reklám ami szórakoztató, a legtöbbön sírni lehetne már, és egyikbõl sem tudok meg semmit az adott termékrõl azon kívül hogy az életem a boldogság netovábbja lesz ha megveszem."

Nem hiszem, hogy bárkinek el kellene döntenie, hogy mit nézzenek a többiek a tévében a roppant szélsõséges tartalmaktól eltekintve, de azokra van törvényi szabályozás. A reklámnak meg egyetlen célja van, hogy aki abba energiát és pénzt fektet, az gazdaságilag a terméke értékesítésének növelésével anyagilag jól járjon. Ha az emberek szórakozbi akarnak, akkor joguk van hozzá. Neked max véleményed lehet errõl, beleszólásod nem.

"Sokkal jobban is ki lehetne használni a technikát. Gondolj a spam-ekre, rengeteg adatforgalmat jelentenek, és semmi gyakorlati hasznuk nincs. Igen, a telefon telefonálásra való. De akkor miért van az iPhone-ban annyiminden, és miért veszik meg egy csomóan? Hogy telefonáljanak vele meg üzengessenek? Ugyan, ahhoz bõven elég lenne egyszerûbb telefon is. Azt a pénzt pedig felhasználhatnák másra is.
Az hogy az emberek nem vennék meg mindig a legújabb telefonokat megállítaná a technikai fejlõdést? Nem, áthelyezõdne a pénz másfelé, például a genetikai kutatásokba. Most komolyan, ennyire fontos hogy egyfolytában még erõsebb procival jelenjenek meg telefonok?"

Engem pont hidegen hagy az iphone, de neked megint semmi közöd ahhoz, hogy az apple vagy a Samsung a nagy riválisa mit kezd az erõforrásaival.

" technikai fejlõdést amúgy nagyban a katonaságnak is köszönhetjük, náluk fejlesztették nagyon a számítógépeket, a hálózatokat, és gondolom még jópár dolgot amik átkerültek a mindennapi életbe. Szóval akkor õnáluk is azért fejlõdött a technika mert megvettem a termékeiket.
Meg rengeteg egyetemen is történik kutatás, az õ termékeiket is akkor veszegetem egyfolytában."

Logikai bukta. Hogy a hadsereg innovatív, az nem jelenti a kizárólagosságukat ezen a téren. Azon meg nincs mit vitatkozni, hogy egy technológiai cég fejleszteni képes a bevételeibõl. Senkit nem tartok annyira bolondnak, hogy kétségbe vonjam, hogy ezt maga is belássa. Az a sejtésem, hogy inkább daccból ellenkezel.

http://www.nanowerk.com/
http://www.trynano.org/news.html
ingyenes tananyag:
http://nanohub.org/resources/courses

http://bntp.hungarianbiotech.org/index.php/component/content/article/3-nyitolap/16-agrar-es-elelmiszeripari-biotechnologia
Biotechnológia: a jövõ slágerágazata:
http://innova.eszakalfold.hu/dumpfile.php?file=ZG9jcmVwby9kb2NpdGVtMTg=&filename=YmlvdGVjaF90YW51bG1hbnkucGRm

http://greenfo.hu/hirek/2012/01/07/szuperharcos-hangyak-hormonnal
http://www.dailymail.co.uk/sciencetech/article-2082799/Supersoldier-ants-gigantic-jaws.html
a kutató:
http://www.researchgate.net/researcher/56659460_Rajendhran_Rajakumar

egérke lent:
http://www.brain.riken.jp/en/faculty/details/30

http://www.riken.go.jp/engn/r-world/info/release/press/2012/index.html

WWF Living Planet Report 2012
http://awsassets.panda.org/downloads/lpr_2012_final_120507.pdf

"A gond most az, hogy 7 milliárd ember túlhasználja a bolygót, és a fõ gond, itt a "felsõ" 2 milliárdal van, akik bõven a szükségletük felett fogyasztanak sok dolgot, ettõl lehet hogy bedõl a rendszer, és csak az fog viszonylag normálisan élni, akinek van egy kis háztáji gazdasága."
"Nem a felsõ kétmilliárd a probléma."

De mi a megoldás? Az alsó 5 tûnjön el, vagy fogja legalább kicsit vissza a fogyasztását?? 😄

http://greenfo.hu/hirek/2012/05/15/az-urbol-nezve-is-csak-egy-foldunk-van
http://hulladek.blogter.hu/357365/2020-ra_2_milliarddal_csokkenteni_kell_a_vilag_nepesseget

a fugálisat is említi:
members.iif.hu/rad8012/fizika/centripetalis.doc

17.oldal aljától:
http://www.fke.bme.hu/oktatas/kornyezetMernok/Alapism.pdf

25.oldal közepe:
http://termtud.akg.hu/okt/9/mozgas.pdf

http://www.lauder.hu/mem/sites/default/files/attach/1308644803/13._feladatlap.doc

http://tudjatok.hu/tudjatok.tvn?fid=9&aid=185&kid=39294&kerdes=L%E9tezik-e%20centrifug%E1lis%20er%F5?
http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyok__413631-a-nehezsegi-gyorsulas-tulajdonkeppen-a-gravitacios-vonzas-es-a-centrifugalis-ero
http://www.komal.hu/forum/forum.cgi?a=to&tid=69&st=25&sp=551
http://forum.szkeptikus.hu/viewtopic.php?p=44090
http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=14&ved=0CGsQFjADOAo&url=http%3A%2%2Fwww.lauder.hu%2Fmem%2Fsites%2Fdefault%2Ffiles%2Fattach%2F1308644803%2F13._feladatlap.doc&ei=-GKzT8KZLI-d-waG7IWFCQ&usg=AFQjCNEZPqLCgtO65bFMy1FkOC1XLJIA7w&sig2=Zqq9qusB26F49gGFYTincw

Ez a centrifugális erõ már nekem is fura, nem az elsõ ember aki szerint nem létezik, pedig én tisztán emlékszem annó úgy tanultuk, hogy a centripetális a középpont irányában hat, a centrifugális pedig a kozápontól kifelé hat.

Most akkor ki a hülye?<#fejvakaras>

"A tévé ugyínis arra szolgál, hogy hazamegy az ember fáradtan a munkából, és kikapcsolódjon. Ezt hívják szórakoztatásnak. Aji meg ezen problémázik, az xsak szimplán egy boldogtalan ember, aki okosnak akar látszani egy mûértelmiségi kritikai szemléletmód falls felvételével. A reklám meg csak reklám. A gazdasági élet velejárója. Ha önképezni akarod magad, akkor járj iskolába, vagy olvasgass azt, ami érdekel."

Ha hiszed ha nem, a szórakozás is lehet informatív. Pl én hazamegyek, és a Discovery Channel-t nézem, monnyuk a Mythbusters-t. Az egy szórakoztató mûsor agyament emberekkel, de miközben nézed nagyon érdekes dolgokat is meg lehet tudni. Még szerencse hogy vannak ilyen csatornák és mûsorok, de megvan a másik véglete is a dolognak amikor semmi pluszt nem ad neked, sõt. Ezek nagyrésze pedig manapság a gyerekek felé érkezik retardált mesék formájában. A szülõnek nincs ideje vele foglalkozni, leülteti a tévé elé, aztán meg majd õ nézegeti a bulvármûsorokat.
Persze ez a legrosszabb példa, van egy csomó szórakoztató mûsor amikkel nincs baj, de mivel megvannak ezek a mûsorok a tévében, simán meglehet.
A televízió is csak egy eszköz, az hogy mennyire jó/rossz egy ember számára attól függ, hogyan használják.
A reklám célja pedig elvileg az lenne hogy egy termékrõl megtudjam hogy milyen, közben pedig szórakoztató legyen. Alig van olyan reklám ami szórakoztató, a legtöbbön sírni lehetne már, és egyikbõl sem tudok meg semmit az adott termékrõl azon kívül hogy az életem a boldogság netovábbja lesz ha megveszem.

"Elõször is el kellene döntened, hogy most globális világkáoszizé van vagy a popkultúra és a szórakoztatóipar miatt keseregsz, vagy azon, hogy a fiatalokat hibásan nevelik egy félreértelmezett pszichológiai megfigyelés következtében."

Én sosem beszéltem globális világkáoszizérõl, hanem arról hogy a társadalom a következõ generációk fokozatos elhanyagolása miatt jelenleg hanyatlik. Mielõtt átlépünk a következõ csúcsra, amirõl monnyuk HisF8 beszél, át kell lendülni a mélyponton.

"A világnak egyébként az is a baka, hogy mindenki mûproblémákon nyavajog, hogy mi megy a tévében, a fogyasztói társadalom, stb. Miért nem megy például népmûvelés a tévében. Na ez az egyik legnépszerûbb témája a legostobábbaknak. Olvasgatnak mindenféle félbolondot a konteóikkal, és kiderül, hogy pont azok pampognak, akik még félmûvelteknek sem mondhatók."

Ó igen! Minden szép és jó! Utópiában élünk emberek! 😊
Mindig vannak problémák, jó dolog elõre agyalni hogy vajon mik azok pontosan és milyen következményeik lesznek, hogy fel lehessen rájuk készülni. Egy csomó hibás következtetés lesz, naés? Legalább nem érhet váratlanul ha véletlenül ráhibázik valaki. Emellett pedig abszolút lehet normálisan, boldogan élni.
Megy népmûvelés a tévében, vannak ilyen csatornák, de nem azok a népszerûek. Ez pedig megmutatja hogy mire van igény a világban.

"Te mitõl képzeled azt, hogy neked kell megmondani, hogy mit csináljanak a többiek? Most õszintén, de letudnál érettségizni matekból vagy fizikából most?
Tudod mire való a technika? Hogy feltudd hívni azt, akit akarsz, meg téged is elérjenek. Mi a fenéket kell ehhez felnõnie az embereknek? Te például biztos nem vagy felnõve ehhez, mert mûértelmiségi frázisokat, kliséket puffogtatsz, és nem is érted, hogy akiket kritizálsz, pont arra használják a technikát, mint amire való."

Fogalmam sincs hogy mennyire van igazam, ez az én véleményem. Nem tudom elképzelni hogy egy intelligens fejlett faj tagjai ne legyenek intelligensek. Akkor mitõl lenne intelligens maga a faj? Nem a technológiai fejlettségünk tesz minket azzá, hanem az eszünk. Ezért gondolom hogy nekünk is fejlõdnünk kéne, nem csak az eszközeinknek. A fejlõdés pedig nem az hogy minél többmindent vernek az iskolában a gyerekek fejébe, mert attól lázadóvá válnak és elmegy tudásvágyuk.
Az érettségi egy igen érdekes állat, pont azért is amit írtál, a legtöbben már a rákövetkezõ évben megbuknának az érettségin. Ez a metódus, hogy a gyerek minél több információmennyiséget gyûjtsön az agyába, majd azt rövid idõ alatt kiöntse magából nagyon megterhelõ, és emiatt a legtöbb bemagolt cucc egyszerûen "kifolyik" utána. Ha egy gyerek nyugodt körülmények közt tanul úgy, hogy azt szereti is és nincs rajta semmi nyomás, akkor szippant fel mindent mint egy szivacs, és nem fog belõle kifolyni semmi.

Sokkal jobban is ki lehetne használni a technikát. Gondolj a spam-ekre, rengeteg adatforgalmat jelentenek, és semmi gyakorlati hasznuk nincs. Igen, a telefon telefonálásra való. De akkor miért van az iPhone-ban annyiminden, és miért veszik meg egy csomóan? Hogy telefonáljanak vele meg üzengessenek? Ugyan, ahhoz bõven elég lenne egyszerûbb telefon is. Azt a pénzt pedig felhasználhatnák másra is.
Az hogy az emberek nem vennék meg mindig a legújabb telefonokat megállítaná a technikai fejlõdést? Nem, áthelyezõdne a pénz másfelé, például a genetikai kutatásokba. Most komolyan, ennyire fontos hogy egyfolytában még erõsebb procival jelenjenek meg telefonok?

"A technika pont akkor fejlõdik, ha megveszed a termékeit, és költesz rá. Mitõl fejlõdne a technika, ha nem veszed meg a termékeket? Felfogod, hogy mekkkora zagyvaságokat beszélsz?"

Lásd amit elõbb írtam. Prioritások is léteznek azért.
A technikai fejlõdést amúgy nagyban a katonaságnak is köszönhetjük, náluk fejlesztették nagyon a számítógépeket, a hálózatokat, és gondolom még jópár dolgot amik átkerültek a mindennapi életbe. Szóval akkor õnáluk is azért fejlõdött a technika mert megvettem a termékeiket.
Meg rengeteg egyetemen is történik kutatás, az õ termékeiket is akkor veszegetem egyfolytában.

"Akkot valaki faszságot írt a wikire. Nincs centrifugális erõ. Centrifuga az van."

Google kb 50ezer találatot ad rá, a centripetális erõre meg 40ezret. A Google monnyonle.
Centrifugal force. Az angol wiki is monnyonle.

Off, te biztosan olyan vagy, mint a barátnõm. Olyan az agya, mint a szivacs; míg én már arra sem emlékszem, mivel foglalkoztam két hete, õ a tavalyelõtti nyári emlékeket szinte percrõl-percre vissza tudja mondani 😊
Õszintén szólva, nekem már halvány lila gõzöm sincs arról, mi az a peptidkötés, a poliizé lánc, meg a satöbbi, hiába tanultam, és nem is olyan régen.
Off vége.

http://www.agroline.hu/hir/jovo-konyhaja-egesz-evben-ellat-majd-ennivaloval

Lehet, hogy értelmetlenül fogalmaztam, de hidd el, elég nehéz úgy beszélni valakivel, hogy nem tudom milyen fogalmakat használhatok, milyeneket nem. Csak tippelni tudok, ki mennyire képzett ilyen téren. Rólad tudom, hogy mûszaki vonalon végeztél, ezért feltételeztem, hogy kémia, biológia terén is az átlagosnál több ismereted van. De igazából azt sem tudom mi az átlag, a fiatalabb generációk nyilván jobban kéne, hogy tudják a dolgokat.

Ha valami konkrétum nem világos, szívesen válaszolok. Az ilyen alap dolgok, mint hogy néz ki kémiailag egy dns lánc, mi az a peptidkötés, poliaminosav-lánc, fehérje... már akkor is részei voltak a középiskolás kémia/biológia képzésnek (azon az egyszerûsített szinten), amikor én jártam oda, ezért ezeket 35 év alatti embereknél magától értetõdõnek szoktam hinni. Idõsebb embereknek nagyjából tényleg lövésük sincs ilyenekrõl, ami nem is meglepõ, jóformán ezeknek az alapvetõ ismereteknek a megszületése az õ gyerekkorukra esett.

"Mert ahogyan öregstünk, bizonyos gének lekapcsolnak, ha ezeket visszakapcsoljuk, úgy mûködik a sejt, mintha fiatalok lennénk."

kétszeres hiba van benne:


1. A sejtek mûködészavarának elsõdleges oka a lineáris dns-hez elengedhetetlen telomer régió minden osztódással való megrövidülése. Baktériumok esetén épp ezért nincs öregedés, hisz nekik cirkuláris a dns-ük.

Ha valaki meg akar fiatalodni fókuszáljon a telomer szakasz irányított visszaépítésére, mert ez a kulcs, nem pedig gének beültetése (elég szép eredmények vannak egyébként ilyen téren, épp origón is kint van egy cikk a témában). Beültethetsz akármilyen gént, rövid telomer mellett nem fog tudni a sejt kilépni S0 fázisból (ha kilép még rosszabb, mert idõvel rákot fog okozni). Amúgy a dns kódol telomeráz enzimet, de ez szomatikus sejtekben inaktív, nagyon kevés sejtben marad csak aktív (ivarsejtképzésnél fontos, rákos sejtek is többek között pont azért halhatatlanok, mert állandóan aktív a telomeráz rendszer - legidõsebb rákos sejtvonal már lassan 60 éves, ami egyértelmûen azonos a végtelen életidõvel, azaz azzal, hogy korlátlan számban osztódhatnak ezek a sejtek).

2. Az öregedésben számon tartott második fõ tényezõ nem egyes gének lekapcsolódása, hanem bizonyos gének idõsebb korban való bekapcsolása. Ezek a gének azért maradnak meg stabilan a genomban, mert csak akkor aktiválódnak, amikor az egyed már nagyszámú utódot produkált, így nyilván ezen gének ugyanúgy megjelennek majd a következõ generációban is, ha úgy tetszik potyautasok. Aktivitásuk hatására kifejezett leromlás következik be, fokozott öregedés ( a telomer szakasz megrövidülése mindenképpen leromláshoz vezetne, de ezen öregítõ gének miatt a folyamat gyorsabb). Újabb tanulmányok igazolták, hogy az öregítõ gének idõvel kikapcsolnak, nagyon öreg élõlények már nem öregednek tovább ilyen direkt módon. Szóval a öregedést lassító mód pont hogy nem génbeültetés, hanem génkiütés lenne.

"Na de olyat, hogy kinû a szárnyunk és tudunk repülni, az vicc kategória." - akkor jó nevetést hozzá. Fogok egy egeret, gombát, baktériumot, beviszek neki egy gént, az elkezd mûködni, és megíródik a fehérje; 1987 óta így gyártanak ipari mennyiségben humán inzulint plazmidba ültetett cDNS-rõl a cukorbetegek számára, és ezért nem kell már sertésinzulint használni. Üdvözöllek a valóságban. Amúgy halló 2012-õt írunk, ez egy 25 éves rutineljárás, amit ilyen 10 méter magas fermentorokban alkalmaznak.

"A tévé ugyanis arra szolgál"

- A tévé arra szolgál, hogy képet jelenítsen meg elsõsorban, ma még. Ezen túl hogy mire van használva a megjelenített tartalom az más kérdés. Ha csak idõjárás jelentés menne rajta egész nap, akkor most le se írtad volna azt a mondatot...
Amennyiben holnaptól csak biokémiai elõadásokat sugároznának és azt néznék a gyerekek, akkor õk abba nõnének bele és azt mondanák, "a tévé arra szolgál, hogy biokémiát tanuljunk" (pedig nem is 😊

"Te mitõl képzeled azt, hogy neked kell megmondani, hogy mit csináljanak a többiek?"

- Ezt fel lehetne vetni pár olyan embernek, aki most megmondhatja mit tegyenek a többiek...

"Akkot valaki faszságot írt a wikire. Nincs centrifugális erõ."

A 2011-es Kandós jegyzetemben még említve van ugyanazzal a képlettel, mint a wiki elsõje, dobjam ki?

"Na de olyat, hogy kinû a szárnyunk és tudunk repülni, az vicc kategória."

- Vigyázz az ilyen kijelentéssel, volt már aki belebukott még élete során 😊

"Mitõl fejlõdne a technika, ha nem veszed meg a termékeket?"

- A technika a termékek megvételétõl fejlõdik?

Igazából nem. Ugyanis a bomlást a természetben is megfigyelték. Elsõ gondolat az volt, hogy ha intenzívebb lenne, akkor hõt termelne. Könnyebb olyan láncreakciót elõállítani, ami nem száll el - reaktor - mint ami pillanatok alatt elszáll. Ugyanis a Pu bombához elsõ körben kellett egy reaktor...

Uh, ennek a fele így elsõ blikkre magas.

"Hát igen, felfedezték az atomenergiát, és mit kellett egybõl csinálni belõle? Bombát.."

Ha belegondolsz, akkor ez a legkézenfekvõbb felhasználási területe. Minden fizikusnak elsõre ez jutott az eszébe.

"Soha nem értettem, hogy mit ér, ha egy felnõtt emberbe ültetsz be géneket. Már kifejlõdött. Egyáltalán ez mi a búbánatot jelent? Minden sejt tartalmazza a DNS-t nem? Milyen sejtbe ültetnék be? Milyen hatása lenne? Mert amit itten leírtál, az szerintem katyvasz."

Igen, szerintem is az. Egy kifejlett emberrel maximum csak annyit lehet tenni, hogy a génjeit ki-be kapcsolgatjuk. Mert ahogyan öregstünk, bizonyos gének lekapcsolnak, ha ezeket visszakapcsoljuk, úgy mûködik a sejt, mintha fiatalok lennénk. Na de olyat, hogy kinû a szárnyunk és tudunk repülni, az vicc kategória.

"Nem is az ökológiáról van szó, ez az "Én generáció csapdája" címû cikknek lenne elvileg a fóruma. 😊
Társadalmilag értem amit mondtam, és nem ökológiailag. Kifejlesztett az emberiség már sokféle cuccot de nem használjuk ki mindannyian legalább alapszinten. Sok a fölösleges dolog, amibõl nemhogy tanul az ember hanem a fülén csordogál ki az agya. (Pl reklámok nagy része, és mûsorok a tévében) És az a baj hogy ezeket rengetegen nézik, és ez még csak egy dolog, a tévé. Olyan technikai fejlettségi szinten vagyunk hogy sci-fi -be illõ módon élhetnénk akár már most is. De nem tudunk, mert a társadalom jórészének nem erre van igénye, hanem olyan dolgokhoz amik gyakorlatilag nem lendítenek elõre semmit.
Hány ember dolgozik a dohány gyártásában? Abszolút felesleges pazarlása az erõforrásoknak, mert olyan dolgot állítanak elõ ami rombolja az embert is és a környezetre sincs valami jó hatással. Ennek a gyártását is kellett valamikor fejlesztgetni, modernizálgatni, automatizálni.
Sok idõ csordogál el mindenfélére ami fölösleges és akár még visszafelé is húzza az emberi fejlõdést, pedig a technikai fejlõdés az megvan.
A hiba, mint mindig magában az emberi tényezõben van."

Szerintem benned van a hiba, nem az emberekben.

A tévé ugyínis arra szolgál, hogy hazamegy az ember fáradtan a munkából, és kikapcsolódjon. Ezt hívják szórakoztatásnak. Aji meg ezen problémázik, az xsak szimplán egy boldogtalan ember, aki okosnak akar látszani egy mûértelmiségi kritikai szemléletmód falls felvételével. A reklám meg csak reklám. A gazdasági élet velejárója. Ha önképezni akarod magad, akkor járj iskolába, vagy olvasgass azt, ami érdekel.

Elõször is el kellene döntened, hogy most globális világkáoszizé van vagy a popkultúra és a szórakoztatóipar miatt keseregsz, vagy azon, hogy a fiatalokat hibásan nevelik egy félreértelmezett pszichológiai megfigyelés következtében.

A világnak egyébként az is a baka, hogy mindenki mûproblémákon nyavajog, hogy mi megy a tévében, a fogyasztói társadalom, stb. Miért nem megy például népmûvelés a tévében. Na ez az egyik legnépszerûbb témája a legostobábbaknak. Olvasgatnak mindenféle félbolondot a konteóikkal, és kiderül, hogy pont azok pampognak, akik még félmûvelteknek sem mondhatók.

"Az teljesen rendben van hogy fejlõdik a világ körülöttünk, de az embernek is fejlõdnie kéne, különben nem lehet 100%-os biztonsággal megmondani hogy nem lesznek káros hatásai.
"

Te mitõl képzeled azt, hogy neked kell megmondani, hogy mit csináljanak a többiek? Most õszintén, de letudnál érettségizni matekból vagy fizikából most?
Tudod mire való a technika? Hogy feltudd hívni azt, akit akarsz, meg téged is elérjenek. Mi a fenéket kell ehhez felnõnie az embereknek? Te például biztos nem vagy felnõve ehhez, mert mûértelmiségi frázisokat, kliséket puffogtatsz, és nem is érted, hogy akiket kritizálsz, pont arra használják a technikát, mint amire való.

"Átlagon feletti a fizetésem, emiatt nem szabok meg magamnak határt, a megfontolás józan paraszti alapú. Android-ra programozni és a kerneljét csodálgatni egy olyan mobiltelefonon is tudok ami nem kerül annyiba mint a csillagos ég, és ki tudom optimalizálni a sebességét, semmi szükség azért megvenni a legmodernebb telót mert menõ.
Az erõforrások esztelen felhasználása az ami aggaszt, mind az emberi mind az egyéb erõforrások terén. Ez sok pénzt emészt fel, ami meg elvesz a technikai fejlõdésbõl."

A technika pont akkor fejlõdik, ha megveszed a termékeit, és költesz rá. Mitõl fejlõdne a technika, ha nem veszed meg a termékeket? Felfogod, hogy mekkkora zagyvaságokat beszélsz?

"Centrifugális erõ
A centripetális erõ az az ellentétje 😊 "

Akkot valaki faszságot írt a wikire. Nincs centrifugális erõ. Centrifuga az van.

- Miért jó, vagy miért nem jó nekünk a GMO ?

/ GMO: A géntechnológiai módosítás (molekuláris klónozás vagy in vitro rekombináns géntechnika) az a módszer, amellyel egy élõ sejtbe új tulajdonságért felelõs idegen gént juttatunk be mesterségesen. /

Elõzmény :

Magyarországon a Büntetõ Törvénykönyv hatálya alá kerülnek azok a cselekmények, amelyek veszélyeztetik Magyarország GMO- mentességét.
Kossuth rádió 2012.május.15. 18:30 Ütközõ este
Akit érdekel http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2012-05-15

A szociális életet nem olyan könnyû puszta génmûködésre redukálni, mint mondjuk azt, hogy xy mioglobinja milyen mértékben tud oxigént megkötni, stb. Itt a külsõ környezet mindig meghatározó lesz. Kár tagadni, hogy vannak gének, melyek hajlamossá tesznek depresszióra, függésekre, agresszióra, stb. (Intelligencia is jöhet ide, de árnyaltabb a kép, bizonyos varázslatos tulajdonságok pont ott jelennek meg, ahol más elemek alulmûködnek, pl. csimpánz képes 15 számot 1 másodperc alatt megjegyezni, ember nem, mégsem hiszem, hogy cserélnék velük. Pont azért képes rá, mert egy olyan agyi rész nincs gátolva, ami nálunk igen. Ugyanakkor ez a képesség "jól jönne", csak senki nem adná érte fel a sokkal többre jó emberi képességeket.) Szóval egy ilyen kérdés kb. ugyanaz, mintha az ember megkérdezné magától, mennyire lenne más ember, ha nyerne a lottón - mindenki másképp reagál.

Az egész, amit le fogok írni iszonyatos leegyszerûsítés lesz, és szinte minden alól lesz kivétel, illetve, csak az élõlények egy részére lesz érvényes (prokariótákkal egyáltalán nem foglalkozom pl. az egyszerûség kedvéért.)

A DNS nem más, mint egy monoton foszfor-cukor láncra kapcsolt bázisokból (a híres 4 bázis, amit középiskolában is mindenki tanul) álló polimerszárak alkotta kettõs spirál - melyben a bázisok egymással szemben állnak, és H-hidakon keresztül kötnek a W-C bpárosodásoknak megfelelõ szabályok szerint. Annyira primitív molekula, hogy sokáig vázelemnek hitték, egyfajta sejtmagra jellemzõ merevítõnek, mint ami pl. a mikrotubulus a citoplazmában. Aztán a Hershey-Chase kísérlet bizonyította, hogy ez a makromolekula hordozza az összes információt. Ehhez jött még a centrális dogma (DNS->RNS->feh) és igazolása, stb.
Egy sejtet úgy képzelj el, mint egy gyárat, aminek a közepén egy elszeparált térben van az utasítóközpont, ami megmondja, hogy mit kell gyártani (teszi ezt azzal, hogy kis tervrajzokat küldözget ki a sejtplazmába). A citoplazmában ezek a dns->rns nyelven kódolt utasítások átfordítódnak (a riboszómákon) aminosavsorrendre. Az aminosav polimer termodinamikai okok miatt nem marad egyenes, hanem feltekeredik, felveszi a rá jellemzõ térbeli alakját; ezek a fehérjék (gyakorlatilag minden élõlény egy nagy "fehérjególem", és mindent a fehérjék csinálnak). Emberi sejtmagban (sejtciklustól függõen) 23 (nyugalmi fázisban) darab lineáris DNS molekula van, melyek hiszton (és még pár más) fehérjére vannak rátekeredve (persze ez is nyilván sokkal összetettebb). A gömbölyû hiszton miatt ez egy ilyen gyöngysor-szerû elrendezõdés, ez a fonál tovább rendezõdik, és egy 30nm vastag fibrillumot alkot (kb. 6 hisztonmolekula ilyen virágszirom alakba rendezve). Ezek a fibrillumok (mint minden hosszú zsinór) tovább csavarodnak maguk körül, ez a kettõsre csavart szerkezet pedig a nukleáris tartoszerkezet (egyéb nem-hiszton típusú vázelemek) körül rendezõdik, úgy, hogy arra hurkokat vet szintén virágszirom alakban (rozettás szerkezet), egy ilyen rozettára 6 hurok jut, és egy hurok kb. 75 kbp hosszú, azaz akár egy teljes gén is elfér rajta. Nem folytatom, de az egyre vastagabb fonalak további csavargatásaival, egy nagyon kompakt, becsomagolt szerkezet jön létre, ezt lehet(ett) látni a sejtosztódást megelõzõen kármin festékkel megfestett preparátumokon fénymikroszkópban, õk a kromoszómák. Ebben a kompakt formájában a DNS-rõl nem lehet RNS-t átírni, ezért benne minden gén inaktív. Hogy a génexpresszió megindulhasson a kromatinnak egy jóval lazább szerkezetet kell felvennie (eukromatin állapot). Most értheted meg, hogy miért lehetséges az, hogy bár egy idegsejtemben is uaz a 23 DNS molekula van, és egy májsejtemben is, mégis az egyik egy idegsejt (azaz más fehérjék íródnak róla), a másik egy májsejt. Pont azért, mert szabályozott módon (metilizáció pl.) a dns más és más szakaszai "hajlamosak" felnyílni. Könnyen felmerülhet benned a kérdés, hogy miért, ezt hogyan tudja megcsinálni a szervezet, hiszen az is info, hogy mi nyíljon fel és mi ne. Ezt a regulációs pete elmondásával (van a természetbven uis más megoldás is erre) tudom legkönnyebben érthetõvé tenni. Adott egy zigóta, egyetlen sejt, de már maga ez a sejt is polarizált, azaz nem homogén. Például olyan "trükkel", hogy van egy mechanizmus benne, ami egy random kialakuló pH szint különbséget felerõsít, így létrehozva egy savasabb régiót - az random, hogy melyik térrész lesz az. Namost bizonyos fehérjék inkább ide vándorolnak, itt gyûlnek fel; máris kész az elsõ polarizált állapot. Ezután megtörténik az elsõ osztódás, lesz két utódsejt, ami eltérõ fehérjeösszetételû citoplazmát örökölt. Ezek a fehérjék pedig hatással vannak arra (szintén termodinamikai okokból), hogy a dns melyik szakasza nyíljon inkább fel, és melyik ne (ilyenkor termelõdnek fehérjék, melyek metilálnak dns helyeket, így azok már soha többet nem nyílnak majd fel). Azaz kapunk 2 eltérû fejlõdési potenciállal rendelkezõ csíravonalat. Innen már könnyû elképzelni hogyan fut le az egyedfejlõdés további része. A végeredmény több 100 eltérõ mûködésû (más dns szakaszok másolódnak ki rns-be és fordítódnak onnan fehérjévé) sejtféleség egyetlen élõlényben.

Azt kérdezted, hogy miért van értelme felnõtt egyedben kicserélni egy gént (gén az egy olyan dns szakasz, aminek van saját szabályozó része, ebbe megyek bele, mert ez ennél 100x összetettebb, és egy kódoló része)? Nos azért, mert mondjuk nekem a pancreas sejtjeim egy olyan kimotripszint termelnek, ami képtelen fenilalanin mellett hasítani (hülye példa, mert ilyen élõlény nincs, de mindegy). Ha ki tudnám cserélni ezt a gént egy olyanra, ami a szabvány humán ktripszin izoformák egyikét kódolja, akkor máris meggyógyulnék. Ha kicserélném a kék szememért felelõs génemet egy olyanra, amitõl barna lenne, akkor a géncsere után pár héttel barna szemem lenne - és ez nagyon fontos, hogy megértsd: soha senki nem tudná megmondani, hogy régen kék szemem volt, mert nem maradna nyoma. Ha van egy 60.000 legókockából épített vár, és annak kicseréled egy darabját, akkor senki nem fogja megmondani, hogy az cserélt, avgy eredeti a moduláris felépítés miatt - ugyanis nincsenek maradékok, nincsenek törések, stb.

Azt kérdezted még, hogy milyen sejtbe ültetnék be, nos a ma használt (nem géncsere! hanem random beírás vírussal, géncsere csak zigótában megy még) minden olyan sejtben megtörténik a módosítás, amit fertõz a vírus és van benne expresszió, azaz praktikusan majdnem minden sejtet, kivéve az agyérgát által levédett idegsejtek, a folytan heterokromatizált állapotban lévõ sejtek, stb. De más eljárással más átírási mintázat is elképzelhetõ, nincs elvi akadálya (de még erre nincs módszer), hogy az összes sejtet átírjuk, avgy fordítva nagyon célzottan csak olyan sejteket, amik például kifejeznek, vagy épp nem fejeznek ki egy bizonyos markert a sejtmembránjukon (rákgyógyítás egyik legígéretesebb módja: keresni egy, csak rákos sejteken meglévõ kitett markert, az ellen fejleszteni egy olyan vírust, ami csak az adott markert kitevõ sejtekhez tud kötni, majd bevisz egy gént, ami beíródok a rákos sejt genomjába, és egy olyan anyagcserét kódol, amibe a sejt belepusztul; jó úgy is, ha valami olyan fehérjét fejlesztünk, ami köt a markerhez, a komplex pedig aktiválja az immunrendszer megfelelõ elemeit (melyek preforálni fogják a smembránt), vagy maga a fehérje perforálja a komplexbe való kötés által a sejtmembránt, stb, stb. millió lehetõség van.)

Az állatokra reagálva: azért nem láttál ilyeneket, mert nem vagy elég érdeklõdõ a témában😊 Volt már minden, teljes csimpánz genom belekeverve paradicsom sejtbe (ez most komoly, nem vicc), nyilván életképtelen volt, de meg lehetett csinálni, pár sejtes állapotig biztos el is ment. De komolyra fordítva a szót, ilyen igazi látványos kimérákat azért nem fogsz látni, mert 0 kutatási értelmük van (ugye annak van értelme, ha egyetlen gént cserélek, és megnézem, hogy mi változik). Viszont rengeteg a pár gén szintjén módosított élõlény. Növényekbe adott állati növekedési hormonok; most németek erdei fajokból adnak be nemesített eprekbe génszakaszokat, melyek a jó ízért felelõs fehérjéket kódolják - vagy inkább azokat a fehérjéket, amik létrehozzák a jóízû kismolekulákat, hogy pontos legyek. Így lesz nagy, gyorsan növõ, kártevõkkel, hideggel.. szemben ellenálló, és végre jóízõ eper. Akkor ott a GFP, amit orrba-szájba nyomnak minden laborban, az összes fejlõdés, élettanos ezeket a gmo élõlényeket használja, mert így lehet nyomon követni a vizsgált fehérje in vivo útját. Most csináltak japánok átlátszó gmo egeret, szintén nagy sztár lesz laboratóriumokban, mert úgy lehet megfigyelni ezáltal folyamatokat, melyeket azelõtt sehogy. (Most képzeld el, van a sima átlátszó egered, ezt tovább módosítod a vizsgált fehérje egy mutáns génjével, aminek a végére rárakod a GFP-t. Nem csak azt fogod tudni, hogy kiesett a wild type fehérje funkciója, hanem egy rakás térbeli, mozgási információhoz is jutsz, mert látod, hogy hova megy, mit csinál, hol halmozódik, hol bomlik a mutáns fehérje.)

vagy azt, hogy õk is tudnak olyan bombát csinálni homokból, amit el se kell vinni oda, ahol fel akarják robbantani

..igen ha ledobjuk a talibánokra az okositó bombát, belátják hogy az ellenálás értelmetlen<#vigyor2>

Hát igen, felfedezték az atomenergiát, és mit kellett egybõl csinálni belõle? Bombát..

Pontosan ez nem az utópia eszköze lesz hanem a kizsákmányolásé!
A fejletlenebb régiókban olyan szereket szórnak szét aminek a hatására mondjuk a delikvens jobban bírja az oxigénhiányt, már mehet is a bányákba a fejlettebb országokban, persze ez egy hülye példa de a lényeget érteni azt gondolom.

Ja, én csak attól félek, hogy a mellékhatások késõbb jelentkeznek mint mondjuk gyógyszerek esetében a hosszútávu hatásokat nehéz elõre látni.

És ha bizonyos géneket top génekként mindenkibe beépítenek aminek hatására az egész populáció veszélybe kerülhet egy kórokozóval szamben ha kicsi a változékonyság a gének között.

másik: vegyük az okosítást, ez ugye hasznos lenne mindenkinek, de hogyan illesztjük be a jelenlegi gazdasági rendszerbe? Miért ne fogná meg magának a módszert adott ország, hogy így elõnyre tegyen szert a többiekkel szemben?
Pl ha kitalálják Amerikában, miért adnák oda másoknak? Mondjuk próbáljuk ki a hadsereg stratégáin milyen elõnyöket is ad ez nekünk...???

Az elmúlt történelmet nézve van egy ilyen oldala is a dolognak. Elõtérbe fog kerülni a nép jóléte ezen fejlesztések/új lehetõségek miatt? Vagy csak az egyéni érdekeket fogja jobban szolgálni?

Szóval még olyan túl szép hogy igaz legyen. Nem inkább az lesz, hogy:
Lesz majd egy új bogyi amit megvehetsz x pénzért, és változtathatod a hajad színét. Lesz majd új olcsón elõállított mesterséges kaja amit említettél - de ennek megfelelõen persze nem ingyen osztják, hogy végre megszûnjön az éhezés, hanem beillesztve a jelenlegi rendszerbe jó kis profitot lehet majd rajta elérni, illetve kiszorítani másokat a piacról, és így tovább...

teljesen még biztos nincs visszafejtve a dns, arról azért már gondolom hallottunk volna a hírekben, de ezek szerint egy-egy részt már 'elég jól' ismerünk

jobban, mint korábban <#hehe>

Persze szigoruan szvsz!

Szerintem ez nem ilyen egyszerû, egy változás több mindenre is kihathat és több változtatás egyidelyüleg elég kiszámíthatatlan lehe.
Mintha egy olyan programban változtatgatnánk sorokat aminek a mûködését csak részben ismerjük.

Vagyis igen érdekes új eszközökhöz juthatnának adott esetben a bûnözõk, illetve új kihívásokkal szembesülnének a bûnüldözõk...

Jó, értem, ha már itt tartunk hogy annyira biztonsággal tudjuk változtatni ezeket a paramétereket, mintha egy programban megváltoztatnál egy változót, és akkor kék lesz a betû színe, fekete helyett, de nem omlik össze az egész, akkor jó.

A leírtak alapján megdöbbentõ, hogy mire is képes a genetika tudománya.
A természet is folyamatosan változtatja önmagát, - ha nem lövök nagyon mellé, akkor - ezt evolúciónak hívják. Változó környezeti feltételekhez való alkalmazkodás, ez nagyon úgy tûnik, hogy az emberre is érvényes.
Az embernél talán annyiban különbözik a dolog, hogy nagyobbrészt a saját magunk által megváltoztatott környezet/környezeti hatásokhoz való alkalmazkodás érdekében kell önmagunkon is változtatni ( ha jól vezetem le a dolgot ).
De mi a biztosíték arra, hogy az újdonsült pókemberünk - ki kevesebb levegõt fogyaszt, és úgy általában véve is jóval hatékonyabb tulajdonságokkal bír a ma emberénél – lelki, mentális egészsége a helyén lesz ? Mi a biztosíték arra, hogy nem válik - bármilyen okból kifolyólag - mondjuk alkoholistává ? Vagy hogy nem lesz nemi erõszak elkövetõje ?
Vagy olyan hatalommal fog bírni – vagy mindenáron birtokolni akarja – ami tulajdonsága veszélyezteti a környezetét és a környezetében élõkét ?
Valóban elég a tudomány önmaga, hogy megtaláljuk a helyes választ az új kihívásokra ? Az emberi evolúcióhoz elég csak a biológia ? Esetleg eltûnik a humánum ? Vagy új fogalmat/nevet kell keresni az ember szó helyett ? Ennyire sz.rul állnánk ?

Bocs, de ez totál ZSKAT sci-finek hangzik. Mi akarályozza meg? Talán a törvényi szabályozás...? Nem láttam egyetlen olyan állatot sem, ami ilyen lenne. Pl. nem láttam még pikkelyes - szõrõs hódot, vagy tollas tehenet, stb.

Soha nem értettem, hogy mit ér, ha egy felnõtt emberbe ültetsz be géneket. Már kifejlõdött. Egyáltalán ez mi a búbánatot jelent? Minden sejt tartalmazza a DNS-t nem? Milyen sejtbe ültetnék be? Milyen hatása lenne? Mert amit itten leírtál, az szerintem katyvasz.

Például, ha engem zigóta koromban megkérdeztek volna, hogy zavarna-e, ha egy belsõ szervemben halmozódó fehérjére rákapcsolnak egy GFP-t, és miután meghaltam fel fognak boncolni, hogy megnézzék pontosan hova gyûlt fel, stb. akkor nyilván azt mondtam volna, hogy persze, csináljátok csak. Ez egy emberkísérlet lett volna, amit én önként és dalolva vállaltam volna, mivel semmiféle hatása nem lett volna az életemre. De egy zigótát nem lehet megkérdezni, a szülei pedig nem dönthetnek helyette. Szóval jó ideig csak azok az eljárások lesznek elfogadva, melyek objektíven elõnyösek az utódnak - pl. van egy jó sz@r érrendszert kódoló génje(génegyüttese), és ezt kicserélik egy jót kódolóra. Vagy tudjuk, hogy domináns módon öröklõdõ betegséget hordoz az egyik szülõ (pl. törpenövés egyes fajtái) ilyenkor is szinte biztos, hogy társadalmilag elfogadott/elvárt lenne, hogy kicseréljék ezt a gént, és az számítana botránykõnek, ha egy ilyen törpenövésû szülõ direkt tiltaná ezt, "neki törpe gyerek kell" alapon. Lehet, hogy bûncselekmény lenne direkt fogyatékkal élõ utódot nemzeni. (Persze, ha technikailag megoldódna a kifejlett egyed génkészletének szerkesztése, akkor az egész elveszítené a jelentõségét, ha valaki hupilila gyereket csinál magának, legfeljebb 18 éves korában színt vált a kölök, nem lenne súlya többé az ilyesminek. Mint ma egy félresikerült hajvágásnak a fodrásznál.)

Nem tudom ott milyen superhuman-ek vannak, de elég látványos dolgok lesznek itt 20-30 éven (ezzel nagyon a plafont mondtam) belül. Tengeri emlõsökbõl kivéve a mioglobin rendszert órákon át levegõt nem vevõ embereket lehet tervezni; gekkó mikroszõrökben gazdag bõrét rákódolni az emberi tenyérre, talpakra, és gyakorlatilag meg is van a pókember; visszavenni olyan biokémiai utakat más élõlényekbõl, ami belõlünk hiányzik, és vitaminigény nélküli embereket készíteni; stb.

Azt hiszitek ezek sci-fi, vagy távoli dolgok? Semmiféle elvi, vagy komolyabb gyakorlati akadályba nem ütköznek. A transzgénikus/génkiütött élõlények tömegével léteznek nem kis ideje. Vagy ott van a gyógyszerek példája, soha nem létezõ fehérjéket elõállítani, majd ezeket baktériumokkal gyártatni - autoimmun betegségek kezelésére ilyen nagyon szelektív inhibitorok lesznek a tökéletes megoldások. Sõt más problémára, de vannak is ilyen készítmények már.

Meg kell érteni, hogy az emberi faj napjai (jó értelemben) meg vannak számláva azáltal, hogy teljes szabadságot kezd élvezni az õt felépítõ modulok variálásában. És az is fontos, hogy ezt ne valami próba-szerencse módszernek gondoljátok el. Egyrészt DNS/fehérje chip technológiával elõre felderíthetõ egy, vagy több csere anyagcserére gyakorolt hatása, lehet látni, hogy milyen biokémiai utakba "nyúl bele", és melyekbe nem. Aztán, ha ez megvan lehet állatokon tesztelni, például ott a GFP, tömegével vannak GFP állatok, de nincs még GFP ember, ugyanakkor pontosan lehet tudni, hogy bármikor meg lehetne csinálni, és azt leszámítva, hogy jópofa lenne (meg lehetne kutatni vele) nem lenne semmiféle hatása. Mondjuk holnaptól úgy tudnánk szerkeszteni felnõtt egyed DNS-ét, mint most egy zigótáét, akkor akár rögtön lehetne is piacra dobni a kéken/lilán/zölden floureszkáló hajat. Biztos, hogy vinnék, mint a cukrot, mert jópofa, egyedi, tudható, hogy a GFP biztonságos, nem zavar bele más anyagcsereutakba. Ugyanakkor ma valaki elõállna azzal, hogy készítsenek neki zölden világító hajú gyereket, abból mindenféle emberjogi cirkusz kerekedne. A társadalmi áttörés akkor fog bekövetkezni, ha a felnõtt egyén tudja módosítani majd a saját génkészletét, mert ez ellen nehéz bármiféle érvet felhozni, még pusztán divatozásból is elfogadható lenne.